Lukács evangéliuma 2
2
Jézus születése
(Mt 1:18–25)
1Abban az időben Augustus császár parancsot adott, hogy írjanak össze mindenkit a Római Birodalom területén. 2Ez az első népszámlálás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a kormányzó. 3Mindenki útrakelt hát, hogy a saját városába menjen, és ott nyilvántartásba vegyék.
4József is elindult a galileai Názáretből, hogy a júdeai Betlehembe menjen, Dávid király szülővárosába. József ugyanis Dávid családjából származott. 5Vele utazott eljegyzett menyasszonya, Mária is, aki gyermeket várt. 6Amíg Betlehemben voltak, elérkezett Mária szülésének ideje. Meg is szülte elsőszülött fiát, 7bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt hely a számukra.
A betlehemi pásztorok felkeresik a Messiást
8Azon az éjszakán a Betlehem környéki mezőkön pásztorok legeltették a nyájukat. 9Egyszer csak megjelent előttük az Örökkévaló egyik angyala, és az Örökkévaló dicsősége körülragyogta őket. A pásztorok nagyon megrémültek, 10de az angyal ezt mondta nekik: „Ne féljetek, mert nagy örömhírt hoztam nektek, amelynek az egész nép örülni fog! 11Megszületett ma nektek a Szabadító a Dávid városában, ő az Úr, a Messiás. 12Erről a jelről ismeritek fel: egy csecsemőt fogtok találni, aki bepólyálva fekszik a jászolban.”
13Ekkor hirtelen hatalmas angyali sereg jelent meg, és együtt dicsérték Istent:
14„Dicsőség Istennek a Mennyben,
és békesség a földön azoknak,
akik Isten tetszése szerint élnek!”
15Miután az angyalok visszatértek a Mennybe, a pásztorok ezt mondták egymásnak: „Menjünk hát Betlehembe, és nézzük meg, ami ott történt! Hadd lássuk, amiről az Örökkévaló szólt nekünk!”
16Ezzel sietve útnak indultak. Meg is találták Máriát, Józsefet, és a jászolban fekvő csecsemőt. 17Amikor meglátták, elmondták, amit az angyaltól hallottak róla. 18Ezen mindenki nagyon csodálkozott. 19Mária azonban a szívébe zárta mindezt, és később is sokat gondolkodott rajta. 20Ezután a pásztorok visszatértek a nyájukhoz, dicsérve és magasztalva Istent mindazért, amit láttak és hallottak — mert minden pontosan úgy történt, ahogy az angyal mondta.
21Amikor a gyermek nyolc napos lett, körülmetélték, és Jézusnak nevezték el, ahogyan az angyal nevezte, mielőtt még megfogant volna.
Jézust bemutatják a Templomban
22Amikor elérkezett Mária megtisztulásának ideje,#2:22 ideje Vagyis a fiúgyermek születése után 40 nappal. Lásd 3Móz 12:2–8. elvitték a csecsemő Jézust Jeruzsálembe, hogy ott a Mózes Törvénye szerint az Örökkévalónak bemutassák. 23Az Örökkévaló Törvényében ugyanis meg van írva: „Minden elsőszülött fiút az Örökkévalónak kell szentelni.”#2:23 Minden… szentelni Lásd 2Móz 13:2. 24Elmentek tehát Jeruzsálembe, hogy az Örökkévaló Törvénye szerint egy pár gerlicét vagy galambfiókát#2:24 Idézet: 3Móz 12:8. áldozzanak a Templomban.
Simeon felismeri a Messiást
25Élt Jeruzsálemben egy Simeon nevű igaz és istenfélő ember, aki kitartóan várta azt az időt, amikor Isten felkarolja Izráel népét. A Szent Szellem állandóan Simeonon nyugodott, és 26megmutatta neki, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja a Messiást, akit az Örökkévaló küld. 27Simeont a Szent Szellem éppen akkor vezette a Templom területére, amikor Jézus szülei behozták a gyermeket, hogy megtegyék, amit a Törvény előírt. 28Ekkor Simeon a karjába vette a csecsemő Jézust, és így dicsérte Istent:
29„Itt az idő, Uram és Parancsolóm,
hogy rabszolgádat békében elbocsásd,
ahogy megígérted,
30mert ma saját szememmel láttam az Üdvösséget,#2:30 Üdvösség Ez a héber szó majdnem azonos Jézus héber nevével.
31akit elküldtél minden nép szeme láttára,
32hogy a kijelentés világossága legyen
az összes nemzeteknek,
és dicsősége népednek, Izráelnek!”
33Jézus apja és anyja nagyon elcsodálkoztak ezeken a szavakon. 34Ezután Simeon megáldotta őket. Jézus anyjának, Máriának pedig ezt mondta: „Nézd, ezt a gyermeket Isten arra rendelte, hogy Izráelben sokan elbukjanak miatta, és sokan felemelkedjenek általa. Arra rendelte, hogy Istentől származó jel legyen, amely sokakból ellenkezést vált ki. 35A te lelkedet is átszúrja a fájdalom, mint az éles kard. Mindez azért történik, hogy lelepleződjön, mi van az emberek szívében.”
Anna is felismeri Jézust
36Ugyanakkor volt ott a Templomban egy nyolcvannégy éves próféta-asszony is. Annának hívták, Fánuel leánya volt, Áser törzsébe tartozott, és hétévi házasság után maradt özvegyen. 37Nem hagyta el a Templom területét, hanem éjjel-nappal Istent szolgálta böjtöléssel és imádkozással. 38Abban az órában Anna is odalépett hozzájuk, hálát adott Istennek, azután mindazoknak beszélt Jézusról, akik Jeruzsálem megváltását várták.
József és Mária visszatér Názáretbe
39Miután József és Mária mindent megtett, amit az Örökkévaló Törvénye kívánt, hazatértek Galileába, Názáret városába. 40A gyermek pedig növekedett, egyre bölcsebb és erősebb lett. Isten tetszése és jókedve nyugodott rajta.
A tizenkét éves Jézus Jeruzsálemben
41Jézus szülei minden évben följártak Jeruzsálembe a Páska ünnepére. 42Amikor Jézus tizenkét éves lett, szokásuk szerint ismét felmentek az ünnepre. 43Utána hazaindultak, Jézus azonban Jeruzsálemben maradt, 44de ezt a szülei nem vették észre. Azt gondolták, hogy a gyermek az útitársaik között van. Már egy napja úton voltak, amikor keresni kezdték Jézust a rokonaik és barátaik között. 45Miután nem találták, visszamentek Jeruzsálembe, hogy ott keressék tovább.
46Három nap múlva találtak rá a Templom területén a törvénytanítók között. A gyermek Jézus hallgatta és kérdezgette őket. 47Aki csak hallotta, mind nagyon elcsodálkozott, hogy milyen értelmes, és milyen bölcsen válaszol a kérdésekre. 48Amikor a szülei meglátták Jézust, megdöbbentek. Anyja pedig ezt mondta: „Fiam, miért tetted ezt velünk? Apád és én nagyon aggódtunk érted, és mindenhol kerestünk!”
49Jézus így válaszolt: „Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” 50De a szülei nem értették, miről beszél.
51Ezután Jézus visszatért velük Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Mária pedig a szívében őrizte ezeket a dolgokat. 52Jézus egyre bölcsebb lett, és felnőtté vált. Isten számára egyre kedvesebb volt, és az emberek is mind jobban kedvelték.
Jelenleg kiválasztva:
Lukács evangéliuma 2: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International
Lukács evangéliuma 2
2
Jézus születése
(Mt 1:18–25)
1Abban az időben Augustus császár parancsot adott, hogy írjanak össze mindenkit a Római Birodalom területén. 2Ez az első népszámlálás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a kormányzó. 3Mindenki útrakelt hát, hogy a saját városába menjen, és ott nyilvántartásba vegyék.
4József is elindult a galileai Názáretből, hogy a júdeai Betlehembe menjen, Dávid király szülővárosába. József ugyanis Dávid családjából származott. 5Vele utazott eljegyzett menyasszonya, Mária is, aki gyermeket várt. 6Amíg Betlehemben voltak, elérkezett Mária szülésének ideje. Meg is szülte elsőszülött fiát, 7bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt hely a számukra.
A betlehemi pásztorok felkeresik a Messiást
8Azon az éjszakán a Betlehem környéki mezőkön pásztorok legeltették a nyájukat. 9Egyszer csak megjelent előttük az Örökkévaló egyik angyala, és az Örökkévaló dicsősége körülragyogta őket. A pásztorok nagyon megrémültek, 10de az angyal ezt mondta nekik: „Ne féljetek, mert nagy örömhírt hoztam nektek, amelynek az egész nép örülni fog! 11Megszületett ma nektek a Szabadító a Dávid városában, ő az Úr, a Messiás. 12Erről a jelről ismeritek fel: egy csecsemőt fogtok találni, aki bepólyálva fekszik a jászolban.”
13Ekkor hirtelen hatalmas angyali sereg jelent meg, és együtt dicsérték Istent:
14„Dicsőség Istennek a Mennyben,
és békesség a földön azoknak,
akik Isten tetszése szerint élnek!”
15Miután az angyalok visszatértek a Mennybe, a pásztorok ezt mondták egymásnak: „Menjünk hát Betlehembe, és nézzük meg, ami ott történt! Hadd lássuk, amiről az Örökkévaló szólt nekünk!”
16Ezzel sietve útnak indultak. Meg is találták Máriát, Józsefet, és a jászolban fekvő csecsemőt. 17Amikor meglátták, elmondták, amit az angyaltól hallottak róla. 18Ezen mindenki nagyon csodálkozott. 19Mária azonban a szívébe zárta mindezt, és később is sokat gondolkodott rajta. 20Ezután a pásztorok visszatértek a nyájukhoz, dicsérve és magasztalva Istent mindazért, amit láttak és hallottak — mert minden pontosan úgy történt, ahogy az angyal mondta.
21Amikor a gyermek nyolc napos lett, körülmetélték, és Jézusnak nevezték el, ahogyan az angyal nevezte, mielőtt még megfogant volna.
Jézust bemutatják a Templomban
22Amikor elérkezett Mária megtisztulásának ideje,#2:22 ideje Vagyis a fiúgyermek születése után 40 nappal. Lásd 3Móz 12:2–8. elvitték a csecsemő Jézust Jeruzsálembe, hogy ott a Mózes Törvénye szerint az Örökkévalónak bemutassák. 23Az Örökkévaló Törvényében ugyanis meg van írva: „Minden elsőszülött fiút az Örökkévalónak kell szentelni.”#2:23 Minden… szentelni Lásd 2Móz 13:2. 24Elmentek tehát Jeruzsálembe, hogy az Örökkévaló Törvénye szerint egy pár gerlicét vagy galambfiókát#2:24 Idézet: 3Móz 12:8. áldozzanak a Templomban.
Simeon felismeri a Messiást
25Élt Jeruzsálemben egy Simeon nevű igaz és istenfélő ember, aki kitartóan várta azt az időt, amikor Isten felkarolja Izráel népét. A Szent Szellem állandóan Simeonon nyugodott, és 26megmutatta neki, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja a Messiást, akit az Örökkévaló küld. 27Simeont a Szent Szellem éppen akkor vezette a Templom területére, amikor Jézus szülei behozták a gyermeket, hogy megtegyék, amit a Törvény előírt. 28Ekkor Simeon a karjába vette a csecsemő Jézust, és így dicsérte Istent:
29„Itt az idő, Uram és Parancsolóm,
hogy rabszolgádat békében elbocsásd,
ahogy megígérted,
30mert ma saját szememmel láttam az Üdvösséget,#2:30 Üdvösség Ez a héber szó majdnem azonos Jézus héber nevével.
31akit elküldtél minden nép szeme láttára,
32hogy a kijelentés világossága legyen
az összes nemzeteknek,
és dicsősége népednek, Izráelnek!”
33Jézus apja és anyja nagyon elcsodálkoztak ezeken a szavakon. 34Ezután Simeon megáldotta őket. Jézus anyjának, Máriának pedig ezt mondta: „Nézd, ezt a gyermeket Isten arra rendelte, hogy Izráelben sokan elbukjanak miatta, és sokan felemelkedjenek általa. Arra rendelte, hogy Istentől származó jel legyen, amely sokakból ellenkezést vált ki. 35A te lelkedet is átszúrja a fájdalom, mint az éles kard. Mindez azért történik, hogy lelepleződjön, mi van az emberek szívében.”
Anna is felismeri Jézust
36Ugyanakkor volt ott a Templomban egy nyolcvannégy éves próféta-asszony is. Annának hívták, Fánuel leánya volt, Áser törzsébe tartozott, és hétévi házasság után maradt özvegyen. 37Nem hagyta el a Templom területét, hanem éjjel-nappal Istent szolgálta böjtöléssel és imádkozással. 38Abban az órában Anna is odalépett hozzájuk, hálát adott Istennek, azután mindazoknak beszélt Jézusról, akik Jeruzsálem megváltását várták.
József és Mária visszatér Názáretbe
39Miután József és Mária mindent megtett, amit az Örökkévaló Törvénye kívánt, hazatértek Galileába, Názáret városába. 40A gyermek pedig növekedett, egyre bölcsebb és erősebb lett. Isten tetszése és jókedve nyugodott rajta.
A tizenkét éves Jézus Jeruzsálemben
41Jézus szülei minden évben följártak Jeruzsálembe a Páska ünnepére. 42Amikor Jézus tizenkét éves lett, szokásuk szerint ismét felmentek az ünnepre. 43Utána hazaindultak, Jézus azonban Jeruzsálemben maradt, 44de ezt a szülei nem vették észre. Azt gondolták, hogy a gyermek az útitársaik között van. Már egy napja úton voltak, amikor keresni kezdték Jézust a rokonaik és barátaik között. 45Miután nem találták, visszamentek Jeruzsálembe, hogy ott keressék tovább.
46Három nap múlva találtak rá a Templom területén a törvénytanítók között. A gyermek Jézus hallgatta és kérdezgette őket. 47Aki csak hallotta, mind nagyon elcsodálkozott, hogy milyen értelmes, és milyen bölcsen válaszol a kérdésekre. 48Amikor a szülei meglátták Jézust, megdöbbentek. Anyja pedig ezt mondta: „Fiam, miért tetted ezt velünk? Apád és én nagyon aggódtunk érted, és mindenhol kerestünk!”
49Jézus így válaszolt: „Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” 50De a szülei nem értették, miről beszél.
51Ezután Jézus visszatért velük Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Mária pedig a szívében őrizte ezeket a dolgokat. 52Jézus egyre bölcsebb lett, és felnőtté vált. Isten számára egyre kedvesebb volt, és az emberek is mind jobban kedvelték.
Jelenleg kiválasztva:
:
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International