A prédikátor könyve 7:1-16

A prédikátor könyve 7:1-16 EFO

Többet ér a jó hírnév a drága illatos olajnál, és jobb a halál napja a születés napjánál. Jobb ahhoz a házhoz menni, ahol halottat siratnak, mint ahhoz, ahol ünnepet ülnek. Hiszen minden ember meghal előbb-utóbb, és jó, ha az élők erről nem feledkeznek meg. Jobb a szomorúság, mint a nevetés, mert amíg az arcod szomorú, a szíved jobb belátásra tér. A bölcsek gondolatai a gyászolók körül forognak, a bolondoknak pedig mindig a szórakozáson jár az eszük. Jobb, ha a bölcs dorgálására hallgatsz, mint ha a bolondok énekére. Mert a bolondok nevetése olyan, mint az égő tövis ropogása a fazék alatt — ez is hiábavalóság! A zsarolás még a bölcseket is bolonddá teszi, és a megvesztegetés eltorzítja az ítéletet. Jobb valaminek a befejezése, mint a kezdete. Jobb, ha valaki türelmes természetű, mint ha büszke. Ne légy hirtelen haragú, mert a harag a bolondokra jellemző. Ne mondd, hogy a „régi szép idők” jobbak voltak, mert ez nagy ostobaság! Jó a bölcsesség meg a gazdag örökség együtt, mert maradandó hasznot hoznak minden élőnek. Mert a bölcsesség védelmez, akár a nagy vagyon. De a bölcsesség maradandó haszna még nagyobb: valódi életet ad annak, aki megismeri. Figyeld meg Isten alkotásait! Ki tudja egyenessé tenni, amit ő meghajlított? Mikor jól megy a sorod, örülj neki! Mikor pedig rossz napok jönnek, gondold meg, hogy ezt is, azt is Isten adta. S hogy mi következik a jövőben, senki sem tudhatja. Sok mindent láttam hiábavaló életem napjaiban. Van igazságos ember, aki fiatalon meghal, s vannak gonoszok, akik sokáig élnek. Ne vidd túlzásba még az igazságosságot se, ne akarj túlságosan bölcs lenni, miért tennéd magad tönkre?

A YouVersion cookie-kat használ a felhasználói élmény személyre szabása érdekében. Weboldalunk használatával elfogadod a cookie-k használatát az Adatvédelmi szabályzatunkban leírtak szerint