Jób 30
30
Jóbtól elfordultak az emberek
1Most azonban kinevetnek engem,
akik fiatalabbak nálam,
akiknek az apját annyira sem becsültem,
hogy juhászkutyáim közé soroljam.
2Mire mentem volna kezük erejével?
Hiszen életerejük odalett.
3Ínségtől és éhségtől legyengülve
a kopár földet rágják
a már régen elpusztult pusztaságon.
4Vadsóskát tépnek a bokrok mellett,
és rekettyegyökér a kenyerük.
5Kiközösítik őket,
és rájuk kiáltanak, mint a tolvajokra.
6Völgyek szakadékaiban kell lakniuk,
a föld és a sziklák üregeiben.
7A bokrok között kiáltoznak,
a csalánok alatt gyülekeznek.
8Bolondok, sőt becstelenek is,
akiket korbáccsal vertek ki az országból.
9És most ezek gúnyolódnak rajtam,
ezek fecsegnek rólam.#Zsolt 69,13; JSir 3,63
10Utálkozva távolodnak el tőlem,
és nem átallnak arcomba köpni.
11Mert meglazította íjam húrját,
és megalázott az Isten:
azért viselkednek zabolátlanul velem szemben.
12Jobb felől csőcselék támad rám,
lábamnak gáncsot vetnek,
és utat építenek ellenem,
hogy megrontsanak.
13Az én ösvényemet meg elrontják,
hogy romlásomat siettessék,
pedig nincs is segítőjük.
14Mint valami széles résen,
úgy törnek ellenem:
viharként zúdulnak rám.
15Rémület fog el.
Szélvész űzi el méltóságomat,
boldogságom eltűnt, mint a felleg.
Jób Istentől kér segítséget
16Fogytán van már a lelkierőm,
a nyomorúság napjai tartanak fogva.
17Éjszaka nyilallás van a csontjaimban,
és kínjaim nem csillapodnak.
18Nagy erejével megfogja öltözetemet,
ruhámnál fogva megragad.
19Sárba dobott engem,
hasonló lettem a porhoz és a hamuhoz.
20Segítségért kiáltok hozzád,
de nem válaszolsz.
Eléd állok, de te csak figyelsz engem.#Jób 19,7
21Kegyetlenné váltál irántam.
Erős kézzel üldözöl engem.#Jób 16,9
22Fölemelsz, és elsodortatsz a széllel,
szétmállasztasz a viharban.
23Jól tudom, hogy halálba viszel,
abba a házba, ahol minden élő találkozik.
24De a roskadozó
nem nyújthatja ki a kezét?
Aki veszélyben van,
nem kiálthat segítségért?
25Nem sírtam-e,
ha valakinek nehéz napja volt?
Nem volt-e lelkem szomorú
a szegény miatt?#Róm 12,15
26Bizony, jót reméltem, és rossz jött.
Világosságot vártam, és sűrű homály jött.#Ézs 59,9
27Forr a bensőm, nincs nyugtom,
elértek a nyomorúság napjai,
28Feketén járok, de nem a nap hevétől.
Fölkelek, hogy segítségért kiáltsak a gyülekezethez.
29A sakálok testvére lettem,
és a struccok társa.
30Bőröm megfeketedett,
csontom pedig ég a láz miatt.
31Citerám gyászosan szól,
sípom síró hangon.
Jelenleg kiválasztva:
Jób 30: HUNB
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Hungarian Protestant New Translation © Hungarian Bible Society, 1990
Jób 30
30
Jóbtól elfordultak az emberek
1Most azonban kinevetnek engem,
akik fiatalabbak nálam,
akiknek az apját annyira sem becsültem,
hogy juhászkutyáim közé soroljam.
2Mire mentem volna kezük erejével?
Hiszen életerejük odalett.
3Ínségtől és éhségtől legyengülve
a kopár földet rágják
a már régen elpusztult pusztaságon.
4Vadsóskát tépnek a bokrok mellett,
és rekettyegyökér a kenyerük.
5Kiközösítik őket,
és rájuk kiáltanak, mint a tolvajokra.
6Völgyek szakadékaiban kell lakniuk,
a föld és a sziklák üregeiben.
7A bokrok között kiáltoznak,
a csalánok alatt gyülekeznek.
8Bolondok, sőt becstelenek is,
akiket korbáccsal vertek ki az országból.
9És most ezek gúnyolódnak rajtam,
ezek fecsegnek rólam.#Zsolt 69,13; JSir 3,63
10Utálkozva távolodnak el tőlem,
és nem átallnak arcomba köpni.
11Mert meglazította íjam húrját,
és megalázott az Isten:
azért viselkednek zabolátlanul velem szemben.
12Jobb felől csőcselék támad rám,
lábamnak gáncsot vetnek,
és utat építenek ellenem,
hogy megrontsanak.
13Az én ösvényemet meg elrontják,
hogy romlásomat siettessék,
pedig nincs is segítőjük.
14Mint valami széles résen,
úgy törnek ellenem:
viharként zúdulnak rám.
15Rémület fog el.
Szélvész űzi el méltóságomat,
boldogságom eltűnt, mint a felleg.
Jób Istentől kér segítséget
16Fogytán van már a lelkierőm,
a nyomorúság napjai tartanak fogva.
17Éjszaka nyilallás van a csontjaimban,
és kínjaim nem csillapodnak.
18Nagy erejével megfogja öltözetemet,
ruhámnál fogva megragad.
19Sárba dobott engem,
hasonló lettem a porhoz és a hamuhoz.
20Segítségért kiáltok hozzád,
de nem válaszolsz.
Eléd állok, de te csak figyelsz engem.#Jób 19,7
21Kegyetlenné váltál irántam.
Erős kézzel üldözöl engem.#Jób 16,9
22Fölemelsz, és elsodortatsz a széllel,
szétmállasztasz a viharban.
23Jól tudom, hogy halálba viszel,
abba a házba, ahol minden élő találkozik.
24De a roskadozó
nem nyújthatja ki a kezét?
Aki veszélyben van,
nem kiálthat segítségért?
25Nem sírtam-e,
ha valakinek nehéz napja volt?
Nem volt-e lelkem szomorú
a szegény miatt?#Róm 12,15
26Bizony, jót reméltem, és rossz jött.
Világosságot vártam, és sűrű homály jött.#Ézs 59,9
27Forr a bensőm, nincs nyugtom,
elértek a nyomorúság napjai,
28Feketén járok, de nem a nap hevétől.
Fölkelek, hogy segítségért kiáltsak a gyülekezethez.
29A sakálok testvére lettem,
és a struccok társa.
30Bőröm megfeketedett,
csontom pedig ég a láz miatt.
31Citerám gyászosan szól,
sípom síró hangon.
Jelenleg kiválasztva:
:
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Hungarian Protestant New Translation © Hungarian Bible Society, 1990