Mózes második könyve 3:1-6

Mózes ezalatt legeltette apósának, Jetrónak, Midján papjának a nyáját. Egyszer elvezette juhait és kecskéit a puszta túlsó oldalára, s elérkezett a Hóreb-hegyhez, Isten hegyéhez. Ott az Örökkévaló angyala megjelent Mózesnek egy égő bokor lángjában. Mózes nagyon elámult azon, hogy a bokor lángol ugyan, de nem ég el. Ezt gondolta: „Meg kell nézzem ezt a csodát közelebbről is! Vajon miért nem ég el a bokor?” Amikor az Örökkévaló látta, hogy Mózes közelebb jön, Isten megszólította a bokor közepéből: „Mózes! Mózes!” „Itt vagyok” — felelt Mózes. Isten figyelmeztette: „Ne gyere közelebb! Vedd le a sarudat, mert szent az a föld, ahol állsz!” Majd így folytatta: „Én vagyok ősapáid Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene.” Mózes eltakarta az arcát, mert félt Istenre nézni.

Ingyenes olvasótervek és áhítatok a következő témában: Mózes második könyve 3:1-6