Ámósz próféta könyve 5:19-27

Úgy jártok vele, mint aki oroszlán elől fut, és medve támadja meg. Vagy a házába menekülve a falhoz támaszkodik, s ott marja meg a vipera. Hiszen számotokra sötétséget hoz az a nap, nem világosságot! Bizony, sűrű homályt, amelyben még halvány fénysugár sincs! „Gyűlölöm vallásos ünnepeiteket, nem szenvedhetem tovább! Nem gyönyörködöm ünnepi gyűléseitekben! Hiába hoztok elém égő- és ételáldozatokat, nem fogadom el tőletek, hizlalt hálaáldozati állataitokra rá sem nézek! Elegem van dicsőítő énekeitek zajából! Hallani sem bírom hárfátok dallamát! Inkább áradjon az ítélet, zúduljon alá az igazság, mint a hirtelen támadt árvíz, vagy a medréből kilépő folyó!” „Izráel, égőáldozatokat és ételáldozatokat hoztál nekem negyven évig, a pusztai vándorlás idején. De hordoztátok isteneitek, Szikkút, Molok, Kijjún, meg a csillagok isteneinek bálványait, amelyeket magatoknak készítettetek! Ezért hát messzire űzlek titeket, száműzetésbe hurcolnak benneteket, Damaszkuszon is túlra!” — ezt mondja az, kinek neve Örökkévaló, a Seregek Ura és Istene.