YouVersion Logo
Search Icon

A zsoltárok könyve 116

116
1Szeretem az Örökkévalót,
mert meghallgatja imádságomat.
2Bizony, ő figyel rám,
ezért tőle kérek segítséget, amíg csak élek!
3A halál kötelei tekeredtek rám,
a halottak országának félelme szorongatott,
bánat és rettegés nehezedett rám.
4De az Örökkévalóhoz kiáltottam segítségért:
„Kérlek, Örökkévaló, mentsd meg lelkemet!”
5Kegyelmes és igazságos az Örökkévaló,
együtt érző és könyörületes.
6Megőrzi a védteleneket.
Mikor elesett voltam, megsegített engem is!
7Nyugodj meg, lelkem,
mert az Örökkévaló jót tett veled,
és gondot visel rád!
8Örökkévaló, kihúztad lelkem a halál torkából,
megmentetted szemem a sírástól,
megóvtad lábam a botlástól és eleséstől!
9Ezért az Örökkévaló jelenlétében járok
az élők között, itt a földön!
10Hittem, most is hiszek, ezért szólok,
pedig nagyon körülvettek a gondok és bajok!
11Haragomban azt mondtam:
„Minden ember hazug!”
12Mivel viszonozhatnám az Örökkévalónak,
hogy gondot visel rólam?
13Fölemelem a szabadulás poharát,
és az Örökkévaló nevét hívom segítségül!
14Az egész nép szeme láttára teljesítem,
amit az Örökkévalónak fogadtam.
15Az Örökkévaló számára nagyon értékes
hűséges követőinek halála.
16Ó, Örökkévaló, szolgád vagyok!
Igen, a te szolgád vagyok,
mint már anyám is volt.
Te vetted le rólam a halál köteleit!
17Hálaáldozatot hozok neked,
és nevedet hívom segítségül,
így tisztellek téged!
18Teljesítem, amit az Örökkévalónak fogadtam,
az egész nép előtt,
19az Örökkévaló házának udvaraiban,
Jeruzsálem közepén!
Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!

Highlight

Share

Copy

None

Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in