San Lucas 21
21
Tɨ́ꞌɨj nuꞌu ꞌɨ́itaꞌa tɨ ruseɨ́jtacaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu tiuꞌutámuaɨꞌɨvejtacaꞌa tumin jɨmeꞌe
(Mr. 12:41-44)
1Aj pu i Jesús antanéerajraa. Aꞌɨ́mej pu huaseíj ɨ́ mej chíjteaani púꞌeen. Aꞌuu mú tumin úꞌuseɨreꞌecaꞌa, tɨ ij aꞌuun tiuꞌutévaɨreꞌesin u teyujtaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tumin. 2Aꞌɨ́ɨ pu ajta ꞌɨ́itaꞌa huaseíj tɨ caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌapuaca ucáahuaꞌaxɨ ɨ́ tumin tɨ caí aꞌij tíꞌijnajche. 3Aj pu i Jesús ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n:
―Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, ayée pu tíꞌeen ɨ́ Dios jemi. Amɨ́jna mɨ ꞌɨ́itaꞌa, jaítzeꞌe pu ruꞌucáahuaꞌaxɨ mecaí naímiꞌi ɨ́ seica.
4’Aꞌɨ́ɨme ɨ́ seica, naímiꞌi muꞌu hui miyen ruꞌucáahuaꞌaxɨ meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ avéꞌeturaa ɨ́ mej jeíhua tíꞌijchaꞌɨɨ. Aru amɨ́jna, capu aꞌij tíꞌijviicuaꞌi. Mɨ́ ajta amɨ́n, nain uꞌucáahuaꞌaxɨ aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ jɨ́n huateújvaɨreꞌesin. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa.
Ajta, mej nuꞌu raatéꞌuuna maúcheꞌe ɨ́ teyuu
(Mt. 24:1-2; Mr. 13:1-2)
5Majta seica miyen tiújꞌixaateꞌecaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ naa seijreꞌecaꞌa ɨ́ teyuu, ajta ɨ́ tetej tɨ curéꞌeteꞌete nainjapua, ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ muaɨꞌɨvéjri ɨ́ mej teuhuaréꞌeviɨ tɨ naa tíꞌeen.
Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
6―Naíjmiꞌi tɨ́j naꞌa sej yen tíꞌiseij, aj pu tejaꞌuréꞌenejsin aꞌájna xɨcájraꞌan mej jetzen nain huatéꞌuuna temuaꞌa naa. Capu chéꞌe seíireꞌe aꞌame jaxuꞌu jetze ɨ́ tetej tɨ rujapua ticaíjme.
Aꞌij tɨ nuꞌu téꞌeme tɨ́ꞌɨj nuꞌu ari teꞌentipuáꞌarijmeꞌen
(Mt. 24:3-28; Mr. 13:3-23)
7Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
―Maeestru, ¿aꞌanajqui ayén téꞌeme? ¿Tiꞌitájni jɨ́n téjmuaꞌareeren tɨ ari tɨ́muaꞌa ayén tejaꞌuréꞌenejsin?
8Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen tɨ ij caí jaꞌatɨ amuáacuanamua. Muꞌiitɨ́ mú uvéꞌenejsin neniúucajtzeꞌe. Ayee mú tejámuaatáꞌixaateꞌesin yee: “Nee nu yeehui neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu.” Majta miyen tiꞌixáata muáꞌajuꞌun tɨjɨ́n: “Puꞌuri hui tɨ́n tejaꞌuréꞌenejsin.” Caxu hui áꞌujujhuaꞌaneꞌen huáꞌa jamuan aꞌɨ́ɨme.
9’Setɨ́ꞌɨj siyen tiúꞌunamua tɨjɨ́n: “Muaateújneꞌusiꞌiteꞌesin á jáꞌahuaꞌa seica jamuan ɨ́ teɨte, majta seica meri autéhuijsin mej tiújneꞌusiꞌiteꞌen”, caxu tíꞌitziɨɨneꞌe. Ayee pu hui tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ amuacaí ayén téꞌaraꞌani. Mɨ́ ajta caí capu xɨ caꞌanacan teꞌentipuáꞌari nainjapua.
10Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Seica mú teɨtejraꞌa, majtáhuaꞌa seica teɨtejraꞌa, aꞌɨ́ɨ mú naímiꞌi huateújneꞌusiꞌiteꞌesin. Majta ɨ́ mej seica chuéjraꞌa japua aꞌuchéjme, majtáhuaꞌa ɨ́ mej majta seɨ́j chuéjraꞌa japua aꞌuchéjme, aꞌɨ́ɨ mú naímiꞌi huateújneꞌusiꞌiteꞌesin.
11’Puaꞌamecɨé pu huateújcaꞌatzɨjxɨꞌɨsin jeíhua huápɨꞌɨ ɨ́ chaanaca japua, ajta huatúuriꞌihua aꞌame. Ajta jeíhua pu tiuꞌucuíꞌiniꞌiraꞌa aꞌame. Ayee pu tiꞌitɨ́j rɨni tɨ tiúꞌutziɨɨniꞌireꞌe aꞌame. Ajta júteꞌe, tiꞌitɨ́j pu huataseíjreꞌesin tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe.
12’Aru tɨ caí xɨ ayén tiúꞌurɨni, aꞌɨ́ɨ mú hui amuacaícan áꞌamuaviviꞌiran, majta aꞌij puaꞌa áꞌamuaruuren. Aꞌuu mú tiuꞌutátuiireꞌesin múꞌejmi u teyujtaꞌa naꞌari aꞌu mej amuaꞌiteáanan. Aꞌuu mú amuáꞌaviꞌitɨn aꞌɨ́mej jemi ɨ́ tajtúhuaani, majta aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej rey jɨ́n antiújmuaꞌaree. Ayee mú ꞌeen jɨ́n áꞌamuaruuren meꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej naꞌaráꞌastijre ineetzi. 13Ayee pu hui ajta teꞌiráame sej si siyen tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌij tɨ Dios amuáaruu múꞌejmi.
14-15’Seajta múꞌeen, setáꞌaj siyen huárɨni. Caxu amuacaícan seꞌɨ́jna jɨ́n tiúꞌumuaꞌati aꞌij sej titeeteújnan, aꞌiné nee nu amuaatáꞌasin aꞌij sej tiuꞌutaxáj, seajta sej raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌan, sej si huaꞌutémuaꞌitɨn aꞌɨ́mej. Camu aꞌij tirájteuvée muáꞌajuꞌun aꞌij mej tejámuaatíte, ni camu huaꞌitzi jɨ́n amuaatémuaꞌitɨn.
16’Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ ruvaújsimuaꞌa, majta ɨ́ áꞌamuaꞌihuaamuaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme áꞌamuaneusimuaꞌa, majta áꞌamigustemuaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú avíitzi jɨ́n tiuꞌutátuiireꞌesin múꞌejmi. Majta jeꞌicáca múꞌejmi cuiꞌini. 17Naíimiꞌi ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ mú amuajchaꞌɨ́ɨreꞌe muáꞌajuꞌun múꞌejmi meꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej naꞌaráꞌastijre ineetzi.
18’Camu aꞌatzu aꞌij áꞌamuaruuren tɨ puaꞌa caí Dios huaꞌutáꞌacareꞌen, sino aꞌɨ́ɨ pu Dios áꞌamuachaꞌɨ́j aꞌame tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. 19Setáꞌaj hui huateújcaꞌanen ɨ́ ru tzajtaꞌa sej si teꞌutáviicuaꞌi. Tɨ́ puaꞌa siyen huárɨni, múꞌeen xu raamuáꞌitɨn sej si ruuri huateáturan ɨ́ Dios jemi.
20’Ayee xu ꞌeen jɨ́n ráamuaꞌaree tɨ ari tɨ́muaꞌa aꞌájna tejaꞌuréꞌenejsin jaꞌanáj mej puaꞌa tiuꞌutéꞌuuna u Jerusalén. Aꞌɨ́mej xu seijran mej antevéejmee muáꞌajuꞌun ɨ́ xantaaruꞌu aꞌujna u Jerusalén.
21’Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Judea aꞌutéꞌuu, michéꞌe aꞌɨ́ɨme jíyeꞌitzi jɨ́n áꞌucɨɨne aꞌutɨ́ áꞌujɨ́rime. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jerusalén aꞌutéꞌuu, michéꞌe aꞌɨ́ɨme huirácɨɨne á puaꞌacɨé u chajtaꞌana jetze. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ɨtzitá aꞌutéꞌuu, michéꞌe caí meꞌuun aꞌuteáruꞌipicheꞌen u chajtaꞌana jetze.
22’Chéꞌe ayén téꞌaraꞌani aꞌiné puꞌuri hui tejaꞌuréꞌene aꞌájna xɨcájraꞌan tɨ jetzen araúrastejsin nain aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze. Jéihua mú rajpuaíitzi muáꞌajuꞌun meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios ayén puaíjtzi huaꞌutáꞌasin.
23’Jéꞌecan pu aꞌij puaꞌa huáꞌaruuren aꞌájna xɨcájraꞌan jetze aꞌɨ́ɨme ɨ́ ꞌuuca ɨ́ mej autájucájmee, ajta aꞌɨ́ɨme i ɨ́ mej mauj huáꞌatziꞌite ɨ́ ruyaujmuaꞌa. Jéihua mú hui huápɨꞌɨ rajpuaíitzi muáꞌajuꞌun aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél aꞌuchéjme. Jéꞌecan pu puaíjtzi huaꞌutáꞌasin ɨ́ Dios.
24’Xantaaruꞌu mú jeíhua teɨte cuiꞌini ɨ́ tiuꞌujchún jɨmeꞌe. Majta muꞌiicáca mú áꞌaviꞌitɨn nainjapua ɨ́ chuej tɨ yen seijreꞌe íiyen chaanaca japua. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej caí Israél éꞌemeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú ratéꞌuuna ɨ́ Jerusalén ajta naꞌa caí araúrasten aꞌájna xɨcájraꞌan mej jetzen tiuꞌutaꞌaíjta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej caí Israél éꞌemeꞌecan.
Aꞌij tɨ nuꞌu yeꞌí yé tiꞌivecánejsin aꞌɨ́jna tɨ ajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte
(Mt. 24:29-35, 42-44; Mr. 13:24-37)
25’Ajta jeíhua pu tiuꞌutaseíjreꞌesin u júteꞌe ɨ́ xɨcaj jetze, ajta ɨ́ máxcɨraꞌi jetze, ajta xuꞌuraꞌave tzajtaꞌa. Ajta íiyen chaanaca japua, jeíhua pu tiújtaꞌahuaꞌa aꞌame á jaataꞌa jetze tɨ veꞌée. Jéꞌecan pu tɨꞌɨráana aꞌame. Aꞌɨ́j pu jɨ́n utévatziɨjsin ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej tíꞌitziɨɨneꞌe. Capu aꞌij tihuáꞌamitɨejteꞌe aꞌame 26Jéihua mú huateújtɨmuaꞌira ɨ́ teteca meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej aꞌij puaꞌa titéꞌujmuaꞌate aꞌij tɨ huáꞌa japua yen tíꞌaiixa íiyen chaanaca japua, aꞌiné tiꞌitɨ́j tɨ́j naꞌa tɨ júteꞌe tejéꞌeseijreꞌe, aꞌɨ́ɨ pu hui huateújcaꞌatzɨjxɨꞌɨsin.
27’Aꞌájna xɨcájraꞌan jetze, aꞌɨ́ɨ mú neseijran inee, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, nej aꞌicáaméꞌe naꞌame jaitɨri tzajtaꞌa. Huápɨꞌɨ pu naa seíireꞌe aꞌame mej mi naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj ɨ́ teɨte. Nemuárɨꞌeriꞌiraꞌa jɨ́n nu yé veꞌecánejsin.
28’Tɨ́ꞌɨj autéjcheni tɨ ayén tiúꞌurɨni, rɨ́ꞌɨ xuꞌu huaújruuren. Setáꞌaj ajnéjneꞌerixɨꞌɨn aꞌiné puꞌuri hui vejliꞌi aꞌájna xɨcájraꞌan Dios tɨ jetzen amuaꞌirájtuaani. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa.
29Ajta seɨ́j niuucari huaꞌutáꞌixa tɨjɨ́n:
―Casiꞌi, xaaseíj seꞌɨ́jna ɨ́ huaréj, ajta naíjmiꞌi ɨ́ cɨyej tɨ tíꞌiseijreꞌe. 30Tɨ́ꞌɨj antineájxɨꞌɨn ɨ́ xamuaꞌiraꞌan, múꞌeen xu rujɨ́ɨmuaꞌa senaꞌa raseijran, seajta siyen ramuaꞌaréeren tɨ ari vejliꞌi pɨ́ tíꞌirɨcɨ ɨ́ víitaꞌari tzajtaꞌa. 31Ayee pu cheꞌatá naꞌa tíꞌeen. Setɨ́ꞌɨj seri raaseíjra aꞌij nej tejámuaatáꞌixaa, seajta siyen ramuaꞌaréeren tɨ ari tɨ́muaꞌa aꞌájna pɨ́tejáꞌarɨcɨ tɨ Dios tiuꞌutaꞌaíjta.
32’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, aꞌɨ́mej jɨ́meꞌen íjii mej huáteemua, maúcheꞌe mú miyen seíireꞌe muáꞌajuꞌun tɨ́ꞌɨj naíjmiꞌi teꞌaraúrasten aꞌij nej neri tejámuaatáꞌixaa. Camu meꞌɨ́n anáatéꞌee mú áꞌapuaꞌaren. 33Aꞌɨ́ɨ pu xaa áꞌapuaꞌaren ɨ́ ta japua tɨ éꞌeseijreꞌe. Ajta ɨ́ chaanaca, aꞌɨ́ɨ pu ajta áꞌapuaꞌaren. Mɨ́ ajta hui aꞌɨ́ɨn ɨ́ niuucari nej raataxájtacaꞌa, capu jaꞌanáj áꞌapuaꞌaren.
34’Rɨ́ꞌɨ xuꞌu, temuaꞌa naa, múꞌeen. Caxu aꞌij puaꞌa ruruure ɨ́ ru tzajtaꞌa seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej jeíhua rutáꞌaruaijveꞌe, ajta ayén tejamuaataꞌasée áꞌayeꞌi mɨ aꞌamua tzajtaꞌa tiꞌitɨ́j tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen. Rɨ́ꞌɨ xuꞌu seajta múꞌeen tɨ ij caí aꞌij puaꞌa amuáaruuren mɨ aꞌamua tzajtaꞌa seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej jeíhua huápɨꞌɨ aꞌij puaꞌa titéꞌujmuajte aꞌij tɨ yeꞌí téꞌeme. Naꞌari caí, aꞌájna xɨcájraꞌan jetze pu hui caꞌanacan múꞌejmi japuan rávaɨjtzi setɨ́ꞌɨj puaꞌa caí chéꞌe hui rachúꞌeveꞌe. 35Aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu huáꞌa japua rávaɨjtzi naíjmiꞌica japua ɨ́ mej yen japuan huachéjme ɨ́ chaanaca.
36’Tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa xu atanéjneꞌeri. Setáꞌaj siyen rahuaviira ɨ́ Dios jemi tɨ ij amuaatévaɨreꞌen tɨ ij caí tiꞌitɨ́j aꞌij amuáaruuren aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j rɨni. Setáꞌaj seajta rahuaviira sej si siyen ne jemi seíireꞌe xáꞌaraꞌani, neetzi jemi, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.
37Nain tújcaꞌari tzajtaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu tihuáꞌamuaꞌatehuaꞌa u teyujtaꞌa. Ajta tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa tɨ huaréꞌecɨeenacareꞌe, aꞌúu pu áꞌuyeꞌicaa áꞌayeꞌi aꞌujna jɨrí jetze tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Aceituunajemi. Aꞌuu pu eꞌetáxaꞌiirihuaꞌa. 38Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ mú íiyeꞌe menaꞌa aꞌuréꞌenineicaꞌa jemin aꞌujna teyujtaꞌa mej mi ráanamua.
S'ha seleccionat:
San Lucas 21: crn
Subratllat
Comparteix
Copia
Vols que els teus subratllats es desin a tots els teus dispositius? Registra't o inicia sessió
© 2008, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.
San Lucas 21
21
Tɨ́ꞌɨj nuꞌu ꞌɨ́itaꞌa tɨ ruseɨ́jtacaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu tiuꞌutámuaɨꞌɨvejtacaꞌa tumin jɨmeꞌe
(Mr. 12:41-44)
1Aj pu i Jesús antanéerajraa. Aꞌɨ́mej pu huaseíj ɨ́ mej chíjteaani púꞌeen. Aꞌuu mú tumin úꞌuseɨreꞌecaꞌa, tɨ ij aꞌuun tiuꞌutévaɨreꞌesin u teyujtaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tumin. 2Aꞌɨ́ɨ pu ajta ꞌɨ́itaꞌa huaseíj tɨ caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌapuaca ucáahuaꞌaxɨ ɨ́ tumin tɨ caí aꞌij tíꞌijnajche. 3Aj pu i Jesús ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n:
―Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, ayée pu tíꞌeen ɨ́ Dios jemi. Amɨ́jna mɨ ꞌɨ́itaꞌa, jaítzeꞌe pu ruꞌucáahuaꞌaxɨ mecaí naímiꞌi ɨ́ seica.
4’Aꞌɨ́ɨme ɨ́ seica, naímiꞌi muꞌu hui miyen ruꞌucáahuaꞌaxɨ meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ avéꞌeturaa ɨ́ mej jeíhua tíꞌijchaꞌɨɨ. Aru amɨ́jna, capu aꞌij tíꞌijviicuaꞌi. Mɨ́ ajta amɨ́n, nain uꞌucáahuaꞌaxɨ aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ jɨ́n huateújvaɨreꞌesin. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa.
Ajta, mej nuꞌu raatéꞌuuna maúcheꞌe ɨ́ teyuu
(Mt. 24:1-2; Mr. 13:1-2)
5Majta seica miyen tiújꞌixaateꞌecaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ naa seijreꞌecaꞌa ɨ́ teyuu, ajta ɨ́ tetej tɨ curéꞌeteꞌete nainjapua, ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ muaɨꞌɨvéjri ɨ́ mej teuhuaréꞌeviɨ tɨ naa tíꞌeen.
Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
6―Naíjmiꞌi tɨ́j naꞌa sej yen tíꞌiseij, aj pu tejaꞌuréꞌenejsin aꞌájna xɨcájraꞌan mej jetzen nain huatéꞌuuna temuaꞌa naa. Capu chéꞌe seíireꞌe aꞌame jaxuꞌu jetze ɨ́ tetej tɨ rujapua ticaíjme.
Aꞌij tɨ nuꞌu téꞌeme tɨ́ꞌɨj nuꞌu ari teꞌentipuáꞌarijmeꞌen
(Mt. 24:3-28; Mr. 13:3-23)
7Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
―Maeestru, ¿aꞌanajqui ayén téꞌeme? ¿Tiꞌitájni jɨ́n téjmuaꞌareeren tɨ ari tɨ́muaꞌa ayén tejaꞌuréꞌenejsin?
8Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen tɨ ij caí jaꞌatɨ amuáacuanamua. Muꞌiitɨ́ mú uvéꞌenejsin neniúucajtzeꞌe. Ayee mú tejámuaatáꞌixaateꞌesin yee: “Nee nu yeehui neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu.” Majta miyen tiꞌixáata muáꞌajuꞌun tɨjɨ́n: “Puꞌuri hui tɨ́n tejaꞌuréꞌenejsin.” Caxu hui áꞌujujhuaꞌaneꞌen huáꞌa jamuan aꞌɨ́ɨme.
9’Setɨ́ꞌɨj siyen tiúꞌunamua tɨjɨ́n: “Muaateújneꞌusiꞌiteꞌesin á jáꞌahuaꞌa seica jamuan ɨ́ teɨte, majta seica meri autéhuijsin mej tiújneꞌusiꞌiteꞌen”, caxu tíꞌitziɨɨneꞌe. Ayee pu hui tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ amuacaí ayén téꞌaraꞌani. Mɨ́ ajta caí capu xɨ caꞌanacan teꞌentipuáꞌari nainjapua.
10Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Seica mú teɨtejraꞌa, majtáhuaꞌa seica teɨtejraꞌa, aꞌɨ́ɨ mú naímiꞌi huateújneꞌusiꞌiteꞌesin. Majta ɨ́ mej seica chuéjraꞌa japua aꞌuchéjme, majtáhuaꞌa ɨ́ mej majta seɨ́j chuéjraꞌa japua aꞌuchéjme, aꞌɨ́ɨ mú naímiꞌi huateújneꞌusiꞌiteꞌesin.
11’Puaꞌamecɨé pu huateújcaꞌatzɨjxɨꞌɨsin jeíhua huápɨꞌɨ ɨ́ chaanaca japua, ajta huatúuriꞌihua aꞌame. Ajta jeíhua pu tiuꞌucuíꞌiniꞌiraꞌa aꞌame. Ayee pu tiꞌitɨ́j rɨni tɨ tiúꞌutziɨɨniꞌireꞌe aꞌame. Ajta júteꞌe, tiꞌitɨ́j pu huataseíjreꞌesin tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe.
12’Aru tɨ caí xɨ ayén tiúꞌurɨni, aꞌɨ́ɨ mú hui amuacaícan áꞌamuaviviꞌiran, majta aꞌij puaꞌa áꞌamuaruuren. Aꞌuu mú tiuꞌutátuiireꞌesin múꞌejmi u teyujtaꞌa naꞌari aꞌu mej amuaꞌiteáanan. Aꞌuu mú amuáꞌaviꞌitɨn aꞌɨ́mej jemi ɨ́ tajtúhuaani, majta aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej rey jɨ́n antiújmuaꞌaree. Ayee mú ꞌeen jɨ́n áꞌamuaruuren meꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej naꞌaráꞌastijre ineetzi. 13Ayee pu hui ajta teꞌiráame sej si siyen tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌij tɨ Dios amuáaruu múꞌejmi.
14-15’Seajta múꞌeen, setáꞌaj siyen huárɨni. Caxu amuacaícan seꞌɨ́jna jɨ́n tiúꞌumuaꞌati aꞌij sej titeeteújnan, aꞌiné nee nu amuaatáꞌasin aꞌij sej tiuꞌutaxáj, seajta sej raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌan, sej si huaꞌutémuaꞌitɨn aꞌɨ́mej. Camu aꞌij tirájteuvée muáꞌajuꞌun aꞌij mej tejámuaatíte, ni camu huaꞌitzi jɨ́n amuaatémuaꞌitɨn.
16’Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ ruvaújsimuaꞌa, majta ɨ́ áꞌamuaꞌihuaamuaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme áꞌamuaneusimuaꞌa, majta áꞌamigustemuaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú avíitzi jɨ́n tiuꞌutátuiireꞌesin múꞌejmi. Majta jeꞌicáca múꞌejmi cuiꞌini. 17Naíimiꞌi ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ mú amuajchaꞌɨ́ɨreꞌe muáꞌajuꞌun múꞌejmi meꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej naꞌaráꞌastijre ineetzi.
18’Camu aꞌatzu aꞌij áꞌamuaruuren tɨ puaꞌa caí Dios huaꞌutáꞌacareꞌen, sino aꞌɨ́ɨ pu Dios áꞌamuachaꞌɨ́j aꞌame tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. 19Setáꞌaj hui huateújcaꞌanen ɨ́ ru tzajtaꞌa sej si teꞌutáviicuaꞌi. Tɨ́ puaꞌa siyen huárɨni, múꞌeen xu raamuáꞌitɨn sej si ruuri huateáturan ɨ́ Dios jemi.
20’Ayee xu ꞌeen jɨ́n ráamuaꞌaree tɨ ari tɨ́muaꞌa aꞌájna tejaꞌuréꞌenejsin jaꞌanáj mej puaꞌa tiuꞌutéꞌuuna u Jerusalén. Aꞌɨ́mej xu seijran mej antevéejmee muáꞌajuꞌun ɨ́ xantaaruꞌu aꞌujna u Jerusalén.
21’Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Judea aꞌutéꞌuu, michéꞌe aꞌɨ́ɨme jíyeꞌitzi jɨ́n áꞌucɨɨne aꞌutɨ́ áꞌujɨ́rime. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jerusalén aꞌutéꞌuu, michéꞌe aꞌɨ́ɨme huirácɨɨne á puaꞌacɨé u chajtaꞌana jetze. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ɨtzitá aꞌutéꞌuu, michéꞌe caí meꞌuun aꞌuteáruꞌipicheꞌen u chajtaꞌana jetze.
22’Chéꞌe ayén téꞌaraꞌani aꞌiné puꞌuri hui tejaꞌuréꞌene aꞌájna xɨcájraꞌan tɨ jetzen araúrastejsin nain aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze. Jéihua mú rajpuaíitzi muáꞌajuꞌun meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios ayén puaíjtzi huaꞌutáꞌasin.
23’Jéꞌecan pu aꞌij puaꞌa huáꞌaruuren aꞌájna xɨcájraꞌan jetze aꞌɨ́ɨme ɨ́ ꞌuuca ɨ́ mej autájucájmee, ajta aꞌɨ́ɨme i ɨ́ mej mauj huáꞌatziꞌite ɨ́ ruyaujmuaꞌa. Jéihua mú hui huápɨꞌɨ rajpuaíitzi muáꞌajuꞌun aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél aꞌuchéjme. Jéꞌecan pu puaíjtzi huaꞌutáꞌasin ɨ́ Dios.
24’Xantaaruꞌu mú jeíhua teɨte cuiꞌini ɨ́ tiuꞌujchún jɨmeꞌe. Majta muꞌiicáca mú áꞌaviꞌitɨn nainjapua ɨ́ chuej tɨ yen seijreꞌe íiyen chaanaca japua. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej caí Israél éꞌemeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú ratéꞌuuna ɨ́ Jerusalén ajta naꞌa caí araúrasten aꞌájna xɨcájraꞌan mej jetzen tiuꞌutaꞌaíjta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej caí Israél éꞌemeꞌecan.
Aꞌij tɨ nuꞌu yeꞌí yé tiꞌivecánejsin aꞌɨ́jna tɨ ajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte
(Mt. 24:29-35, 42-44; Mr. 13:24-37)
25’Ajta jeíhua pu tiuꞌutaseíjreꞌesin u júteꞌe ɨ́ xɨcaj jetze, ajta ɨ́ máxcɨraꞌi jetze, ajta xuꞌuraꞌave tzajtaꞌa. Ajta íiyen chaanaca japua, jeíhua pu tiújtaꞌahuaꞌa aꞌame á jaataꞌa jetze tɨ veꞌée. Jéꞌecan pu tɨꞌɨráana aꞌame. Aꞌɨ́j pu jɨ́n utévatziɨjsin ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej tíꞌitziɨɨneꞌe. Capu aꞌij tihuáꞌamitɨejteꞌe aꞌame 26Jéihua mú huateújtɨmuaꞌira ɨ́ teteca meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej aꞌij puaꞌa titéꞌujmuaꞌate aꞌij tɨ huáꞌa japua yen tíꞌaiixa íiyen chaanaca japua, aꞌiné tiꞌitɨ́j tɨ́j naꞌa tɨ júteꞌe tejéꞌeseijreꞌe, aꞌɨ́ɨ pu hui huateújcaꞌatzɨjxɨꞌɨsin.
27’Aꞌájna xɨcájraꞌan jetze, aꞌɨ́ɨ mú neseijran inee, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, nej aꞌicáaméꞌe naꞌame jaitɨri tzajtaꞌa. Huápɨꞌɨ pu naa seíireꞌe aꞌame mej mi naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj ɨ́ teɨte. Nemuárɨꞌeriꞌiraꞌa jɨ́n nu yé veꞌecánejsin.
28’Tɨ́ꞌɨj autéjcheni tɨ ayén tiúꞌurɨni, rɨ́ꞌɨ xuꞌu huaújruuren. Setáꞌaj ajnéjneꞌerixɨꞌɨn aꞌiné puꞌuri hui vejliꞌi aꞌájna xɨcájraꞌan Dios tɨ jetzen amuaꞌirájtuaani. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa.
29Ajta seɨ́j niuucari huaꞌutáꞌixa tɨjɨ́n:
―Casiꞌi, xaaseíj seꞌɨ́jna ɨ́ huaréj, ajta naíjmiꞌi ɨ́ cɨyej tɨ tíꞌiseijreꞌe. 30Tɨ́ꞌɨj antineájxɨꞌɨn ɨ́ xamuaꞌiraꞌan, múꞌeen xu rujɨ́ɨmuaꞌa senaꞌa raseijran, seajta siyen ramuaꞌaréeren tɨ ari vejliꞌi pɨ́ tíꞌirɨcɨ ɨ́ víitaꞌari tzajtaꞌa. 31Ayee pu cheꞌatá naꞌa tíꞌeen. Setɨ́ꞌɨj seri raaseíjra aꞌij nej tejámuaatáꞌixaa, seajta siyen ramuaꞌaréeren tɨ ari tɨ́muaꞌa aꞌájna pɨ́tejáꞌarɨcɨ tɨ Dios tiuꞌutaꞌaíjta.
32’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, aꞌɨ́mej jɨ́meꞌen íjii mej huáteemua, maúcheꞌe mú miyen seíireꞌe muáꞌajuꞌun tɨ́ꞌɨj naíjmiꞌi teꞌaraúrasten aꞌij nej neri tejámuaatáꞌixaa. Camu meꞌɨ́n anáatéꞌee mú áꞌapuaꞌaren. 33Aꞌɨ́ɨ pu xaa áꞌapuaꞌaren ɨ́ ta japua tɨ éꞌeseijreꞌe. Ajta ɨ́ chaanaca, aꞌɨ́ɨ pu ajta áꞌapuaꞌaren. Mɨ́ ajta hui aꞌɨ́ɨn ɨ́ niuucari nej raataxájtacaꞌa, capu jaꞌanáj áꞌapuaꞌaren.
34’Rɨ́ꞌɨ xuꞌu, temuaꞌa naa, múꞌeen. Caxu aꞌij puaꞌa ruruure ɨ́ ru tzajtaꞌa seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej jeíhua rutáꞌaruaijveꞌe, ajta ayén tejamuaataꞌasée áꞌayeꞌi mɨ aꞌamua tzajtaꞌa tiꞌitɨ́j tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen. Rɨ́ꞌɨ xuꞌu seajta múꞌeen tɨ ij caí aꞌij puaꞌa amuáaruuren mɨ aꞌamua tzajtaꞌa seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej jeíhua huápɨꞌɨ aꞌij puaꞌa titéꞌujmuajte aꞌij tɨ yeꞌí téꞌeme. Naꞌari caí, aꞌájna xɨcájraꞌan jetze pu hui caꞌanacan múꞌejmi japuan rávaɨjtzi setɨ́ꞌɨj puaꞌa caí chéꞌe hui rachúꞌeveꞌe. 35Aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu huáꞌa japua rávaɨjtzi naíjmiꞌica japua ɨ́ mej yen japuan huachéjme ɨ́ chaanaca.
36’Tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa xu atanéjneꞌeri. Setáꞌaj siyen rahuaviira ɨ́ Dios jemi tɨ ij amuaatévaɨreꞌen tɨ ij caí tiꞌitɨ́j aꞌij amuáaruuren aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j rɨni. Setáꞌaj seajta rahuaviira sej si siyen ne jemi seíireꞌe xáꞌaraꞌani, neetzi jemi, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.
37Nain tújcaꞌari tzajtaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu tihuáꞌamuaꞌatehuaꞌa u teyujtaꞌa. Ajta tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa tɨ huaréꞌecɨeenacareꞌe, aꞌúu pu áꞌuyeꞌicaa áꞌayeꞌi aꞌujna jɨrí jetze tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Aceituunajemi. Aꞌuu pu eꞌetáxaꞌiirihuaꞌa. 38Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ mú íiyeꞌe menaꞌa aꞌuréꞌenineicaꞌa jemin aꞌujna teyujtaꞌa mej mi ráanamua.
S'ha seleccionat:
:
Subratllat
Comparteix
Copia
Vols que els teus subratllats es desin a tots els teus dispositius? Registra't o inicia sessió
© 2008, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.