Ézsaiás 64
64
1Ahogy a tűz lángra lobbantja a rőzsét,
és felforralja a tűz a vizet,
úgy ismertesd meg nevedet ellenségeiddel:
reszkessenek tőled a népek,
2ha majd váratlanul
félelmetes dolgokat művelsz:
ha majd leszállsz, hogy meginogjanak előtted a hegyek.
3Soha senki sem hallotta,
fülébe nem jutott,
szemével nem látta,
hogy volna isten rajtad kívül,
aki ilyet tenne a benne bízókért.
4Örömmel fogadod az örvendezőt,
mert igazak tettei,
utaidon jár, és rád gondol.
De te megharagudtál, mert vétkeztünk.
Régóta így vagyunk,
bárcsak megszabadulnánk!
5Mindnyájan olyanok lettünk,
mint a tisztátalanok,
minden igazságunk olyan,
mint a szennyes ruha.
Elhervadunk mindnyájan,
mint a falevél,
bűneink elsodornak bennünket,
mint a szél.
6Nincs, aki nevedet segítségül hívná,
aki buzgón ragaszkodnék hozzád.
Elrejtetted orcádat előlünk,
bűneink hatalmába adtál bennünket.
7 Uram, atyánk vagy te mégis!
Mi vagyunk az agyag,
te a mi formálónk,
kezed alkotásai vagyunk mindannyian.
8 Uram, ne haragudj ennyire,
ne emlékezz örökké bűneinkre!
Tekints le ránk:
mindannyian a te néped vagyunk!
9Szent városaid pusztává lettek,
pusztává lett a Sion is,
Jeruzsálem pedig lakatlanná.
10Szent és dicső templomunk,
ahol őseink magasztaltak téged,
tűz martaléka lett,
romba dőlt minden,
ami drága volt nekünk.
11Még ezek után is
türtőzteted magad, Urunk?
Hallgatsz, és még tovább
gyötörsz bennünket?
Currently Selected:
Ézsaiás 64: RÚF
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Hungarian Protestant New Translation Revised © Hungarian Bible Society, 2014
