Jeremiás 48
48
Jövendölés Moáb ellen
(V. ö. Ésa. 15,16. Ezék. 25,8–11. Ámós 2,1–3. Sof. 2,8–11.)
1Moáb #Ésa. 15,1–9. felől ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Jaj Nébónak, mert elpusztíttatott; megszégyenült, bevétetett Kirjátaim, Misgáb megszégyenült és elrémült. 2Nincs már dicsősége Moábnak Hesbonban, gonoszt gondoltak ő ellene, mondván: Jertek el és veszessük el őt, ne legyen nemzetség! Madmen te is elnémulsz, fegyver jár nyomodban! 3Nagy kiáltás hallatszik Horonáimból: pusztulás és nagy romlás! 4Elnyomorodott Moáb, kicsinyei sikoltva kiáltanak. 5Mert a Luhit hágóján #Ésa. 15,5. siralmat siralom ér, mert Horonáim lejtőin az ellenség hallatja vészkiáltását. 6Fussatok, mentsétek meg lelketeket, és legyetek mint a #rész17,5.6. vers 13.46. 1 Kir. 11,7. hangafa a pusztában! 7Mivelhogy a te bizodalmad marháidban és kincseidben volt, te is bevétetel, és Kámós fogságra megy papjaival, fejedelmeivel együtt. 8És rátör a pusztító minden városra, egy város sem menekedik meg, és elvész a völgy, és feldúlatik a síkság, a mint megmondta az Úr. 9Adjatok szárnyat Moábnak, hogy repülvén elrepülhessen, mert az ő városai elpusztulnak, és senki sem lakik azokban. 10Átkozott, a ki az Úrnak dolgát csalárdul cselekszi, és átkozott, a ki fegyverét kiméli a vértől! 11Nyugodtan élt Moáb gyermekségétől fogva, és pihent az ő #Sof. 1,12. seprejében, és edényből-edénybe nem öntötték és fogságra sem ment, azért maradt meg az íze rajta, és nem változott el az ő szaga. 12De ímé eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és rablókat bocsátok reá, a kik megrabolják őt, és megüresítsék edényeit, palaczkjait pedig összetörjék. 13És megszégyenül Moáb Kámós miatt, #1 Kir. 11,7. a mint megszégyenült Izráel háza Béthel #1 Kir. 12,29. 2 Kir. 16,6–16. miatt, a melyben bizodalma volt. 14Mimódon mondjátok: Hősök vagyunk és vitéz férfiak a harczra? 15Elpusztul Moáb, városai fellobbannak, válogatott ifjai pedig mészárszékre jutnak, azt mondja a király, a kinek neve Seregek Ura! 16Közel van Moáb veszedelme, ihol jő és igen siet az ő veszedelme! 17Bánkódjatok miatta mindnyájan, a kik körülte vagytok, és mindnyájan, a kik ismeritek az ő nevét; mondjátok: Hogy eltört az erős vessző, a dicső pálcza! 18Szállj le a dicsőségből és ülj szomjan Dibonnak megmaradt leánya, mert a Moáb pusztítója feljött ellened, elrontja a te erősségeidet. 19Állj meg az úton, és nézz ide-oda Aroér lakosa, kérdezd meg a futót és a menekülőt, és ezt mondd: Mi történt? 20Megszégyenült Moáb, mert megtört. Ordítsatok #Ésa. 16,7. és kiáltsatok! Hirdessétek Arnonban, hogy elpusztíttatott Moáb! 21Mert rájött az ítélet a sík földre; Hólonra, Jására és Mefátra. 22És Dibonra, Nébóra és Beth-Diblátaimra. 23És Kirjáthaimra, Beth-Gámulra és Beth-Meonra. 24És Kirjátra, #Ésa. 34,6. 63,1. Boczrára és Moáb földének minden messze és közel való városaira. 25Letöretett a Moáb szarva, és karja levágatott, azt mondja az Úr. 26Részegítsétek le őt, mert hősködött az Úr ellen, és heverjen Moáb az ő okádásában, és legyen csúfság ő is. 27Vajjon nem csúfod volt-é #Sof. 2,9. néked az Izráel? Avagy a lopók között találtatott, hogy mikor szólottál felőle, kevélyen hánytad magadat? 28Hagyjátok el a városokat, és lakjatok a kősziklákban, Moáb lakosai, és legyetek mint a galamb, a mely az odu száján belől rak fészket. 29Hallottuk a Moáb #Ésa. 16,6. Sof. 2,9. kevélységét: igen kevély; az ő felfuvalkodását és kevélységét, kérkedését, és az ő szívének elbizakodottságát. 30Én ismerem, azt mondja az Úr, az ő szertelenkedését, és az ő fecsegése nem igaz, és nem igaz a cselekedete sem. 31Azért jajgatok Moábon, és az egész Moábért kiáltok, a #Ésa. 16,7. Kir-Heres férfiaiért nyög az én lelkem. 32Jobban siratlak téged, mint siratták Jaézert, a ki Sibmának szőlője! A te hajtásaid túlhatoltak a tengeren, a Jaézer tengeréig értek; a te nyári gyümölcseidre és a te szüretedre pusztító rontott. 33És eltünik az öröm és vígasság Kármelből és a Moáb földéről, és a kádakból kifogyasztom a bort, nem sajtolnak örömzajjal; az éneklő nem énekel. 34Hesbon kiáltása miatt Elealéig és Jáhásig felhat az ő szavok; #Ésa. 15,5.6. Soártól fogva Horonáimig és Eglath-Selisájjáig, mert a Nimrim vize is elapad. 35És kifogyasztom Moábból, #vers 7. azt mondja az Úr, a ki a magaslaton áldozik és füstöt gerjeszt az ő isteneinek. 36Ezért zokog a szívem Moábért, mint a síp, #Ésa. 16,11. és zokog szívem a Kir-Héres férfiaiért, mint a síp, mivelhogy a kincsek elvesztek, a miket gyűjtött. 37Mert minden fő #Ésa. 15,2.3. kopasz, és minden szakál elnyiratott, minden kézen metélések, és minden derékon gyászruha. 38Moábnak minden házpadján és utczáján mindenütt siralom, mert összetörtem Moábot, mint az #rész22,28. Hós. 8,8. edényt, mely semmirekellő, azt mondja az Úr. 39Jajgatnak, ezt mondván: Hogy összezúzatott! Hogy fordult háttal Moáb, megszégyenülve! És csúffá lett Moáb, és rettentésére mindazoknak, a kik körülte vannak. 40Mert ezt mondja az Úr: Ímé, mint a saskeselyű repül reá, és kiterjeszti Moábra szárnyait. 41Bevétettek a városok, és az erősségek elfoglaltattak, és a Moáb vitézeinek szíve olyan volt e napon, mint a vajudó asszonynak szíve. 42És Moáb elpusztul, úgy hogy nem lesz nép többé, mert az Úr ellen felemelkedett. 43Félelem, #Ésa. 24,17.18. verem és tőr jő te ellened, Moáb lakosa, azt mondja az Úr. 44A ki elfut a félelem elől, a verembe esik, és a ki kijő a veremből, a tőrben fogatik meg, mert rábocsátom Moábra az ő megfenyítésének esztendejét, azt mondja az Úr. 45A Hesbon árnyékában állanak meg a hatalom elől futók; de #4 Móz. 21,28. tűz jő ki Hesbonból és láng Szihonnak közepéből, és elemészti Moábnak üstökét és a háborgó fiaknak koponyáját. 46Jaj néked Moáb! Elveszett Kámósnak #vers 7. népe, mert fiaid fogságra vitettek, és leányaid is fogságra. 47De visszahozom Moábot a fogságból sok idő mulva, azt mondja az Úr. Eddig van Moáb ítélete.
Currently Selected:
Jeremiás 48: HUNK
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Public Domain
Jeremiás 48
48
Jövendölés Moáb ellen
(V. ö. Ésa. 15,16. Ezék. 25,8–11. Ámós 2,1–3. Sof. 2,8–11.)
1Moáb #Ésa. 15,1–9. felől ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Jaj Nébónak, mert elpusztíttatott; megszégyenült, bevétetett Kirjátaim, Misgáb megszégyenült és elrémült. 2Nincs már dicsősége Moábnak Hesbonban, gonoszt gondoltak ő ellene, mondván: Jertek el és veszessük el őt, ne legyen nemzetség! Madmen te is elnémulsz, fegyver jár nyomodban! 3Nagy kiáltás hallatszik Horonáimból: pusztulás és nagy romlás! 4Elnyomorodott Moáb, kicsinyei sikoltva kiáltanak. 5Mert a Luhit hágóján #Ésa. 15,5. siralmat siralom ér, mert Horonáim lejtőin az ellenség hallatja vészkiáltását. 6Fussatok, mentsétek meg lelketeket, és legyetek mint a #rész17,5.6. vers 13.46. 1 Kir. 11,7. hangafa a pusztában! 7Mivelhogy a te bizodalmad marháidban és kincseidben volt, te is bevétetel, és Kámós fogságra megy papjaival, fejedelmeivel együtt. 8És rátör a pusztító minden városra, egy város sem menekedik meg, és elvész a völgy, és feldúlatik a síkság, a mint megmondta az Úr. 9Adjatok szárnyat Moábnak, hogy repülvén elrepülhessen, mert az ő városai elpusztulnak, és senki sem lakik azokban. 10Átkozott, a ki az Úrnak dolgát csalárdul cselekszi, és átkozott, a ki fegyverét kiméli a vértől! 11Nyugodtan élt Moáb gyermekségétől fogva, és pihent az ő #Sof. 1,12. seprejében, és edényből-edénybe nem öntötték és fogságra sem ment, azért maradt meg az íze rajta, és nem változott el az ő szaga. 12De ímé eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és rablókat bocsátok reá, a kik megrabolják őt, és megüresítsék edényeit, palaczkjait pedig összetörjék. 13És megszégyenül Moáb Kámós miatt, #1 Kir. 11,7. a mint megszégyenült Izráel háza Béthel #1 Kir. 12,29. 2 Kir. 16,6–16. miatt, a melyben bizodalma volt. 14Mimódon mondjátok: Hősök vagyunk és vitéz férfiak a harczra? 15Elpusztul Moáb, városai fellobbannak, válogatott ifjai pedig mészárszékre jutnak, azt mondja a király, a kinek neve Seregek Ura! 16Közel van Moáb veszedelme, ihol jő és igen siet az ő veszedelme! 17Bánkódjatok miatta mindnyájan, a kik körülte vagytok, és mindnyájan, a kik ismeritek az ő nevét; mondjátok: Hogy eltört az erős vessző, a dicső pálcza! 18Szállj le a dicsőségből és ülj szomjan Dibonnak megmaradt leánya, mert a Moáb pusztítója feljött ellened, elrontja a te erősségeidet. 19Állj meg az úton, és nézz ide-oda Aroér lakosa, kérdezd meg a futót és a menekülőt, és ezt mondd: Mi történt? 20Megszégyenült Moáb, mert megtört. Ordítsatok #Ésa. 16,7. és kiáltsatok! Hirdessétek Arnonban, hogy elpusztíttatott Moáb! 21Mert rájött az ítélet a sík földre; Hólonra, Jására és Mefátra. 22És Dibonra, Nébóra és Beth-Diblátaimra. 23És Kirjáthaimra, Beth-Gámulra és Beth-Meonra. 24És Kirjátra, #Ésa. 34,6. 63,1. Boczrára és Moáb földének minden messze és közel való városaira. 25Letöretett a Moáb szarva, és karja levágatott, azt mondja az Úr. 26Részegítsétek le őt, mert hősködött az Úr ellen, és heverjen Moáb az ő okádásában, és legyen csúfság ő is. 27Vajjon nem csúfod volt-é #Sof. 2,9. néked az Izráel? Avagy a lopók között találtatott, hogy mikor szólottál felőle, kevélyen hánytad magadat? 28Hagyjátok el a városokat, és lakjatok a kősziklákban, Moáb lakosai, és legyetek mint a galamb, a mely az odu száján belől rak fészket. 29Hallottuk a Moáb #Ésa. 16,6. Sof. 2,9. kevélységét: igen kevély; az ő felfuvalkodását és kevélységét, kérkedését, és az ő szívének elbizakodottságát. 30Én ismerem, azt mondja az Úr, az ő szertelenkedését, és az ő fecsegése nem igaz, és nem igaz a cselekedete sem. 31Azért jajgatok Moábon, és az egész Moábért kiáltok, a #Ésa. 16,7. Kir-Heres férfiaiért nyög az én lelkem. 32Jobban siratlak téged, mint siratták Jaézert, a ki Sibmának szőlője! A te hajtásaid túlhatoltak a tengeren, a Jaézer tengeréig értek; a te nyári gyümölcseidre és a te szüretedre pusztító rontott. 33És eltünik az öröm és vígasság Kármelből és a Moáb földéről, és a kádakból kifogyasztom a bort, nem sajtolnak örömzajjal; az éneklő nem énekel. 34Hesbon kiáltása miatt Elealéig és Jáhásig felhat az ő szavok; #Ésa. 15,5.6. Soártól fogva Horonáimig és Eglath-Selisájjáig, mert a Nimrim vize is elapad. 35És kifogyasztom Moábból, #vers 7. azt mondja az Úr, a ki a magaslaton áldozik és füstöt gerjeszt az ő isteneinek. 36Ezért zokog a szívem Moábért, mint a síp, #Ésa. 16,11. és zokog szívem a Kir-Héres férfiaiért, mint a síp, mivelhogy a kincsek elvesztek, a miket gyűjtött. 37Mert minden fő #Ésa. 15,2.3. kopasz, és minden szakál elnyiratott, minden kézen metélések, és minden derékon gyászruha. 38Moábnak minden házpadján és utczáján mindenütt siralom, mert összetörtem Moábot, mint az #rész22,28. Hós. 8,8. edényt, mely semmirekellő, azt mondja az Úr. 39Jajgatnak, ezt mondván: Hogy összezúzatott! Hogy fordult háttal Moáb, megszégyenülve! És csúffá lett Moáb, és rettentésére mindazoknak, a kik körülte vannak. 40Mert ezt mondja az Úr: Ímé, mint a saskeselyű repül reá, és kiterjeszti Moábra szárnyait. 41Bevétettek a városok, és az erősségek elfoglaltattak, és a Moáb vitézeinek szíve olyan volt e napon, mint a vajudó asszonynak szíve. 42És Moáb elpusztul, úgy hogy nem lesz nép többé, mert az Úr ellen felemelkedett. 43Félelem, #Ésa. 24,17.18. verem és tőr jő te ellened, Moáb lakosa, azt mondja az Úr. 44A ki elfut a félelem elől, a verembe esik, és a ki kijő a veremből, a tőrben fogatik meg, mert rábocsátom Moábra az ő megfenyítésének esztendejét, azt mondja az Úr. 45A Hesbon árnyékában állanak meg a hatalom elől futók; de #4 Móz. 21,28. tűz jő ki Hesbonból és láng Szihonnak közepéből, és elemészti Moábnak üstökét és a háborgó fiaknak koponyáját. 46Jaj néked Moáb! Elveszett Kámósnak #vers 7. népe, mert fiaid fogságra vitettek, és leányaid is fogságra. 47De visszahozom Moábot a fogságból sok idő mulva, azt mondja az Úr. Eddig van Moáb ítélete.
Currently Selected:
:
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Public Domain