Saŋ 5
5
Ka Yensa ajébunne údiigeeno m’alánjurne
1Afúrumi na, Yensa aŋooliner Jerusalem ba busorhu gujuŋ gu Ñanyahudo. 2Agida na Jerusalem, ayikyik na rándiin r'antéejay ingi burukumbaano b'ayéjuhne Burukumbanku Saahaŋaŋo. Angu, rándiino rámár, rámár agune a bájegenenku dígo. Agida dígo nómár ayikyik ñorukumban ñómekila ñ'adóorla rándiino. Dígo nómár Betesata#5.2Beteseta agune «díku kabonkero» ingi gúlokánin. garetuhne. 3Agida, ñanjébireŋo na ganjógohne; ñampímiino ingi m'anlánjurne ingi mi arinenkinin afoyne, immereŋ nip na ganjógohne. [4Angu, aji úfegi n'anjógunne na, anlahlah karo ampirenkineh anlahun na kanjébhinin. Immereŋ, ii, anlahlah maro, gúduk ungo na, Umuyhintor akucundutekineeniŋ maleekahánam k'anaaŋinahin baaruŋo ba rándiino. Imbi immereŋ ñanjébireŋo m’anohunkunehne akuc na guliih alahunkuneh na kanjébhinem. Nim ganlahne.]#5.4H’agoobane inini [ ] hómár guyroŋ a hañaañeno halabahi ha fam.
5Angu, ayikyik bísiba, Yensa adék ba a rándiino rámár. Agida dam ayikyik na údiigeen úduk mu jébireŋ buruhu díineŋ buruhur ingi butinken ingi alallaŋ (38). 6Angu Yensa bapúti a rándiino, alahunam na n'awaana. Bafégem, apájul maro banérhinem amiñmiñ fanfaŋ k’amiihem ayéjem:
- Fi, úsiibáásiib k’újeb?
7Úmár ayéjem:
- Oo! Ísiibáásiib, kanda waatowaat baaruŋo anaaŋinane, ni yikirine úkááñin k’ipiren ikeng, annohundom a rándiino.
8Yensa ayéjem:
- Inini, kenger k'udooh pajaaso k'údek.
Yensa ahar aniim maŋ na met. 9Údiigeeno mungu ahar ajéb maŋ fam k’akeng k’adooh pajaashánam k'adék adoona. Agida dam bísibaŋo bi guyohálaŋo. 10Angu baŋay hadéko, anrah ingi ñanlaameku Ñanyahudo. Immereŋ anyéjem:
- Fi n'udoohunane pajaaso k’uŋay hadéko, agida mintor luwankintor nédeŋ nim da bísibaŋo bi guyohálaŋo.
11Úmár aŋoyindeeniŋ ayéjeeniŋ:
- Me, wúuro m'ajébuneemne ayéjeemne ikeng k'idooh pajaashum k'ídek. Angu, ikeng k’ikaan maŋ nim.
12Ñanlaameku Ñanyahudo, banyennehini hómár ammiihem anyéj:
- Wúuro m'ayéjenne udoohuna pajaasáhan k’údek, hantaŋ?
13Agida újebunaaŋo pájiireŋ wúuro m'ajébunemne maro ingi barumuno gangune na. Te Yensa bajébunem mees, ajokála waas k’adék ba a Jaameŋo Adénno.
14Miñireŋ údiigeeno mees adék ba a Jaameŋo Adénno. Bapúti a Jaameŋo Adénno anrah ingi Yensa. Banrahi, Yensa ayéjem:
- Fi, inini újebjeb. Kanda kuku úkáánum! Dahu úduk ukaan hójondoŋo h’okaanerne ki banér báduk b’afaŋ b’alahoyerne afak alaho.
15Angu, batéekinem nim, údiigeeno adék alahun ñanlaameku Ñanyahudo k'anik atéekineeniŋ maro Yensa ajébinemne.
Ni Yensa alóbne a nintiku Báábám
16Angu ñanlaameku Ñanyahudo, f'ampájulne maro Yensa ajébunne wúuro da bísibaŋo bi guyohálaŋo, ankomb bulabárindikinem balóbo. 17Yensa ayéjeeniŋ:
- Ninkinan! Káriman fam Bááhum Díino bísiba bísiba gadoohohne. Me mees iñantay idoho bísiba bísiba.
18Fo Yensa alóbne nim, Ñanlaameku Ñanyahudo anfaŋunum n'antíbeh bigokunom. Fégeŋ baŋ, immereŋ guyroŋ karo ni Yensa ajébunne wúuro da bísibaŋo bi guyohálaŋo, guyroŋ karo hómár bareŋ ganhóojaremne. A gubaarhu n’ayéjne Díino Báábám, gúmár akanne anfaŋunum n’aññumul ingi Yensa. Na akankaan iniman Yensa ayéjyej ammumur ingi Díino. Angu, gúmár akanne aññuumuli.
Ka Yensa adantene binaalo bi Báábám anéeremne
19Angu Yensa ayéjeeniŋ:
- Janteneŋ baŋ k'íteekinoonuŋ marigeno: Aji ífegi ni Bááhum akanne honj, maŋ hómár gítibehne bukaano. Ingah! Me me Úbárám, giri ikaanah h’asúumne bigokum. Bááhum, hoŋon hoŋon gakanne, me mees, Úbárám, maŋ hómár gikaanahne. Bulihimbinku Bááhum gísiibane. Hómár gítibehne bukaano. 20Fégeŋ baŋ, ni Bááhum apokuneemne, gajellihinkumjellihin hoŋon hoŋon h'akaanahne, ki nim ipiren ikaan ínhonduko.
Yensa abocin ayéjeeniŋ:
- Eke úfegeŋfeg tamaseereŋo n’ekaanahne? Ingah! Bááhum ba bujellihinkum k' ídek ikaan tamaseereŋo n’afaŋne nómáráŋ bafuuh. Ninkinan, úfegeŋdir tamaseereŋo n’édekehne bukaano, abinkunoonuŋ tor. 21Ayéjeeniŋ:
- Úpájuleŋ, Bááhum n’apirenne akengun m'anniirone k’anéereeniŋ kanjébo, maŋ nim me Úbárám ipirenkinehne ikengun m'aniiro. M'ísiiba ipiren íneer kanjébo kámár. 22Bááhum fankánam gira akitimeh balóbo imbi jamaŋo. Abéndurbendur Úbárám k’alekeh balóbo nip, 23ki nim jamaŋo ampiren ambúuñaham maŋ ni ambúuñane Báábám. Fégeŋ baŋ! Aji búuñaaro Úbárám, búuñaaro Báábám m'abúuñuremne.
24Abocin ayéjeeniŋ:
- Janteneŋ baŋ k'íteekinoonuŋ marigeno: Wúuro m’ayennehindeemne k’akaan na bulaahánam, afak aŋoolin afiyum Bááhum m'abúuñureemne, wúuro úmár ayikyik mees kanjébo ka bandór. Úmár dakitiya te dayohenaa. Afúruntifurum a biniiroŋo mees k’adék apút a kanjébo ka bandór.
25Abocin ayéjeeniŋ:
- Janteneŋ baŋ k'íteekinoonuŋ marigeno faka: Waat inno bim n'adékireh, adasáridasa deh, no m'anniirone#5.25Ka Yensa aretne m’anniirone apiren aguy funaare. Na galóbohne a gubaarhu jamaŋo mi fanti banfiyumne Díino. anyennehinkineh gúloku Úbáku Díino. Anyennehindir síngiirhinem k'andóm gúlokunom, Díino akengunkuneeniŋ k'anjéb. 26Bááho ganéerumehne kanjébo. Kanda Bááho anéneer Úbárám mees sembeŋo no bukanduku wúuro kanjébo. 27Faka, n’agune Údiigeeno M'acaabenaane, Báábám anéeremneer binaal ba bulekhu balóbo.
28Ayéjeeniŋ:
- Biki abinoonuŋ maro ayikhineh waat no m'anniirone anyennehinkinehne ho Úbáku Díino alóbne. 29A waato nómár, immereŋ anfúrumokuneh a bayíndenkinin. M’ankanne hójooninno, immereŋ ankengunkunuh a biniiroŋo ba a kanjébo. Kanda m'ansunkurinne bukanku hójondoŋo, immereŋ mingu ba kitiŋo gandékehne ingi Díino k'anyehenaa angu.
Abocin ayéjeeniŋ:
30- Me me ii, aji Bááhum ayéjeem ilek balóbo, ilekhineh. Kanda dilek balób ba Díino yéjurumne ilek. N'ayéjhunumne, nim gilekorunkunehne balóbo bámár. Me gileki balóbo, ilekum a binaal, maro gilekelek ininkaman ni Bááho asíibane. Úmár abúuñureemne, angu gítibetib bukaano ni úmár asíibane. Ŋayri bútibhu h’asúumne bigokum.
Ka Yensa ajellihinne jamaŋo m’anséediyahemne
31Angu, Yensa abocin ayéj:
- Eke ganyéjeyej, balóku wúuro m'uyikireŋne séed, yikireŋ nafa? Angu me, aji yikiriyer séed, kama balókum dayiker nafa. Kanda, ningeŋ baŋ! 32Me iyikyik séed. Te wúuro úmár, marigeno bareŋ galóbohne a gubaarhu me.
33Ayéjeeniŋ:
- Ningeŋ baŋ, eke ninkinan úbuuñeŋbuuñ ba imbi Yaya M'ayicimehne k’upireneŋ úpájáláŋ h’akaanahne? F'ammiihemne nim, eke Yaya aséediya a gubaarhu me? Agida h'aséediyane maŋ marigeno. 34Aji úfegeŋ n’iretne Yaya, guyroŋ karo ísiibáásiib ki uraagofo aséediyahaam. Me h’étibehne bareŋ, ki Díino apahunoonuŋ! Gúmár gílobne nim. 35Inini, Yaya akankaan lamp imbi jamaŋo k'ajakah k'awúnnuroh jamaŋo a bumurulo. Ayikyik waat n’oŋayaŋ bujantendikinem a gúlokunom, te a waato nómár jiyankánam aséwohoonuŋsewo dáde.
36Ayéjeeniŋ:
- Kanda iyikyik séed n’afaŋ ho Yaya akanne. Nómár agune tamaseereŋo no Bááhum ayéjeemne ikaan. Nómáráŋ afaŋumne gúseediyahu Yaya. Tamaseereŋo n'ekaanahne, nómáráŋ gaséediyahumne, afak ajellihin jamaŋo maro maŋ Bááhum abúuñureemne.
37Abocin ayéjeeniŋ:
- Ingah! Bááho m'abúuñureemne, úmár faŋo gaséediyahumne mees. Ninkinan yennehinahadoŋ síngiirhinem. Fégahadomoŋ. 38Kanda, ninkinan fiyundoŋ kúmbuuñankánam a hafitenkinan. Angu, aji úfegeŋ n’íyejne nim, maro ninkinan fiyundumuŋ. Agida, me igune wúuro mu Díino abúuñurne ba a binanan. 39Ayéjeeniŋ:
- Ninkinan! Guninginkinkeŋninginkin Hañaañeno maro ulaheŋlah a búpájihu h'añaañaane na, a hámár bareŋ guyikunkuneŋne kanjébo ka bandór. Nim gulaheŋne. Kanda nim gireŋ! Ingah, haman a Hañaañeno hámár, maŋ gunaam ganlóbohne. 40Angu, ninkinan, uliinaheŋliina k'úyejeŋ úpájáleŋpájúl hámár dáde, kanda haani maŋ nim lókiiroŋ k'údekireŋ a binaam k’ujahaŋ kanjébo ka bandór.
41Ayéjeeniŋ:
- Me giri ítibeh ki jamaŋo anyoofun gurethum, 42Kanda ninkinan, ípájuloonuŋpájul arenn fet. Pokundoŋ Díino haani hotir. 43Me ídekridek a duniyaŋo a gurethu Bááhum Díino, lahudumuŋ. Kanda ninkinan, aji wúuro apútri ingi gúlokunom, ulahuramaŋ. 44Ninkinan n'upokuneŋne k'anfuuhurinoonuŋ! Ingah! N’upokuneŋne k'anfuuhurinoonuŋ ŋayroŋ bútibo ki Díino amánduko faŋo ayoofunoonuŋ. Angu, gúmár akanne dupireneŋ k’ufiyumemuŋ.
45Ayéjeeniŋ:
- Túyoreŋ k'itengahoonuŋ. Ninkinan ba kitiŋo ingi Bááhum gúdekheŋne! Te guŋayeŋ kitiŋo ingi Bááhum, ayikhineh m’adékehne búnekinan kayúulenkinan. Kanda daguy me deh! Díneeroonuŋ kayúuleno. M'anékunoonuŋne kayúulenkinan ingine Anabila Musa, maŋ Musa m’ufiyumeŋne. 46Úpájuleŋ, ninkinan aji údomeŋdomer baman a hafitenkinan ho Musa añaañne, ugumb údomhoŋer ho me ílobohne, maro Musa añañaañ a gubaarhu me. 47Kanda ni dómároŋne ho Musa añaañne, neeraŋ gupirenkineŋne údomoŋ ho me ílobohne?
Nim Yensa alóbne ñanlaameku Ñanyahudo.
Currently Selected:
Saŋ 5: GD
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Copyright Vision Intégrale, Senegal
Saŋ 5
5
Ka Yensa ajébunne údiigeeno m’alánjurne
1Afúrumi na, Yensa aŋooliner Jerusalem ba busorhu gujuŋ gu Ñanyahudo. 2Agida na Jerusalem, ayikyik na rándiin r'antéejay ingi burukumbaano b'ayéjuhne Burukumbanku Saahaŋaŋo. Angu, rándiino rámár, rámár agune a bájegenenku dígo. Agida dígo nómár ayikyik ñorukumban ñómekila ñ'adóorla rándiino. Dígo nómár Betesata#5.2Beteseta agune «díku kabonkero» ingi gúlokánin. garetuhne. 3Agida, ñanjébireŋo na ganjógohne; ñampímiino ingi m'anlánjurne ingi mi arinenkinin afoyne, immereŋ nip na ganjógohne. [4Angu, aji úfegi n'anjógunne na, anlahlah karo ampirenkineh anlahun na kanjébhinin. Immereŋ, ii, anlahlah maro, gúduk ungo na, Umuyhintor akucundutekineeniŋ maleekahánam k'anaaŋinahin baaruŋo ba rándiino. Imbi immereŋ ñanjébireŋo m’anohunkunehne akuc na guliih alahunkuneh na kanjébhinem. Nim ganlahne.]#5.4H’agoobane inini [ ] hómár guyroŋ a hañaañeno halabahi ha fam.
5Angu, ayikyik bísiba, Yensa adék ba a rándiino rámár. Agida dam ayikyik na údiigeen úduk mu jébireŋ buruhu díineŋ buruhur ingi butinken ingi alallaŋ (38). 6Angu Yensa bapúti a rándiino, alahunam na n'awaana. Bafégem, apájul maro banérhinem amiñmiñ fanfaŋ k’amiihem ayéjem:
- Fi, úsiibáásiib k’újeb?
7Úmár ayéjem:
- Oo! Ísiibáásiib, kanda waatowaat baaruŋo anaaŋinane, ni yikirine úkááñin k’ipiren ikeng, annohundom a rándiino.
8Yensa ayéjem:
- Inini, kenger k'udooh pajaaso k'údek.
Yensa ahar aniim maŋ na met. 9Údiigeeno mungu ahar ajéb maŋ fam k’akeng k’adooh pajaashánam k'adék adoona. Agida dam bísibaŋo bi guyohálaŋo. 10Angu baŋay hadéko, anrah ingi ñanlaameku Ñanyahudo. Immereŋ anyéjem:
- Fi n'udoohunane pajaaso k’uŋay hadéko, agida mintor luwankintor nédeŋ nim da bísibaŋo bi guyohálaŋo.
11Úmár aŋoyindeeniŋ ayéjeeniŋ:
- Me, wúuro m'ajébuneemne ayéjeemne ikeng k'idooh pajaashum k'ídek. Angu, ikeng k’ikaan maŋ nim.
12Ñanlaameku Ñanyahudo, banyennehini hómár ammiihem anyéj:
- Wúuro m'ayéjenne udoohuna pajaasáhan k’údek, hantaŋ?
13Agida újebunaaŋo pájiireŋ wúuro m'ajébunemne maro ingi barumuno gangune na. Te Yensa bajébunem mees, ajokála waas k’adék ba a Jaameŋo Adénno.
14Miñireŋ údiigeeno mees adék ba a Jaameŋo Adénno. Bapúti a Jaameŋo Adénno anrah ingi Yensa. Banrahi, Yensa ayéjem:
- Fi, inini újebjeb. Kanda kuku úkáánum! Dahu úduk ukaan hójondoŋo h’okaanerne ki banér báduk b’afaŋ b’alahoyerne afak alaho.
15Angu, batéekinem nim, údiigeeno adék alahun ñanlaameku Ñanyahudo k'anik atéekineeniŋ maro Yensa ajébinemne.
Ni Yensa alóbne a nintiku Báábám
16Angu ñanlaameku Ñanyahudo, f'ampájulne maro Yensa ajébunne wúuro da bísibaŋo bi guyohálaŋo, ankomb bulabárindikinem balóbo. 17Yensa ayéjeeniŋ:
- Ninkinan! Káriman fam Bááhum Díino bísiba bísiba gadoohohne. Me mees iñantay idoho bísiba bísiba.
18Fo Yensa alóbne nim, Ñanlaameku Ñanyahudo anfaŋunum n'antíbeh bigokunom. Fégeŋ baŋ, immereŋ guyroŋ karo ni Yensa ajébunne wúuro da bísibaŋo bi guyohálaŋo, guyroŋ karo hómár bareŋ ganhóojaremne. A gubaarhu n’ayéjne Díino Báábám, gúmár akanne anfaŋunum n’aññumul ingi Yensa. Na akankaan iniman Yensa ayéjyej ammumur ingi Díino. Angu, gúmár akanne aññuumuli.
Ka Yensa adantene binaalo bi Báábám anéeremne
19Angu Yensa ayéjeeniŋ:
- Janteneŋ baŋ k'íteekinoonuŋ marigeno: Aji ífegi ni Bááhum akanne honj, maŋ hómár gítibehne bukaano. Ingah! Me me Úbárám, giri ikaanah h’asúumne bigokum. Bááhum, hoŋon hoŋon gakanne, me mees, Úbárám, maŋ hómár gikaanahne. Bulihimbinku Bááhum gísiibane. Hómár gítibehne bukaano. 20Fégeŋ baŋ, ni Bááhum apokuneemne, gajellihinkumjellihin hoŋon hoŋon h'akaanahne, ki nim ipiren ikaan ínhonduko.
Yensa abocin ayéjeeniŋ:
- Eke úfegeŋfeg tamaseereŋo n’ekaanahne? Ingah! Bááhum ba bujellihinkum k' ídek ikaan tamaseereŋo n’afaŋne nómáráŋ bafuuh. Ninkinan, úfegeŋdir tamaseereŋo n’édekehne bukaano, abinkunoonuŋ tor. 21Ayéjeeniŋ:
- Úpájuleŋ, Bááhum n’apirenne akengun m'anniirone k’anéereeniŋ kanjébo, maŋ nim me Úbárám ipirenkinehne ikengun m'aniiro. M'ísiiba ipiren íneer kanjébo kámár. 22Bááhum fankánam gira akitimeh balóbo imbi jamaŋo. Abéndurbendur Úbárám k’alekeh balóbo nip, 23ki nim jamaŋo ampiren ambúuñaham maŋ ni ambúuñane Báábám. Fégeŋ baŋ! Aji búuñaaro Úbárám, búuñaaro Báábám m'abúuñuremne.
24Abocin ayéjeeniŋ:
- Janteneŋ baŋ k'íteekinoonuŋ marigeno: Wúuro m’ayennehindeemne k’akaan na bulaahánam, afak aŋoolin afiyum Bááhum m'abúuñureemne, wúuro úmár ayikyik mees kanjébo ka bandór. Úmár dakitiya te dayohenaa. Afúruntifurum a biniiroŋo mees k’adék apút a kanjébo ka bandór.
25Abocin ayéjeeniŋ:
- Janteneŋ baŋ k'íteekinoonuŋ marigeno faka: Waat inno bim n'adékireh, adasáridasa deh, no m'anniirone#5.25Ka Yensa aretne m’anniirone apiren aguy funaare. Na galóbohne a gubaarhu jamaŋo mi fanti banfiyumne Díino. anyennehinkineh gúloku Úbáku Díino. Anyennehindir síngiirhinem k'andóm gúlokunom, Díino akengunkuneeniŋ k'anjéb. 26Bááho ganéerumehne kanjébo. Kanda Bááho anéneer Úbárám mees sembeŋo no bukanduku wúuro kanjébo. 27Faka, n’agune Údiigeeno M'acaabenaane, Báábám anéeremneer binaal ba bulekhu balóbo.
28Ayéjeeniŋ:
- Biki abinoonuŋ maro ayikhineh waat no m'anniirone anyennehinkinehne ho Úbáku Díino alóbne. 29A waato nómár, immereŋ anfúrumokuneh a bayíndenkinin. M’ankanne hójooninno, immereŋ ankengunkunuh a biniiroŋo ba a kanjébo. Kanda m'ansunkurinne bukanku hójondoŋo, immereŋ mingu ba kitiŋo gandékehne ingi Díino k'anyehenaa angu.
Abocin ayéjeeniŋ:
30- Me me ii, aji Bááhum ayéjeem ilek balóbo, ilekhineh. Kanda dilek balób ba Díino yéjurumne ilek. N'ayéjhunumne, nim gilekorunkunehne balóbo bámár. Me gileki balóbo, ilekum a binaal, maro gilekelek ininkaman ni Bááho asíibane. Úmár abúuñureemne, angu gítibetib bukaano ni úmár asíibane. Ŋayri bútibhu h’asúumne bigokum.
Ka Yensa ajellihinne jamaŋo m’anséediyahemne
31Angu, Yensa abocin ayéj:
- Eke ganyéjeyej, balóku wúuro m'uyikireŋne séed, yikireŋ nafa? Angu me, aji yikiriyer séed, kama balókum dayiker nafa. Kanda, ningeŋ baŋ! 32Me iyikyik séed. Te wúuro úmár, marigeno bareŋ galóbohne a gubaarhu me.
33Ayéjeeniŋ:
- Ningeŋ baŋ, eke ninkinan úbuuñeŋbuuñ ba imbi Yaya M'ayicimehne k’upireneŋ úpájáláŋ h’akaanahne? F'ammiihemne nim, eke Yaya aséediya a gubaarhu me? Agida h'aséediyane maŋ marigeno. 34Aji úfegeŋ n’iretne Yaya, guyroŋ karo ísiibáásiib ki uraagofo aséediyahaam. Me h’étibehne bareŋ, ki Díino apahunoonuŋ! Gúmár gílobne nim. 35Inini, Yaya akankaan lamp imbi jamaŋo k'ajakah k'awúnnuroh jamaŋo a bumurulo. Ayikyik waat n’oŋayaŋ bujantendikinem a gúlokunom, te a waato nómár jiyankánam aséwohoonuŋsewo dáde.
36Ayéjeeniŋ:
- Kanda iyikyik séed n’afaŋ ho Yaya akanne. Nómár agune tamaseereŋo no Bááhum ayéjeemne ikaan. Nómáráŋ afaŋumne gúseediyahu Yaya. Tamaseereŋo n'ekaanahne, nómáráŋ gaséediyahumne, afak ajellihin jamaŋo maro maŋ Bááhum abúuñureemne.
37Abocin ayéjeeniŋ:
- Ingah! Bááho m'abúuñureemne, úmár faŋo gaséediyahumne mees. Ninkinan yennehinahadoŋ síngiirhinem. Fégahadomoŋ. 38Kanda, ninkinan fiyundoŋ kúmbuuñankánam a hafitenkinan. Angu, aji úfegeŋ n’íyejne nim, maro ninkinan fiyundumuŋ. Agida, me igune wúuro mu Díino abúuñurne ba a binanan. 39Ayéjeeniŋ:
- Ninkinan! Guninginkinkeŋninginkin Hañaañeno maro ulaheŋlah a búpájihu h'añaañaane na, a hámár bareŋ guyikunkuneŋne kanjébo ka bandór. Nim gulaheŋne. Kanda nim gireŋ! Ingah, haman a Hañaañeno hámár, maŋ gunaam ganlóbohne. 40Angu, ninkinan, uliinaheŋliina k'úyejeŋ úpájáleŋpájúl hámár dáde, kanda haani maŋ nim lókiiroŋ k'údekireŋ a binaam k’ujahaŋ kanjébo ka bandór.
41Ayéjeeniŋ:
- Me giri ítibeh ki jamaŋo anyoofun gurethum, 42Kanda ninkinan, ípájuloonuŋpájul arenn fet. Pokundoŋ Díino haani hotir. 43Me ídekridek a duniyaŋo a gurethu Bááhum Díino, lahudumuŋ. Kanda ninkinan, aji wúuro apútri ingi gúlokunom, ulahuramaŋ. 44Ninkinan n'upokuneŋne k'anfuuhurinoonuŋ! Ingah! N’upokuneŋne k'anfuuhurinoonuŋ ŋayroŋ bútibo ki Díino amánduko faŋo ayoofunoonuŋ. Angu, gúmár akanne dupireneŋ k’ufiyumemuŋ.
45Ayéjeeniŋ:
- Túyoreŋ k'itengahoonuŋ. Ninkinan ba kitiŋo ingi Bááhum gúdekheŋne! Te guŋayeŋ kitiŋo ingi Bááhum, ayikhineh m’adékehne búnekinan kayúulenkinan. Kanda daguy me deh! Díneeroonuŋ kayúuleno. M'anékunoonuŋne kayúulenkinan ingine Anabila Musa, maŋ Musa m’ufiyumeŋne. 46Úpájuleŋ, ninkinan aji údomeŋdomer baman a hafitenkinan ho Musa añaañne, ugumb údomhoŋer ho me ílobohne, maro Musa añañaañ a gubaarhu me. 47Kanda ni dómároŋne ho Musa añaañne, neeraŋ gupirenkineŋne údomoŋ ho me ílobohne?
Nim Yensa alóbne ñanlaameku Ñanyahudo.
Currently Selected:
:
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Copyright Vision Intégrale, Senegal