Mak 6
6
Da Jamaŋo mi bukoku Yensa ancucunemne
1Afúrumi na, Yensa afúrum a saariŋo nómár aŋoolin ba a saariŋo n'akunaane. F'aŋane hadéko ñantaalibehinem aŋŋáábinem. 2Angu bísibaŋo bi guyohálaŋo, adék ba sali a jaameŋo. Bapúti akomb gukawandinku jamaŋo. Ñanlabahi banyennehini kawandhánam abineeniŋ dáde k'anyéjayeh:
- Jeh! Ummu, beeraŋ gayikuntne inho nip? Beeraŋ gayikuntne lóndo inno? Beeraŋ gayikuntne sembeŋo inno no gukanku tamaseereŋo innoŋ n'akaanahne? 3Eke úmár úbáku m’aguyerne umenwisiyeŋo nanka? Nunom agune Mariyama. Ímpájuloŋpájul mees índoonenemeŋ Jak, Isuf, Jud, Simon. Immereŋ nip impájuleeniŋpájul. Indimaanankánam mees, maŋ mintor inguyayoŋne nanka.
Nim jamaŋo ganlóbohne. Angu a gubaarhu n'anguyayehne a saariŋo amánduko ingi úmár, jamanku Nasaret pirendeŋeŋ k'anfiyum Yensa k'angu ancucunom. 4Angu Yensa bafégi maro fiyindom, afúnn funaareŋo unfu ayéjeeniŋ:
- Jamanku anabiyoŋo ingi mi saarihinem danlóki buninkhinem anabiyo. A saarihinem ganjutihemjuti, kanda a saari adúk ganyoofunkomyoofun. Nim gamíirne a duniyaŋo.
Nim Yensa alóbne. 5Angu f'agune na a bukokunom Nasaret, Yensa pirendeŋ k'akaan tamaseereŋ jup maro lókidom. Kanda haani maŋ nim, imbi impinam ba bareŋ galóbunne halakánam k'ajébuneeniŋ. 6Abinembin maro haani jamankánam b'akunaane fiyindom.
Da Yensa abúuñne ñantaalibehinem ba gukawandino
Afúrumi na, Yensa gandékedek ingi ñantaalibehinem a saari noŋon noŋon n'agune a resiyoŋo nómár. Beŋen beŋen gandékne Yensa akawandin jamaŋo. 7Angu ayikyik bísiba bi Yensa abúuñ ñantaalibehinem haalaŋo ingi inako k'andék ba gukawandino. Ayéjeeniŋ andék inak inak. Anéereeniŋ sembeŋo no gúfunnhu fáguhoŋo f'aŋŋanne jamaŋo. 8Jandiŋ babúuñumeeniŋne ayéjeeniŋ:
- Ninkinan, dahu udoohoŋ bayaaho jup. Gujunko bareŋ gupirenkineŋne udoohoŋ. Dahu udoohoŋ guyaahála. Dahu udoohoŋ kalpe ingi bakodiŋo mees. 9Kaanaareŋ sapatankánan kanda bayaaho bambam dahu ufak udoohoŋ báduk. Dékereŋ ingi imba ba bareŋ b'okaanaheŋne.
Nim Yensa atéekinne ñantaalibehinem babúuñumeeniŋ bukawandino. 10Afak ayéjeeniŋ:
- A saari noŋon noŋon gúdekeŋne, ki wúur akucunoonuŋ, kuku uguyoŋ na baman da ukenghineŋne a saariŋo nómár. 11Aji úputeŋ kantíg k'anfoy gukucunkánan wola anfoy gubentenku kawandhánan, uwusunahaŋ. Guŋayeŋ hadéko ufahaŋ sapatankánan arenn fet. Aji ukaaneŋ nim, aguyhuneh tamaseer no gujellihinkinin maro anyúulenyuulen ingi Díino.
12Angu Yensa babollay gudoyahu ñantaalibehinem, ñantaalibehinem andék andoona. Ankawandineh anyéjeh:
- Ninkinan! Kúbiireŋ jamméejenkinan!
Nim gankawandinehne jamaŋo. 13Ganfúnnofunn fáguhoŋo f'aŋŋanne jamaŋo jup. Índukoŋo ingi dúlino ganjébuneeniŋne.
Ni Yaya M’ayicehne Jamaŋo aniirorumne
14Afúrumi na, Umaasaŋo Herod ayennehin gu Yensa. Agida gurethinem ayéegayeega dáde. Kanda jamaŋo aññopunay a gubaarhu Yensa. Immi ganyéji:
- Úmár, Yensa ganyéjihemne, kanda aguyhuneh Yaya M'ayicehne Jamaŋo m'aniirone k'akengunaa a biniirohánom! Gúmár akanne ayiki sembeŋo no gukanku tamaseereŋo innoŋ.
15Immi anyéjeh:
- Wówo! Úmár Yaya gireŋ. Úmár ii, tala Anabila Eli aŋoolintne.
Índukoŋo anyéjeh:
- Úmár ii anabiyoŋ adúk m'akaanah iniman ni anabiyoŋoŋo mi famo ankaanahne.
Nim jamaŋo gaññopunayehne. 16Angu Umaasaŋo Herod ayennennehin balóbo bámár. Bayennehini ayéj:
- Ummu , ii, Yaya M’ayicehne Jamaŋo. Íyejeeniŋyéj anlek bigokunom. Úmár akengne a biniiroŋo k'aŋoolin ajéb.
Nim umaasaŋo ayéjne. 17Aji úfegi ayéji nim maro fam ayéjyej anlah Yaya ankimbenem a kasoŋo. Angu nim gankanne. Úpájuli, Herod, úmár ajahne udikaamo m'aretuhne Herodiyad. Udikaamo úmár údonku maŋ Herod m'aretuhne Filip ajahemerne. Angu Herod adék awatumar udikaamo a halaku Filip. 18Fo Herod ajahne udikaamo, Yaya atéekinkemteekin marigeno ayéjhem:
- Binaalo nédeŋ k'uwat udikanku údonkon k'ujaham.
Nim Yaya gatéekinehne Herod. Gúmár akanne Herod ayéji anlaham k’ankimbenem. 19Udikaamo mees ayennennehin ho Yaya alóbohne k'añuumul dáde. Angu asíiba k'ambuj Yaya kanda údiigenkinem Herod lókiireŋ. 20Úpájuleŋ, Herod abúuñabuuña Yaya dáde. Apápájul maro Yaya údiigeen m'awúuh k'arenn. Gabentenebenten kawandhánam. Gúduk Herod gahuyohuy Yaya k'adéker k’akawandinkem. Gaŋay gubentenku kawando hafithinem gahaarahaar dáde. N'abentenehne kawandhu Yaya ingi búuña, gúmár akanne aŋan na sembehinem ba gumarahu Yaya. 21Kanda udikankánam Herodiyad mumum aroŋ bim bañuumuloh k'asíiba ambuj Yaya. Angu ayikyik bísiba bi Herodiyad ayikinam gukaano nim. Inho ayikne:
Bísibahu aniweserhu Herod, Herod ahuyrihuy ministerenkinem ingi seefeŋo no armehinem ingi ñanraagofoŋo índenno m'angune a didiirahánam di Galile. Ahuyureeniŋhuy k'andék ansor nooso nómár. Immereŋ nip andékne dam andék anguy na ba bosorhu feto. 22Angu f'angune na a gufaco, bágidhu Herodiyad aŋanar k'adék akomb na bañaŋo#6.22 Bañaŋo bámár nip gumapunku índiigeeno m’anguyerne na. fo m’anhuyuraane ankontan. Angu bágido babollay bañaŋo Umaasaŋo Herod ayéjem:
- Inini, ii hoŋon hoŋon h'ósiibane ínekuno.
23Afak aŋoolin akalirem maro anékinem hogurumaareŋ h'asíibane haman gufacálenku maasayahánam. 24Angu bágido bayennehini hómár afúr a gufaco adék alahun nunom k’ayéjem:
- Angu, inini, ikiinaham horaŋ?
Nunom ayéjem:
- Déker, gúputi ukiinaham k'anlek bigoku Yaya M’ayicehne Jamaŋo.
25Herodiyad balóbi nim bágido añufa aŋooliner. Bapútri imbi umaasaŋo ayéjem:
- Ísiibáásiib k'anlek manini bigoku Yaya M’ayicehne Jamaŋo annink a palaato k'annéereem.
Nim bágido alóbne. 26Angu umaasaŋo bayennehini hómár súumurom haani hotir. Kanda ni jamaŋo anrumunne síibaaraŋ gúdighu bágido, agida n'akalirem a sígihu jamaŋo nip maro anékinem hogurumaareŋ h'asíibane. 27Angu umaasaŋo abúuñ ummu básed úduk m'aŋane gumarahánam. Ayéjem adék maŋ fam adék alek bigoku Yaya k'adoohor. Angu ummu básedo adék maŋ fam adék alahun Yaya a kasoŋo k'alek bigokunom 28k'anink a palaato k'adoohor adék anéer bágido. Angu bágido ajah k'adék anéer nunom. Nim gankanne.
29Angu ñantaalibehu Yaya banyennehini maro ambujembuj andéker andooh búgákánám k'andék ankucunom a búyindo.#6.29 Immereŋ gara anwúboh agááráŋo. Ganningening kantíg k'akaan ránkáb k'andooh andék annink na, gambollay andooh dawaal k'anrok. Nim Yaya aniirorumne. Gúmár akanne índukoŋo anlah maro Yensa agune Yaya m'aniirone k'akenginaa a biniiroŋo.
Da Yensa afoolenne agofoŋ wuuli ingi nintig
30Afúrumi na, ñambúuñuraaŋo aŋŋooliner bi Yensa abúuñeeniŋne gukawandino. Bampútri antifur Yensa h'ankantne bim ingi h'ankawandinne bim nip. 31Agida, waato nómár jamaŋo andékireh aŋŋoolineh anrumun tip búfeku Yensa fo baman Yensa ingi ñantaalibehinem gara anyikina ba guyaahálaŋo. Angu adékiidek Yensa ayéj ñantaalibehinem:
- Inini mintor índek índokoonuŋ kantíg k'arandála ki nim upireneŋ uyohálahaŋ.
32Angu anlóki k’andék a jakaamo k’anyifa a sídeeno, anjuc ankokoh b'arandálane immereŋ bareŋ. 33Kanda f'aŋŋane hadéko ayikyik índukoŋ m'anfégeeniŋ k'anyiteeniŋ. K'angu andóorlar jakaamo gúbido g'akepne andék antúyeeniŋ bim. Anfúrumfurum akooroŋo no resiyoŋo nómár nip andék antúy bim Yensa. Gúmár akanne Yensa, bampúti anlahun na jamaŋo jup. 34Yensa ingi ñantaalibehinem ankuc a sídeeno. Kanda Yensa bafégi jamaŋo, arinkinem akab maro ayéjyej ammímiir ingi koorehu saahaŋaŋo no wúur ŋayraŋ bukooñhánin. Angu akomb gukawandinkinin.
35Akawandkawand baman bugaanigo yem. Angu ñantaalibehinem andak anyéjem:
- Ingah! Bísibaŋo añunñun, te imbi arandálarandála. Imbi yikuroŋoŋ guyaahála. 36Inini kuku úyejeeniŋ ambicay k'andék a saariyeŋo n’atéejane angilar bim guyaahálaŋo.
Nim ñantaalibehinem anlóbne. 37Yensa aŋoyindeeniŋ ayéjeeniŋ:
- Wówo! Ninkinan fankánan néteeniŋ guyaahála!
Balóbi nim ñantaalibehinem anyéjem:
- Hóge karo ki ki mint ídekmiŋ ítibilamiŋ bakodiŋo jup k’ikir ídek igilamiŋ úmbuuro ba gufoolenkinin k’anyaahála?
38Banlóbi nim Yensa aŋoyindeeniŋ ayéj:
- Yéjiri nim. Dékereŋ umiiheeniŋ karo ayik m'anlah úmbuuro.
Yensa balóbi nim ñantaalibeŋo andék imbi jamaŋo ammiiheeniŋ.
Baŋŋoolinti anyéjem:
- Ingah! Ídekmiŋdek. Ayikyik nanka ñómbuur ñómekila ingi ñokat ñonak.
39Banlóbi nim Yensa ayéj jamaŋo annooh k’ankaan íjog. Agida japoño awalwal hotir k’asúum kunooŋo a réeŋo. 40K’angu annooh íjog íjog, gúduk ñanraagof keme, gúduk jamaŋinak ingi haala. 41Angu jamaŋo bannoohi nip Yensa adooh ñómbuuro ñómákilaŋo ingi ñokato ñonako k'aning a raafo, k'aramun Díino a gúbidhu jafoolaŋo jámár. Baramuni Díino mees afac ñómbuuro k'anéer ñantaalibehinem k'andék ankib jamaŋo. Akaan maŋ nim ñokato. 42Bankibay tu, moŋon moŋon afoola fo ahay nip. 43Fo jamaŋo ambollane gufoolaŋo ñantaalibehu Yensa andék antógun hofallaheno ho úmbuuro ingi ñokato f’ábár hatehel haala ingi hanak. 44Agida jamaŋo m'ansorne na dam k'anfoola, índiigeeno ba bareŋ ambábár ñanraagof wuuliyeŋ amákilaŋ. Indikaamo ingi jaraaho tébiira.
Da Yensa awonnáne a baaruŋo k’adékeh
45Afúrumi na, fo jamaŋo anyaahálane nip Yensa ayéj ñantaalibehinem anyifa a sídeeno anjuc k’andék ba a saariŋo n'aretuhne Betsayida. Kanda úmár fankánam yifaaraŋ. Anooh na k’atéekineh jamaŋo ambicay aŋŋúñ. Angu jamaŋo ambicay. 46F’ambicayne tu, Yensa aŋaf a montaaño ba saliŋo. 47Bísibaŋo añuun. Ñantaalibehinem imme na a sídeeno a jégenenku jakaamo. Yensa úmár bim úmár úmánduk a montaaño. 48Kanda maŋ bim a montaaño b'agune aféfeg ñantaalibehinem m'angune a jakaamo ni bawuco aŋane buyehenkinin k'annarah guyeeno. Ganyeeni bawuco aŋoyinteeniŋ. Aningiining, alah maro añantay adék ba na. Angu ñankuluŋo ñanlallinno bahooŋi akucor a montaaño k’adék ba a jakaamo. Bapút a jakaamo awonn a baaruŋo k’adék díhádiho a jakaamo. Bapút a jégeneŋo, ñantaalibeŋo anfégem k’anlah karo ba guwusunankánin. 49Anlah karo úmár fáguho k’ambenuh dáde k’anwuuga. 50Agida immereŋ nip anfégemfeg. Angu Yensa bafégi n’ambenuhne ayéjeeniŋ:
- Ninkinan! Lahareŋ hafitenkinan! Maŋ me Yensa. Buku ubenuheŋ!
51Akila k’adéker ayifa a sídeeno. Bayifari bawuco b'aŋayerne bumalo ahar abénn.
Fo hómár ayikne ñantaalibeŋo abineeniŋ dáde. 52Úpájuleŋ, tamaseero no Yensa akanne ingi úmbuuro, nómár mees pájiireŋeŋ n’akaanorumne ingi h’agune na. A waato nómár immereŋ pirendeŋeŋ k’anlah.
53Afúrumi na, Yensa ingi ñantaalibehinem anfaalen a jakaamo f'andék ampút a gúbido gúduko gu didiirahu Genesaret. Banjuci ankuc a sídeeno k'annéb sídeeno a gulihano. 54Angu ayikyik m'anyitem. 55Banyitem andék angírineh resiyoŋo nómár nip gúteekinku jamaŋo maro Yensa ummo na a didiirahánin. Angu andóorla resiyoŋo nómár nip. Újebireŋ moŋon moŋon ganlahunne anyengotom ingi rambasaŋo andékirem imbi Yensa. Ganyennehini maro Yensa agohálagohála, ummo bíduk, andék k’anlahuntam bim ingi ñanjébireŋo. 56Beŋen beŋen Yensa agune a resiyoŋo nómár, andék anlahuntam bim ingi ñanjébireŋo m'andoorne. Haman adék a kanaŋaŋo antifhem ba bim. Wola gadéki a saariŋo andoohor ñanjébireŋo k'andék antúyom a bantabaŋo. Gapútri ankiinaham anyéjem:
- Bonkerer, immi haman ammapun réeŋununku sabadóorhon bareŋ anjébhineh.
Nim ganyéjehne, te maŋ hómár ayikne. Újebireŋ moŋon moŋon gamapuni gusolhu Yensa ajéb.
Currently Selected:
Mak 6: GD
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Copyright Vision Intégrale, Senegal
Mak 6
6
Da Jamaŋo mi bukoku Yensa ancucunemne
1Afúrumi na, Yensa afúrum a saariŋo nómár aŋoolin ba a saariŋo n'akunaane. F'aŋane hadéko ñantaalibehinem aŋŋáábinem. 2Angu bísibaŋo bi guyohálaŋo, adék ba sali a jaameŋo. Bapúti akomb gukawandinku jamaŋo. Ñanlabahi banyennehini kawandhánam abineeniŋ dáde k'anyéjayeh:
- Jeh! Ummu, beeraŋ gayikuntne inho nip? Beeraŋ gayikuntne lóndo inno? Beeraŋ gayikuntne sembeŋo inno no gukanku tamaseereŋo innoŋ n'akaanahne? 3Eke úmár úbáku m’aguyerne umenwisiyeŋo nanka? Nunom agune Mariyama. Ímpájuloŋpájul mees índoonenemeŋ Jak, Isuf, Jud, Simon. Immereŋ nip impájuleeniŋpájul. Indimaanankánam mees, maŋ mintor inguyayoŋne nanka.
Nim jamaŋo ganlóbohne. Angu a gubaarhu n'anguyayehne a saariŋo amánduko ingi úmár, jamanku Nasaret pirendeŋeŋ k'anfiyum Yensa k'angu ancucunom. 4Angu Yensa bafégi maro fiyindom, afúnn funaareŋo unfu ayéjeeniŋ:
- Jamanku anabiyoŋo ingi mi saarihinem danlóki buninkhinem anabiyo. A saarihinem ganjutihemjuti, kanda a saari adúk ganyoofunkomyoofun. Nim gamíirne a duniyaŋo.
Nim Yensa alóbne. 5Angu f'agune na a bukokunom Nasaret, Yensa pirendeŋ k'akaan tamaseereŋ jup maro lókidom. Kanda haani maŋ nim, imbi impinam ba bareŋ galóbunne halakánam k'ajébuneeniŋ. 6Abinembin maro haani jamankánam b'akunaane fiyindom.
Da Yensa abúuñne ñantaalibehinem ba gukawandino
Afúrumi na, Yensa gandékedek ingi ñantaalibehinem a saari noŋon noŋon n'agune a resiyoŋo nómár. Beŋen beŋen gandékne Yensa akawandin jamaŋo. 7Angu ayikyik bísiba bi Yensa abúuñ ñantaalibehinem haalaŋo ingi inako k'andék ba gukawandino. Ayéjeeniŋ andék inak inak. Anéereeniŋ sembeŋo no gúfunnhu fáguhoŋo f'aŋŋanne jamaŋo. 8Jandiŋ babúuñumeeniŋne ayéjeeniŋ:
- Ninkinan, dahu udoohoŋ bayaaho jup. Gujunko bareŋ gupirenkineŋne udoohoŋ. Dahu udoohoŋ guyaahála. Dahu udoohoŋ kalpe ingi bakodiŋo mees. 9Kaanaareŋ sapatankánan kanda bayaaho bambam dahu ufak udoohoŋ báduk. Dékereŋ ingi imba ba bareŋ b'okaanaheŋne.
Nim Yensa atéekinne ñantaalibehinem babúuñumeeniŋ bukawandino. 10Afak ayéjeeniŋ:
- A saari noŋon noŋon gúdekeŋne, ki wúur akucunoonuŋ, kuku uguyoŋ na baman da ukenghineŋne a saariŋo nómár. 11Aji úputeŋ kantíg k'anfoy gukucunkánan wola anfoy gubentenku kawandhánan, uwusunahaŋ. Guŋayeŋ hadéko ufahaŋ sapatankánan arenn fet. Aji ukaaneŋ nim, aguyhuneh tamaseer no gujellihinkinin maro anyúulenyuulen ingi Díino.
12Angu Yensa babollay gudoyahu ñantaalibehinem, ñantaalibehinem andék andoona. Ankawandineh anyéjeh:
- Ninkinan! Kúbiireŋ jamméejenkinan!
Nim gankawandinehne jamaŋo. 13Ganfúnnofunn fáguhoŋo f'aŋŋanne jamaŋo jup. Índukoŋo ingi dúlino ganjébuneeniŋne.
Ni Yaya M’ayicehne Jamaŋo aniirorumne
14Afúrumi na, Umaasaŋo Herod ayennehin gu Yensa. Agida gurethinem ayéegayeega dáde. Kanda jamaŋo aññopunay a gubaarhu Yensa. Immi ganyéji:
- Úmár, Yensa ganyéjihemne, kanda aguyhuneh Yaya M'ayicehne Jamaŋo m'aniirone k'akengunaa a biniirohánom! Gúmár akanne ayiki sembeŋo no gukanku tamaseereŋo innoŋ.
15Immi anyéjeh:
- Wówo! Úmár Yaya gireŋ. Úmár ii, tala Anabila Eli aŋoolintne.
Índukoŋo anyéjeh:
- Úmár ii anabiyoŋ adúk m'akaanah iniman ni anabiyoŋoŋo mi famo ankaanahne.
Nim jamaŋo gaññopunayehne. 16Angu Umaasaŋo Herod ayennennehin balóbo bámár. Bayennehini ayéj:
- Ummu , ii, Yaya M’ayicehne Jamaŋo. Íyejeeniŋyéj anlek bigokunom. Úmár akengne a biniiroŋo k'aŋoolin ajéb.
Nim umaasaŋo ayéjne. 17Aji úfegi ayéji nim maro fam ayéjyej anlah Yaya ankimbenem a kasoŋo. Angu nim gankanne. Úpájuli, Herod, úmár ajahne udikaamo m'aretuhne Herodiyad. Udikaamo úmár údonku maŋ Herod m'aretuhne Filip ajahemerne. Angu Herod adék awatumar udikaamo a halaku Filip. 18Fo Herod ajahne udikaamo, Yaya atéekinkemteekin marigeno ayéjhem:
- Binaalo nédeŋ k'uwat udikanku údonkon k'ujaham.
Nim Yaya gatéekinehne Herod. Gúmár akanne Herod ayéji anlaham k’ankimbenem. 19Udikaamo mees ayennennehin ho Yaya alóbohne k'añuumul dáde. Angu asíiba k'ambuj Yaya kanda údiigenkinem Herod lókiireŋ. 20Úpájuleŋ, Herod abúuñabuuña Yaya dáde. Apápájul maro Yaya údiigeen m'awúuh k'arenn. Gabentenebenten kawandhánam. Gúduk Herod gahuyohuy Yaya k'adéker k’akawandinkem. Gaŋay gubentenku kawando hafithinem gahaarahaar dáde. N'abentenehne kawandhu Yaya ingi búuña, gúmár akanne aŋan na sembehinem ba gumarahu Yaya. 21Kanda udikankánam Herodiyad mumum aroŋ bim bañuumuloh k'asíiba ambuj Yaya. Angu ayikyik bísiba bi Herodiyad ayikinam gukaano nim. Inho ayikne:
Bísibahu aniweserhu Herod, Herod ahuyrihuy ministerenkinem ingi seefeŋo no armehinem ingi ñanraagofoŋo índenno m'angune a didiirahánam di Galile. Ahuyureeniŋhuy k'andék ansor nooso nómár. Immereŋ nip andékne dam andék anguy na ba bosorhu feto. 22Angu f'angune na a gufaco, bágidhu Herodiyad aŋanar k'adék akomb na bañaŋo#6.22 Bañaŋo bámár nip gumapunku índiigeeno m’anguyerne na. fo m’anhuyuraane ankontan. Angu bágido babollay bañaŋo Umaasaŋo Herod ayéjem:
- Inini, ii hoŋon hoŋon h'ósiibane ínekuno.
23Afak aŋoolin akalirem maro anékinem hogurumaareŋ h'asíibane haman gufacálenku maasayahánam. 24Angu bágido bayennehini hómár afúr a gufaco adék alahun nunom k’ayéjem:
- Angu, inini, ikiinaham horaŋ?
Nunom ayéjem:
- Déker, gúputi ukiinaham k'anlek bigoku Yaya M’ayicehne Jamaŋo.
25Herodiyad balóbi nim bágido añufa aŋooliner. Bapútri imbi umaasaŋo ayéjem:
- Ísiibáásiib k'anlek manini bigoku Yaya M’ayicehne Jamaŋo annink a palaato k'annéereem.
Nim bágido alóbne. 26Angu umaasaŋo bayennehini hómár súumurom haani hotir. Kanda ni jamaŋo anrumunne síibaaraŋ gúdighu bágido, agida n'akalirem a sígihu jamaŋo nip maro anékinem hogurumaareŋ h'asíibane. 27Angu umaasaŋo abúuñ ummu básed úduk m'aŋane gumarahánam. Ayéjem adék maŋ fam adék alek bigoku Yaya k'adoohor. Angu ummu básedo adék maŋ fam adék alahun Yaya a kasoŋo k'alek bigokunom 28k'anink a palaato k'adoohor adék anéer bágido. Angu bágido ajah k'adék anéer nunom. Nim gankanne.
29Angu ñantaalibehu Yaya banyennehini maro ambujembuj andéker andooh búgákánám k'andék ankucunom a búyindo.#6.29 Immereŋ gara anwúboh agááráŋo. Ganningening kantíg k'akaan ránkáb k'andooh andék annink na, gambollay andooh dawaal k'anrok. Nim Yaya aniirorumne. Gúmár akanne índukoŋo anlah maro Yensa agune Yaya m'aniirone k'akenginaa a biniiroŋo.
Da Yensa afoolenne agofoŋ wuuli ingi nintig
30Afúrumi na, ñambúuñuraaŋo aŋŋooliner bi Yensa abúuñeeniŋne gukawandino. Bampútri antifur Yensa h'ankantne bim ingi h'ankawandinne bim nip. 31Agida, waato nómár jamaŋo andékireh aŋŋoolineh anrumun tip búfeku Yensa fo baman Yensa ingi ñantaalibehinem gara anyikina ba guyaahálaŋo. Angu adékiidek Yensa ayéj ñantaalibehinem:
- Inini mintor índek índokoonuŋ kantíg k'arandála ki nim upireneŋ uyohálahaŋ.
32Angu anlóki k’andék a jakaamo k’anyifa a sídeeno, anjuc ankokoh b'arandálane immereŋ bareŋ. 33Kanda f'aŋŋane hadéko ayikyik índukoŋ m'anfégeeniŋ k'anyiteeniŋ. K'angu andóorlar jakaamo gúbido g'akepne andék antúyeeniŋ bim. Anfúrumfurum akooroŋo no resiyoŋo nómár nip andék antúy bim Yensa. Gúmár akanne Yensa, bampúti anlahun na jamaŋo jup. 34Yensa ingi ñantaalibehinem ankuc a sídeeno. Kanda Yensa bafégi jamaŋo, arinkinem akab maro ayéjyej ammímiir ingi koorehu saahaŋaŋo no wúur ŋayraŋ bukooñhánin. Angu akomb gukawandinkinin.
35Akawandkawand baman bugaanigo yem. Angu ñantaalibehinem andak anyéjem:
- Ingah! Bísibaŋo añunñun, te imbi arandálarandála. Imbi yikuroŋoŋ guyaahála. 36Inini kuku úyejeeniŋ ambicay k'andék a saariyeŋo n’atéejane angilar bim guyaahálaŋo.
Nim ñantaalibehinem anlóbne. 37Yensa aŋoyindeeniŋ ayéjeeniŋ:
- Wówo! Ninkinan fankánan néteeniŋ guyaahála!
Balóbi nim ñantaalibehinem anyéjem:
- Hóge karo ki ki mint ídekmiŋ ítibilamiŋ bakodiŋo jup k’ikir ídek igilamiŋ úmbuuro ba gufoolenkinin k’anyaahála?
38Banlóbi nim Yensa aŋoyindeeniŋ ayéj:
- Yéjiri nim. Dékereŋ umiiheeniŋ karo ayik m'anlah úmbuuro.
Yensa balóbi nim ñantaalibeŋo andék imbi jamaŋo ammiiheeniŋ.
Baŋŋoolinti anyéjem:
- Ingah! Ídekmiŋdek. Ayikyik nanka ñómbuur ñómekila ingi ñokat ñonak.
39Banlóbi nim Yensa ayéj jamaŋo annooh k’ankaan íjog. Agida japoño awalwal hotir k’asúum kunooŋo a réeŋo. 40K’angu annooh íjog íjog, gúduk ñanraagof keme, gúduk jamaŋinak ingi haala. 41Angu jamaŋo bannoohi nip Yensa adooh ñómbuuro ñómákilaŋo ingi ñokato ñonako k'aning a raafo, k'aramun Díino a gúbidhu jafoolaŋo jámár. Baramuni Díino mees afac ñómbuuro k'anéer ñantaalibehinem k'andék ankib jamaŋo. Akaan maŋ nim ñokato. 42Bankibay tu, moŋon moŋon afoola fo ahay nip. 43Fo jamaŋo ambollane gufoolaŋo ñantaalibehu Yensa andék antógun hofallaheno ho úmbuuro ingi ñokato f’ábár hatehel haala ingi hanak. 44Agida jamaŋo m'ansorne na dam k'anfoola, índiigeeno ba bareŋ ambábár ñanraagof wuuliyeŋ amákilaŋ. Indikaamo ingi jaraaho tébiira.
Da Yensa awonnáne a baaruŋo k’adékeh
45Afúrumi na, fo jamaŋo anyaahálane nip Yensa ayéj ñantaalibehinem anyifa a sídeeno anjuc k’andék ba a saariŋo n'aretuhne Betsayida. Kanda úmár fankánam yifaaraŋ. Anooh na k’atéekineh jamaŋo ambicay aŋŋúñ. Angu jamaŋo ambicay. 46F’ambicayne tu, Yensa aŋaf a montaaño ba saliŋo. 47Bísibaŋo añuun. Ñantaalibehinem imme na a sídeeno a jégenenku jakaamo. Yensa úmár bim úmár úmánduk a montaaño. 48Kanda maŋ bim a montaaño b'agune aféfeg ñantaalibehinem m'angune a jakaamo ni bawuco aŋane buyehenkinin k'annarah guyeeno. Ganyeeni bawuco aŋoyinteeniŋ. Aningiining, alah maro añantay adék ba na. Angu ñankuluŋo ñanlallinno bahooŋi akucor a montaaño k’adék ba a jakaamo. Bapút a jakaamo awonn a baaruŋo k’adék díhádiho a jakaamo. Bapút a jégeneŋo, ñantaalibeŋo anfégem k’anlah karo ba guwusunankánin. 49Anlah karo úmár fáguho k’ambenuh dáde k’anwuuga. 50Agida immereŋ nip anfégemfeg. Angu Yensa bafégi n’ambenuhne ayéjeeniŋ:
- Ninkinan! Lahareŋ hafitenkinan! Maŋ me Yensa. Buku ubenuheŋ!
51Akila k’adéker ayifa a sídeeno. Bayifari bawuco b'aŋayerne bumalo ahar abénn.
Fo hómár ayikne ñantaalibeŋo abineeniŋ dáde. 52Úpájuleŋ, tamaseero no Yensa akanne ingi úmbuuro, nómár mees pájiireŋeŋ n’akaanorumne ingi h’agune na. A waato nómár immereŋ pirendeŋeŋ k’anlah.
53Afúrumi na, Yensa ingi ñantaalibehinem anfaalen a jakaamo f'andék ampút a gúbido gúduko gu didiirahu Genesaret. Banjuci ankuc a sídeeno k'annéb sídeeno a gulihano. 54Angu ayikyik m'anyitem. 55Banyitem andék angírineh resiyoŋo nómár nip gúteekinku jamaŋo maro Yensa ummo na a didiirahánin. Angu andóorla resiyoŋo nómár nip. Újebireŋ moŋon moŋon ganlahunne anyengotom ingi rambasaŋo andékirem imbi Yensa. Ganyennehini maro Yensa agohálagohála, ummo bíduk, andék k’anlahuntam bim ingi ñanjébireŋo. 56Beŋen beŋen Yensa agune a resiyoŋo nómár, andék anlahuntam bim ingi ñanjébireŋo m'andoorne. Haman adék a kanaŋaŋo antifhem ba bim. Wola gadéki a saariŋo andoohor ñanjébireŋo k'andék antúyom a bantabaŋo. Gapútri ankiinaham anyéjem:
- Bonkerer, immi haman ammapun réeŋununku sabadóorhon bareŋ anjébhineh.
Nim ganyéjehne, te maŋ hómár ayikne. Újebireŋ moŋon moŋon gamapuni gusolhu Yensa ajéb.
Currently Selected:
:
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Copyright Vision Intégrale, Senegal