Mak 1
1
Ka Mak atoŋumne gutifhu misaalhu Yensa
1Me, Mak, me ummo bim n'ídekireh ba gúteekinkinan h'ayéjuhne Kúmbuuñaamo Kúnsuuminno. Angu Kúmbuuñaamo Kúnsuuminno k'édekehne búteekinkinan, kúmár agune a gubaarhu Úbáku Díino m'ayéjuhne Yensa, Umaasaŋo mu Díino Acaabenne.
2Kanda túyomuŋ baŋ k'ifant íteekinoonuŋ ho Anabila Esay añaañne fam a nintiku údiigeeno m'aretuhne Yaya. Esay añañaañ fam ho Díino alóbne ingi Úbárám. Díino ayéjyej Úbárám:
Baala bíbuuñumo ifant inohunkuneh íbuuñ úduk k’adak awúuriro binaalo.
3 Wúuro úmár a kanaŋaŋo k’alaalne gadékehne guguyo. Akawandinkineh jamaŋo k’ayéjeheeniŋ:
– Ninkinan! Ingah! Umuyhintor ummo bim n'adékireh deh! Inini, Jóoninditeŋ Umuyhintor binaal!
Jóoninditemeŋ binaal bíwuuhi! #1.3 Esay 40.3
Iyoo. Nim Díino alóbne fam a gubaarhu wúuro m'anohukunehne Úbárám m'ayéjuhne Umaasaŋo mu Díino Acaabenne.
Kawandhu Yaya
4Angu amiñiimiñ wúuro úmár afúror a kanaŋaŋo k’alaalne. Gurethinem Yaya. Yaya gayiceyic jamaŋo afak akawandinkeeniŋ ayéjeh:
- Ninkinan, uñantaheŋñanta úkubuleŋ jamméejenkinan imbi Díino. Nim Díino akafari jínubonkánan. Dókuloŋ k’uyicaahaŋ ki k’afégaa maro utúuboheŋtuubo imbi Díino.
Nim Yaya gatéekinehne jamaŋo. 5K'angu a waato nómár jamaŋo m'angune a didiirahu Júde ganrumunorumun dáde m’andékehne a binaanam. Ñammi bukoku Jerusalem, a resiyoŋo nómár, immereŋ mees ganrumunorumun hadéko ba bujantendikinem. Angu m’ankúbulne jamméejenkinin imbi Díino ganlóbolob a barumuno a gubaarhu hójondoŋo h'ankaanerne. Ganlóbi mees Yaya ayiceeniŋ maŋ na a jakanku Joodan.
6Agida Yaya, yikireŋ bayaah bajóoni. Úmár bayakánam ingi jégendhu ñonkomo gayabumaane. Kolekilenku básedo, kómár gakaanumahne santuurhinem. Gufoolahánam, tíbánguro ingi kumpano, nómár gafoolaane. 7K'angu Yaya gakawandakawand ayéjeh:
- Kanda ayikyik údiigeen úduk m’adékirehne. Úmár afaŋundi me n’ayik sembe. Me, me, haani guguyhu úsokánom m’ayichinehne sapatankánam bádi. Ititiir fanfaŋ! 8Eke me ingi baaru bareŋ giyicunkoonuŋne? Kanda wúuro m'adék adékekinehne adokuneh Jamméejhu Díino Jarenninno k'ayicum jamméejenkánan.
Nim Yaya gayéjehne.
Da Yaya ayicne Yensa
9Afúrumi na, údiigeeno m'aretuhne Yensa afúrumfurum a saariŋo n'aretuhne Nasaret. Saariŋo nómár agune a didiirahu Galile. Angu Yensa afúrum Nasaret adék alahun Yaya k'ayicehne jamaŋo a jakanku Joodan. Bapúti, Yaya ayicem. 10Bayicem mees aráábular a baaruŋo. F'aŋane gúráábulaŋo a baaruŋo afég honj a raafo. Afég hakubo n’akimbulane. Bakimbulay afég ni Jamméejhu Díino Jarenninno akucurohne a binaanam, te amíir ingi bákuyeer. 11Angu fo Jamméejhu Díino Jarenninno akucne imbi Yensa, ayennehin síngiir s'afúrumor a raafo s'ayéjehem:
- Fi ingine Úbákum m'ipokunne baman a hafithum. Hakaanankan asúumeemsuum dáde.
Nim síngiiro ayéjemne. 12Angu afúrumi na Jamméejhu Díino Jarenninno anohálinem ba a kanaŋaŋo k’adék 13aguy bim buruhu ásibaŋ jamaŋinak. F'agune bim Seetano aríf guŋanhánam a gukanku hójondoŋo, kanda pirendom. Agida abónoŋo asaŋarineŋo mees inoŋoŋ bim a kanaŋaŋo kámár. F'agune bim maleekaŋaŋo gankandukamne hogurumaareŋ.
Da Yensa ahuyne ñambaalo ireneko ba gutifilinkinem
14Angu Yaya, adékiidek anlaham ankimbenem a kasoŋo. Bankimbenem mees, Yensa adék ba a didiirahu Galile. Yensa bapút a didiirahu Galile, akawandin jamaŋo h’ayéjuhne Kúmbuuñaamo Kúnsuuminno. Agida kúmbuuñaamo kúmár imbi Díino gafúruntne. 15Yensa atéekineh jamaŋo ayéjeh:
- Ninkinan! Bísibaŋo apútriput! Waathu maasayahu Díino ŋantindeŋ. Inini kúbiireŋ jamméejenkánan imbi Díino. Dómáreŋ Kúmbuuñaamo Kúnsuuminno.
Nim Yensa gayéjehne.
16Afúrumi na, ayikyik bísiba, Yensa f'aŋane hadéko a bakaranku jakanku Galile alahun na Simon ingi údoonom Andáre. F'afégeeniŋne, immereŋ n'anwonn a bakaranku jakaamo k'ampadah jambaalo. Agida immereŋ ñanlaku jakato. 17Bafégeeniŋ ayéj:
- Ninkinan, bénteŋ jambaalo k’útifiremuŋ! Ilinninkunoonuŋ k’uguyoŋ ñambaalhu jamaŋo.
18Banyennehini hómár, ambénn maŋ fam jambaalo k'ankokay ingi Yensa ki k’anguy ñantaalibehinem.
19Angu Yensa apedila hotir a bakaranku jakaamo fo adék alahun na Jak ingi údoonom Saŋ, imberenku Sebedi. F'afégeeniŋne, immereŋ n'annooh a sídeeno bújooninku jambaalhánin. 20Yensa ahuyeeniŋ ki k’anguy ñantaalibehinem. Bahuyeeniŋ ambénn maŋ fam bááhánin Sebedi ingi ñandóolo a sídeeno k'ankokay ingi Yensa.
Da Yensa afúnnáne fáguho f’aŋanne imbi údiigeen
21Angu immereŋ andék, f'andék ampút a saariŋo n'aretuhne Kapáneyum. Bísibaŋo bi guyohálaŋo Yensa ingi ñantaalibehinem ankokay andék a jaameŋo. F’aŋŋanne na, Yensa akomb bukawandinku jamaŋo Gúloku Díino. 22M'anyennehinne n’akawandinehne alaaleeniŋ dáde maro hakawandinkinem mídeŋeŋ ingi inha ñankeekihu Hañaañeno. Yensa gakawandi, gúlokunom afaŋundeeniŋ n’ayik sembe.
23Angu Yensa f'aŋane gukawandino a jaameŋo, údiigeen úduk ahar aŋanar. Agida, úmár fáguh aŋanemne. Angu údiigeeno úmár baŋanti, ayililin k'ayéj:
24- Yensa mu Nasaret, horaŋ akanne k'umiten mint? Karo ba bukoomunkint gúdekuntne? Me ípájulenpájul de! Fi ingine M'arennáne, m'afúruntne imbi Díino!
25Yensa, bayennehini h'alóbne, asekur fáguho ayéjem:
- Kotaar k'úfur imbi ummu!
26Yensa, balóbi nim, fáguho akaan ki údiigeeno añaŋun ingi sembe k'ayiililin dáde k'akir afúr a binaanam k’adék adoona. 27Jamaŋo banfégi hómár, alaaleeniŋ dáde k'ammiihayeh anyéjayeh:
- Wuy! Horaŋ ingine inho? Karo binaal biwunkul faka? Ingah! Úmár galóbi ingi fáguhoŋo, gúlokunom ayik sembe k’ambúuñaham.
Nim, jamaŋo ganyéjayehne. 28Angu, afúrumi na gurethinem afaŋunum n'ayéega. Ayéega fanfaŋ a didiirahu Galile nip.
Yensa ajébunjebun ñannérinno jup
29Afúrumi na, Yensa afúrum a jaameŋo awúuh ba a díku Simon ingi Andáre n'ankokay ingi Jak ingi Saŋ. Índukoŋo mees aŋŋáábineeniŋne ba na. 30Bampúti a dígo anlahun úboonahu Piyer udikaamo ni jébireŋ k'awaana na, arino n’adúhun waat. Angu m'angune na a dígo andék maŋ fam antéekin Yensa maro úboonahu Piyer jébireŋ. 31Angu Yensa adék alahunam na. Bapúti alaham a silah k’akenginem. Balahem k’akenginem gúduhunku arino abénn maŋ fam k'ajéb. Bajébi adék maŋ fam ba bítedakánin.
32Angu Yensa ingi ñantaalibehinem, na gantiñaŋne dam. Bísibaŋo bañuuni ayik m'ampútor a dígo nómár agida n'anyennehin maro Yensa ummo na. Mi jébireŋeŋne a saariŋo nip gandoorne ba imbi Yensa k’anjógun na a bílido. Índukoŋo fáguhoŋo aŋŋaneeniŋŋan. 33Jamaŋo mi saariŋo nómár nip andékdek anjóg a burukumbanku dígo nómár dam.
34Yensa ajébun ñanjébireŋo jup. Banér baŋan baŋan alahne wúur, Yensa ajébinem. Anik afúnn fáguhoŋo f'aŋŋanne a jamméejenku jamaŋo, kanda adíigum fámáráŋ k'anlób maro ampápájul hantaŋ ingine Yensa. Ampápájul mara úmár agune Umaasaŋo mu Díino Acaabenne. Angu, dam Yensa ajébunjebun ñanjébireŋo nip m'angune Kapáneyum.
Fo Yensa adóorlane Galile
35Angu gucunkunom, Yensa akengintin táptápáro k'adék a bumurulo ba a kanaŋaŋo adék aŋay na saliŋo úmár úmánduk. 36Amiñiimiñ, Simon ingi ñankokaykinem bankengi, andék ba gútibhinem. Andék fo andaŋunam a kanaŋaŋo. 37Banlahunem na, anyéj:
- Jeh! Jamaŋo nip, fi gantíbehne!
38Yensa ayéjeeniŋ:
- Iyoo, inini índokoonuŋ a saariyeŋo adúkoŋo. Úpájuleŋ, immereŋ mees aññantay anyennehin kúmbuuñanku Díino k’abúuñantemne. Fégeŋ baŋ, gúmár gídekuntne a duniyaŋo. Ñantaari inooh a saari amánduk bareŋ.
39Bayéji nim, ankeng andék k’andóorla a didiirahu Galile nip. A jaame noŋon noŋon Yensa akawandinkawandin. Índukoŋo afúnnáreeniŋ fáguhoŋo f'aŋŋaneeniŋne.
Fo Yensa ajébunne mu kafaño alahne
40Angu ayikyik bísiba, údiigeen mu kafaño alahne adéker imbi Yensa. Banrahi aruŋa a binaanam k'akiinaham k'ajébinem. Ayéjem:
- Yensa! Kááñineem k’újebineem! Aji unongi upirenpiren újebineem ki kafaño afúr arinkum nip.
41Yensa, f’afégemne arinkinem akab dáde. Ayoof silakánam alóbund údiigeeno, k’ayéjem:
- Me ísiibáásiib k’újeb! Jéber k'urenn!
42Angu balóbi nim, kafaño abénnem maŋ fam, údiigeeno ajéb.
43Angu Yensa bajébinem mees amincin gutengahánam ayéjem:
44- Ingah! Biki ayéjaane úteekini ugurumaareŋ n'íjebinenne. Wúuhor údek ba imbi alimaamo, kanda kuku utohun leeyaŋo no luwahu Musa amiihulne. Úputdir na ujellihin alimaamo n'újebne k'aninginkin arinken ki nim aseediya mara kafaño afúrfur a binankan. Angu, aji ukaani nim hómár, ajellihinkineh jamaŋo maro újebjeb jas.
45Nim Yensa ayéjne údiigeeno. Kanda údiigeeno búuñaaraŋ ho Yensa alóbemne. Badoonahi akomb gúteekinku jamaŋo nip ho Yensa akandáremne. Angu n’akanne nim, afúrumi waato nómár, Yensa gara abolleneh hadék a akooroŋo. Adék aguy a kanaŋaŋo ki jamaŋo anfúruntoh beŋen beŋen andékeh anlahunkam bim.
Currently Selected:
Mak 1: GD
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Copyright Vision Intégrale, Senegal
Mak 1
1
Ka Mak atoŋumne gutifhu misaalhu Yensa
1Me, Mak, me ummo bim n'ídekireh ba gúteekinkinan h'ayéjuhne Kúmbuuñaamo Kúnsuuminno. Angu Kúmbuuñaamo Kúnsuuminno k'édekehne búteekinkinan, kúmár agune a gubaarhu Úbáku Díino m'ayéjuhne Yensa, Umaasaŋo mu Díino Acaabenne.
2Kanda túyomuŋ baŋ k'ifant íteekinoonuŋ ho Anabila Esay añaañne fam a nintiku údiigeeno m'aretuhne Yaya. Esay añañaañ fam ho Díino alóbne ingi Úbárám. Díino ayéjyej Úbárám:
Baala bíbuuñumo ifant inohunkuneh íbuuñ úduk k’adak awúuriro binaalo.
3 Wúuro úmár a kanaŋaŋo k’alaalne gadékehne guguyo. Akawandinkineh jamaŋo k’ayéjeheeniŋ:
– Ninkinan! Ingah! Umuyhintor ummo bim n'adékireh deh! Inini, Jóoninditeŋ Umuyhintor binaal!
Jóoninditemeŋ binaal bíwuuhi! #1.3 Esay 40.3
Iyoo. Nim Díino alóbne fam a gubaarhu wúuro m'anohukunehne Úbárám m'ayéjuhne Umaasaŋo mu Díino Acaabenne.
Kawandhu Yaya
4Angu amiñiimiñ wúuro úmár afúror a kanaŋaŋo k’alaalne. Gurethinem Yaya. Yaya gayiceyic jamaŋo afak akawandinkeeniŋ ayéjeh:
- Ninkinan, uñantaheŋñanta úkubuleŋ jamméejenkinan imbi Díino. Nim Díino akafari jínubonkánan. Dókuloŋ k’uyicaahaŋ ki k’afégaa maro utúuboheŋtuubo imbi Díino.
Nim Yaya gatéekinehne jamaŋo. 5K'angu a waato nómár jamaŋo m'angune a didiirahu Júde ganrumunorumun dáde m’andékehne a binaanam. Ñammi bukoku Jerusalem, a resiyoŋo nómár, immereŋ mees ganrumunorumun hadéko ba bujantendikinem. Angu m’ankúbulne jamméejenkinin imbi Díino ganlóbolob a barumuno a gubaarhu hójondoŋo h'ankaanerne. Ganlóbi mees Yaya ayiceeniŋ maŋ na a jakanku Joodan.
6Agida Yaya, yikireŋ bayaah bajóoni. Úmár bayakánam ingi jégendhu ñonkomo gayabumaane. Kolekilenku básedo, kómár gakaanumahne santuurhinem. Gufoolahánam, tíbánguro ingi kumpano, nómár gafoolaane. 7K'angu Yaya gakawandakawand ayéjeh:
- Kanda ayikyik údiigeen úduk m’adékirehne. Úmár afaŋundi me n’ayik sembe. Me, me, haani guguyhu úsokánom m’ayichinehne sapatankánam bádi. Ititiir fanfaŋ! 8Eke me ingi baaru bareŋ giyicunkoonuŋne? Kanda wúuro m'adék adékekinehne adokuneh Jamméejhu Díino Jarenninno k'ayicum jamméejenkánan.
Nim Yaya gayéjehne.
Da Yaya ayicne Yensa
9Afúrumi na, údiigeeno m'aretuhne Yensa afúrumfurum a saariŋo n'aretuhne Nasaret. Saariŋo nómár agune a didiirahu Galile. Angu Yensa afúrum Nasaret adék alahun Yaya k'ayicehne jamaŋo a jakanku Joodan. Bapúti, Yaya ayicem. 10Bayicem mees aráábular a baaruŋo. F'aŋane gúráábulaŋo a baaruŋo afég honj a raafo. Afég hakubo n’akimbulane. Bakimbulay afég ni Jamméejhu Díino Jarenninno akucurohne a binaanam, te amíir ingi bákuyeer. 11Angu fo Jamméejhu Díino Jarenninno akucne imbi Yensa, ayennehin síngiir s'afúrumor a raafo s'ayéjehem:
- Fi ingine Úbákum m'ipokunne baman a hafithum. Hakaanankan asúumeemsuum dáde.
Nim síngiiro ayéjemne. 12Angu afúrumi na Jamméejhu Díino Jarenninno anohálinem ba a kanaŋaŋo k’adék 13aguy bim buruhu ásibaŋ jamaŋinak. F'agune bim Seetano aríf guŋanhánam a gukanku hójondoŋo, kanda pirendom. Agida abónoŋo asaŋarineŋo mees inoŋoŋ bim a kanaŋaŋo kámár. F'agune bim maleekaŋaŋo gankandukamne hogurumaareŋ.
Da Yensa ahuyne ñambaalo ireneko ba gutifilinkinem
14Angu Yaya, adékiidek anlaham ankimbenem a kasoŋo. Bankimbenem mees, Yensa adék ba a didiirahu Galile. Yensa bapút a didiirahu Galile, akawandin jamaŋo h’ayéjuhne Kúmbuuñaamo Kúnsuuminno. Agida kúmbuuñaamo kúmár imbi Díino gafúruntne. 15Yensa atéekineh jamaŋo ayéjeh:
- Ninkinan! Bísibaŋo apútriput! Waathu maasayahu Díino ŋantindeŋ. Inini kúbiireŋ jamméejenkánan imbi Díino. Dómáreŋ Kúmbuuñaamo Kúnsuuminno.
Nim Yensa gayéjehne.
16Afúrumi na, ayikyik bísiba, Yensa f'aŋane hadéko a bakaranku jakanku Galile alahun na Simon ingi údoonom Andáre. F'afégeeniŋne, immereŋ n'anwonn a bakaranku jakaamo k'ampadah jambaalo. Agida immereŋ ñanlaku jakato. 17Bafégeeniŋ ayéj:
- Ninkinan, bénteŋ jambaalo k’útifiremuŋ! Ilinninkunoonuŋ k’uguyoŋ ñambaalhu jamaŋo.
18Banyennehini hómár, ambénn maŋ fam jambaalo k'ankokay ingi Yensa ki k’anguy ñantaalibehinem.
19Angu Yensa apedila hotir a bakaranku jakaamo fo adék alahun na Jak ingi údoonom Saŋ, imberenku Sebedi. F'afégeeniŋne, immereŋ n'annooh a sídeeno bújooninku jambaalhánin. 20Yensa ahuyeeniŋ ki k’anguy ñantaalibehinem. Bahuyeeniŋ ambénn maŋ fam bááhánin Sebedi ingi ñandóolo a sídeeno k'ankokay ingi Yensa.
Da Yensa afúnnáne fáguho f’aŋanne imbi údiigeen
21Angu immereŋ andék, f'andék ampút a saariŋo n'aretuhne Kapáneyum. Bísibaŋo bi guyohálaŋo Yensa ingi ñantaalibehinem ankokay andék a jaameŋo. F’aŋŋanne na, Yensa akomb bukawandinku jamaŋo Gúloku Díino. 22M'anyennehinne n’akawandinehne alaaleeniŋ dáde maro hakawandinkinem mídeŋeŋ ingi inha ñankeekihu Hañaañeno. Yensa gakawandi, gúlokunom afaŋundeeniŋ n’ayik sembe.
23Angu Yensa f'aŋane gukawandino a jaameŋo, údiigeen úduk ahar aŋanar. Agida, úmár fáguh aŋanemne. Angu údiigeeno úmár baŋanti, ayililin k'ayéj:
24- Yensa mu Nasaret, horaŋ akanne k'umiten mint? Karo ba bukoomunkint gúdekuntne? Me ípájulenpájul de! Fi ingine M'arennáne, m'afúruntne imbi Díino!
25Yensa, bayennehini h'alóbne, asekur fáguho ayéjem:
- Kotaar k'úfur imbi ummu!
26Yensa, balóbi nim, fáguho akaan ki údiigeeno añaŋun ingi sembe k'ayiililin dáde k'akir afúr a binaanam k’adék adoona. 27Jamaŋo banfégi hómár, alaaleeniŋ dáde k'ammiihayeh anyéjayeh:
- Wuy! Horaŋ ingine inho? Karo binaal biwunkul faka? Ingah! Úmár galóbi ingi fáguhoŋo, gúlokunom ayik sembe k’ambúuñaham.
Nim, jamaŋo ganyéjayehne. 28Angu, afúrumi na gurethinem afaŋunum n'ayéega. Ayéega fanfaŋ a didiirahu Galile nip.
Yensa ajébunjebun ñannérinno jup
29Afúrumi na, Yensa afúrum a jaameŋo awúuh ba a díku Simon ingi Andáre n'ankokay ingi Jak ingi Saŋ. Índukoŋo mees aŋŋáábineeniŋne ba na. 30Bampúti a dígo anlahun úboonahu Piyer udikaamo ni jébireŋ k'awaana na, arino n’adúhun waat. Angu m'angune na a dígo andék maŋ fam antéekin Yensa maro úboonahu Piyer jébireŋ. 31Angu Yensa adék alahunam na. Bapúti alaham a silah k’akenginem. Balahem k’akenginem gúduhunku arino abénn maŋ fam k'ajéb. Bajébi adék maŋ fam ba bítedakánin.
32Angu Yensa ingi ñantaalibehinem, na gantiñaŋne dam. Bísibaŋo bañuuni ayik m'ampútor a dígo nómár agida n'anyennehin maro Yensa ummo na. Mi jébireŋeŋne a saariŋo nip gandoorne ba imbi Yensa k’anjógun na a bílido. Índukoŋo fáguhoŋo aŋŋaneeniŋŋan. 33Jamaŋo mi saariŋo nómár nip andékdek anjóg a burukumbanku dígo nómár dam.
34Yensa ajébun ñanjébireŋo jup. Banér baŋan baŋan alahne wúur, Yensa ajébinem. Anik afúnn fáguhoŋo f'aŋŋanne a jamméejenku jamaŋo, kanda adíigum fámáráŋ k'anlób maro ampápájul hantaŋ ingine Yensa. Ampápájul mara úmár agune Umaasaŋo mu Díino Acaabenne. Angu, dam Yensa ajébunjebun ñanjébireŋo nip m'angune Kapáneyum.
Fo Yensa adóorlane Galile
35Angu gucunkunom, Yensa akengintin táptápáro k'adék a bumurulo ba a kanaŋaŋo adék aŋay na saliŋo úmár úmánduk. 36Amiñiimiñ, Simon ingi ñankokaykinem bankengi, andék ba gútibhinem. Andék fo andaŋunam a kanaŋaŋo. 37Banlahunem na, anyéj:
- Jeh! Jamaŋo nip, fi gantíbehne!
38Yensa ayéjeeniŋ:
- Iyoo, inini índokoonuŋ a saariyeŋo adúkoŋo. Úpájuleŋ, immereŋ mees aññantay anyennehin kúmbuuñanku Díino k’abúuñantemne. Fégeŋ baŋ, gúmár gídekuntne a duniyaŋo. Ñantaari inooh a saari amánduk bareŋ.
39Bayéji nim, ankeng andék k’andóorla a didiirahu Galile nip. A jaame noŋon noŋon Yensa akawandinkawandin. Índukoŋo afúnnáreeniŋ fáguhoŋo f'aŋŋaneeniŋne.
Fo Yensa ajébunne mu kafaño alahne
40Angu ayikyik bísiba, údiigeen mu kafaño alahne adéker imbi Yensa. Banrahi aruŋa a binaanam k'akiinaham k'ajébinem. Ayéjem:
- Yensa! Kááñineem k’újebineem! Aji unongi upirenpiren újebineem ki kafaño afúr arinkum nip.
41Yensa, f’afégemne arinkinem akab dáde. Ayoof silakánam alóbund údiigeeno, k’ayéjem:
- Me ísiibáásiib k’újeb! Jéber k'urenn!
42Angu balóbi nim, kafaño abénnem maŋ fam, údiigeeno ajéb.
43Angu Yensa bajébinem mees amincin gutengahánam ayéjem:
44- Ingah! Biki ayéjaane úteekini ugurumaareŋ n'íjebinenne. Wúuhor údek ba imbi alimaamo, kanda kuku utohun leeyaŋo no luwahu Musa amiihulne. Úputdir na ujellihin alimaamo n'újebne k'aninginkin arinken ki nim aseediya mara kafaño afúrfur a binankan. Angu, aji ukaani nim hómár, ajellihinkineh jamaŋo maro újebjeb jas.
45Nim Yensa ayéjne údiigeeno. Kanda údiigeeno búuñaaraŋ ho Yensa alóbemne. Badoonahi akomb gúteekinku jamaŋo nip ho Yensa akandáremne. Angu n’akanne nim, afúrumi waato nómár, Yensa gara abolleneh hadék a akooroŋo. Adék aguy a kanaŋaŋo ki jamaŋo anfúruntoh beŋen beŋen andékeh anlahunkam bim.
Currently Selected:
:
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Copyright Vision Intégrale, Senegal