Bwób Zitül 24
24
Eibrra-am Aesakón Kol Kwat Tónggapónórr
1Eibrra-am amkoman tai myang yarilürr ene tonarrdó. Oya ⌊Lod⌋ bles yónürr blaman kwata.
2Darrpan ngürr Eibrra-am bóktanórr tóba müótüdü singüldü zaget pamdó, Eibrra-amón elklaza nótó ngabkalórr, wagó, “Moba tang kürü waurr grasana zirrsapó. 3Ma kürünkü ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ singri errkyadan Lodón ngidü, tüp a pülpül God: ma sab kürü siman olomankü darrü kol kokean tududo aini Keinan pamkolpamab ópal olmaldógab, ka nisakü ngyabendóla. 4A ma sab wamo kürü kólbanan tüpdü, akó kürü kólbanan zitül kolpamdó. Ma sab kürü siman olom Aesakónkü kol olgabi upudo.”
5Oya zaget pama imtinürr wagó, “Ka sab ia kaino, ene kol ne sab ubi koke nóma warile kürüka akyanóm ini bwóbdü? Ia ka sab marü olom Aesakón yalkomolo ene bwóbdü, ma nólgab tamórró?”
6Eibrra-am bóktan yalkomólórr wagó, “Ma umul-umul namulo, ma kürü olom sab kokean yalkomolo ola. 7Da Lod, kwitüm God, kürü nótó küdódürr kürü aban zitül pamkolpamdógab akó kólba amtómól tüpdügab, wa kürüka arüng alkamül-koke bóktan igó tóbtanórr wagó, ‘Ka sab ini tüp marü olmalbobatal nókyenónómo.’ Wa tóba anerru singül kwata zirrapóndase, igósüm ma sab kol olgabi upudo kürü siman olomankü. 8Ene kol ne sab ubi koke nóma warile mankü tótókóm, ma sab bago-o kürü ene arüng alkamül-koke bóktandógab. A ma sab kürü siman olom ola kokean yalkomolo.” 9Eibrra-amón zaget pama tóba tang tóba wirri paman waurr grasana zirrapónórr, da wa tóba arüng alkamül-koke bóktan ingrinürr, oya Eibrra-am ne bóktan ekyanórr inikwata.
Eibrra-amón Zaget Pama Rrebekan Omrranórr
10Eibrra-amón zaget pama 10 ⌊kamel⌋ yazebórr tóba wirri paman kameldógab, da wa abün morroal elklazapükü bupadórr, ama Mesopotamia#24:10 Mesopotamia, ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü inzan angrirrüna: Arram Na-arra-im. Ene ngian küp módóga Ibrru bóktane: Arram pamkolpamab kantrri, nis tobarr nis aodó ne pokoa. Ene nis tobarr nis ibü ngi módógamli: Taegrris akó Yuprreitis. bwóbdü wamlórr, ene wirri basirrdü Eibrra-amón zoreta Na-orr nóla ngyabelórr. 11Wa ola nóma abzilürr, da kamel mórran-mórran ninóp nae badu minggüpanan, wirri basirr kalkuma; ugón simam yarilürr, kolab nae bait ngarkwat nóma amrranda.
12Zaget pama tóre ugón ekorr wagó: “Lodóe, kürü wirri pam Eibrra-amón God, gyaurka, ma kürü kókya errkya ini ngürr ka nebókamóm tama, akó ma morroal tonarr okaka simzazilke kürü wirri pam Eibrra-amka. 13Ka zamngólórrón inamüla, nae badu kabedó. Küsil kola bausdako ene wirri basirran pamkolpamdógab nae baitüm. 14Kubó inzan ki yarilün: ka kubó ne küsil koldó bóktono kagó, ‘Gyaurka, moba nae bele tüp solkomól kürü anónóm’, akó wa ne kubó nóma bóktóne wagó, ‘Enó, akó ka kubó marü kamel ta nae nómyenónómo,’ da wata wató ki waril, ma ne kol zumanike moba zaget pam Aesakónkü. Inzande, ka kubó umul namulo wagó, ma morroal tonarr kuri pupo sina kürü wirri pamdó.”
15Ene zaget pamazan tóre yarilürr, da módóga, Rrebeka ugón katókórr ene wirri basirrdügab, tóba mariti tónggapórrón nae bele tupodó sidódlórr. Wa Betuelón óp olom warilürr. Betuel Milkan siman olom yarilürr. Milka Na-orrón kol warilürr. Na-orr Eibrra-amón zoret yarilürr. 16Rrebeka kari agurr ngulmokur koke warilürr. Wa müór amióg ngarkwatódó warilürr, pampükü ut umul-kók. Nae badudü abinürr, nae bórrngamórr tóba mariti tónggapórrón nae beledó, akó tügasilürr.
17Eibrra-amón zaget pama büsai-büsai wamórr oya asenóm ó oya we umtinürr wagó, “Gyaurka, ma ia kürü nae sokol koke kókyeno anónóm marü nae beledógab?”
18Wa bóktan yalkomólórr wagó, “Taia, kürü wirri pam, ugó enó.” Wa tóba mariti tónggapórrón nae bele büsai solkomólórr ama tangdó. Da wa oya nae we emyanórr.
19Oya nae amyana nóma blakónórr, wa bóktanórr wagó, “Marü kamel ka ta kubó nae nómenónómo, kókó ibü nae anón ubia nóma blakóne.” 20Wa büsai nae ekanórr, ne nae bórrngamórr nae beledó, ama wirri nae kurrópdü. Wa akó büsai natókórr nae badudü, ngibürr nae baitüm kamelabkü anónóm, kókó blamana ngarkwatódó nae enenóp. 21Ene zaget pama oya piküpan ngazokalórr umul bainüm wagó, Lod oya agóltagól ia morroal küppükü kuri sine, ta ia koke.
22Ene kamelab nae anóna nóma blakónórr, zaget pama ⌊gold⌋ syók rring#24:22 rring: Ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü ini poko asine: oya müp darrpan beka. Beka Isrrael pamkolpamab müp atanin ngarkwat kla yarilürr. Oya ngarkwat 5 akó poko grrem ngarkwat yarilürr. Darrpan beka gold wirri darrem yarilürr. ipadórr, oya syókdü angrinüm, akó nis gold tang püid#24:22 tang püid: Ngibürr Godón Bukdü ini poko asine: ibü müp 10 syekel darrpan-darrpan. Syekel wa Isrrael pamkolpamab müp atanin ngarkwat kla yarilürr. 10 Syekel 110 grrem ngarkwat koralórr. 10 syekel ⌊silba⌋ wirri darrem kwarilürr. Mórrke-mórrke módóga, shekel. tang nisabkü ipadórr. 23Wa we umtinürr wagó, “Ma ia kürü koke kilo, ma noan óp olomla? Ia marü aban müótüdü ut kan asine kibü utüm ini irrüb?”
24Rrebeka bóktan yalkomólórr wagó, “Ka Betuelón ngul olomla. Milka Betuelón ilngumilürr Na-orrkagab. Ka Na-orr akó Milka ibü bobatla. 25Kibü müótüdü kamelab ut akó alo kan asise, akó yabü ta kan asise utüm kinkü.”
26Ene zaget pama wakósingül nülkamülürr, singül tüp elkomólórr, da Lodón we ⌊ótóklürr⌋. 27Wa bóktanórr wagó, “Mi blamana Lodón yagürnórre, kürü wirri pam Eibrra-amón God. Wa tóba morroal tonarr koke irrmatórr kürü wirri pamdógab akó wa koke alkamülürr, wa kürü wirri pam ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ekyanórr. A kótó, Lod kürü dümdüm kolngomóle kólba wirri paman zoretan müót kolpamdó.”
28Rrebeka busorr müótüdü, tóba aipan müót kolpam büzazilüm ne pokoa tómbapóne. 29Rrebekan siman bólbót asi yarilürr. Oya ngi Leiban. Wa büsai-büsai wamórr Eibrra-amón zaget pam sisingül akyanóm nae badudü. 30Wa bólbótan syókdü ne rring akó nizan tangdó tang püid nóma nósenóp akó nóma arrkrrurr oya bólbóta ne poko izazilürr, pama oyaka ne poko bóktanórr, da we wamórr ene pamdó, da módóga, oya we esenórr kamel minggüpanan zamngólórrón nae badu kabedó. 31Leiban oyaka bóktanórr wagó, “Yao, mató ma bles airrünla Lodkagab. Ma aini iade zamngóldóla? Ka müót kuri tónggapóna akó ka ut bwób tónggapóna marü kamelabkü.”
32Eibrra-amón zaget pama müótüdü wamórr. Leibanón zaget pama elklaza selókóp kamelab büb kwitüdügab. I kamelab büdül twal#24:32 büdül twal alo klama kamelankü, dakla ta ut klama. akó alo kla tübarrmünürr, akó nae sidüdóp Eibrra-amón zaget pamankü akó wa ne pampükü tamórr, ibü wapór bagulüm. 33Leibanón zaget pama alo sirrbünóp oya obzek kwata. Wa bóktanórr wagó, “Ka ngaen-gógópan koke elo-o, kókó ka kubó adrrüto, ka ne bóktanankwata tama.”
Leiban bóktan yalkomólórr wagó, “Taia. Kibü kya kóbó tüzazilnüm!”
34Da wa bóktanórr wagó, “Ka Eibrra-amón zaget pamla. 35Lod kürü wirri pam ngaru bapón-koke bles syónürr. Wa wirri mórrel pamóm kuri baine. Lod oya we kla kuri siliónürr; ⌊sip⌋ a ⌊gout⌋, ⌊kau⌋, silba a gold, zaget pam a zaget kol, akó kamel a ⌊donki⌋. 36Kürü wirri paman kol Serra epep nóma warilürr, siman olom ilngumilürr oyankü. Eibrra-amón blaman ne elklaza kwarilürr, wa tóba siman olom kuri iliónürr. 37Kürü wirri pama kyalórr oyankü arüng alkamül-koke bóktan angrinüm wagó, ‘Ma sab kürü siman olomankü kol kokean upudo ini Keinan pamkolpamab ópal olmaldógab, ka nibiób tüpdü ngyabendóla. 38A ma kürü aban kolpamdó wam, akó kürü kólbanan zitül zonaretaldó, kol amkünüm kürü siman olomankü.’ 39Ka Eibrra-amón imtirrü kagó, ‘Ka sab ia kaino, ini kola ne kürüka koke nóma tókyene?’ 40Da Eibrra-am bóktanórr wagó, ‘Lod, ka ne Godpükü agóldóla, sab tóba anerru zirrsapóne marü ene kwat küppükü ainüm. Ene igósüm, ma sab kol upudo kürü kólbanan zitül zonaretaldógabi akó kürü aban kolpamdógab. 41Sab, ma kürü zitül kolpamdó nóma wamo, ma ene arüng alkamül-koke bóktandógab bago-o, enana i sab bangórre oya akyanóm marü. Ma sab igósidi bago-o.’
42“Ini ngürr ka nae badudü nóma tama, ka tóre inzan ekoa kagó, ‘Lodóe, kürü wirri pam Eibrra-amón God, marü ubi ne nóma yarile, gyaurka, ma kürü kwat dümdüm sekya, ka nebókamóm tama. 43Errkyadan ka zamngólórrón inamüla nae badu kabedó. Ngulmokura kubó nóma tubrrune nae aitüm, akó ka oyaka nóma bóktono kagó, “Gyaurka, ma ia kari nae sokol koke kókyeno anónóm moba nae beledógab?” 44Wa ne kubó nóma bóktóne wagó, “Enó, akó ka marü kamelabkü ta kubó nae baito,” da wata wató ki waril, Lod ne kol zumanike kürü wirri paman siman olomankü.’
45“Ka tóre nóma elakónóma kólba moboküpdü, Rrebeka ugón tubrrune. Mariti tónggapórrón nae bele tupodó sidüde. Wa we abine badudü akó nae ite. Ka oyaka bóktóna kagó, ‘Gyaurka, kya kürü nae sokol kókya anónóm.’ 46Wa büsai nae bele tupodógab sabine, da we bóktóne wagó, ‘Ugó enó! Ka kubó marü kamel ta nae nómenónómo.’ Ka enóna, akó wa kamel ta nae nómyerre. 47Da ka oya we umtina wagó, ‘Ma ia noan óp olomla?’ Wa bóktan salkomóle wagó, ‘Ka Betuelón ngul olomla. Milka Betuelón ilngumilürr Na-orrkagab. Ka Na-orr akó Milka ibü bobatla.’ Da ka oya syók rring zotena, akó tang nis tang püid nótena. 48Ka wakósingül nülkamüla, singül tüp elkomóla, Lodón we ótók namüla. Ka Lodón yagüra, kürü wirri pam Eibrra-amón God, kürü nótó kolngomóle dümdüm kwatana kürü wirri paman zoretan óp bobat apadóm Eibrra-amón siman olomankü. 49Ma ne ubi nóma baino morroal tonarr kürü wirri pam amtyanóm amkoman moboküpi, da ma kürü kyal. Koke ne nóma, gyaurka, kürü ma umul-umulan ngigüta. Igósidi ka ma sab gyagüpitótók ipudo nadü kwat mamoanóm.”
50Leiban a Betuel bóktan yalkomórri wagó, “Ini Lodkagaba. Ki myamem darrü poko koke bóktóni marüka, ia morroal o kolae. 51Da wóni, Rrebeka. Upa da ugó wam! Wa sab marü wirri paman siman oloman kolóm ki bai, Lod tüób enezan emtyanórr.” 52Eibrra-amón zaget pama ibü bóktan nóma arrkrrurr, wa wakósingül nülkamülürr akó singül tüp elkomólórr Lodón obzek kwata. 53Da Eibrra-amón zaget pama gold akó silba tómbapórrón büb püti ain kla yusürr akó dokyanan mórrkenyórr, da Rrebekan ⌊gyaur kla⌋ uliónürr. Wa akó simam naret akó aip morroalan wirri darrem gyaur kla nüliónürr.
Rrebekan Pamkolpama Morroal Tonarre Zirrzwapónóp
54Da Eibrra-amón zaget pam akó wankü nidi kwarilürr, ibü alongalo we yarilürr. Akó ene irrüb we amaikóp. I nóma tübarsinürr, Eibrra-amón zaget pama bóktanórr wagó, “Kürü ugó zirrkapónam kólba wirri pamdó.”
55Da Rrebekan siman bólbót akó aipa bóktan yalkomórri wagó, “Kya ini ngul olom kinkü ae ki warilün aüd ngürrüm, ó aprrapórr 10 ngürr. Ene ngürr kakóm, wa sab ugón ki nató.”
56Eibrra-amón zaget pama ma bóktan yalkomólórr wagó, “Kürü arrmatgu. Lod kürü kwat wató morroal küppükü sine. Kürü ugó zirrkapónam kólba wirri pamdó alkomólóm.”
57Rrebekan aip a bólbóta bóktarri wagó, “Kya tóba kóbó ngizaunam, da mi kubó umtirre, wa kubó ia warile.” 58I Rrebekan tibióbkagab ngizaunóp, da umtinóp wagó, “Ma ia ubi baina ini pampükü tótókóm?”
Rrebeka bóktan we yalkomólórr wagó, “Ka ubi baina tótókóm!”
59I Rrebeka akó oya ngakan zaget kol#24:59 ngakan zaget kol ene zaget kol warilürr, Rrebekan ngómdü nótó ungrinürr akó oya ngakan warilürr, wa kari olom nóma warilürr. ibü nilóp Eibrra-amón zaget pampükü tótókóm, akó wa ne pampükü tamórr. 60I Rrebekan bles winóp ini bóktan oporpükü wagó,
“Kibü bólbót, marü sab abün olmal ki kwarilün,
akó marü sab atang-koke olmalbobatal ki kwarilün.
Marü olmalbobatala sab ene pamab basirrpükü idi ki yazebnóm, usakü nidi bókrróne!”
61Rrebeka tüób akó tóba zaget ngul olmala elklaza tómbapónóp, da kamelab kwitüdü we bamselórr. I zaget paman solkwat we zutalórr. Eibrra-amón zaget pama Rrebekan ene inzan upadórr. Da i ene bwób we amgütóp.
Rrebeka Aesakón Kolóm Bainürr
62Aesak tóba ngyaben marrgu ama we tónggapónórr Negeb ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋, Keinan tüpdü. Da wa Be-err La-ae Rro-i#24:62 La-ae Rro-i ngian küp módóga: Arról God, Kürü Nótó Ngakanda, Oya Nae Badu. nae badu amgatórr. 63Darrpan ngürr, ene simam abüs, wa popa agólóm wamórr pórrpótyapdó, da kwit nóma yazilürr, wa kamel nósenóp tóbakabóna tótókde. 64Rrebeka kwit nóma sazilürr, Aesakón sesenórr, da wa we tübinürr tóba kameldógab, 65ó Eibrra-amón zaget pam we imtinürr wagó, “We ia nadü pama tótókda mibü basenóm ini pórrpótyapdó?”
Ene zaget pama bóktan yalkomólórr wagó, “We kürü wirri pame.” Rrebeka tóba obzek ngalao mórrkenyórr poko ipadórr, tóba obzek ngablaorr.#24:65 Ibrru kolan bókam tumtum yarilürr tóba obzek ngablaom mórrkenyórr poko-e, i ene pampükü baserre, wa ne pam ki amige.
66Ene zaget pama adrratórr Aesakka, blaman wa ene ne poko tómbapólórr. 67Ene kakóm, Aesak Rrebekan Serran palae müót kugupidü udódürr. Wa Rrebekan tóba kolóm we upadórr. Oya ⌊moboküpdü ubi⌋ oyaka yarilürr. Rrebeka Aesakón zao-zao yónürr tóba aip Serran büdülankwata.
Currently Selected:
Bwób Zitül 24: TOF
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© 2019, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.
Bwób Zitül 24
24
Eibrra-am Aesakón Kol Kwat Tónggapónórr
1Eibrra-am amkoman tai myang yarilürr ene tonarrdó. Oya ⌊Lod⌋ bles yónürr blaman kwata.
2Darrpan ngürr Eibrra-am bóktanórr tóba müótüdü singüldü zaget pamdó, Eibrra-amón elklaza nótó ngabkalórr, wagó, “Moba tang kürü waurr grasana zirrsapó. 3Ma kürünkü ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ singri errkyadan Lodón ngidü, tüp a pülpül God: ma sab kürü siman olomankü darrü kol kokean tududo aini Keinan pamkolpamab ópal olmaldógab, ka nisakü ngyabendóla. 4A ma sab wamo kürü kólbanan tüpdü, akó kürü kólbanan zitül kolpamdó. Ma sab kürü siman olom Aesakónkü kol olgabi upudo.”
5Oya zaget pama imtinürr wagó, “Ka sab ia kaino, ene kol ne sab ubi koke nóma warile kürüka akyanóm ini bwóbdü? Ia ka sab marü olom Aesakón yalkomolo ene bwóbdü, ma nólgab tamórró?”
6Eibrra-am bóktan yalkomólórr wagó, “Ma umul-umul namulo, ma kürü olom sab kokean yalkomolo ola. 7Da Lod, kwitüm God, kürü nótó küdódürr kürü aban zitül pamkolpamdógab akó kólba amtómól tüpdügab, wa kürüka arüng alkamül-koke bóktan igó tóbtanórr wagó, ‘Ka sab ini tüp marü olmalbobatal nókyenónómo.’ Wa tóba anerru singül kwata zirrapóndase, igósüm ma sab kol olgabi upudo kürü siman olomankü. 8Ene kol ne sab ubi koke nóma warile mankü tótókóm, ma sab bago-o kürü ene arüng alkamül-koke bóktandógab. A ma sab kürü siman olom ola kokean yalkomolo.” 9Eibrra-amón zaget pama tóba tang tóba wirri paman waurr grasana zirrapónórr, da wa tóba arüng alkamül-koke bóktan ingrinürr, oya Eibrra-am ne bóktan ekyanórr inikwata.
Eibrra-amón Zaget Pama Rrebekan Omrranórr
10Eibrra-amón zaget pama 10 ⌊kamel⌋ yazebórr tóba wirri paman kameldógab, da wa abün morroal elklazapükü bupadórr, ama Mesopotamia#24:10 Mesopotamia, ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü inzan angrirrüna: Arram Na-arra-im. Ene ngian küp módóga Ibrru bóktane: Arram pamkolpamab kantrri, nis tobarr nis aodó ne pokoa. Ene nis tobarr nis ibü ngi módógamli: Taegrris akó Yuprreitis. bwóbdü wamlórr, ene wirri basirrdü Eibrra-amón zoreta Na-orr nóla ngyabelórr. 11Wa ola nóma abzilürr, da kamel mórran-mórran ninóp nae badu minggüpanan, wirri basirr kalkuma; ugón simam yarilürr, kolab nae bait ngarkwat nóma amrranda.
12Zaget pama tóre ugón ekorr wagó: “Lodóe, kürü wirri pam Eibrra-amón God, gyaurka, ma kürü kókya errkya ini ngürr ka nebókamóm tama, akó ma morroal tonarr okaka simzazilke kürü wirri pam Eibrra-amka. 13Ka zamngólórrón inamüla, nae badu kabedó. Küsil kola bausdako ene wirri basirran pamkolpamdógab nae baitüm. 14Kubó inzan ki yarilün: ka kubó ne küsil koldó bóktono kagó, ‘Gyaurka, moba nae bele tüp solkomól kürü anónóm’, akó wa ne kubó nóma bóktóne wagó, ‘Enó, akó ka kubó marü kamel ta nae nómyenónómo,’ da wata wató ki waril, ma ne kol zumanike moba zaget pam Aesakónkü. Inzande, ka kubó umul namulo wagó, ma morroal tonarr kuri pupo sina kürü wirri pamdó.”
15Ene zaget pamazan tóre yarilürr, da módóga, Rrebeka ugón katókórr ene wirri basirrdügab, tóba mariti tónggapórrón nae bele tupodó sidódlórr. Wa Betuelón óp olom warilürr. Betuel Milkan siman olom yarilürr. Milka Na-orrón kol warilürr. Na-orr Eibrra-amón zoret yarilürr. 16Rrebeka kari agurr ngulmokur koke warilürr. Wa müór amióg ngarkwatódó warilürr, pampükü ut umul-kók. Nae badudü abinürr, nae bórrngamórr tóba mariti tónggapórrón nae beledó, akó tügasilürr.
17Eibrra-amón zaget pama büsai-büsai wamórr oya asenóm ó oya we umtinürr wagó, “Gyaurka, ma ia kürü nae sokol koke kókyeno anónóm marü nae beledógab?”
18Wa bóktan yalkomólórr wagó, “Taia, kürü wirri pam, ugó enó.” Wa tóba mariti tónggapórrón nae bele büsai solkomólórr ama tangdó. Da wa oya nae we emyanórr.
19Oya nae amyana nóma blakónórr, wa bóktanórr wagó, “Marü kamel ka ta kubó nae nómenónómo, kókó ibü nae anón ubia nóma blakóne.” 20Wa büsai nae ekanórr, ne nae bórrngamórr nae beledó, ama wirri nae kurrópdü. Wa akó büsai natókórr nae badudü, ngibürr nae baitüm kamelabkü anónóm, kókó blamana ngarkwatódó nae enenóp. 21Ene zaget pama oya piküpan ngazokalórr umul bainüm wagó, Lod oya agóltagól ia morroal küppükü kuri sine, ta ia koke.
22Ene kamelab nae anóna nóma blakónórr, zaget pama ⌊gold⌋ syók rring#24:22 rring: Ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü ini poko asine: oya müp darrpan beka. Beka Isrrael pamkolpamab müp atanin ngarkwat kla yarilürr. Oya ngarkwat 5 akó poko grrem ngarkwat yarilürr. Darrpan beka gold wirri darrem yarilürr. ipadórr, oya syókdü angrinüm, akó nis gold tang püid#24:22 tang püid: Ngibürr Godón Bukdü ini poko asine: ibü müp 10 syekel darrpan-darrpan. Syekel wa Isrrael pamkolpamab müp atanin ngarkwat kla yarilürr. 10 Syekel 110 grrem ngarkwat koralórr. 10 syekel ⌊silba⌋ wirri darrem kwarilürr. Mórrke-mórrke módóga, shekel. tang nisabkü ipadórr. 23Wa we umtinürr wagó, “Ma ia kürü koke kilo, ma noan óp olomla? Ia marü aban müótüdü ut kan asine kibü utüm ini irrüb?”
24Rrebeka bóktan yalkomólórr wagó, “Ka Betuelón ngul olomla. Milka Betuelón ilngumilürr Na-orrkagab. Ka Na-orr akó Milka ibü bobatla. 25Kibü müótüdü kamelab ut akó alo kan asise, akó yabü ta kan asise utüm kinkü.”
26Ene zaget pama wakósingül nülkamülürr, singül tüp elkomólórr, da Lodón we ⌊ótóklürr⌋. 27Wa bóktanórr wagó, “Mi blamana Lodón yagürnórre, kürü wirri pam Eibrra-amón God. Wa tóba morroal tonarr koke irrmatórr kürü wirri pamdógab akó wa koke alkamülürr, wa kürü wirri pam ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ekyanórr. A kótó, Lod kürü dümdüm kolngomóle kólba wirri paman zoretan müót kolpamdó.”
28Rrebeka busorr müótüdü, tóba aipan müót kolpam büzazilüm ne pokoa tómbapóne. 29Rrebekan siman bólbót asi yarilürr. Oya ngi Leiban. Wa büsai-büsai wamórr Eibrra-amón zaget pam sisingül akyanóm nae badudü. 30Wa bólbótan syókdü ne rring akó nizan tangdó tang püid nóma nósenóp akó nóma arrkrrurr oya bólbóta ne poko izazilürr, pama oyaka ne poko bóktanórr, da we wamórr ene pamdó, da módóga, oya we esenórr kamel minggüpanan zamngólórrón nae badu kabedó. 31Leiban oyaka bóktanórr wagó, “Yao, mató ma bles airrünla Lodkagab. Ma aini iade zamngóldóla? Ka müót kuri tónggapóna akó ka ut bwób tónggapóna marü kamelabkü.”
32Eibrra-amón zaget pama müótüdü wamórr. Leibanón zaget pama elklaza selókóp kamelab büb kwitüdügab. I kamelab büdül twal#24:32 büdül twal alo klama kamelankü, dakla ta ut klama. akó alo kla tübarrmünürr, akó nae sidüdóp Eibrra-amón zaget pamankü akó wa ne pampükü tamórr, ibü wapór bagulüm. 33Leibanón zaget pama alo sirrbünóp oya obzek kwata. Wa bóktanórr wagó, “Ka ngaen-gógópan koke elo-o, kókó ka kubó adrrüto, ka ne bóktanankwata tama.”
Leiban bóktan yalkomólórr wagó, “Taia. Kibü kya kóbó tüzazilnüm!”
34Da wa bóktanórr wagó, “Ka Eibrra-amón zaget pamla. 35Lod kürü wirri pam ngaru bapón-koke bles syónürr. Wa wirri mórrel pamóm kuri baine. Lod oya we kla kuri siliónürr; ⌊sip⌋ a ⌊gout⌋, ⌊kau⌋, silba a gold, zaget pam a zaget kol, akó kamel a ⌊donki⌋. 36Kürü wirri paman kol Serra epep nóma warilürr, siman olom ilngumilürr oyankü. Eibrra-amón blaman ne elklaza kwarilürr, wa tóba siman olom kuri iliónürr. 37Kürü wirri pama kyalórr oyankü arüng alkamül-koke bóktan angrinüm wagó, ‘Ma sab kürü siman olomankü kol kokean upudo ini Keinan pamkolpamab ópal olmaldógab, ka nibiób tüpdü ngyabendóla. 38A ma kürü aban kolpamdó wam, akó kürü kólbanan zitül zonaretaldó, kol amkünüm kürü siman olomankü.’ 39Ka Eibrra-amón imtirrü kagó, ‘Ka sab ia kaino, ini kola ne kürüka koke nóma tókyene?’ 40Da Eibrra-am bóktanórr wagó, ‘Lod, ka ne Godpükü agóldóla, sab tóba anerru zirrsapóne marü ene kwat küppükü ainüm. Ene igósüm, ma sab kol upudo kürü kólbanan zitül zonaretaldógabi akó kürü aban kolpamdógab. 41Sab, ma kürü zitül kolpamdó nóma wamo, ma ene arüng alkamül-koke bóktandógab bago-o, enana i sab bangórre oya akyanóm marü. Ma sab igósidi bago-o.’
42“Ini ngürr ka nae badudü nóma tama, ka tóre inzan ekoa kagó, ‘Lodóe, kürü wirri pam Eibrra-amón God, marü ubi ne nóma yarile, gyaurka, ma kürü kwat dümdüm sekya, ka nebókamóm tama. 43Errkyadan ka zamngólórrón inamüla nae badu kabedó. Ngulmokura kubó nóma tubrrune nae aitüm, akó ka oyaka nóma bóktono kagó, “Gyaurka, ma ia kari nae sokol koke kókyeno anónóm moba nae beledógab?” 44Wa ne kubó nóma bóktóne wagó, “Enó, akó ka marü kamelabkü ta kubó nae baito,” da wata wató ki waril, Lod ne kol zumanike kürü wirri paman siman olomankü.’
45“Ka tóre nóma elakónóma kólba moboküpdü, Rrebeka ugón tubrrune. Mariti tónggapórrón nae bele tupodó sidüde. Wa we abine badudü akó nae ite. Ka oyaka bóktóna kagó, ‘Gyaurka, kya kürü nae sokol kókya anónóm.’ 46Wa büsai nae bele tupodógab sabine, da we bóktóne wagó, ‘Ugó enó! Ka kubó marü kamel ta nae nómenónómo.’ Ka enóna, akó wa kamel ta nae nómyerre. 47Da ka oya we umtina wagó, ‘Ma ia noan óp olomla?’ Wa bóktan salkomóle wagó, ‘Ka Betuelón ngul olomla. Milka Betuelón ilngumilürr Na-orrkagab. Ka Na-orr akó Milka ibü bobatla.’ Da ka oya syók rring zotena, akó tang nis tang püid nótena. 48Ka wakósingül nülkamüla, singül tüp elkomóla, Lodón we ótók namüla. Ka Lodón yagüra, kürü wirri pam Eibrra-amón God, kürü nótó kolngomóle dümdüm kwatana kürü wirri paman zoretan óp bobat apadóm Eibrra-amón siman olomankü. 49Ma ne ubi nóma baino morroal tonarr kürü wirri pam amtyanóm amkoman moboküpi, da ma kürü kyal. Koke ne nóma, gyaurka, kürü ma umul-umulan ngigüta. Igósidi ka ma sab gyagüpitótók ipudo nadü kwat mamoanóm.”
50Leiban a Betuel bóktan yalkomórri wagó, “Ini Lodkagaba. Ki myamem darrü poko koke bóktóni marüka, ia morroal o kolae. 51Da wóni, Rrebeka. Upa da ugó wam! Wa sab marü wirri paman siman oloman kolóm ki bai, Lod tüób enezan emtyanórr.” 52Eibrra-amón zaget pama ibü bóktan nóma arrkrrurr, wa wakósingül nülkamülürr akó singül tüp elkomólórr Lodón obzek kwata. 53Da Eibrra-amón zaget pama gold akó silba tómbapórrón büb püti ain kla yusürr akó dokyanan mórrkenyórr, da Rrebekan ⌊gyaur kla⌋ uliónürr. Wa akó simam naret akó aip morroalan wirri darrem gyaur kla nüliónürr.
Rrebekan Pamkolpama Morroal Tonarre Zirrzwapónóp
54Da Eibrra-amón zaget pam akó wankü nidi kwarilürr, ibü alongalo we yarilürr. Akó ene irrüb we amaikóp. I nóma tübarsinürr, Eibrra-amón zaget pama bóktanórr wagó, “Kürü ugó zirrkapónam kólba wirri pamdó.”
55Da Rrebekan siman bólbót akó aipa bóktan yalkomórri wagó, “Kya ini ngul olom kinkü ae ki warilün aüd ngürrüm, ó aprrapórr 10 ngürr. Ene ngürr kakóm, wa sab ugón ki nató.”
56Eibrra-amón zaget pama ma bóktan yalkomólórr wagó, “Kürü arrmatgu. Lod kürü kwat wató morroal küppükü sine. Kürü ugó zirrkapónam kólba wirri pamdó alkomólóm.”
57Rrebekan aip a bólbóta bóktarri wagó, “Kya tóba kóbó ngizaunam, da mi kubó umtirre, wa kubó ia warile.” 58I Rrebekan tibióbkagab ngizaunóp, da umtinóp wagó, “Ma ia ubi baina ini pampükü tótókóm?”
Rrebeka bóktan we yalkomólórr wagó, “Ka ubi baina tótókóm!”
59I Rrebeka akó oya ngakan zaget kol#24:59 ngakan zaget kol ene zaget kol warilürr, Rrebekan ngómdü nótó ungrinürr akó oya ngakan warilürr, wa kari olom nóma warilürr. ibü nilóp Eibrra-amón zaget pampükü tótókóm, akó wa ne pampükü tamórr. 60I Rrebekan bles winóp ini bóktan oporpükü wagó,
“Kibü bólbót, marü sab abün olmal ki kwarilün,
akó marü sab atang-koke olmalbobatal ki kwarilün.
Marü olmalbobatala sab ene pamab basirrpükü idi ki yazebnóm, usakü nidi bókrróne!”
61Rrebeka tüób akó tóba zaget ngul olmala elklaza tómbapónóp, da kamelab kwitüdü we bamselórr. I zaget paman solkwat we zutalórr. Eibrra-amón zaget pama Rrebekan ene inzan upadórr. Da i ene bwób we amgütóp.
Rrebeka Aesakón Kolóm Bainürr
62Aesak tóba ngyaben marrgu ama we tónggapónórr Negeb ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋, Keinan tüpdü. Da wa Be-err La-ae Rro-i#24:62 La-ae Rro-i ngian küp módóga: Arról God, Kürü Nótó Ngakanda, Oya Nae Badu. nae badu amgatórr. 63Darrpan ngürr, ene simam abüs, wa popa agólóm wamórr pórrpótyapdó, da kwit nóma yazilürr, wa kamel nósenóp tóbakabóna tótókde. 64Rrebeka kwit nóma sazilürr, Aesakón sesenórr, da wa we tübinürr tóba kameldógab, 65ó Eibrra-amón zaget pam we imtinürr wagó, “We ia nadü pama tótókda mibü basenóm ini pórrpótyapdó?”
Ene zaget pama bóktan yalkomólórr wagó, “We kürü wirri pame.” Rrebeka tóba obzek ngalao mórrkenyórr poko ipadórr, tóba obzek ngablaorr.#24:65 Ibrru kolan bókam tumtum yarilürr tóba obzek ngablaom mórrkenyórr poko-e, i ene pampükü baserre, wa ne pam ki amige.
66Ene zaget pama adrratórr Aesakka, blaman wa ene ne poko tómbapólórr. 67Ene kakóm, Aesak Rrebekan Serran palae müót kugupidü udódürr. Wa Rrebekan tóba kolóm we upadórr. Oya ⌊moboküpdü ubi⌋ oyaka yarilürr. Rrebeka Aesakón zao-zao yónürr tóba aip Serran büdülankwata.
Currently Selected:
:
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© 2019, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.