Sámuel második könyve 1
1
Dávid hírt kap Saul haláláról
1Miután#1:1 Miután Sámuel első és második könyve eredetileg egyetlen könyv volt, csak később választották külön. Így ez a rész, és az egész könyv is szerves folytatása az előzőnek. Dávid legyőzte az amálekieket, visszatért Ciklágba, és két napig ott maradt. Ez nem sokkal azután történt, hogy Saul elesett a csatában. 2A harmadik napon egy fiatalember érkezett hozzá Saul táborából. Megszaggatott ruhában jött, és port szórt a fejére#1:2 és… fejére Így fejezte ki a vereség miatti mélységes gyászát és szomorúságát., s amikor Dávidhoz érkezett, egészen a földre borult előtte, hogy tisztelettel köszöntse.
3„Honnan jössz?” — kérdezte tőle Dávid.
„Izráel táborából jöttem” — felelte ő.
4„Kérlek, mondd, ki győzött!” — sürgette Dávid.
A fiatalember így válaszolt: „Amikor a sereg megfutamodott a csatatérről, sokan elestek közülük. Még Saul és a fia, Jonatán is meghalt.”
5De Dávid tovább kérdezte: „Honnan tudod, hogy Saul és Jonatán meghalt?”
6A fiatalember ezt felelte: „A csata közben éppen a Gilboa-hegyen voltam, amikor láttam, hogy a filiszteusok harci szekerei egyre közelebb nyomulnak Saul királyhoz, aki a lándzsájára támaszkodott. 7Ekkor Saul hátranézett, meglátott engem, és kiáltott, hogy menjek hozzá. Azonnal válaszoltam, és odamentem. 8»Ki vagy te?« — kérdezte. Mondtam, hogy amáleki származású vagyok. 9Akkor Saul király azt mondta: »Gyere ide, kérlek, és te ölj meg engem, mert súlyosan megsebesültem, de még élek!« 10Láttam, hogy a sebesülése valóban halálos, ezért odaléptem hozzá, és megöltem. Azután levettem róla a koronáját meg a karperecét. Lásd, itt vannak, elhoztam neked, Uram!”
11Dávid ekkor megszaggatta a ruháját, és összes katonái követték a példáját. 12Gyászoltak, és siratták Sault, Jonatánt és Izráel egész seregét, az Örökkévaló népét, akik elestek a csatában. Aznap estig böjtöltek is.
13Azután Dávid megkérdezte a hírhozó fiatalembertől: „Hová való vagy?”
„Egy amáleki jövevény fia vagyok” — felelte.
14„Kezet emeltél az Örökkévaló fölkent királyára?! Hogy merészelted megölni őt?!” — kérdezte Dávid. 15Majd odaszólította egyik katonáját, és megparancsolta neki, hogy végezze ki az amáleki férfit. A katona levágta az amáleki férfit, aki meghalt. 16Akkor Dávid ezt mondta: „Magad mondtad ki halálos ítéleted, amikor elbeszélted, hogyan ölted meg az Örökkévaló fölkent királyát.”
Dávid elsiratja Sault és Jonatánt
17Dávid ezzel a gyászdallal siratta el Sault és Jonatánt. 18Meghagyta, hogy Júda népét tanítsák meg erre a siratóénekre, az „Íj-dalra”, amelyet följegyeztek Jásár könyvében:#1:18 Jásár könyve Ez a könyv nem maradt fenn. Valószínűleg Izráel háborúiról és hőseiről szólt.
19Ó, Izráel!
Dicsőséged holtan hever a hegyeken!
Hogy elhullottak a hősök!
20Ne szóljatok erről Gátban,
ne hirdessétek Askelón#1:20 Gát és Askelón A filiszteusok fontos városai. utcáin!
Nehogy a filiszteusok leányai örüljenek,
ne ujjongjanak a körülmetéletlenek!
21Gilboa hegyei! Se harmat,
se eső ne hulljon rátok többé!
Ne teremjetek semmi áldozatra valót,
mert ott sározták be a hősök pajzsát!
Ott ejtette el Saul is a pajzsát,
soha többé nem kenik meg azt olajjal!
22Jonatán nyila sohasem tévesztett célt,
Saul kardja soha nem tért vissza zsákmány nélkül!
Mindketten ellenség vérét ontották,
erős harcosok húsába vágtak.
23Ó, Saul és Jonatán! Mennyire szerettünk benneteket!
Mennyire ragaszkodtatok egymáshoz,
még a halál sem tudott elválasztani titeket egymástól!
Gyorsabbak voltak, mint a sasok,
erősebbek, mint az oroszlánok!
24Izráel leányai, sirassátok Sault,
aki bíborba-bársonyba öltöztetett,
aranyláncokkal ékesített titeket!
25Hogy elhullottak a hősök a harcban!
Ó, Jonatán, te is ott haltál meg a hegyen!
26Hogy fáj a szívem érted,
barátom, testvérem!
Mennyire kedves voltál nekem,
hogy szerettelek!
Irántam való szereteted csodálatosabb volt,
mint az asszonyok szerelme!
27Ó, hogy elhullottak a hősök,
s fegyvereik elvesztek!
Currently Selected:
Sámuel második könyve 1: EFO
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Bible League International
Sámuel második könyve 1
1
Dávid hírt kap Saul haláláról
1Miután#1:1 Miután Sámuel első és második könyve eredetileg egyetlen könyv volt, csak később választották külön. Így ez a rész, és az egész könyv is szerves folytatása az előzőnek. Dávid legyőzte az amálekieket, visszatért Ciklágba, és két napig ott maradt. Ez nem sokkal azután történt, hogy Saul elesett a csatában. 2A harmadik napon egy fiatalember érkezett hozzá Saul táborából. Megszaggatott ruhában jött, és port szórt a fejére#1:2 és… fejére Így fejezte ki a vereség miatti mélységes gyászát és szomorúságát., s amikor Dávidhoz érkezett, egészen a földre borult előtte, hogy tisztelettel köszöntse.
3„Honnan jössz?” — kérdezte tőle Dávid.
„Izráel táborából jöttem” — felelte ő.
4„Kérlek, mondd, ki győzött!” — sürgette Dávid.
A fiatalember így válaszolt: „Amikor a sereg megfutamodott a csatatérről, sokan elestek közülük. Még Saul és a fia, Jonatán is meghalt.”
5De Dávid tovább kérdezte: „Honnan tudod, hogy Saul és Jonatán meghalt?”
6A fiatalember ezt felelte: „A csata közben éppen a Gilboa-hegyen voltam, amikor láttam, hogy a filiszteusok harci szekerei egyre közelebb nyomulnak Saul királyhoz, aki a lándzsájára támaszkodott. 7Ekkor Saul hátranézett, meglátott engem, és kiáltott, hogy menjek hozzá. Azonnal válaszoltam, és odamentem. 8»Ki vagy te?« — kérdezte. Mondtam, hogy amáleki származású vagyok. 9Akkor Saul király azt mondta: »Gyere ide, kérlek, és te ölj meg engem, mert súlyosan megsebesültem, de még élek!« 10Láttam, hogy a sebesülése valóban halálos, ezért odaléptem hozzá, és megöltem. Azután levettem róla a koronáját meg a karperecét. Lásd, itt vannak, elhoztam neked, Uram!”
11Dávid ekkor megszaggatta a ruháját, és összes katonái követték a példáját. 12Gyászoltak, és siratták Sault, Jonatánt és Izráel egész seregét, az Örökkévaló népét, akik elestek a csatában. Aznap estig böjtöltek is.
13Azután Dávid megkérdezte a hírhozó fiatalembertől: „Hová való vagy?”
„Egy amáleki jövevény fia vagyok” — felelte.
14„Kezet emeltél az Örökkévaló fölkent királyára?! Hogy merészelted megölni őt?!” — kérdezte Dávid. 15Majd odaszólította egyik katonáját, és megparancsolta neki, hogy végezze ki az amáleki férfit. A katona levágta az amáleki férfit, aki meghalt. 16Akkor Dávid ezt mondta: „Magad mondtad ki halálos ítéleted, amikor elbeszélted, hogyan ölted meg az Örökkévaló fölkent királyát.”
Dávid elsiratja Sault és Jonatánt
17Dávid ezzel a gyászdallal siratta el Sault és Jonatánt. 18Meghagyta, hogy Júda népét tanítsák meg erre a siratóénekre, az „Íj-dalra”, amelyet följegyeztek Jásár könyvében:#1:18 Jásár könyve Ez a könyv nem maradt fenn. Valószínűleg Izráel háborúiról és hőseiről szólt.
19Ó, Izráel!
Dicsőséged holtan hever a hegyeken!
Hogy elhullottak a hősök!
20Ne szóljatok erről Gátban,
ne hirdessétek Askelón#1:20 Gát és Askelón A filiszteusok fontos városai. utcáin!
Nehogy a filiszteusok leányai örüljenek,
ne ujjongjanak a körülmetéletlenek!
21Gilboa hegyei! Se harmat,
se eső ne hulljon rátok többé!
Ne teremjetek semmi áldozatra valót,
mert ott sározták be a hősök pajzsát!
Ott ejtette el Saul is a pajzsát,
soha többé nem kenik meg azt olajjal!
22Jonatán nyila sohasem tévesztett célt,
Saul kardja soha nem tért vissza zsákmány nélkül!
Mindketten ellenség vérét ontották,
erős harcosok húsába vágtak.
23Ó, Saul és Jonatán! Mennyire szerettünk benneteket!
Mennyire ragaszkodtatok egymáshoz,
még a halál sem tudott elválasztani titeket egymástól!
Gyorsabbak voltak, mint a sasok,
erősebbek, mint az oroszlánok!
24Izráel leányai, sirassátok Sault,
aki bíborba-bársonyba öltöztetett,
aranyláncokkal ékesített titeket!
25Hogy elhullottak a hősök a harcban!
Ó, Jonatán, te is ott haltál meg a hegyen!
26Hogy fáj a szívem érted,
barátom, testvérem!
Mennyire kedves voltál nekem,
hogy szerettelek!
Irántam való szereteted csodálatosabb volt,
mint az asszonyok szerelme!
27Ó, hogy elhullottak a hősök,
s fegyvereik elvesztek!
Currently Selected:
:
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Bible League International