Egyszer útközben Jézus meglátott valakit, aki születésétől fogva vak volt. Tanítványai megkérdezték tőle: „Mester, kinek a bűne miatt született ez vakon? A szülei vétkeztek, vagy ő maga?”
Jézus így felelt nekik: „Egyik sem! Sem ő, sem a szülei nem vétettek — nem emiatt született vakon. Azért történt így, hogy Isten rajta mutassa meg hatalmát. Amíg nappal van, el kell végeznem azokat a feladatokat, amelyeket az Atya bízott rám, aki elküldött. Majd eljön az éjszaka, és akkor senki sem dolgozhat. Amíg ezen a világon vagyok, én vagyok a világ világossága.”
Ezután a földre köpött, sarat készített, s azt a vak férfi szemére kente. Azt mondta neki: „Menj, és mosakodj meg a Siloám-medencében!” (A „Siloám” azt jelenti: küldött.) A vak elment, megmosakodott, és amikor visszajött, már látott.
A szomszédai, és akik előzőleg látták őt koldulni, ezt kérdezték: „Nem ő az, aki itt szokott koldulni?”
Néhányan azt mondták, hogy ő az. Mások úgy gondolták, hogy nem, csak hasonlít rá.
A koldus megmondta: „Én vagyok az!”
Ekkor ezt kérdezték tőle: „Hogyan gyógyult meg a szemed?”
Ő pedig így válaszolt: „Egy Jézus nevű ember sarat kent a szememre, és azt mondta: »Menj, és mosakodj meg a Siloám-medencében!« Én pedig elmentem, megmosakodtam, és most látok.”
„Hol van az az ember?” — kérdezték.
„Nem tudom” — felelte.
Ezután a koldust, aki nemrégen még vak volt, elvitték a farizeusokhoz. (Amikor Jézus sarat készített, és meggyógyította a vak szemét, éppen szombat volt.) A farizeusok is megkérdezték tőle, hogyan gyógyult meg.
Ő pedig így felelt nekik: „Sarat kent a szememre, megmosakodtam, és most látok.”
Néhány farizeus azt mondta: „Az az ember nem Istentől való, mert nem tartja meg a szombatot.”
„De hogyan tehetne egy bűnös ilyen csodát?” — kérdezték mások. Ebből azután vita kerekedett közöttük.
Ekkor újból a vakon születetthez fordultak: „Hát te mit mondasz róla most, hogy meggyógyította a szemedet?”
„Azt, hogy próféta” — felelte ő.
A vallási vezetők ekkor kétségbe vonták, hogy ez az ember valóban vakon született, és csak később gyógyult meg a szeme. Ezért odahívták a szüleit, és megkérdezték tőlük: „Ez a fiatok, és valóban vakon született? Ha igen, akkor hogyan lehetséges, hogy most lát?”
A szülők ezt felelték: „Igen, ő a mi fiunk, és valóban vakon született, de azt nem tudjuk, hogyan lehetséges, hogy most lát. Azt sem tudjuk, hogy ki gyógyította meg. Kérdezzétek őt, hiszen már felnőtt, majd ő megmondja!” A szülők ezt azért mondták, mert féltek a vallási vezetőktől. Azok ugyanis már megegyeztek abban, hogy ha valaki Messiásnak mondja Jézust, azt ki kell tiltani a zsinagógából. Ezért mondták a szülők: „Kérdezzétek őt, hiszen már felnőtt, majd ő megmondja!”
Ekkor a vallási vezetők másodszor is magukhoz hívatták azt, aki meggyógyult, és azt mondták neki: „Adj dicsőséget Istennek, és mondd meg az igazat! Mi tudjuk, hogy az az ember bűnös.”
Ő így felelt: „Azt nem tudom, hogy bűnös-e vagy sem, de azt tudom, hogy vak voltam, most pedig látok.”
Ekkor újra megkérdezték tőle: „Mit tett veled? Hogyan gyógyította meg a szemedet?”
„Már mondtam nektek, de nem hittetek nekem! Miért kérdezitek újra? Talán ti is a tanítványai akartok lenni?” — válaszolta.
Ekkor azok nekitámadtak, és sértegetni kezdték: „Te vagy az ő tanítványa! Mi Mózes tanítványai vagyunk! Azt tudjuk, hogy Mózeshez szólt Isten, erről meg azt sem tudjuk, honnan jött.”
Az meg így válaszolt: „Hát, ez igazán nagyon különös! Azt sem tudjátok, hogy honnan jött, mégis megnyitotta a szememet! Isten a bűnösöket nem hallgatja meg, igaz? De aki istenfélő, és teljesíti Isten akaratát, azt meghallgatja. Soha senki nem hallott még olyat, hogy egy vakon születettnek a szemét valaki meggyógyította volna! Ha az az ember nem Istentől jött volna, nem tudott volna segíteni rajtam!”
A vallási vezetők azonban letorkolták: „Te akarsz tanítani minket, aki mindenestül bűnben születtél?” Ezután kiközösítették a zsinagógai közösségből.
Jézus megtudta, hogy a vallási vezetők kitiltották ezt az embert a zsinagógából. Ezután találkozott vele, és megkérdezte tőle: „Hiszel-e az Emberfiában?”
Ő megkérdezte: „Ki az, Uram? Mondd meg, hogy higgyek benne!”
„Már láttad őt. Én vagyok az, aki veled beszélek” — válaszolta Jézus.
Erre a férfi ezt felelte: „Hiszek, Uram!” — leborult Jézus előtt, és imádta őt.
Jézus ekkor azt mondta: „Azért jöttem a világra, hogy ítéletet tartsak: hogy akik vakok voltak, lássanak, és akik látnak, vakok legyenek.”
Meghallotta ezt néhány farizeus, akik Jézus közelében voltak, és megkérdezték tőle: „Hogyan?! Talán mi is vakok vagyunk?”
Jézus ezt felelte: „Ha vakok lennétek, nem volnátok bűnösök. De mivel azt mondjátok, hogy láttok, bűnösök maradtok.”