A zsoltárok könyve 104
104
1Lelkem, áldd az Örökkévalót!
Milyen hatalmas vagy, Örökkévaló Istenem!
Dicsőségbe és szépségbe öltöztél,
2királyi palástod a világosság!
Kifeszítetted a csillagos eget, mint sátrat,
3és a vizek fölött építetted fel palotádat.
Felhő-szekereden robogsz égi utakon,
és szelek szárnyán suhansz.
4A szeleket tetted követeiddé,
tűz lángjait szolgáiddá.
5A Földet szilárd alapokra építetted,
hogy örökké biztosan álljon.
6Mély vízzel borítottad, mint egy köpennyel,
még a hegyek felett is vizek hullámzottak.
7Majd rájuk kiáltottál, és a vizek elfutottak,
mennydörgő szavadra a völgyekbe zúdultak.
8Felemelkedtek a hegyek,
lesüllyedtek a völgyek,
mindegyik a maga helyére,
amelyet kijelöltél nekik.
9Határt szabtál a vizeknek,
hogy túl ne lépjék,
el ne borítsák a Földet megint.
10Istenem, forrásokat fakasztottál a völgyekben,
hogy patakok csörgedezzenek a hegyek között,
11és megitassák erdők-mezők vadjait.
Még a vadszamarak is oda jönnek
szomjukat oltani.
12Felettük, az ágakon madarak énekelnek,
s fészket raknak a patak mellett.
13Megöntözöd a hegyeket a magasból, tárolóidból,
hogy kezed alkotásai,
teremtményeid, betöltsék a földet.
14Füvet növesztesz a legelő állatoknak,
gabonát a földművesnek,
hogy kenyeret kapjanak a földből.
15Bort, hogy szívük felviduljon,
olajat, hogy arcuk ragyogjon,
és kenyeret, hogy testüket táplálja.
16Jóllaknak az Örökkévaló fái is, amelyeket ő ültetett,
a fenyők és libanoni cédrusok,
17ahol mindenféle madarak laknak,
verebektől a gólyákig fészket raknak.
18A magas hegyekben vadkecskék járnak,
a sziklákon mormoták találnak lakóhelyet.
19Istenem, te teremtetted a Holdat,
amely az ünnepek idejét mutatja,
s a Napot, amely lenyugvása idejét
és helyét nem véti el soha.
20Te alkottad a sötétséget, az éjszakát,
mikor az erdei vadak útjukra indulnak.
21Az oroszlánkölykök zsákmányért ordítanak,
Istentől kérik táplálékukat,
22de ha felkél a nap,
tanyájukra húzódnak, és lehevernek.
23Az ember pedig felkel, kimegy munkájára,
és dolgozik napestig.
24Ó, Örökkévaló, számtalan csodálatos dolgot teszel,
és milyen sokfélét!
Milyen bölcsen viszed véghez valamennyit!
Az egész világot betöltik kezed alkotásai!
25Itt ez a hatalmas óceán!
Mérhetetlen tágas és széles,
mégis telve van számtalan teremtményeddel,
kicsikkel és nagyokkal!
26Hajók járnak a színén,
s hatalmas tengeri állatok#104:26 hatalmas tengeri állatok Szó szerint: „Leviatán” — az ókori legendák tengeri szörnye. játszanak benne,
a teremtményeid!
27Mind tőled várják,
hogy időben megkapják táplálékukat.
28Mikor adsz nekik, összegyűjtik,
megnyitod tenyered és megtelnek minden jóval.
29Ha elfordulsz tőlük, megrémülnek,
ha visszaveszed leheletüket,
elpusztulnak és ismét porrá lesznek.
30Mikor rájuk leheled Szellemed,
teremtményeid életre kelnek,
és megint betöltik a föld színét.
31Dicsőség az Örökkévalónak örökké,
örüljön minden teremtményének!
32Az Örökkévaló csak ránéz a Földre, és az megremeg,
ha megérinti a hegyeket, füstölögnek!
33Amíg csak élek, dicsérem az Örökkévalót!
Zsoltárokat éneklek Istenemnek, amíg vagyok!
34Fogadja szívesen énekemet!
Az Örökkévaló előtt örvendezek!
35Pusztuljanak ki a földről a bűnösök,
vesszenek el a gonoszok!
Lelkem, áldd az Örökkévalót!
Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
Jelenleg kiválasztva:
A zsoltárok könyve 104: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International
A zsoltárok könyve 104
104
1Lelkem, áldd az Örökkévalót!
Milyen hatalmas vagy, Örökkévaló Istenem!
Dicsőségbe és szépségbe öltöztél,
2királyi palástod a világosság!
Kifeszítetted a csillagos eget, mint sátrat,
3és a vizek fölött építetted fel palotádat.
Felhő-szekereden robogsz égi utakon,
és szelek szárnyán suhansz.
4A szeleket tetted követeiddé,
tűz lángjait szolgáiddá.
5A Földet szilárd alapokra építetted,
hogy örökké biztosan álljon.
6Mély vízzel borítottad, mint egy köpennyel,
még a hegyek felett is vizek hullámzottak.
7Majd rájuk kiáltottál, és a vizek elfutottak,
mennydörgő szavadra a völgyekbe zúdultak.
8Felemelkedtek a hegyek,
lesüllyedtek a völgyek,
mindegyik a maga helyére,
amelyet kijelöltél nekik.
9Határt szabtál a vizeknek,
hogy túl ne lépjék,
el ne borítsák a Földet megint.
10Istenem, forrásokat fakasztottál a völgyekben,
hogy patakok csörgedezzenek a hegyek között,
11és megitassák erdők-mezők vadjait.
Még a vadszamarak is oda jönnek
szomjukat oltani.
12Felettük, az ágakon madarak énekelnek,
s fészket raknak a patak mellett.
13Megöntözöd a hegyeket a magasból, tárolóidból,
hogy kezed alkotásai,
teremtményeid, betöltsék a földet.
14Füvet növesztesz a legelő állatoknak,
gabonát a földművesnek,
hogy kenyeret kapjanak a földből.
15Bort, hogy szívük felviduljon,
olajat, hogy arcuk ragyogjon,
és kenyeret, hogy testüket táplálja.
16Jóllaknak az Örökkévaló fái is, amelyeket ő ültetett,
a fenyők és libanoni cédrusok,
17ahol mindenféle madarak laknak,
verebektől a gólyákig fészket raknak.
18A magas hegyekben vadkecskék járnak,
a sziklákon mormoták találnak lakóhelyet.
19Istenem, te teremtetted a Holdat,
amely az ünnepek idejét mutatja,
s a Napot, amely lenyugvása idejét
és helyét nem véti el soha.
20Te alkottad a sötétséget, az éjszakát,
mikor az erdei vadak útjukra indulnak.
21Az oroszlánkölykök zsákmányért ordítanak,
Istentől kérik táplálékukat,
22de ha felkél a nap,
tanyájukra húzódnak, és lehevernek.
23Az ember pedig felkel, kimegy munkájára,
és dolgozik napestig.
24Ó, Örökkévaló, számtalan csodálatos dolgot teszel,
és milyen sokfélét!
Milyen bölcsen viszed véghez valamennyit!
Az egész világot betöltik kezed alkotásai!
25Itt ez a hatalmas óceán!
Mérhetetlen tágas és széles,
mégis telve van számtalan teremtményeddel,
kicsikkel és nagyokkal!
26Hajók járnak a színén,
s hatalmas tengeri állatok#104:26 hatalmas tengeri állatok Szó szerint: „Leviatán” — az ókori legendák tengeri szörnye. játszanak benne,
a teremtményeid!
27Mind tőled várják,
hogy időben megkapják táplálékukat.
28Mikor adsz nekik, összegyűjtik,
megnyitod tenyered és megtelnek minden jóval.
29Ha elfordulsz tőlük, megrémülnek,
ha visszaveszed leheletüket,
elpusztulnak és ismét porrá lesznek.
30Mikor rájuk leheled Szellemed,
teremtményeid életre kelnek,
és megint betöltik a föld színét.
31Dicsőség az Örökkévalónak örökké,
örüljön minden teremtményének!
32Az Örökkévaló csak ránéz a Földre, és az megremeg,
ha megérinti a hegyeket, füstölögnek!
33Amíg csak élek, dicsérem az Örökkévalót!
Zsoltárokat éneklek Istenemnek, amíg vagyok!
34Fogadja szívesen énekemet!
Az Örökkévaló előtt örvendezek!
35Pusztuljanak ki a földről a bűnösök,
vesszenek el a gonoszok!
Lelkem, áldd az Örökkévalót!
Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
Jelenleg kiválasztva:
:
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International