San Juan 6

Jesús pu tihuaꞌumí aꞌɨ́mej ɨ́ mej anxɨ́j viꞌiraꞌa aráꞌaxcaa

(Mt. 14:13-21; Mr. 6:30-44; Lc. 9:10-17)

1Aꞌatzu aꞌateeviꞌi, tɨꞌɨquí Jesús aꞌuun u jetze pújmeꞌen antáraa ɨ́ jaj japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Galilea. Ayee pu ajta téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Tiberias. 2Jéihua mú teɨte aꞌucɨ́j jamuan aꞌiné muꞌuri raaseíj meꞌɨ́jna tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe tɨ ayén tihuáꞌuhuaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌicucuiꞌicaꞌa. 3Aj puꞌi Jesús aꞌánna aꞌujnéj jɨrí japua. An pu aꞌutayéijxɨ, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe.

4Puꞌuri vejliꞌitacaꞌa aꞌájna xɨcájraꞌan mej jetzen tíꞌiyestehuaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios huaꞌirájtuaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecantacaꞌa. 5Tɨꞌɨj jí Jesús ayén huanéereajraa. Tɨ́ꞌɨj i huaꞌuseíj mej eꞌevéꞌejuꞌucaꞌa ɨ́ teɨte. Aj puꞌi Jesús aꞌɨ́ɨn Felipe ayén tiuꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:

―¿Aꞌuné teyéꞌenanan ɨ́ pan ɨ́ mej racuaꞌani aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte?

6Puꞌuri ramuaꞌareerecaꞌa ɨ́ Jesús aꞌij tɨ rɨni. Mɨ́ ajta, ayée pu ꞌeen jɨ́n raataꞌíhuaꞌuriꞌi ɨ́ Felipe tɨ ij ayén raaseíj aꞌij tɨ rɨni. 7Felipe pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n:

―Tɨ́ puaꞌa tiyen tíꞌituaaveꞌe aꞌachú mej ramuáꞌitɨjca aráhuaica máxcɨraꞌi jɨmeꞌe, capu aꞌɨ́ɨ naꞌa cɨꞌɨpe tej ti pan huánanan tej ti naíjmiꞌica tiuꞌumín.

8-9Aj puꞌi seɨ́j tɨ jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe, aꞌɨ́jna ɨ́ Andrés tɨ juutzeájraꞌan púꞌeen ɨ́ Simón, aꞌɨ́ɨ pu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n:

―Yé pu paꞌarɨꞌɨ huatéjvee. Anxɨ́vica pu hui pan tíchaꞌɨɨ, ajta huaꞌapuaca ɨ́ huaꞌité. Mɨ́ ajta, capu aꞌatzu cɨꞌɨpe mej mi naímiꞌi tiúꞌucuaꞌani.

10Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Setáꞌaj huaꞌutaꞌaíjteꞌen ɨ́ teɨte mej aꞌujráꞌasixɨꞌɨn.

Ayee pu ꞌeen jɨ́n ayén raataxájtacaꞌa aꞌiné jeíhua pu huáꞌɨxaataꞌacaꞌa aꞌujna. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teteca, aꞌúu mú aꞌuráaseajraa. Ayee mú aráꞌasijmeꞌe aꞌachú cumu anxɨ́j viꞌiraꞌa méyee majta méyee.

11Aj puꞌi Jesús raꞌancuréꞌeꞌɨꞌɨpɨ ɨ́ pan. Ajta rɨ́ꞌɨ tiraatateújtziꞌire ɨ́ Dios jemi. Ajta huaꞌuréꞌeꞌɨꞌɨpɨꞌɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌucaíjmeꞌecaa aꞌachú tɨ seɨ́j raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa. Ayee pu cheꞌatá naꞌa huaꞌuréꞌeꞌɨꞌɨpɨꞌɨ ɨ́ huaꞌité. 12Matɨ́ꞌɨj ruxɨéehua tiúꞌucuaa, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n:

―Setáꞌaj raaréꞌeꞌɨꞌɨpɨꞌɨn ɨ́ tɨ avéꞌeturaa. Chéꞌe caí tiꞌitɨ́j aꞌuváꞌɨtzɨꞌɨn.

13Matɨ́ꞌɨj mi raaréꞌeꞌɨꞌɨpɨꞌɨ. Ayee mú teꞌevéꞌejɨsteꞌaxɨ ɨ́ sicɨ́ri jetze aꞌɨ́jna ɨ́ pan tɨ avéꞌeturaa mej tiúꞌucuaa.

14Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, matɨ́ꞌɨj miyen raaseíj meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ ayén huarɨ́j, ayée mú tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n:

―Ayej xaa neꞌu tiꞌayajna, amɨ́ pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa, tɨ ayén yé nuꞌu uvéꞌenejsin íiyen chaanaca japua.

15Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu rúꞌumuaꞌareerecaꞌa ɨ́ ru tzajtaꞌa mej miyen raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare mej aꞌireꞌenejsin mej mi caꞌanéeri jɨ́n tiraaꞌíjcateꞌen tɨ aꞌɨ́ɨn teꞌenteárute ɨ́ rey jɨmeꞌe. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, ayén ajtáraa. Aꞌuu pu jɨrí japua aꞌujnéj ruseɨ́j.

Jesús pu antamé japuan ɨ́ jaj tɨ veꞌée

(Mt. 14:22-27; Mr. 6:45-52)

16Tɨ́ꞌɨj huaréꞌecɨéenajmeꞌeca, aꞌúu mú aꞌucáane aꞌutɨ́ eꞌeveꞌeꞌástɨme ɨ́ jaj aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. 17Aꞌuu mú baarcu jetze atéecɨ. Matɨ́ꞌɨj mi antacɨ́j u jetze pújmeꞌen u Capernaúm. Puꞌuri huaréꞌetɨcaꞌarijmeꞌe. Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, capu méꞌe jáꞌahuaꞌacaꞌa. 18Caꞌanín pu jɨ́n huáꞌeecacaꞌa. Ajta puꞌuri áꞌujruurejcaꞌa ɨ́ jaj. 19Matɨ́ꞌɨj aujúꞌucaa aꞌachú anxɨ́j, o arájsevi kilómetros, matɨ́ꞌɨj mi raaseíj tɨ eꞌevéꞌemeꞌecaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Jaj japua pu huaméꞌecaa. Jéꞌecan mú tiuꞌutátziɨn.

20Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Nee nu aꞌɨ́ɨn púꞌeen. Caxu tíꞌitziɨɨneꞌe.

21Matɨ́ꞌɨj mi miyen huateújcaꞌane mej mi miyen raꞌateájtuaani ɨ́ baarcu jetze. Camu aꞌachú aꞌateeviꞌi meꞌuun aꞌutanéj aꞌájna aꞌu mej aꞌujuꞌucaa.

Aꞌɨ́ɨ mú nuꞌu rúuhuaumen meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús

22Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte ɨ́ mej aꞌuun u jetze pújmeꞌen eꞌetiújseɨj ɨ́ Jesús jemi, aꞌɨ́ɨ mú aꞌuun aꞌuteájturaa.

Yee ruijmuaꞌa yee, ayée pu tihuáꞌamitɨejteꞌecaꞌa tɨ seɨ́j naꞌa eꞌecáveꞌecaꞌa ɨ́ baarcu, ajta tɨ aꞌɨ́ɨn Jesús caí aꞌɨ́jna jetze ateájraa huáꞌa jamuan ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, sino rujɨ́ɨmuaꞌa muꞌu antacɨ́j. 23Matɨ́ꞌɨj mi seica meꞌuun újhuiixɨ ɨ́ baarcu aꞌájna vejliꞌi aꞌu mej tejáꞌucuaa ɨ́ teɨte tɨ́ꞌɨj Jesús rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios. Aꞌuu pu éꞌemeꞌecan ɨ́ baarcu, chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Tiberias. 24Matɨ́ꞌɨj mi aꞌɨ́ɨme teɨte miyen ráamuaꞌareeriꞌi tɨ nuꞌu caí ajta aꞌuun áꞌucatii u Tiberias aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌɨ́jna jetze atéecɨjxɨ aꞌɨ́jna jetze ɨ́ baarcu tɨ tiꞌimuꞌíi. Seica mú atéecɨjxɨ seɨ́j jetze, majtáhuaꞌa ɨ́ seica, seɨ́j jetze mú mijta atéecɨ, mej mi meꞌuun aꞌatanén u Capernaúm, mej mi meꞌuun ráahuauni meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.

Jesús pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ pan ɨ́ mej jɨ́n ruuri muáꞌaraꞌani

25Matɨ́ꞌɨj ráateu meꞌújna u jetze pújmeꞌen aꞌalaguun jetze, aj mú mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:

―Rabí, ¿aꞌanajni yé peráꞌa peyujna?

26Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Caxu seꞌɨ́jna jɨ́n nehuauhuau seꞌɨ́jna jɨ́n sej tiuꞌuséij aꞌij nej huarɨ́j ɨ́ sej jɨ́n aꞌij teꞌutaseíj sino ayée xu ꞌeen jɨ́n nehuauhuau seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej ráacua seꞌɨ́jna ɨ́ pan, seajta sej temuaꞌa naa titéejuꞌuxai. 27Caxu siyen senaꞌa tiuꞌumuárɨꞌen sej si seꞌɨ́jna huamuáꞌitɨn ɨ́ cuaꞌira tɨ aꞌuvaɨ́jtzi sino setáꞌaj siyen tiuꞌumuárɨꞌen sej si seꞌɨ́jna huamuáꞌitɨn ɨ́ sej jɨ́n huateújvaɨreꞌen tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. Neajta inee, i nej neajta teáataꞌa jetze airánneijte, nee nu neꞌɨ́jna amuaatáꞌasin aꞌiné aꞌɨ́ɨn Dios tɨ niyáꞌupua púꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́jna jɨ́n tinaaꞌíjca.

28Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:

―¿Tiꞌitájni hui ruxeꞌeveꞌe tej tiyen teꞌɨ́jna jɨ́n huárɨni aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios?

29Jesús pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n:

―Ayee pu tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios sej siyen náꞌantzaahuateꞌen ineetzi tɨ Dios nejaꞌutaꞌítecaꞌa.

30Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:

―¿Tiꞌitájni jɨ́n piyen rɨcɨ tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe tej ti tiyen raaseíj, tej ti teꞌɨ́jna jɨ́n muáꞌantzaahuateꞌenɨ ɨAꞌiné pej pi piyen rɨcɨ? 31Tavaújsimuaꞌacɨꞌɨ mú miyen ráacua meꞌɨ́jna tɨ nuꞌu maná púꞌeen meꞌújna aꞌu tɨ caí éꞌetiꞌitɨjcaꞌa. Ayee pu téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n: “Aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu huaꞌutáꞌa mej meꞌɨ́jna huácuaꞌani ɨ́ cuaꞌira tɨ nuꞌu júteꞌe éꞌemeꞌecan.”

32Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe tɨ caí aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Moisés teecan tɨ ayén huaꞌutáꞌa aꞌɨ́ɨme áꞌamuayaꞌupuacɨꞌɨstemuaꞌa mej ráacuaꞌani ɨ́ cuaꞌira tɨ júteꞌe éꞌemeꞌecan. Capu xaa neꞌu, sino niyáꞌupua pu ayén amuaatáꞌasin sej si huateújvaɨreꞌen seꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ cuaꞌira tɨ tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n júteꞌe éꞌemeꞌecan.

33’Aꞌiné nee nu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ cuaꞌira tɨ Dios jemi éꞌemeꞌecan, neetzi pu jemi ajta éꞌemeꞌecan. Nee nu júteꞌe eꞌicaanej nej ni huaꞌutáꞌan mej ruuri muáꞌaraꞌani tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe matɨ́j menaꞌa puaꞌamé yen huachéjme íiyen chaanaca japua.

34Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:

―Tavastaraꞌa, patáꞌaj piyen taatáꞌan peꞌɨ́jna ɨ́ cuaꞌira tɨ́j naꞌa tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame.

35Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Nee nu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ jetzen éꞌemeꞌecan ɨ́ cuaꞌira ɨ́ mej jɨ́n huateújvaɨreꞌen mej mi ruuri muáꞌaraꞌani tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. Jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ neetzi jemi veꞌeréꞌenen, capu jaꞌanáj iꞌicuatá aꞌame. Ajta, jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén naꞌaráꞌastijreꞌen ineetzi, capu ajta jaꞌanáj huataꞌíꞌimɨ, sino Dios pu rusén jɨ́n raatáꞌasin.

36’Neajta inee, ayée nu neri tejámuaatáꞌixaa sej seri neseij ineetzi. Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu téꞌatzaahuateꞌe. 37Matɨ́j menaꞌa puaꞌamé ɨ́ tɨ Dios naatátuiireꞌesin, aꞌɨ́ɨme mú veꞌeréꞌenejsin ineetzi jemi. Ajta tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén neetzi jemi veꞌeréꞌenen, canu jaꞌanáj raaréꞌiti.

38’Canu neꞌɨ́jna jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej nej ni niyen huárɨni aꞌij nej neseɨ́j nenaꞌa tíꞌijxeꞌeveꞌe sino nej ni niyen huárɨni aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna tɨ yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa. 39Ajta, ayée pu tíꞌijxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna tɨ yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa tɨ caí seɨ́j áꞌuveti aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej veꞌeréꞌene ineetzi jemi sino nej ni naíjmiꞌica japua huániuuni aꞌájna xɨcájraꞌan tɨ jetzen nain jɨ́n teꞌentipuáꞌajte.

40’Jee xaa neꞌu, ayée pu tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ niyáꞌupua tɨ ayén tiráacɨꞌɨti tɨ ruurican jɨ́n huateáturan tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén tiráꞌamitɨejteꞌe jaꞌatɨ́ nej pɨ́rɨcɨ, ajta ayén tináꞌastijreꞌe ineetzi. Neajta inee, ayée nu raꞌajjájsin huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mej meri huácuii aꞌájna xɨcájraꞌan tɨ jetzen nain jɨ́n teꞌentipuáꞌajte.

Muaújniuuste aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan

41Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej runiúusteꞌe rujɨ́ɨmuaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Jesús ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨ nuꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ cuaꞌira tɨ júteꞌe eꞌicaanej. 42Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n:

―¿Ni caí aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Jesús tɨ ajta yaujraꞌan púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ José? ¿Ni qui tecaí huáꞌamuajte ɨ́ táàtajraꞌan, ajta ɨ́ náànajraꞌan? Aꞌiné tijtá neꞌu. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, ¿aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri tɨ aꞌɨ́ɨn ayén tíꞌixajta tɨ nuꞌu júteꞌe eꞌicaanej?

43Aj puꞌi Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n:

―Caxu hui siyen chéꞌe runiúusteꞌe. 44Capu rɨꞌɨrí tɨ jaꞌatɨ́ ayén veꞌeréꞌenen ineetzi jemi tɨ puaꞌa caí Dios amuacaí caꞌaníjraꞌa raatáꞌan tɨ ij ayén huárɨni. Neajta nu niyen raꞌajjájsin huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mej meri huácuii aꞌájna xɨcájraꞌa tɨ jetzen nain jɨ́n teꞌentipuáꞌajte.

45’Ayee mú tiraꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan tɨjɨ́n: “Dios pu nuꞌu ayén tihuáꞌumuaꞌaten naíjmiꞌica.” Jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén ranamua ɨ́ ru tzajtaꞌa aꞌij tɨ tiꞌixa ɨ́ niyáꞌupua, ajta tɨ ayén ráaruuren aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tíꞌijxeꞌeveꞌe, aꞌɨ́ɨ pu veꞌeréꞌenejsin ineetzi jemi.

46’Capu ayén huataújmuaꞌa tɨ jaꞌatɨ́ ari raaseíj aꞌɨ́jna ɨ́ niyáꞌupua sino inee, i nej neꞌuun aꞌuvéꞌemej aꞌu tɨ aꞌɨ́ɨn éꞌeseijreꞌe, nee nu neri raaseíj ɨ́ niyáꞌupua.

47’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe tɨ jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén téꞌantzaahuateꞌen aꞌij nej tiꞌixa, aꞌɨ́ɨ pu ruurican jɨ́n huateáturaasin tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. 48Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ cuaꞌira tɨ jetzen airáninei ɨ́ mej jɨ́n ruuri muáꞌaraꞌani tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe.

49’Aꞌamuahuáacɨxaꞌastemuaꞌacɨꞌɨ mú ráacua meꞌɨ́jna ɨ́ maná aꞌujna jáꞌahuaꞌa aꞌu tɨ caí éꞌetiꞌitɨjcaꞌa. Majta áꞌiyen mú huácuii. 50Mɨ́ ajta, yé pu seijreꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ cuaꞌira tɨ júteꞌe eꞌicaanej. Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ ráacuaꞌani aꞌɨ́jna, capu jaꞌanáj mɨꞌɨni.

51’Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ cuaꞌira tɨ júteꞌe eꞌicaanej, tɨ jetzen airáninei ɨ́ mej jɨ́n ruuri muáꞌaraꞌani. Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén ráacuaꞌani aꞌɨ́jna ɨ́ cuaꞌira, aꞌɨ́ɨ pu ruurican jɨ́n huateáturaasin tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. Ajta, aꞌɨ́jna ɨ́ cuaꞌira, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ nej ratéhuaꞌiraꞌa, ɨ́ nej neajta ratámuaɨꞌɨvajta huáꞌa jetze meꞌecan matɨ́j menaꞌa mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua mej mi ruuri muáꞌaraꞌani tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.

52Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, caꞌanín mú jɨ́n autéjhuii mej tiꞌihuaúrixaateꞌen. Miyen tɨjɨ́n:

―¿Aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri tɨ aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́ ayén nuꞌu ruhuáꞌiraꞌa taamín?

53Aj pu i Jesús, ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Ayee nu tejámuaatáꞌixaateꞌesin. Tɨ́ puaꞌa secaí ráacuaꞌani i nehuáꞌiraꞌa, i nej neajta teáataꞌa jetze airánneijte, ajta tɨ puaꞌa secaí raayéꞌen i nexuureꞌe, caxu rusén jɨ́n ruuri xáꞌajuꞌun. 54Aꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén ráacuaꞌani i nehuáꞌiraꞌa, ajta ayén raayéꞌen i nexuureꞌe, aꞌɨ́ɨ pu ayén ruurican jɨ́n huateáturaasin tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. Neajta nu niyen raꞌajjájsin aꞌájna xɨcájraꞌan tɨ jetzen nain jɨ́n teꞌentipuáꞌajte.

55’Ayej tiꞌayajna xaa neꞌu. Aꞌɨ́ɨ pu nehuáꞌiraꞌa, aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ cuaꞌira jetzen airáninei ɨ́ mej tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n ruuri muáꞌaraꞌani ɨ́ Dios jemi. Ajta aꞌíjna, aꞌii pu xaa neꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ jaj ɨ́ mej tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n iraayéꞌen mej mi caí chéꞌe ruxɨéemɨsteꞌe ɨ́ Dios jemi. 56Aꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén ráacuaꞌani i nehuáꞌiraꞌa, ajta tɨ ayén raayéꞌen i nexuureꞌe, aꞌɨ́ɨ pu huateáturaasin ineetzi jemi. Neajta nu niyen cheꞌatá nenaꞌa huateáturaasin ɨ́ jemin.

57’Aꞌɨ́ɨ pu ayanna nejaꞌutaꞌítecaꞌa ɨ́ niyáꞌupua tɨ iꞌirúuri. Neajta nu neꞌɨ́jna jetze aráncaꞌane nej ni ruuri náꞌaraꞌani ɨ́ niyáꞌupua jemi. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ́ tɨ ayén tíꞌicuaꞌa ineetzi jemi, aꞌɨ́ɨ pu ayén cheꞌatá naꞌa neetzi jetze araújcaꞌane tɨ ij aꞌɨ́ɨn ruuri áꞌaraꞌani ɨ́ Dios jemi. 58Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ cuaꞌira tɨ júteꞌe eꞌicaanej. Tahuáacɨxaꞌastemuaꞌacɨꞌɨ mú miyen ráacua meꞌɨ́jna ɨ́ maná. Majta huácuii. Mɨ́ ajta, aꞌɨ́ɨn tɨ ayén racuaꞌaca aꞌɨ́jna ɨ́ cuaꞌira tɨ neetzi jetze airáninei, aꞌɨ́ɨ pu ruurican jɨ́n huateáturaasin tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe.

59Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ́ꞌɨj aꞌuun tihuáꞌamuaꞌatejcaꞌa aꞌu mej eꞌetiújseꞌɨrihuaꞌa aꞌujna u Capernaúm.

Aꞌij mej tiuꞌumuáꞌaj aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe

60Matɨ́ꞌɨj meꞌɨ́jna huánamuajriꞌi, ayée mú muꞌiitɨ́ tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n:

―Aꞌij pu puaꞌa taatáꞌa tɨ ayén tiꞌixa. Jéꞌecan pu hui muárɨꞌeri tej tiyen yaúꞌitɨee táꞌaraꞌani.

61Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu rúꞌumuaꞌareerecaꞌa mej miyen runiúusteꞌecaa. Aj puꞌi ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:

―¿Ni aꞌij puaꞌa amuaatáꞌa nej niyen tejámuaatáꞌixaa? 62Ari tɨ puaꞌa siyen naaseíj ineetzi, i nej teáataꞌa jetze airánneijte, nej ni aꞌuun aꞌujnén júteꞌɨmua aꞌu nej amuacaí áꞌucatii. 63Aꞌɨ́jna jetze ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu jetzen airáninei ɨ́ sej jɨ́n ruuri xáꞌaraꞌani. Mɨ́ ajta, capu aꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌivaɨreꞌe aꞌɨ́jna tɨ jetzen airáninei ɨ́ sej ratéhuaꞌiraꞌa. Capu aꞌatzu xaa neꞌu. Mɨ́ ajta, aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ nej niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu caꞌaníjraꞌa naatáꞌa nej niyen tiuꞌutaxáj. Ajta, aꞌɨ́j pu jetze airáninei ɨ́ sej jɨ́n ruuri xáꞌaraꞌani. 64Mɨ́ seajta múꞌeen, muꞌiitɨ́ xu caí téꞌatzaahuateꞌe.

Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌiné tɨ́j naꞌa ꞌajmíꞌɨmua tɨ yú eꞌiréꞌene, aꞌɨ́ɨ pu rúꞌumuaꞌareerecaꞌa jaꞌatɨ́ tɨ pɨ́rɨcɨ tɨ caí ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa, ajta jaꞌatɨ́ tɨ púꞌeen tɨ Jesús jɨmeꞌe tiuꞌutátuiireꞌesin. 65Ajta, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Ayee nu ꞌeen jɨ́n tejámuaatáꞌixaa tɨ caí rɨꞌɨrí tɨ jaꞌatɨ́ ayén huataújtuiireꞌen ineetzi jemi tɨ puaꞌa caí Dios amuacaí caꞌaníjraꞌa raatáꞌan tɨ ayén huárɨni. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa.

66Aꞌajnáꞌɨmua muꞌíi mú miyen titeecáujxɨeehuatacaꞌa mej mi caí chéꞌe jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌen. 67Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase tɨjɨ́n:

―Ari múꞌeen, ¿ni seajta seri ajtácɨɨnicu ineetzi jemi?

68Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Simón, tɨ ajta iꞌi Pedro, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:

―Nevástaraꞌa, ¿aꞌatajni máàj jemin téꞌujuꞌun? Múꞌeetzi puꞌu jemi seijreꞌe ɨ́ niuucari ɨ́ tej jɨ́n ruuri táꞌaraꞌani, tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. 69Ayee tu hui ráꞌatzaahuateꞌe, teajta tiyen ramuaꞌaree pej peꞌɨ́n púꞌeen i pej Dios jemi eꞌicaanej, tɨ Dios ajta muajaꞌutétuaasin ɨ́ rurɨꞌɨríintaꞌa.

70Aj puꞌi Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n:

―¿Ni qui necaí niyen amuaꞌantíhuaꞌu múꞌejmi mɨ sej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase? Aꞌiné nijta neꞌu. Mɨ́ ajta, seɨ́j tɨ múꞌejmi jetze ajtémeꞌecan, tiyaaruꞌu pu jetzen seijreꞌe. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa.

71Aꞌɨ́jna tɨ nuꞌu tiyaaruꞌu jetzen seijreꞌe, aꞌɨ́ɨ pu ayén huatamuáꞌa ɨ́ Judás. Aꞌɨ́ɨ pu yaujraꞌan púꞌeeneꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Simón tɨ ayén teꞌentímuꞌutaca tɨjɨ́n Iscariotes. Ajta aꞌɨ́ɨn Judás, huáꞌa jetze pu ajtémeꞌecantacaꞌa ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ avíitzi jɨ́n tiuꞌutátuiireꞌesin aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Jesús.

Currently Selected:

San Juan 6: crn

Highlight

Copy