<div class="version vid84 iso6393hun" data-vid="84" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkGEN">
 <div class="chapter ch3" data-usfm="GEN.3">
 <div class="label">3</div><div class="s">A b&#369;neset</div><div class="m"> 1A k&#237;gy&#243; pedig ravaszabb vala minden mezei vadn&#225;l, melyet az &#218;r Isten teremtett vala, &#233;s monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy f&#225;j&#225;r&#243;l se egyetek? 2&#201;s monda az asszony a k&#237;gy&#243;nak: A kert f&#225;inak gy&#252;m&#246;lcs&#233;b&#337;l ehet&#252;nk; 3De annak a f&#225;nak gy&#252;m&#246;lcs&#233;b&#337;l, mely a kertnek k&#246;zepette van, azt mond&#225; Isten: abb&#243;l ne egyetek, azt meg se illess&#233;tek, hogy meg ne haljatok. 4&#201;s monda #2 Kor. 11,3. a k&#237;gy&#243; az asszonynak: Bizony nem haltok meg; 5Hanem tudja az Isten, hogy #J&#225;n. 8,44. a mely napon ej&#233;ndetek abb&#243;l, megnyilatkoznak a ti szemeitek, &#233;s olyanok l&#233;sztek mint az Isten: j&#243;nak &#233;s gonosznak tud&#243;i. 6&#201;s l&#225;t&#225; az asszony, hogy j&#243; az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, &#233;s kiv&#225;natos az a fa a b&#246;lcses&#233;g&#233;rt: szakaszta az&#233;rt annak gy&#252;m&#246;lcs&#233;b&#337;l, &#233;s ev&#233;k, &#233;s ada #1 Tim. 2,14. vele lev&#337; f&#233;rj&#233;nek is, &#233;s az is ev&#233;k. 7&#201;s megnyilatkoz&#225;nak mindkett&#337;j&#246;knek szemei s &#233;szrevev&#233;k, #r&#233;sz2,25. hogy mez&#237;telenek; figefa levelet aggat&#225;nak az&#233;rt &#246;ssze, &#233;s k&#246;r&#252;lk&#246;t&#337;ket csin&#225;l&#225;nak magoknak. 8&#201;s meghall&#225;k az &#218;r Isten szav&#225;t, a ki h&#369;v&#246;s alkonyatkor a kertben j&#225;r vala; &#233;s elrejt&#337;z&#233;k az ember &#233;s az &#337; feles&#233;ge az &#218;r Isten el&#337;l a kert f&#225;i k&#246;z&#246;tt. 9Sz&#243;l&#237;t&#225; ugyanis az &#218;r Isten az embert &#233;s monda n&#233;ki: Hol vagy? 10&#201;s monda: Szavadat hall&#225;m a kertben, &#233;s megf&#233;leml&#233;m, mivelhogy mez&#237;telen vagyok, &#233;s elrejtez&#233;m. 11&#201;s monda &#336;: Ki mond&#225; n&#233;ked, hogy mez&#237;telen vagy? Avagy tal&#225;n ett&#233;l a f&#225;r&#243;l, melyt&#337;l tiltottalak, hogy arr&#243;l ne egy&#233;l? 12&#201;s monda az ember: Az asszony, a kit mell&#233;m adt&#225;l vala, &#337; ada n&#233;kem arr&#243;l a f&#225;r&#243;l, &#250;gy ev&#233;m. 13&#201;s monda az &#218;r Isten az asszonynak: Mit cselekedt&#233;l? Az asszony pedig monda: #Jel. 12,9. A k&#237;gy&#243; &#225;m&#237;tott el engem, &#250;gy ev&#233;m.</div><div class="s">&#193;tok &#233;s &#237;g&#233;ret</div><div class="m"> 14&#201;s monda az &#218;r Isten a k&#237;gy&#243;nak: Mivelhogy ezt cselekedted, &#225;tkozott l&#233;gy minden barom &#233;s minden mezei vad k&#246;z&#246;tt; hasadon j&#225;rj, &#233;s #&#201;sa. 65,25. Mik. 7,17. port egy&#233;l &#233;leted minden napjaiban. 15&#201;s ellens&#233;gesked&#233;st szerzek k&#246;z&#246;tted &#233;s az asszony k&#246;z&#246;tt, a te magod k&#246;z&#246;tt, &#233;s az &#337; magva k&#246;z&#246;tt: #1 J&#225;n. 3,8. az neked fejedre tapos, te pedig annak sark&#225;t mardosod. 16Az asszonynak monda: Felette igen megsokas&#237;tom visel&#337;ss&#233;ged f&#225;jdalmait, f&#225;jdalommal sz&#369;lsz magzatokat; &#233;s epekedel #1 Kor. 14,34. 1 Tim. 2,11.12. 1 P&#233;t. 3,5. a te f&#233;rjed ut&#225;n, &#337; pedig uralkodik te rajtad. 17Az embernek pedig monda: Mivelhogy hallgatt&#225;l a te feles&#233;ged szav&#225;ra, &#233;s ett&#233;l arr&#243;l a f&#225;r&#243;l, a melyr&#337;l azt parancsoltam, hogy ne egy&#233;l arr&#243;l: &#193;tkozott legyen a f&#246;ld te miattad, f&#225;rads&#225;gos munk&#225;val &#233;lj bel&#337;le &#233;letednek minden napjaiban. 18T&#246;viset &#233;s bog&#225;csk&#243;r&#243;t #r&#233;sz4,12. teremjen ten&#233;ked; s egyed a mez&#337;nek f&#369;v&#233;t. 19Orcz&#225;d ver&#237;t&#233;k&#233;vel egyed a te kenyeredet, m&#237;glen #Zsolt. 146,4. 2 Thess. 3,10. visszat&#233;rsz a f&#246;ldbe, mert abb&#243;l v&#233;tett&#233;l: mert por vagy te s ism&#233;t porr&#225; leszesz.</div><div class="s">Ki&#252;zet&#233;s a Paradicsomb&#243;l</div><div class="m"> 20Nevezte vala pedig &#193;d&#225;m az &#337; feles&#233;g&#233;t &#201;v&#225;nak, mivelhogy &#337; lett anyja minden &#233;l&#337;nek. 21&#201;s csin&#225;la az &#218;r Isten &#193;d&#225;mnak &#233;s az &#337; feles&#233;g&#233;nek b&#337;r ruh&#225;kat, &#233;s fel&#246;lt&#246;ztet&#233; &#337;ket. 22&#201;s monda az &#218;r Isten: &#205;m&#233; az ember olyann&#225; lett, mint mi k&#246;z&#369;l&#252;nk egy, j&#243;t &#233;s gonoszt tudv&#225;n. Most teh&#225;t, hogy ki ne ny&#250;jtsa kez&#233;t, hogy szakaszszon az &#233;let f&#225;j&#225;r&#243;l is, hogy egy&#233;k, s &#246;r&#246;kk&#233; &#233;ljen: 23Kik&#252;ld&#233; &#337;t az &#218;r Isten az &#201;den kertj&#233;b&#337;l, hogy m&#237;velje a f&#246;ldet, a melyb&#337;l v&#233;tetett vala. 24&#201;s ki&#369;z&#233; az embert, &#233;s oda helyeztet&#233; az &#201;den kertj&#233;nek keleti oldala fel&#337;l a Ker&#250;bokat &#233;s a villog&#243; pallos l&#225;ngj&#225;t, hogy &#337;rizz&#233;k az &#233;let f&#225;j&#225;nak &#250;tj&#225;t.</div>
 </div>
 </div>
</div>

A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek? És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk; De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok. És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg; Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói. És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék. És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak. És meghallák az Úr Isten szavát, a ki hűvös alkonyatkor a kertben jár vala; és elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten elől a kert fái között. Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy? És monda: Szavadat hallám a kertben, és megfélemlém, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtezém. És monda Ő: Ki mondá néked, hogy mezítelen vagy? Avagy talán ettél a fáról, melytől tiltottalak, hogy arról ne egyél? És monda az ember: Az asszony, a kit mellém adtál vala, ő ada nékem arról a fáról, úgy evém. És monda az Úr Isten az asszonynak: Mit cselekedtél? Az asszony pedig monda: A kígyó ámított el engem, úgy evém.

És monda az Úr Isten a kígyónak: Mivelhogy ezt cselekedted, átkozott légy minden barom és minden mezei vad között; hasadon járj, és port egyél életed minden napjaiban. És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod. Az asszonynak monda: Felette igen megsokasítom viselősséged fájdalmait, fájdalommal szűlsz magzatokat; és epekedel a te férjed után, ő pedig uralkodik te rajtad. Az embernek pedig monda: Mivelhogy hallgattál a te feleséged szavára, és ettél arról a fáról, a melyről azt parancsoltam, hogy ne egyél arról: Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban. Töviset és bogácskórót teremjen tenéked; s egyed a mezőnek fűvét. Orczád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz.

Nevezte vala pedig Ádám az ő feleségét Évának, mivelhogy ő lett anyja minden élőnek. És csinála az Úr Isten Ádámnak és az ő feleségének bőr ruhákat, és felöltözteté őket. És monda az Úr Isten: Ímé az ember olyanná lett, mint mi közűlünk egy, jót és gonoszt tudván. Most tehát, hogy ki ne nyújtsa kezét, hogy szakaszszon az élet fájáról is, hogy egyék, s örökké éljen: Kiküldé őt az Úr Isten az Éden kertjéből, hogy mívelje a földet, a melyből vétetett vala. És kiűzé az embert, és oda helyezteté az Éden kertjének keleti oldala felől a Kerúbokat és a villogó pallos lángját, hogy őrizzék az élet fájának útját.

Hallgasd meg 1 Mózes 3