Ezékiel próféta könyve 7

7
Elérkezett a vég!
1Azután az Örökkévaló szava érkezett hozzám. 2Azt mondta: „Most pedig, ember fia, ezt üzeni az Örökkévaló Isten Izráel földjének:
Itt a vég!
Egész földedre eljött a vég!
3Már rajtad a pusztulás!
Rád zúdítom haragom tüzét,
megítéllek tetteid és életed szerint,
minden utálatos bűnödért megfizetsz!
4Szemem nem szánakozik rajtad,
többé már nem könyörülök!
Megbüntetlek gonosz dolgaidért,
s minden undorító tettedért!
Te pedig végre megérted,
hogy én vagyok az Örökkévaló!”
5Ezt mondja Uram, az Örökkévaló:
„Veszedelemre veszedelem következik!
6Jön a vég, a vég eljön hamar!
Feltámadt ellened, nézd, hogy közeleg!
7Izráel népe, hallod ezt a zsivajt?
Ellenséged közel!
Pusztulásod napja jön,
seregek zajonganak a hegyeken.
8Még egy kevés idő, és rátok öntöm haragom,
bosszút állok, megfizetek minden szörnyű tettedért,
megítéllek istentelen életedért!
9Nem szánlak meg többé,
már nem könyörülök!
Megbüntetlek gonosz dolgaidért,
s minden undorító tettedért!
Te pedig végre megérted,
hogy én vagyok az Örökkévaló,
aki csapásokkal sújtalak!
10Nézd, eljött a nap, eljött!
Mint a vessző, kivirágzott az ítélet!
Az Örökkévaló jelt adott, az ellenség készül,
a büszke király útrakész.
11Feltámad az erőszakosság,
hogy megbüntesse ezt a gonosz nemzetet.
Legyenek bármilyen sokan,
senki sem marad meg közülük.
Nem marad meg gazdagságuk,
sem sokaságuk, sem előkelőik!
12Eljött a büntetés ideje,
eljött a nap!
Ne örüljön, aki vesz,
ne búsuljon, aki elad,
mert rettenetes harag zúdul mindenkire!
13Aki eladta földjét,
sohasem kapja vissza többé.#7:13 soha… többé Az ókori Izráelben a földtulajdon a családhoz tartozott, nem a személyhez. Ha valaki eladta a földjét, az a föld legkésőbb az ötvenedik esztendőben, az örömünnepen visszatért a család tulajdonába. Ezért olyan súlyos ez az ítélet: sohasem kapják vissza a földjüket!
Még ha élve megmenekülne,
akkor se látja viszont,
mert e látomás Izráel egész népének szól.
S ha valaki megmenekül közülük,
az sem segít rajtuk.
14Megfújják a kürtöt, hogy készüljenek a harcra,
de senki sem megy a csatába,
mert haragom mindenkire rátör.
15A városon kívül az ellenség fegyvere,
belül az éhség és halálos járvány.
Ha kimegy belőle,
fegyver öli meg,
ha bent marad,
éhínség és betegség emészti meg.
16Aki mégis életben marad,
rémülten menekül a hegyekbe,
nyög és sír bűnei miatt,
mint a völgyek galambja.
17Mindnek reszket a térde,
s karja erőtlen lehanyatlik.
18Zsákba öltözik, a félelem beborítja,
szégyen az arcán, s a fején kopaszság.
19Ezüstözött bálványaikat az utcára dobálják,
aranyszobraikat meg a szemétre.
Nem szabadítja meg őket az Örökkévaló haragja napján
sem ezüst, sem arany.
Csapda lett számukra a sok drágaság,
bűnre csábító csalétek,
de az éhségtől meg nem menti őket,
sem hasukat nem tölthetik meg vele.
20Drágaságaik, ékköveik csak büszkeségüket növelték,
majd utálatos bálványaikra aggatták azokat,
szörnyű szobrokat ékesítettek vele,
ezért szórtam a szemétre valamennyit.
21Zsákmányul adtam az idegeneknek,
prédául a föld gonoszainak,
hogy meggyalázzák!
22Elfordítom arcomat népemtől,
idegenek dúlják fel szentélyemet,
meggyalázzák, kifosztják házamat.
23Készítsd a láncot a foglyoknak,
mert tele a város gyilkossággal,
tele van Jeruzsálem erőszakossággal!
24Ezért rájuk hozom a leggonoszabb idegeneket,
hadd dúlják fel Izráel házait!
Véget vetek az erőszakosok büszkeségének,
s az idegenek meggyalázzák még a szent helyeket is!
25Pusztulás és pánik tör rátok,
hiába kerestek biztonságos menedéket!
26Egyik csapást a másik követi,
vészhírek keringenek.
Szaladtok a prófétához, van-e kijelentés?
Futtok a papokhoz, de nincs tanítás,
kérditek a véneket, de nincs tanácsuk.
27Királyotok a halottakat siratja,
a vezetők zsákba öltözve gyászolnak,
a közember retteg, kezei remegnek.
Megbüntetem mindet, ahogy megérdemlik.
Ahogyan ítéltek, én is úgy ítélem őket.
Akkor majd megértik, hogy én vagyok az Örökkévaló!”

Jelenleg kiválasztva:

Ezékiel próféta könyve 7: EFO

Kiemelés

Megosztás

Másolás

None

Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be