Máté evangéliuma 3:5-17

Máté evangéliuma 3:5-17 EFO

Sokan jöttek hozzá Jeruzsálemből, egész Júdeából és a Jordán környékéről, hogy hallgassák. Miután megvallották bűneiket, János bemerítette őket a Jordán folyóba. Amikor azonban látta, hogy a farizeusok és a szadduceusok közül is sokan jönnek bemerítkezni, ezt mondta nekik: „Mérges kígyók! Ki figyelmeztetett titeket, hogy meneküljetek Isten közelgő haragja elől? Tetteitekkel mutassátok meg, hogy gondolkodásotok és az életetek valóban megváltozott! Ne gondoljátok, hogy abban bízhattok: »Mi Ábrahám fiai vagyunk!« Tudjátok meg, hogy Isten még ezekből a kövekből is képes fiakat teremteni Ábrahámnak. A fejszét már fölemelték, hogy gyökerestől kivágják a fákat. Bizony ki is vágnak, és tűzbe dobnak minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt. Én vízbe merítem be azokat, akik megváltoztatják a gondolkodásukat és visszatérnek Istenhez. De aki utánam jön, annyival hatalmasabb nálam, hogy még arra sem vagyok méltó, hogy a saruját levegyem. Ő majd Szent Szellembe és tűzbe merít be titeket. A kezében szórólapát van, amellyel elválasztja a búzát a pelyvától. A tiszta búzát magtárába gyűjti, a pelyvát pedig olthatatlan tűzzel megégeti.” Azután Jézus eljött Galileából a Jordán folyóhoz, hogy János őt is merítse be. János azonban megpróbálta lebeszélni: „Inkább nekem lenne szükségem arra, hogy bemeríts, mégis te jössz hozzám?” Jézus így válaszolt: „Engedd meg, hogy ez most így történjen! Meg kell tennünk mindazt, amit Isten kíván.” Ekkor János engedett neki. Miután Jézus bemerítkezett, azonnal feljött a vízből. Ekkor hirtelen megnyílt a Menny, és János látta, amint Isten Szelleme galamb formájában leereszkedik, és Jézusra száll. A Mennyből pedig hang hallatszott: „Ő a Fiam, akit nagyon szeretek, s akiben gyönyörködöm!”