Nɔŋba 14
14
Ǹûai dí díŋuŋ su-woo sàa
1Ǹûai kélee dí nyìi wɔ̂lɔi a maa kpinii tí. 2Nya ƃe Eezuɛ-ŋai kélee dí díŋuŋ su-woo sàa a Mose da Eelɔŋ láa dîyɛɛi, “Maa nɛɛ̂i kɛ̀ kú sáa Ize lɔii su kpaa máŋ vɛ̃ɛ-kpâlaŋ su ƃɛ́. 3Yâwɛɛ è pà a kúa ǹɔii ŋí su lé mɛni ma? Kwa pâi lɛɛ̂i kɔ̂i dí kúnɛyâai da kúnîa-pɛlɛɛi sóŋ. Ǹɛ̂lɛɛi a gɛɛ kú lí pôlu Ize lɔii su.” 4Dí mó díkîe-ni dîa dîyɛɛi, “Kwaa kútuɛ-nuu lɛ́ kú lí pôlu Ize lɔii su!”
5Nya ƃe Mose da Eelɔŋ dí díŋuŋ pìlaŋ Eezuɛ-ŋai kélee ŋɛ́i-tuɛ. 6Nuŋ ǹóŋ Zasua da Zefunɛ ǹóŋ Kelɛ nyii-ŋai kɛ̀ a ǹɔii su-kaa ƃelai da-ŋa dí díseɣe-ŋai fàla-fala dí mó Eezuɛ-ŋai kéleee dîa dîyɛɛi, 7“Ǹɔii kú lì zu kâai, gáa a lɔii lɛ́lɛɛ. 8À kɛ̀ Yâwɛɛ líi lâai kúmɛni ma, a pâi liî a kúa zí-sɛŋ kpɛtɛ-lɔii lɛ́lɛɛi ŋí su é dɛ́ɛ kúpɔ. 9Mɛnii nɔ́ ka pɔ̂ri gɛ̂i nya ƃa ká Yâwɛɛ wóo mɛni, káfe ŋ̀óo sîa tòo. Káfe yào ǹûai dîa díkaa naai. Kwa pâi díyee mɛi ɣâlei nɔ́ a vii-kpɛɛ. Káfe yao dîa, kpɛ́ni fêi, Yâwɛɛ káa kúkɔlɛ, a díɣâla-ŋai yée mɛi ɣále.” 10Kɛ́lɛ ǹûai kélee dí mò a gɛɛ dí dísɔɔ a kɔni.
Nya ƃe Yâwɛɛ ŋɔfólo-laai è pà Eezuɛ-ŋai kélee pɔ́ Zua kɔlɔ seɣe pɛrɛ maa waai mɛi.
Mose è Ɣâla fɛ̀li ǹûai mɛni ma
11Nya ƃe Yâwɛɛ è mò Mose mà ǹyɛɛi, “Ǹûai ŋí da díŋɛi nànîŋ ḿɛi a tãi támaa. Dífa làa a ńyãa a tãi támaa berei máŋ ŋa ŋɛi-kɛ-maa támaa kɛ́ la dísamai. 12Ŋa pâi dísu karâi a kɔlɔ-fela sii da, kɛ́lɛ ŋa pâi íkɛ̂i a núu-suu su kɛ́tɛ nyii pâi kɛ̂i a ŋwála-wala é tɛ́ɛ diai.”
13Kɛ́lɛ Mose è mò Yâwɛɛ ma ǹyɛɛi, “Í ǹûai kùla Ize lɔii su a íwala-walai. À kɛ̀ ƃà nyíŋi kɛ̀ a dia, 14gɛ̀ ní Ize-ŋai da pâi môi ǹɔii ŋí su-ƃelai dîa. Ǹûai ŋí da mɛni a gɛɛ íkaa kúsama, ǹyaŋ kwa kaa-ni kwa kúkîe-ni kàa í kɛ́ ƃò ɣele-kɔlɔŋ kole su kúmɛi. Ƃa tɔ̂ɔ kútuɛ ɣele-kɔlɔŋ kole su a ɣele ƃɔ́ɔ, íkɛ tɔ̀ɔ kútuɛ ŋɔŋ-leŋ su a kpíni. 15À kɛ̀ ƃa ǹûai ŋí kélee pàa, gɛ̀ ní ǹɔii-ŋûŋ-ŋai da ílaa mɛnii, da pâi môi dîyɛɛi, 16Yâwɛɛ è ŋɔnûai pàa vɛ̃ɛ-kpâlaŋ su. Kpɛni fêi, vé pɔ̂ri ní liî a dia ǹɔii su è góno tèe la díyêei. 17Mɛni ma, ŋa íkpera fêi, Óo Yâwɛɛ íwala-walai lɛ́ kûa í gɛ̀ yɛ̂ɛ berei í íkono tèe la kúyêei yɛ̂ɛ, 18‘Ńyãai Yâwɛɛ Ɣâlai, ńii ŋwana-laa fé nɛ̃ɛ ní, wɛli-kɛ-maa támaa kɛ́ ƃò ńyêei. Ŋa sɔnyɔ̂ŋ su-mɛni lɛ̀ɛ da tɔɔ-mâ laa. Kɛ́lɛ ŋa pâi lóŋ-naŋ kélee dísɔnyɔ̂ŋ maa-tɔŋ kpɛ̀i dílônii dîa, ŋá gbɛ́ dílonii lônii dîa.’ 19Yâwɛɛ, ŋa íkpera fêi a gɛɛ í ǹûai ŋí dísɔnyɔ̂ŋ su-mɛni lɛɛ yɛ̂ɛ berei íwɛli-kɛ-maai kɛ̂tɛi la da berei í dísɔnyɔ̂ŋ su-mɛni lɛ̀ɛ la é kúla Ize lɔii su é seri sâa mai.”
20Nya ƃa Yâwɛɛ è Mose wóo su tòo ǹyɛɛ mai, “Ŋa pâi dísɔnyɔ̂ŋ su-mɛni lɛɛ̂i yɛ̂ɛ berei í mò lai. 21Kɛ́lɛ tɔ̃yâ ma, tãi nɔ́ ŋ́gaa la ɣele mai da tãi nɔ́ ǹɔii láa fɛ̂ɛi la a ŋáfolo-laai, 22diai da ŋá-folo-laai káa da ŋáŋɛi-kɛ-maa-ŋai ŋá díkɛ Ize lɔii su da vɛ̃ɛ-kpâlaŋ su, kɛ́lɛ díkɛ su-kɔɔŋ tɛ̀ɛ ḿbɔ a tãi támaa, dífa ŋ́oo mɛnii, 23Dɔnɔ kpîŋ fé pâi ŋ̀ɛ́i lâai ǹɔii mâ ŋá ŋ́gono tèe la dínâŋ-ni yêei. Diai kélee díŋɛi nàŋîŋ ḿɛi, dɔnɔ kpîŋ fé pâi ŋ̀ɛ́i lâai ǹɔii tí mâ. 24Kɛ́lɛ ŋa pâi liî a ŋátii kɛ́-nuui Kelɛ ǹɔii su è lì naai, é kɛ́ a ŋɔsuui pɔ́ɔ. Kpɛni fêi, líi da kpɛ́ni káa goi gɛ́ tela ŋ́oo mɛ̀ni a ǹɛ́lɛɛ. 25Amɛlɛka-ŋai da Keena-ŋai díkaa ǹɔii ǹyee kwára-pere. Mɛni ma ka tínaa lí pôlu ká tɛ́ɛ a Ǹyúo Kpɔ̂lui ma pere ká lí vɛ̃ɛ-kpâlaŋ su.”
Yâwɛɛ è tɔ̂ŋ pù ǹûai dîa díŋuŋ su-woo saa mɛni ma
26Nya ƃe Yâwɛɛ è mò Mose da Eelɔŋ dîa ǹyɛɛi, 27“Tãi ɣɛɛlu ƃé ŋwana-lɔ̂ɔ-ƃelai ŋí da pâi díŋuŋ su-woo saâi la é pîlaŋ ḿâ? Ŋa díŋuŋ su-woo saa-wooi mɛ́ni a dámaa. 28Ka m̀ó dîa kâa Yâwɛɛ ǹyɛɛi, ‘Ŋa ḿvoo a gɛɛ tãi nɔ́ ŋ́gaa la ɣele mai, mɛnii ka káŋuŋ su-woo saâi la é pîlaŋ ḿâi, ŋa pâi gɛ̂i a káa. 29Ka pâi saâi vɛ̃ɛ-kpâlaŋ ŋí su kápoma é táa-taa naa. Káai kákoraŋ káa é síɣe kóraŋ buu feerɛ ma é tɛ́ tuɛ-perei, katɔnɔ kpîŋ fé pâi serîi naa. Kpɛni fêi, ka káŋuŋ su-woo saa é pîlaŋ ḿâ. 30Ǹɔii ŋá ŋ́gono tèe la káyêei a gɛɛ ká sée mai, kátɔnɔ kpîŋ fé pâi sêei naa fɛ̂ɛ Zefunɛ ǹóŋ Kelɛ da Nuŋ ǹóŋ Zasua. 31Kɛ́lɛ kánîa-pɛlɛɛi ká mò a gɛɛ da pâi kɛ̂i a kɔŋ-sôŋ-ŋai, ŋa pâi pâi a dia ǹɔii mâ ká káyee kùla mui, é kɛ́ a dípɔɔ. 32Kɛ́lɛ à kɛ̀ a káa, ka pâi saâi vɛ̃ɛ-kpâlaŋ ŋí su. 33Kánîa-pɛlɛɛi da pâi kɛ̂i a ƃála-mɛi-kaa-ƃela vɛ̃ɛ-kpâlaŋ ŋí su a kóraŋ buu náaŋ. Da pâi mɛni-soli kâai kámɛni ma é lɛ́ɛ la zu kákelee ká sáa. Kpɛni fêi, laa-la fé káyêei. 34Ká ɣele-kuu buu náaŋ sìɣe ká ǹɔii su káa la. Mɛni ma ka pâi mɛni-soli kâai kásɔnyɔ̂ŋ mɛni ma a kóraŋ buu náaŋ nyii-ŋai dítɔɔ̂i ŋ̀ele kuu buu náaŋ tí kélee mɛni ma tɛi-tɛi, a gɛɛ ka gɔ́lɔŋ ńdɔɔ̂i kâa. 35Ŋa pâi mɛni-ŋai ŋí kɛ̂i a káa a tɔ̃yâ, káai a ŋwana-lɔ̂ɔ-ƃelai, ká káŋa tɛ́ gîe ma ka tɔ́ɔ ḿâ. Kákelee ka pâi saâi vɛ̃ɛ-kpâlaŋ ŋí su. Ńyãi Yâwɛɛ, ńyãa ƃé mò tí.’ ”
36-37Diai Mose è dítɛɛ a gɛɛ dí ǹɔii su káai, nyii-ŋai pà pôlu dí ǹûai kélee kɛ́ dí tɔ́ɔ Yâwɛɛ ma a dípaa a lɛ́ɛ-koraŋ-mo é pîlaŋ la ǹɔii mai, Yâwɛɛ è kɔlɔ-fela nyɔ́mɔɔ pìli dîa dí sáa. 38Diai kélee lì ǹɔii su kâai Nuŋ ǹóŋ Zasua da Zefunɛ ǹóŋ Kelɛ nɔ́ ƃé lɛ̀ɛ a dífulu.
Eezuɛ-ŋai dí kɔ̀ a gɛɛ dí Keena lɔii síɣe kɛ́lɛ dífe pɔ̂ri ní
(Dutɛrɔnome 1:41-46)
39Nya ƃe Mose è mɛni-ŋai ŋí ƃò Eezuɛ-ŋai kélee dîa, dí wɔ́lɔ kpɔ́ a ŋánaa. 40Nya ƃe dí dímu sìɣe a ŋ̀ele-wala pɛ-pɛi, dí lí ǹyée-lɔii mâ pere dîyɛɛi, “Kú kpîŋ kpɛtɛ̂ɛi nâa. Kwa pâi liî ǹɔii su nyii Yâwɛɛ è góno tèe la kúyêei. Kwa nâa gɔ́lɔŋ a gɛɛ kwa sɔnyɔ̂ŋ kɛ́.” 41Kɛ́lɛ Mose è mò dîa ǹyɛɛi, “Kákaa Yâwɛɛ ŋɔtɔ̂ŋ karâi lé mɛni ma? Káfe pâi pere kâai. 42Káfe lì. Kpɛni fêi, Yâwɛɛ fé kákɔlɛ. Kà lì, kákpɔara-ƃelai da pâi káyee mɛi ɣâlei. 43Amɛlɛka-ŋai da Keena-ŋai díkaa naa. Kà lì naa da pâi kápaâi a ƃóa-sɔ̂kpɔ. Yâwɛɛ fé ká kɔlɛ. Kpɛni fêi, ka kápôlu fé mì.” 44Kɛ́lɛ díwoli-kpɔlɔ kùla dí lí, berei máŋ gbanaŋ-woo-kɛɛ maa-gãlai da Mose dífe kula ní la m̀ûui sui. 45Nya ƃe Amɛlɛka-ŋai da Keena-ŋai nyii-ŋai kɛ̀ ǹyée-lɔii sui, dí pà dí díyee mɛi ɣále, dí díkpɛ dí lí Ɔma.
Currently Selected:
Nɔŋba 14: KWB
Highlight
Copy
Compare
Share
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© 2012 Bible Society in Liberia
Nɔŋba 14
14
Ǹûai dí díŋuŋ su-woo sàa
1Ǹûai kélee dí nyìi wɔ̂lɔi a maa kpinii tí. 2Nya ƃe Eezuɛ-ŋai kélee dí díŋuŋ su-woo sàa a Mose da Eelɔŋ láa dîyɛɛi, “Maa nɛɛ̂i kɛ̀ kú sáa Ize lɔii su kpaa máŋ vɛ̃ɛ-kpâlaŋ su ƃɛ́. 3Yâwɛɛ è pà a kúa ǹɔii ŋí su lé mɛni ma? Kwa pâi lɛɛ̂i kɔ̂i dí kúnɛyâai da kúnîa-pɛlɛɛi sóŋ. Ǹɛ̂lɛɛi a gɛɛ kú lí pôlu Ize lɔii su.” 4Dí mó díkîe-ni dîa dîyɛɛi, “Kwaa kútuɛ-nuu lɛ́ kú lí pôlu Ize lɔii su!”
5Nya ƃe Mose da Eelɔŋ dí díŋuŋ pìlaŋ Eezuɛ-ŋai kélee ŋɛ́i-tuɛ. 6Nuŋ ǹóŋ Zasua da Zefunɛ ǹóŋ Kelɛ nyii-ŋai kɛ̀ a ǹɔii su-kaa ƃelai da-ŋa dí díseɣe-ŋai fàla-fala dí mó Eezuɛ-ŋai kéleee dîa dîyɛɛi, 7“Ǹɔii kú lì zu kâai, gáa a lɔii lɛ́lɛɛ. 8À kɛ̀ Yâwɛɛ líi lâai kúmɛni ma, a pâi liî a kúa zí-sɛŋ kpɛtɛ-lɔii lɛ́lɛɛi ŋí su é dɛ́ɛ kúpɔ. 9Mɛnii nɔ́ ka pɔ̂ri gɛ̂i nya ƃa ká Yâwɛɛ wóo mɛni, káfe ŋ̀óo sîa tòo. Káfe yào ǹûai dîa díkaa naai. Kwa pâi díyee mɛi ɣâlei nɔ́ a vii-kpɛɛ. Káfe yao dîa, kpɛ́ni fêi, Yâwɛɛ káa kúkɔlɛ, a díɣâla-ŋai yée mɛi ɣále.” 10Kɛ́lɛ ǹûai kélee dí mò a gɛɛ dí dísɔɔ a kɔni.
Nya ƃe Yâwɛɛ ŋɔfólo-laai è pà Eezuɛ-ŋai kélee pɔ́ Zua kɔlɔ seɣe pɛrɛ maa waai mɛi.
Mose è Ɣâla fɛ̀li ǹûai mɛni ma
11Nya ƃe Yâwɛɛ è mò Mose mà ǹyɛɛi, “Ǹûai ŋí da díŋɛi nànîŋ ḿɛi a tãi támaa. Dífa làa a ńyãa a tãi támaa berei máŋ ŋa ŋɛi-kɛ-maa támaa kɛ́ la dísamai. 12Ŋa pâi dísu karâi a kɔlɔ-fela sii da, kɛ́lɛ ŋa pâi íkɛ̂i a núu-suu su kɛ́tɛ nyii pâi kɛ̂i a ŋwála-wala é tɛ́ɛ diai.”
13Kɛ́lɛ Mose è mò Yâwɛɛ ma ǹyɛɛi, “Í ǹûai kùla Ize lɔii su a íwala-walai. À kɛ̀ ƃà nyíŋi kɛ̀ a dia, 14gɛ̀ ní Ize-ŋai da pâi môi ǹɔii ŋí su-ƃelai dîa. Ǹûai ŋí da mɛni a gɛɛ íkaa kúsama, ǹyaŋ kwa kaa-ni kwa kúkîe-ni kàa í kɛ́ ƃò ɣele-kɔlɔŋ kole su kúmɛi. Ƃa tɔ̂ɔ kútuɛ ɣele-kɔlɔŋ kole su a ɣele ƃɔ́ɔ, íkɛ tɔ̀ɔ kútuɛ ŋɔŋ-leŋ su a kpíni. 15À kɛ̀ ƃa ǹûai ŋí kélee pàa, gɛ̀ ní ǹɔii-ŋûŋ-ŋai da ílaa mɛnii, da pâi môi dîyɛɛi, 16Yâwɛɛ è ŋɔnûai pàa vɛ̃ɛ-kpâlaŋ su. Kpɛni fêi, vé pɔ̂ri ní liî a dia ǹɔii su è góno tèe la díyêei. 17Mɛni ma, ŋa íkpera fêi, Óo Yâwɛɛ íwala-walai lɛ́ kûa í gɛ̀ yɛ̂ɛ berei í íkono tèe la kúyêei yɛ̂ɛ, 18‘Ńyãai Yâwɛɛ Ɣâlai, ńii ŋwana-laa fé nɛ̃ɛ ní, wɛli-kɛ-maa támaa kɛ́ ƃò ńyêei. Ŋa sɔnyɔ̂ŋ su-mɛni lɛ̀ɛ da tɔɔ-mâ laa. Kɛ́lɛ ŋa pâi lóŋ-naŋ kélee dísɔnyɔ̂ŋ maa-tɔŋ kpɛ̀i dílônii dîa, ŋá gbɛ́ dílonii lônii dîa.’ 19Yâwɛɛ, ŋa íkpera fêi a gɛɛ í ǹûai ŋí dísɔnyɔ̂ŋ su-mɛni lɛɛ yɛ̂ɛ berei íwɛli-kɛ-maai kɛ̂tɛi la da berei í dísɔnyɔ̂ŋ su-mɛni lɛ̀ɛ la é kúla Ize lɔii su é seri sâa mai.”
20Nya ƃa Yâwɛɛ è Mose wóo su tòo ǹyɛɛ mai, “Ŋa pâi dísɔnyɔ̂ŋ su-mɛni lɛɛ̂i yɛ̂ɛ berei í mò lai. 21Kɛ́lɛ tɔ̃yâ ma, tãi nɔ́ ŋ́gaa la ɣele mai da tãi nɔ́ ǹɔii láa fɛ̂ɛi la a ŋáfolo-laai, 22diai da ŋá-folo-laai káa da ŋáŋɛi-kɛ-maa-ŋai ŋá díkɛ Ize lɔii su da vɛ̃ɛ-kpâlaŋ su, kɛ́lɛ díkɛ su-kɔɔŋ tɛ̀ɛ ḿbɔ a tãi támaa, dífa ŋ́oo mɛnii, 23Dɔnɔ kpîŋ fé pâi ŋ̀ɛ́i lâai ǹɔii mâ ŋá ŋ́gono tèe la dínâŋ-ni yêei. Diai kélee díŋɛi nàŋîŋ ḿɛi, dɔnɔ kpîŋ fé pâi ŋ̀ɛ́i lâai ǹɔii tí mâ. 24Kɛ́lɛ ŋa pâi liî a ŋátii kɛ́-nuui Kelɛ ǹɔii su è lì naai, é kɛ́ a ŋɔsuui pɔ́ɔ. Kpɛni fêi, líi da kpɛ́ni káa goi gɛ́ tela ŋ́oo mɛ̀ni a ǹɛ́lɛɛ. 25Amɛlɛka-ŋai da Keena-ŋai díkaa ǹɔii ǹyee kwára-pere. Mɛni ma ka tínaa lí pôlu ká tɛ́ɛ a Ǹyúo Kpɔ̂lui ma pere ká lí vɛ̃ɛ-kpâlaŋ su.”
Yâwɛɛ è tɔ̂ŋ pù ǹûai dîa díŋuŋ su-woo saa mɛni ma
26Nya ƃe Yâwɛɛ è mò Mose da Eelɔŋ dîa ǹyɛɛi, 27“Tãi ɣɛɛlu ƃé ŋwana-lɔ̂ɔ-ƃelai ŋí da pâi díŋuŋ su-woo saâi la é pîlaŋ ḿâ? Ŋa díŋuŋ su-woo saa-wooi mɛ́ni a dámaa. 28Ka m̀ó dîa kâa Yâwɛɛ ǹyɛɛi, ‘Ŋa ḿvoo a gɛɛ tãi nɔ́ ŋ́gaa la ɣele mai, mɛnii ka káŋuŋ su-woo saâi la é pîlaŋ ḿâi, ŋa pâi gɛ̂i a káa. 29Ka pâi saâi vɛ̃ɛ-kpâlaŋ ŋí su kápoma é táa-taa naa. Káai kákoraŋ káa é síɣe kóraŋ buu feerɛ ma é tɛ́ tuɛ-perei, katɔnɔ kpîŋ fé pâi serîi naa. Kpɛni fêi, ka káŋuŋ su-woo saa é pîlaŋ ḿâ. 30Ǹɔii ŋá ŋ́gono tèe la káyêei a gɛɛ ká sée mai, kátɔnɔ kpîŋ fé pâi sêei naa fɛ̂ɛ Zefunɛ ǹóŋ Kelɛ da Nuŋ ǹóŋ Zasua. 31Kɛ́lɛ kánîa-pɛlɛɛi ká mò a gɛɛ da pâi kɛ̂i a kɔŋ-sôŋ-ŋai, ŋa pâi pâi a dia ǹɔii mâ ká káyee kùla mui, é kɛ́ a dípɔɔ. 32Kɛ́lɛ à kɛ̀ a káa, ka pâi saâi vɛ̃ɛ-kpâlaŋ ŋí su. 33Kánîa-pɛlɛɛi da pâi kɛ̂i a ƃála-mɛi-kaa-ƃela vɛ̃ɛ-kpâlaŋ ŋí su a kóraŋ buu náaŋ. Da pâi mɛni-soli kâai kámɛni ma é lɛ́ɛ la zu kákelee ká sáa. Kpɛni fêi, laa-la fé káyêei. 34Ká ɣele-kuu buu náaŋ sìɣe ká ǹɔii su káa la. Mɛni ma ka pâi mɛni-soli kâai kásɔnyɔ̂ŋ mɛni ma a kóraŋ buu náaŋ nyii-ŋai dítɔɔ̂i ŋ̀ele kuu buu náaŋ tí kélee mɛni ma tɛi-tɛi, a gɛɛ ka gɔ́lɔŋ ńdɔɔ̂i kâa. 35Ŋa pâi mɛni-ŋai ŋí kɛ̂i a káa a tɔ̃yâ, káai a ŋwana-lɔ̂ɔ-ƃelai, ká káŋa tɛ́ gîe ma ka tɔ́ɔ ḿâ. Kákelee ka pâi saâi vɛ̃ɛ-kpâlaŋ ŋí su. Ńyãi Yâwɛɛ, ńyãa ƃé mò tí.’ ”
36-37Diai Mose è dítɛɛ a gɛɛ dí ǹɔii su káai, nyii-ŋai pà pôlu dí ǹûai kélee kɛ́ dí tɔ́ɔ Yâwɛɛ ma a dípaa a lɛ́ɛ-koraŋ-mo é pîlaŋ la ǹɔii mai, Yâwɛɛ è kɔlɔ-fela nyɔ́mɔɔ pìli dîa dí sáa. 38Diai kélee lì ǹɔii su kâai Nuŋ ǹóŋ Zasua da Zefunɛ ǹóŋ Kelɛ nɔ́ ƃé lɛ̀ɛ a dífulu.
Eezuɛ-ŋai dí kɔ̀ a gɛɛ dí Keena lɔii síɣe kɛ́lɛ dífe pɔ̂ri ní
(Dutɛrɔnome 1:41-46)
39Nya ƃe Mose è mɛni-ŋai ŋí ƃò Eezuɛ-ŋai kélee dîa, dí wɔ́lɔ kpɔ́ a ŋánaa. 40Nya ƃe dí dímu sìɣe a ŋ̀ele-wala pɛ-pɛi, dí lí ǹyée-lɔii mâ pere dîyɛɛi, “Kú kpîŋ kpɛtɛ̂ɛi nâa. Kwa pâi liî ǹɔii su nyii Yâwɛɛ è góno tèe la kúyêei. Kwa nâa gɔ́lɔŋ a gɛɛ kwa sɔnyɔ̂ŋ kɛ́.” 41Kɛ́lɛ Mose è mò dîa ǹyɛɛi, “Kákaa Yâwɛɛ ŋɔtɔ̂ŋ karâi lé mɛni ma? Káfe pâi pere kâai. 42Káfe lì. Kpɛni fêi, Yâwɛɛ fé kákɔlɛ. Kà lì, kákpɔara-ƃelai da pâi káyee mɛi ɣâlei. 43Amɛlɛka-ŋai da Keena-ŋai díkaa naa. Kà lì naa da pâi kápaâi a ƃóa-sɔ̂kpɔ. Yâwɛɛ fé ká kɔlɛ. Kpɛni fêi, ka kápôlu fé mì.” 44Kɛ́lɛ díwoli-kpɔlɔ kùla dí lí, berei máŋ gbanaŋ-woo-kɛɛ maa-gãlai da Mose dífe kula ní la m̀ûui sui. 45Nya ƃe Amɛlɛka-ŋai da Keena-ŋai nyii-ŋai kɛ̀ ǹyée-lɔii sui, dí pà dí díyee mɛi ɣále, dí díkpɛ dí lí Ɔma.
Currently Selected:
:
Highlight
Copy
Compare
Share
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© 2012 Bible Society in Liberia