Lukasi 5
5
Iesu mopileꞌi topeguruNa to rungu-runguna
(Mat. 4:18-22; Mrk. 1:16-20)
1Hangkani tempó, tangaꞌna Iesu meángkáꞌ i wiwi rano Galilea,#5:1 rano Galilea: rauliꞌ woꞌo rano Genesare. Hangaꞌ iti raꞌala hangko i hangaꞌna tampoꞌ tándáꞌ i katámpuá alo. handaꞌheꞌ tauna to haweꞌ mombegaeꞌ-gaeꞌmoheꞌ láwiꞌ rapoinao mampehádingi ngkóráꞌna Pueꞌ Ala to napahaweꞌ Iesu. 2I tempó iti, Iesu moita rombuaꞌ duanga i wiwi rano. Pueꞌ duanga iti mendáulumoheꞌ hangko i duangaraꞌ bona mobahoꞌiheꞌ dáláraꞌ. 3Lao miꞌi Iesu mengkaheꞌ i duanga to hambuaꞌna, duangana Simoꞌ Peturuꞌ, hai Napembiáꞌ bona Simoꞌ mobuhulá duangana bona menggesuꞌ hantóiꞌ hangko i wiwi rano. Roo onoꞌ, Iesu mehoda i duanga haneꞌi mopaturoꞌ tauna to handaꞌ.
4Roo miꞌi mepaturoꞌ, nauliꞌ Iesu i Simoꞌ, “Nuwose miꞌi duangamu lao i kakaladuána, haneꞌi nitende miꞌi dálámi ionoꞌ bona molámbiꞌkou bouꞌ.”
5Nahániki Simoꞌ, “Guru, hambengiámongkaiꞌ modálá oaꞌ, agáiáná tiꞌara ara haweꞌ hambaꞌa to kilámbiꞌ. Agáiáná kehapiꞌ noꞌonoꞌ, ina kutende wopiꞌi dálángkuꞌ, láwiꞌ Io miꞌi to mohuoꞌangkaiꞌ.”
6Hangko ionoꞌ, ratende mpuꞌu miꞌi dáláraꞌ, hai handaꞌ ntepuꞌu bouꞌ to kana, álána dáláraꞌ mantepuꞌu miꞌi mahepaꞌ. 7Hangko ionoꞌ, mokawemoheꞌ rángáraꞌ to i lalu duanga ntániꞌna bona laoheꞌ medurei. Lao mpuꞌumoheꞌ medurei. Duangaraꞌ to rombuaꞌ iti raóntóki bouꞌ duuꞌna ina tiri ánti kamatimina.
8-9Tingkáráꞌmoheꞌ Simoꞌ Peturuꞌ hai rángána moita apa to pewaliꞌ iti, onoꞌ haneꞌi molingkudu miꞌi Peturuꞌ i lindoꞌna Iesu, nauliꞌ, “Pueꞌ, ineeꞌaꞌ Nuhungkuki, láwiꞌ kódóꞌ deꞌe tauna to madósá.” 10Araheꞌ rodua rángána Simoꞌ Peturuꞌ to tingkáráꞌheꞌ woꞌo moita apa to pewaliꞌ iti. Hangaꞌraꞌ Iakobu hai Iohane, ánáꞌnaheꞌ Sebedeu. Mobágóꞌheꞌ hingkakani hai Simoꞌ Peturuꞌ.
Nauliꞌ Iesu i Simoꞌ, “Ineeꞌkoꞌ malááꞌ. Mantepuꞌu deꞌe-deꞌe, tiꞌara piꞌi bouꞌ to nupeliꞌ, agáiáná tauna riꞌi to ina nupeliꞌ {bona mewaliꞌheꞌ woꞌo topeuláꞌKuꞌ}.” 11Roo onoꞌ, duangaraꞌ radiiꞌ miꞌi lao i lorena hai rapálehi upu-upu párewáraꞌ, haneꞌiheꞌ meuláꞌ i Iesu.
Iesu mopakauriꞌ hadua tauna to ketánggáꞌ
(Mat. 8:1-4; Mrk. 1:40-45)
12Hangkani tempó, Iesu ara i hambuaꞌ kótá. Ionoꞌ ara hadua tauna to ketánggáꞌ i humalele wátána. Kamoitána Iesu, ia molingkudu motóngkóꞌ i bitiNa membiáꞌ tulungi, nauliꞌ, “Pueꞌ, kuisá kaNubukuna mopakauriꞌaꞌ. Ane Nupokanai, Nupakauriꞌaꞌ wongkódóꞌá!”#5:12 To ketánggáꞌ rarekeꞌ kedái mouláꞌ ádá ágámáraꞌ toIahudiꞌ, onoꞌ miꞌi haneꞌi tiꞌaraheꞌ peisá mesuaꞌ i lalu támbi penómbáꞌá ba mohintuwuꞌ hai tauna. Tepataniꞌ katoroꞌáraꞌ. (Básá Áturá Menómbá gáláꞌna ka-13 hai ka-14. Básá woꞌo Poimbaꞌ 5:1-3; 2 Tuntukáná Datu 26:21.) Mouláꞌ pekiriraꞌ toIahudiꞌ, maꞌángkárá ntepuꞌu mopakauriꞌ to ketánggáꞌ. Pueꞌ Ala peá to peisá mopakauriꞌ. (Básá Poimbaꞌ 12:10-13; 2 Datu-datu 5:7.)
13Iesu mampekamaꞌ tauna iti,#5:13 Mouláꞌ Paturoꞌna Musa, tauna to mokamaꞌ tauna ba binataꞌ to kedái mouláꞌ ádá agama, ia woꞌo ina mewaliꞌ kedái (básá Áturá Menómbá 5:3). Onoꞌ miꞌi haneꞌi malááꞌheꞌ mokamaꞌ tauna to ketánggáꞌ, agáiáná Iesu tiꞌara malááꞌ. Mewaliꞌ Ia woꞌo rapakedái mouláꞌ ádá ágámáraꞌ toIahudiꞌ. Nahángáꞌá, “Kupokana. Mauriꞌmokoꞌ!” Hakiꞌ to metitidiꞌi iti kásáliu matántá.
14Roo onoꞌ, Iesu molaluita i tauna iti, Nauliꞌ, “Ineeꞌ nupolaluita i heáná peá apa to mewaliꞌ deꞌe. Laomokoꞌ sieruꞌ nupetudeꞌá wátámu i tadulako menómbá bona naita kamauriꞌmu miꞌi, hai hangaa-ngaa nuánti popenómbámu mouláꞌ párentá to teukiꞌ i lalu Paturoꞌna Musa,#5:14 Básá Áturá Menómbá 14:1-7. bona tongawaꞌ i upu-upu tauna kamauriꞌmu miꞌi. {Roo onoꞌ, peisámokoꞌ moromu-romu hai menómbá hingkakani hai tauna.}”
15Agáiáná kehapiꞌ noꞌonoꞌ, kamopakauriꞌna Iesu tauna to ketánggáꞌ iti tebámbári iumbá-umbá peá, álána handaꞌ ntepuꞌu tauna lao i Iesu bona mampehádingi laluitaNa, hai Ia mopakauriꞌheꞌ hangko i hakiꞌraꞌ. 16Agáiáná Iesu paka lao haduduáNa i katoroꞌá to tepataniꞌ bona mekakae ionoꞌ.
Iesu mopakauriꞌ hadua topaluꞌ
(Mat. 9:1-8; Mrk. 2:1-12)
17Hangkani tempó, tangaꞌna Iesu mopaturoꞌ tauna to handaꞌ i hambuaꞌ támbi, araheꞌ woꞌo bahangapa toParisi#5:17 toParisi: Básá to teukiꞌ i Kahirámpuá Laluita. hai guru-guru agama#5:17 guru-guru agama: Hira tauna to mampegurui hai mepaguru Paturoꞌna Musa hai ádáraꞌ toIahudiꞌ to mentóáꞌ hangko i Paturoꞌna Musa iti. Handaꞌheꞌ guru-guru agama to mouláꞌ toParisi ba toSaduki. to mehoda ionoꞌ. Tauna iti haweꞌ hangko i wánuá-wánuá i tampoꞌ Galilea, tampoꞌ Iudá, hai araheꞌ woꞌo to hangko i kótá Ierusale. Kuasaꞌna Pueꞌ Ala ara i Iesu, onoꞌ miꞌi haneꞌi Nabuku mopakauriꞌ to tiꞌara nalalu. 18I tempó iti, haweꞌheꞌ woꞌo bahangapa tauna to mokowaꞌ hadua topaluꞌ. Mampeliꞌheꞌ rárá bona peisáheꞌ mesuaꞌ i lalu támbi, láwiꞌ mampoinaoheꞌ moánti rángáraꞌ lao i Iesu. 19Agáiáná tiꞌaraheꞌ peisá mesuaꞌ láwiꞌ támbi iti bukeꞌ miꞌi tauna. Onoꞌ miꞌi haneꞌi rapengkáheka topaluꞌ iti lao i wumbu támbi, haneꞌi atuꞌna ragero. Topaluꞌ iti raulu noꞌu hante aleꞌna duuꞌna tóá i oloꞌraꞌ tauna to handaꞌ i lindoꞌna Iesu. 20Kanaitána Iesu pepoináláiraꞌ, Ia molaluita i topaluꞌ iti, Nauliꞌ, “HalaluNgkuꞌ, teámpungi miꞌi dósámu.”
21Bahangapa guru agama hai toParisi mohádiheꞌ laluitana Iesu iti, onoꞌ miꞌi haneꞌi mampekirimoheꞌ hadua-hadua, “Heáná ripaꞌi tauna deꞌe to pebáiꞌ mopakóiꞌ Pueꞌ Ala? Tiꞌara ara hadua tauna to peisá moámpungi dósá, bateꞌna peá Pueꞌ Ala!”
22Naisá miꞌi Iesu apa to ara i laluraꞌ, onoꞌ miꞌi haneꞌi Napekuneꞌ, “Moapa riꞌi haneꞌi noꞌonoꞌ pampekirimi? 23Umbána to magampaꞌ rauliꞌ, ‘Teámpungi miꞌi dósámu,’ ba ‘Pearó, molumaomokoꞌ’. 24Deꞌe-deꞌe ina Kupatongawaꞌákou kaꞌárána kuasaꞌna Ánáꞌ Mánusiá#5:24 Ánáꞌ Mánusiá: Iesu mopakeꞌ laluita Ánáꞌ Mánusiá ane mokábelái wátáNa haduduáNa, agáiáná lempóna to kaladu, rungu-runguna tiꞌara raisá tauna, ia miꞌi kaꞌIana Datu Topehómpóꞌ to nahuoꞌ mai Pueꞌ Ala (básá Danieli 7:13-14). moámpungi dósá i duniáꞌ.” Hangko ionoꞌ, mehaileꞌ miꞌi i topaluꞌ haneꞌi Nahángáꞌá, “Mearómokoꞌ, nulóló miꞌi aleꞌmu hai mesuleꞌmokoꞌ lao i támbimu!” 25Topaluꞌ iti kásáliu mearó mpuꞌu miꞌi i lindoꞌraꞌ tauna to handaꞌ, nalóló miꞌi aleꞌna, hai mesuleꞌ lao i támbina. I tangaꞌ rárá, ia motóiá oaꞌ Pueꞌ Ala.
26Upu-upu tauna tingkáráꞌheꞌ moita apa to pewaliꞌ iti hai rakamaleá ntepuꞌu, onoꞌ miꞌi haneꞌi motóiáheꞌ Pueꞌ Ala hai rauliꞌ, “Mehelei ntepuꞌu apa to pewaliꞌ i alo dehángálóá!”
Iesu mokióꞌ Lewi mewaliꞌ topeguruNa
(Mat. 9:9-13; Mrk. 2:13-17)
27Roo onoꞌ, i kapohuꞌna Iesu hangko i támbi iti, Ia moita hadua toperóróꞌ ásele#5:27 Mouláꞌ áturáraꞌ toIahudiꞌ, tiꞌaraheꞌ peisá mobaiari ásele i tauna hangko i tampoꞌ ntániꞌna (básá Pohuleki 17:15), agáiáná topopárentá toRoma moala ásele. Ara woꞌo bahangapaheꞌ toIahudiꞌ to mobágóꞌ modureiheꞌ toRoma moróróꞌ ásele. Hira to rauliꞌ momata potimbali ba “tauna to madósá” láwiꞌ mobágóꞌheꞌ modurei ewáliraꞌ toIahudiꞌ. to mehoda i kantóróna. Hangaꞌna Lewi, {to rauliꞌ woꞌo Matiu}.#5:27 Lewi, to rauliꞌ woꞌo Matiu: Básá Lukasi 6:15; Matiu 9:9; 10:3. Nahángáꞌá Iesu, “Meuláꞌmokoꞌ i Kódóꞌ.” 28Kásáliu meángkáꞌ miꞌi Lewi mopálehi upu-upu párewána, haneꞌi meuláꞌ i Iesu.
29Hangko ionoꞌ, Lewi mopaꞌara susa mahile i támbina, tandaꞌ kamobiláꞌna Iesu. I tempó onoꞌ woꞌo, handaꞌheꞌ toperóróꞌ ásele hai tauna ntániꞌna to mandeꞌ hingkakani. 30Bahangapa toParisi hai guru-guru agama to mampeuláꞌi paturoꞌraꞌ toParisi, mosalaꞌiheꞌ Iesu, rauliꞌ i topeguruNa, “Moapa riꞌi haneꞌi hingkakanikou mosusa hai toperóróꞌ ásele hai tauna ntániꞌna to tiꞌara maroꞌa?”#5:30 ToParisi madotaheꞌ mampeuláꞌi upu-upu Paturoꞌna Musa, hai handaꞌ ntániꞌna párentá to ratámbái bona tiꞌara ara hawaꞌ to raliungi. Onoꞌ miꞌi haneꞌi morekeꞌheꞌ tauna to tiꞌara madota mampeuláꞌi upu-upu áturáraꞌ iti “tauna to tiꞌara maroꞌa” ba “to madósá.”
31Nahániki, “Tauna to tiꞌara maduꞌa, tiꞌara paraluu mampeliꞌ sando. Ngkáliꞌna riꞌi tauna to maduꞌa to paraluu mampeliꞌ sando. 32Noꞌonoꞌ woꞌo, tiꞌaraꞌAꞌ mai i duniáꞌ deꞌe bona mokióꞌ tauna to mampekiri manótó bábehiáraꞌ, agáiáná maiAꞌ mokióꞌ tauna to moisá kamadósáraꞌ, bona menosoꞌheꞌ hangko i salaꞌraꞌ.”
Topeguruna Iesu tiꞌaraheꞌ mopuasaꞌ i tempóna mani Ia ara hingkakani hai hira
(Mat. 9:14-17; Mrk. 2:18-22)
33I tempó iti, araheꞌ bahangapa tauna to molaluita i Iesu, rauliꞌ, “Topeguruna Iohane pakaheꞌ mopuasaꞌ hai mekakae, noꞌonoꞌ woꞌo topegururaꞌ toParisi. Moapa riꞌi haneꞌi topeguruMu tiꞌarantoheꞌ mopuasaꞌ?”
34Iesu mohánikiheꞌ moliu ngkóráꞌ pándiriꞌ, Nauliꞌ, “Tauna to i posusaꞌá petauna, ba mopuasaꞌheꞌ i tempóna tobaleilo to ratauna ara mani i oloꞌraꞌ? Tiꞌara. 35Agáiáná ina haweꞌ tempóna, tobaleilo to ratauna iti ina raꞌala hangko i oloꞌraꞌ. I tempó iti riꞌi hangko ina mopuasaꞌheꞌ.”
To woꞌu tiꞌara peisá ragalo hai to sae
36Hai napahaweꞌáheꞌ woꞌo Iesu hampákáꞌ ngkóráꞌ pándiriꞌ, Nauliꞌ, “Tiꞌara ara hadua tauna to mohepaki badu to woꞌu bona motámpelei badu to sae, láwiꞌ ane nabábehi noꞌonoꞌ, ina makahakei peá badu to woꞌu iti. Hai tiꞌara woꞌo maroꞌa raita ane báná to woꞌui rapopotámpelei badu to sae.
37Noꞌonoꞌ woꞌo, tiꞌara ara hadua tauna to mokándó anggoroꞌ to woꞌu i pemboliá#5:37 Hangkoia pemboliá anggoroꞌ rabábehi hangko i koliꞌ binataꞌ. to sae. Láwiꞌ ane háwóái, ina mahepaꞌ pemboliá to sae iti, álána mabubu anggoroꞌ, hai marugiꞌ woꞌo pemboliána. 38Mewaliꞌ, anggoroꞌ to woꞌu hangaa-ngaa rakándó woꞌo i pemboliá to woꞌu.#5:36-38 Tunggáiána Iesu mopahaweꞌ ngkóráꞌ pándiriꞌ iti ia miꞌi: paturoꞌna Iesu ia miꞌi paturoꞌ to woꞌu. Tiꞌara hintotoꞌ ane paturoꞌNa ragalo hai ádá agama Iahudiꞌ to sae.
39{Tauna to motibaaꞌ mani agama to sae, peisá rapándiriꞌ nodo} tauna to mainu peá anggoroꞌ to sae. Tiꞌara moundeꞌ mainu anggoroꞌ to woꞌu. Nauliꞌ, ‘Anggoroꞌ to sae iti matamaꞌ.’ ”
Currently Selected:
Lukasi 5: NTBEP
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Bahasa Behoa Shorter Bible © Indonesian Bible Society, 2015.
Lukasi 5
5
Iesu mopileꞌi topeguruNa to rungu-runguna
(Mat. 4:18-22; Mrk. 1:16-20)
1Hangkani tempó, tangaꞌna Iesu meángkáꞌ i wiwi rano Galilea,#5:1 rano Galilea: rauliꞌ woꞌo rano Genesare. Hangaꞌ iti raꞌala hangko i hangaꞌna tampoꞌ tándáꞌ i katámpuá alo. handaꞌheꞌ tauna to haweꞌ mombegaeꞌ-gaeꞌmoheꞌ láwiꞌ rapoinao mampehádingi ngkóráꞌna Pueꞌ Ala to napahaweꞌ Iesu. 2I tempó iti, Iesu moita rombuaꞌ duanga i wiwi rano. Pueꞌ duanga iti mendáulumoheꞌ hangko i duangaraꞌ bona mobahoꞌiheꞌ dáláraꞌ. 3Lao miꞌi Iesu mengkaheꞌ i duanga to hambuaꞌna, duangana Simoꞌ Peturuꞌ, hai Napembiáꞌ bona Simoꞌ mobuhulá duangana bona menggesuꞌ hantóiꞌ hangko i wiwi rano. Roo onoꞌ, Iesu mehoda i duanga haneꞌi mopaturoꞌ tauna to handaꞌ.
4Roo miꞌi mepaturoꞌ, nauliꞌ Iesu i Simoꞌ, “Nuwose miꞌi duangamu lao i kakaladuána, haneꞌi nitende miꞌi dálámi ionoꞌ bona molámbiꞌkou bouꞌ.”
5Nahániki Simoꞌ, “Guru, hambengiámongkaiꞌ modálá oaꞌ, agáiáná tiꞌara ara haweꞌ hambaꞌa to kilámbiꞌ. Agáiáná kehapiꞌ noꞌonoꞌ, ina kutende wopiꞌi dálángkuꞌ, láwiꞌ Io miꞌi to mohuoꞌangkaiꞌ.”
6Hangko ionoꞌ, ratende mpuꞌu miꞌi dáláraꞌ, hai handaꞌ ntepuꞌu bouꞌ to kana, álána dáláraꞌ mantepuꞌu miꞌi mahepaꞌ. 7Hangko ionoꞌ, mokawemoheꞌ rángáraꞌ to i lalu duanga ntániꞌna bona laoheꞌ medurei. Lao mpuꞌumoheꞌ medurei. Duangaraꞌ to rombuaꞌ iti raóntóki bouꞌ duuꞌna ina tiri ánti kamatimina.
8-9Tingkáráꞌmoheꞌ Simoꞌ Peturuꞌ hai rángána moita apa to pewaliꞌ iti, onoꞌ haneꞌi molingkudu miꞌi Peturuꞌ i lindoꞌna Iesu, nauliꞌ, “Pueꞌ, ineeꞌaꞌ Nuhungkuki, láwiꞌ kódóꞌ deꞌe tauna to madósá.” 10Araheꞌ rodua rángána Simoꞌ Peturuꞌ to tingkáráꞌheꞌ woꞌo moita apa to pewaliꞌ iti. Hangaꞌraꞌ Iakobu hai Iohane, ánáꞌnaheꞌ Sebedeu. Mobágóꞌheꞌ hingkakani hai Simoꞌ Peturuꞌ.
Nauliꞌ Iesu i Simoꞌ, “Ineeꞌkoꞌ malááꞌ. Mantepuꞌu deꞌe-deꞌe, tiꞌara piꞌi bouꞌ to nupeliꞌ, agáiáná tauna riꞌi to ina nupeliꞌ {bona mewaliꞌheꞌ woꞌo topeuláꞌKuꞌ}.” 11Roo onoꞌ, duangaraꞌ radiiꞌ miꞌi lao i lorena hai rapálehi upu-upu párewáraꞌ, haneꞌiheꞌ meuláꞌ i Iesu.
Iesu mopakauriꞌ hadua tauna to ketánggáꞌ
(Mat. 8:1-4; Mrk. 1:40-45)
12Hangkani tempó, Iesu ara i hambuaꞌ kótá. Ionoꞌ ara hadua tauna to ketánggáꞌ i humalele wátána. Kamoitána Iesu, ia molingkudu motóngkóꞌ i bitiNa membiáꞌ tulungi, nauliꞌ, “Pueꞌ, kuisá kaNubukuna mopakauriꞌaꞌ. Ane Nupokanai, Nupakauriꞌaꞌ wongkódóꞌá!”#5:12 To ketánggáꞌ rarekeꞌ kedái mouláꞌ ádá ágámáraꞌ toIahudiꞌ, onoꞌ miꞌi haneꞌi tiꞌaraheꞌ peisá mesuaꞌ i lalu támbi penómbáꞌá ba mohintuwuꞌ hai tauna. Tepataniꞌ katoroꞌáraꞌ. (Básá Áturá Menómbá gáláꞌna ka-13 hai ka-14. Básá woꞌo Poimbaꞌ 5:1-3; 2 Tuntukáná Datu 26:21.) Mouláꞌ pekiriraꞌ toIahudiꞌ, maꞌángkárá ntepuꞌu mopakauriꞌ to ketánggáꞌ. Pueꞌ Ala peá to peisá mopakauriꞌ. (Básá Poimbaꞌ 12:10-13; 2 Datu-datu 5:7.)
13Iesu mampekamaꞌ tauna iti,#5:13 Mouláꞌ Paturoꞌna Musa, tauna to mokamaꞌ tauna ba binataꞌ to kedái mouláꞌ ádá agama, ia woꞌo ina mewaliꞌ kedái (básá Áturá Menómbá 5:3). Onoꞌ miꞌi haneꞌi malááꞌheꞌ mokamaꞌ tauna to ketánggáꞌ, agáiáná Iesu tiꞌara malááꞌ. Mewaliꞌ Ia woꞌo rapakedái mouláꞌ ádá ágámáraꞌ toIahudiꞌ. Nahángáꞌá, “Kupokana. Mauriꞌmokoꞌ!” Hakiꞌ to metitidiꞌi iti kásáliu matántá.
14Roo onoꞌ, Iesu molaluita i tauna iti, Nauliꞌ, “Ineeꞌ nupolaluita i heáná peá apa to mewaliꞌ deꞌe. Laomokoꞌ sieruꞌ nupetudeꞌá wátámu i tadulako menómbá bona naita kamauriꞌmu miꞌi, hai hangaa-ngaa nuánti popenómbámu mouláꞌ párentá to teukiꞌ i lalu Paturoꞌna Musa,#5:14 Básá Áturá Menómbá 14:1-7. bona tongawaꞌ i upu-upu tauna kamauriꞌmu miꞌi. {Roo onoꞌ, peisámokoꞌ moromu-romu hai menómbá hingkakani hai tauna.}”
15Agáiáná kehapiꞌ noꞌonoꞌ, kamopakauriꞌna Iesu tauna to ketánggáꞌ iti tebámbári iumbá-umbá peá, álána handaꞌ ntepuꞌu tauna lao i Iesu bona mampehádingi laluitaNa, hai Ia mopakauriꞌheꞌ hangko i hakiꞌraꞌ. 16Agáiáná Iesu paka lao haduduáNa i katoroꞌá to tepataniꞌ bona mekakae ionoꞌ.
Iesu mopakauriꞌ hadua topaluꞌ
(Mat. 9:1-8; Mrk. 2:1-12)
17Hangkani tempó, tangaꞌna Iesu mopaturoꞌ tauna to handaꞌ i hambuaꞌ támbi, araheꞌ woꞌo bahangapa toParisi#5:17 toParisi: Básá to teukiꞌ i Kahirámpuá Laluita. hai guru-guru agama#5:17 guru-guru agama: Hira tauna to mampegurui hai mepaguru Paturoꞌna Musa hai ádáraꞌ toIahudiꞌ to mentóáꞌ hangko i Paturoꞌna Musa iti. Handaꞌheꞌ guru-guru agama to mouláꞌ toParisi ba toSaduki. to mehoda ionoꞌ. Tauna iti haweꞌ hangko i wánuá-wánuá i tampoꞌ Galilea, tampoꞌ Iudá, hai araheꞌ woꞌo to hangko i kótá Ierusale. Kuasaꞌna Pueꞌ Ala ara i Iesu, onoꞌ miꞌi haneꞌi Nabuku mopakauriꞌ to tiꞌara nalalu. 18I tempó iti, haweꞌheꞌ woꞌo bahangapa tauna to mokowaꞌ hadua topaluꞌ. Mampeliꞌheꞌ rárá bona peisáheꞌ mesuaꞌ i lalu támbi, láwiꞌ mampoinaoheꞌ moánti rángáraꞌ lao i Iesu. 19Agáiáná tiꞌaraheꞌ peisá mesuaꞌ láwiꞌ támbi iti bukeꞌ miꞌi tauna. Onoꞌ miꞌi haneꞌi rapengkáheka topaluꞌ iti lao i wumbu támbi, haneꞌi atuꞌna ragero. Topaluꞌ iti raulu noꞌu hante aleꞌna duuꞌna tóá i oloꞌraꞌ tauna to handaꞌ i lindoꞌna Iesu. 20Kanaitána Iesu pepoináláiraꞌ, Ia molaluita i topaluꞌ iti, Nauliꞌ, “HalaluNgkuꞌ, teámpungi miꞌi dósámu.”
21Bahangapa guru agama hai toParisi mohádiheꞌ laluitana Iesu iti, onoꞌ miꞌi haneꞌi mampekirimoheꞌ hadua-hadua, “Heáná ripaꞌi tauna deꞌe to pebáiꞌ mopakóiꞌ Pueꞌ Ala? Tiꞌara ara hadua tauna to peisá moámpungi dósá, bateꞌna peá Pueꞌ Ala!”
22Naisá miꞌi Iesu apa to ara i laluraꞌ, onoꞌ miꞌi haneꞌi Napekuneꞌ, “Moapa riꞌi haneꞌi noꞌonoꞌ pampekirimi? 23Umbána to magampaꞌ rauliꞌ, ‘Teámpungi miꞌi dósámu,’ ba ‘Pearó, molumaomokoꞌ’. 24Deꞌe-deꞌe ina Kupatongawaꞌákou kaꞌárána kuasaꞌna Ánáꞌ Mánusiá#5:24 Ánáꞌ Mánusiá: Iesu mopakeꞌ laluita Ánáꞌ Mánusiá ane mokábelái wátáNa haduduáNa, agáiáná lempóna to kaladu, rungu-runguna tiꞌara raisá tauna, ia miꞌi kaꞌIana Datu Topehómpóꞌ to nahuoꞌ mai Pueꞌ Ala (básá Danieli 7:13-14). moámpungi dósá i duniáꞌ.” Hangko ionoꞌ, mehaileꞌ miꞌi i topaluꞌ haneꞌi Nahángáꞌá, “Mearómokoꞌ, nulóló miꞌi aleꞌmu hai mesuleꞌmokoꞌ lao i támbimu!” 25Topaluꞌ iti kásáliu mearó mpuꞌu miꞌi i lindoꞌraꞌ tauna to handaꞌ, nalóló miꞌi aleꞌna, hai mesuleꞌ lao i támbina. I tangaꞌ rárá, ia motóiá oaꞌ Pueꞌ Ala.
26Upu-upu tauna tingkáráꞌheꞌ moita apa to pewaliꞌ iti hai rakamaleá ntepuꞌu, onoꞌ miꞌi haneꞌi motóiáheꞌ Pueꞌ Ala hai rauliꞌ, “Mehelei ntepuꞌu apa to pewaliꞌ i alo dehángálóá!”
Iesu mokióꞌ Lewi mewaliꞌ topeguruNa
(Mat. 9:9-13; Mrk. 2:13-17)
27Roo onoꞌ, i kapohuꞌna Iesu hangko i támbi iti, Ia moita hadua toperóróꞌ ásele#5:27 Mouláꞌ áturáraꞌ toIahudiꞌ, tiꞌaraheꞌ peisá mobaiari ásele i tauna hangko i tampoꞌ ntániꞌna (básá Pohuleki 17:15), agáiáná topopárentá toRoma moala ásele. Ara woꞌo bahangapaheꞌ toIahudiꞌ to mobágóꞌ modureiheꞌ toRoma moróróꞌ ásele. Hira to rauliꞌ momata potimbali ba “tauna to madósá” láwiꞌ mobágóꞌheꞌ modurei ewáliraꞌ toIahudiꞌ. to mehoda i kantóróna. Hangaꞌna Lewi, {to rauliꞌ woꞌo Matiu}.#5:27 Lewi, to rauliꞌ woꞌo Matiu: Básá Lukasi 6:15; Matiu 9:9; 10:3. Nahángáꞌá Iesu, “Meuláꞌmokoꞌ i Kódóꞌ.” 28Kásáliu meángkáꞌ miꞌi Lewi mopálehi upu-upu párewána, haneꞌi meuláꞌ i Iesu.
29Hangko ionoꞌ, Lewi mopaꞌara susa mahile i támbina, tandaꞌ kamobiláꞌna Iesu. I tempó onoꞌ woꞌo, handaꞌheꞌ toperóróꞌ ásele hai tauna ntániꞌna to mandeꞌ hingkakani. 30Bahangapa toParisi hai guru-guru agama to mampeuláꞌi paturoꞌraꞌ toParisi, mosalaꞌiheꞌ Iesu, rauliꞌ i topeguruNa, “Moapa riꞌi haneꞌi hingkakanikou mosusa hai toperóróꞌ ásele hai tauna ntániꞌna to tiꞌara maroꞌa?”#5:30 ToParisi madotaheꞌ mampeuláꞌi upu-upu Paturoꞌna Musa, hai handaꞌ ntániꞌna párentá to ratámbái bona tiꞌara ara hawaꞌ to raliungi. Onoꞌ miꞌi haneꞌi morekeꞌheꞌ tauna to tiꞌara madota mampeuláꞌi upu-upu áturáraꞌ iti “tauna to tiꞌara maroꞌa” ba “to madósá.”
31Nahániki, “Tauna to tiꞌara maduꞌa, tiꞌara paraluu mampeliꞌ sando. Ngkáliꞌna riꞌi tauna to maduꞌa to paraluu mampeliꞌ sando. 32Noꞌonoꞌ woꞌo, tiꞌaraꞌAꞌ mai i duniáꞌ deꞌe bona mokióꞌ tauna to mampekiri manótó bábehiáraꞌ, agáiáná maiAꞌ mokióꞌ tauna to moisá kamadósáraꞌ, bona menosoꞌheꞌ hangko i salaꞌraꞌ.”
Topeguruna Iesu tiꞌaraheꞌ mopuasaꞌ i tempóna mani Ia ara hingkakani hai hira
(Mat. 9:14-17; Mrk. 2:18-22)
33I tempó iti, araheꞌ bahangapa tauna to molaluita i Iesu, rauliꞌ, “Topeguruna Iohane pakaheꞌ mopuasaꞌ hai mekakae, noꞌonoꞌ woꞌo topegururaꞌ toParisi. Moapa riꞌi haneꞌi topeguruMu tiꞌarantoheꞌ mopuasaꞌ?”
34Iesu mohánikiheꞌ moliu ngkóráꞌ pándiriꞌ, Nauliꞌ, “Tauna to i posusaꞌá petauna, ba mopuasaꞌheꞌ i tempóna tobaleilo to ratauna ara mani i oloꞌraꞌ? Tiꞌara. 35Agáiáná ina haweꞌ tempóna, tobaleilo to ratauna iti ina raꞌala hangko i oloꞌraꞌ. I tempó iti riꞌi hangko ina mopuasaꞌheꞌ.”
To woꞌu tiꞌara peisá ragalo hai to sae
36Hai napahaweꞌáheꞌ woꞌo Iesu hampákáꞌ ngkóráꞌ pándiriꞌ, Nauliꞌ, “Tiꞌara ara hadua tauna to mohepaki badu to woꞌu bona motámpelei badu to sae, láwiꞌ ane nabábehi noꞌonoꞌ, ina makahakei peá badu to woꞌu iti. Hai tiꞌara woꞌo maroꞌa raita ane báná to woꞌui rapopotámpelei badu to sae.
37Noꞌonoꞌ woꞌo, tiꞌara ara hadua tauna to mokándó anggoroꞌ to woꞌu i pemboliá#5:37 Hangkoia pemboliá anggoroꞌ rabábehi hangko i koliꞌ binataꞌ. to sae. Láwiꞌ ane háwóái, ina mahepaꞌ pemboliá to sae iti, álána mabubu anggoroꞌ, hai marugiꞌ woꞌo pemboliána. 38Mewaliꞌ, anggoroꞌ to woꞌu hangaa-ngaa rakándó woꞌo i pemboliá to woꞌu.#5:36-38 Tunggáiána Iesu mopahaweꞌ ngkóráꞌ pándiriꞌ iti ia miꞌi: paturoꞌna Iesu ia miꞌi paturoꞌ to woꞌu. Tiꞌara hintotoꞌ ane paturoꞌNa ragalo hai ádá agama Iahudiꞌ to sae.
39{Tauna to motibaaꞌ mani agama to sae, peisá rapándiriꞌ nodo} tauna to mainu peá anggoroꞌ to sae. Tiꞌara moundeꞌ mainu anggoroꞌ to woꞌu. Nauliꞌ, ‘Anggoroꞌ to sae iti matamaꞌ.’ ”
Currently Selected:
:
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Bahasa Behoa Shorter Bible © Indonesian Bible Society, 2015.