Ésaiás 51
51
Az igazak haza térnek nagy nyomorúságból és öröm van Sionban
1Hallgassatok reám, kik az igazságot követitek, kik az Urat keresitek; tekintsetek a kőszálra, a melyből kivágattattatok, és a kútfő nyílására, a melyből #Péld. 15,9. 1 Tim. 6,11. 2 Tim. 2,22. Ésa. 48,1. kiásattatok! 2Tekintsetek Ábrahámra, atyátokra, és Sárára, #Zsid. 11,11.12. Ezék. 33,24. Malak. 2,15. a ki titeket szűlt, hogy egymagát hívtam el őt, és megáldám és megszaporítám őt. 3Mert megvígasztalja az Úr Siont, megvígasztalja minden romjait, és pusztáját olyanná teszi, mint az Éden, és #1 Móz. 2,8–10. kietlenjét olyanná, mint az Úrnak kertje, öröm és vígasság találtatik abban, hálaadás és dicséret szava! 4Figyeljetek reám, én népem, és reám hallgassatok, én nemzetem! mert tanítás megy ki tőlem, #rész42,6. és törvényemet a népek megvilágosítására megalapítom. 5Közel igazságom, kijő szabadításom, és karjaim népeket ítélnek: engem várnak a szigetek, és #rész2,3.4. karomba vetik reménységüket. 6Emeljétek az égre szemeiteket, és nézzetek a földre ide alá, mert az egek mint a füst #Zsolt. 102,27. 103,17–20. 118,6. Máté 5,18. 1 Ján. 2,17. Ésa. 40,6–8. elfogynak, és a föld, mint a ruha megavul, és lakosai hasonlókép elvesznek; de szabadításom örökre megmarad, és igazságom meg nem romol. 7Hallgassatok rám, kik tudjátok az igazságot, te nép, kinek szívében van törvényem! #Zsolt. 37,31. ne féljetek az emberek gyalázatától, és szidalmaik miatt kétségbe ne essetek! 8Mert mint a ruhát, moly emészti meg őket, és mint a gyapjat, féreg eszi meg őket, és igazságom örökre megmarad, és szabadításom #rész50,9.10. nemzetségről nemzetségre! 9Kelj föl, kelj föl, öltözd fel az erőt, oh Úrnak karja! kelj föl, mint a régi időben, a messze hajdanban! Avagy nem te vagy-é, a ki Ráhábot #2 Móz. 14,28. Ezék. 29,3. Bir. 5,12. Ésa. 43,16.17. Mik. 7,15. kivágta, és a sárkányt átdöfte? 10Nem te vagy-é, a ki a tengert megszáraztotta, a nagy mélység vizeit; a ki a tenger fenekét úttá változtatta, hogy átmenjenek a megváltottak?! 11Így térnek meg az Úrnak megváltottai, és ujjongás között Sionba jőnek, és #rész35,10. Zsolt. 126,1.2. örökös öröm fejökön; vígasságot és örömöt találnak, eltünik a fájdalom és sóhaj! 12Én, én vagyok megvigasztalótok! Ki vagy te, hogy félsz halandó embertől? #rész40,1.6. ember fiától, a ki olyan lesz, mint a fű?! 13Hogy elfeledkeztél az Úrról, Teremtődről, a ki az eget #Zsolt. 104,2. kiterjeszté és a földet megalapítá, és hogy félsz szüntelen minden napon nyomorgatódnak haragjától, a ki igyekszik elveszteni? De hol van a nyomorgató haragja? 14Hirtelen megszabadul a fogoly, és nem hal meg a veremben, #Zak. 9,11. kenyere sem fogy el: 15Hiszen én vagyok az Úr, a te Istened, a ki megreszkettetem a tengert és zúgnak #2 Móz. 14,21. habjai; seregeknek Ura az Én nevem? 16És adtam beszédemet a te szádba, és #rész49,2.3. 50,4.5. kezem árnyékával födöztelek be, hogy újonnan plántáljam az egeket, és megalapítsam a földet, és ezt mondjam Sionnak: Én népem vagy te! 17Serkenj föl, serkenj föl, kelj föl Jeruzsálem, #rész52,1. 2 Kir. 25,1–22. Ésa. 29,9. Jer. 25,10. 49,12. 51,7. Siral. 4,21. Abd. 1,16. Ezék. 23,31. Jel. 14,10. ki megittad az Úr kezéből haragja poharát; a tántorgás öblös kelyhét megittad, kiürítéd! 18Nem vala vezetője minden fiai közül, a kiket szűlt, nem fogta senki őt kézen minden fiai közül, a kiket fölnevelt. 19E kettő esett rajtad! Kicsoda szánt meg téged? A pusztulás, a romlás, az éhség és a fegyver; miként vígasztaljalak téged? 20Fiaid elájultan ott feküdtek minden utczáknak fejeinél, mint a hálóba esett zerge, megrészegedve az Úr haragjától, Istenednek #Siral. 2,19. 4,1.2.3. feddésétől. 21Ezért halld meg ezt, szenvedő, ki részeg vagy, #rész29,9. de nem bortól! 22Így szól Urad, az Úr, és Istened, a ki népéért bosszút áll: Ímé, kiveszem kezedből a tántorgás poharát, haragom öblös kelyhét, #vers 17. nem iszod többé azt meg! 23És adom azt nyomorgatóid kezébe, a #rész47,6–15. Zsolt. 129,3. kik azt mondották lelkednek: Hajolj meg, hogy átmenjünk te rajtad, és a te hátadat olyanná tetted, mint a föld, és mint a minő az utcza a járóknak!
Currently Selected:
Ésaiás 51: HUNK
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Public Domain
Ésaiás 51
51
Az igazak haza térnek nagy nyomorúságból és öröm van Sionban
1Hallgassatok reám, kik az igazságot követitek, kik az Urat keresitek; tekintsetek a kőszálra, a melyből kivágattattatok, és a kútfő nyílására, a melyből #Péld. 15,9. 1 Tim. 6,11. 2 Tim. 2,22. Ésa. 48,1. kiásattatok! 2Tekintsetek Ábrahámra, atyátokra, és Sárára, #Zsid. 11,11.12. Ezék. 33,24. Malak. 2,15. a ki titeket szűlt, hogy egymagát hívtam el őt, és megáldám és megszaporítám őt. 3Mert megvígasztalja az Úr Siont, megvígasztalja minden romjait, és pusztáját olyanná teszi, mint az Éden, és #1 Móz. 2,8–10. kietlenjét olyanná, mint az Úrnak kertje, öröm és vígasság találtatik abban, hálaadás és dicséret szava! 4Figyeljetek reám, én népem, és reám hallgassatok, én nemzetem! mert tanítás megy ki tőlem, #rész42,6. és törvényemet a népek megvilágosítására megalapítom. 5Közel igazságom, kijő szabadításom, és karjaim népeket ítélnek: engem várnak a szigetek, és #rész2,3.4. karomba vetik reménységüket. 6Emeljétek az égre szemeiteket, és nézzetek a földre ide alá, mert az egek mint a füst #Zsolt. 102,27. 103,17–20. 118,6. Máté 5,18. 1 Ján. 2,17. Ésa. 40,6–8. elfogynak, és a föld, mint a ruha megavul, és lakosai hasonlókép elvesznek; de szabadításom örökre megmarad, és igazságom meg nem romol. 7Hallgassatok rám, kik tudjátok az igazságot, te nép, kinek szívében van törvényem! #Zsolt. 37,31. ne féljetek az emberek gyalázatától, és szidalmaik miatt kétségbe ne essetek! 8Mert mint a ruhát, moly emészti meg őket, és mint a gyapjat, féreg eszi meg őket, és igazságom örökre megmarad, és szabadításom #rész50,9.10. nemzetségről nemzetségre! 9Kelj föl, kelj föl, öltözd fel az erőt, oh Úrnak karja! kelj föl, mint a régi időben, a messze hajdanban! Avagy nem te vagy-é, a ki Ráhábot #2 Móz. 14,28. Ezék. 29,3. Bir. 5,12. Ésa. 43,16.17. Mik. 7,15. kivágta, és a sárkányt átdöfte? 10Nem te vagy-é, a ki a tengert megszáraztotta, a nagy mélység vizeit; a ki a tenger fenekét úttá változtatta, hogy átmenjenek a megváltottak?! 11Így térnek meg az Úrnak megváltottai, és ujjongás között Sionba jőnek, és #rész35,10. Zsolt. 126,1.2. örökös öröm fejökön; vígasságot és örömöt találnak, eltünik a fájdalom és sóhaj! 12Én, én vagyok megvigasztalótok! Ki vagy te, hogy félsz halandó embertől? #rész40,1.6. ember fiától, a ki olyan lesz, mint a fű?! 13Hogy elfeledkeztél az Úrról, Teremtődről, a ki az eget #Zsolt. 104,2. kiterjeszté és a földet megalapítá, és hogy félsz szüntelen minden napon nyomorgatódnak haragjától, a ki igyekszik elveszteni? De hol van a nyomorgató haragja? 14Hirtelen megszabadul a fogoly, és nem hal meg a veremben, #Zak. 9,11. kenyere sem fogy el: 15Hiszen én vagyok az Úr, a te Istened, a ki megreszkettetem a tengert és zúgnak #2 Móz. 14,21. habjai; seregeknek Ura az Én nevem? 16És adtam beszédemet a te szádba, és #rész49,2.3. 50,4.5. kezem árnyékával födöztelek be, hogy újonnan plántáljam az egeket, és megalapítsam a földet, és ezt mondjam Sionnak: Én népem vagy te! 17Serkenj föl, serkenj föl, kelj föl Jeruzsálem, #rész52,1. 2 Kir. 25,1–22. Ésa. 29,9. Jer. 25,10. 49,12. 51,7. Siral. 4,21. Abd. 1,16. Ezék. 23,31. Jel. 14,10. ki megittad az Úr kezéből haragja poharát; a tántorgás öblös kelyhét megittad, kiürítéd! 18Nem vala vezetője minden fiai közül, a kiket szűlt, nem fogta senki őt kézen minden fiai közül, a kiket fölnevelt. 19E kettő esett rajtad! Kicsoda szánt meg téged? A pusztulás, a romlás, az éhség és a fegyver; miként vígasztaljalak téged? 20Fiaid elájultan ott feküdtek minden utczáknak fejeinél, mint a hálóba esett zerge, megrészegedve az Úr haragjától, Istenednek #Siral. 2,19. 4,1.2.3. feddésétől. 21Ezért halld meg ezt, szenvedő, ki részeg vagy, #rész29,9. de nem bortól! 22Így szól Urad, az Úr, és Istened, a ki népéért bosszút áll: Ímé, kiveszem kezedből a tántorgás poharát, haragom öblös kelyhét, #vers 17. nem iszod többé azt meg! 23És adom azt nyomorgatóid kezébe, a #rész47,6–15. Zsolt. 129,3. kik azt mondották lelkednek: Hajolj meg, hogy átmenjünk te rajtad, és a te hátadat olyanná tetted, mint a föld, és mint a minő az utcza a járóknak!
Currently Selected:
:
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Public Domain