A zsoltárok könyve 78
78
Ászáf tanítása.
1Figyelj tanításomra, népem!
Hallgass szavamra!
2Régi énekeket mondok,
ősrégi titkokat hirdetek.
3Jól ismerjük ezeket,
hiszen őseink beszélték el nekünk.
4Mi is továbbadjuk fiainknak,
elmondjuk a következő nemzedéknek,
amit az Örökkévaló tett velünk.
Elmondjuk erejét, hatalmát, csodáit,
hogy senki el ne felejtse.
5Szövetséget kötött az Örökkévaló Jákóbbal,
Törvényt adott Izráelnek.
Megparancsolta őseinknek,
hogy tanítsák erre gyermekeiket.
6Tudja meg ezt minden nemzedék,
a születendő fiak,
s felnőve ők is adják tovább fiaiknak!
7Hogy bízzanak Istenben,
el ne felejtsék csodás tetteit,
engedelmeskedjenek parancsainak.
8Ne legyenek lázadók, mint őseik:
makacs és engedetlen nemzedék,
állhatatlan és Istenhez hűtlen nép.
9Ne legyenek olyanok, mint Efraim harcosai,
az íjászok, akik megfutamodtak a csatából,
10nem tartották meg Istennel kötött Szövetségüket,
s nem követték Törvényét,
11elfelejtették nagy tetteit,
csodáit, amelyeket megmutatott nekik.
12Bizony, csodákat tett őseik szeme láttára
Cóán mezején, Egyiptomban!
13Kettéválasztotta a tengert,
hogy a vizek megálltak oldalt, mint a falak,
és népét átvezette közöttük.
14Vezette őket nappal a felhőoszloppal,
éjjel a tűzoszlop világosságával.
15Sziklát hasított meg a sivatagban,
hogy a mélyből feltörő vizekből
inni adjon népének bőségesen.
16Vizet fakasztott a sziklából,
mely úgy zúdult le, mint a folyó!
17De őseink továbbra is vétkeztek,
lázadoztak a pusztában a Felséges ellen.
18Próbára tették Istent,
ételt kértek tőle kívánságuk szerint.
19Elégedetlenkedtek, és Isten ellen beszéltek:
„Vajon tud-e nekünk enni adni a sivatagban?
20Ráütött a sziklára, és víz fakadt belőle,
patakok eredtek,
de tud-e kenyeret és húst is adni népének?”
21Hallotta ezt az Örökkévaló, és megharagudott Jákóbra,
haragra lobbant Izráel ellen,
22mert nem hittek benne,
nem bíztak segítségében.
23Majd parancsolt fent a fellegeknek,
és megnyitotta az ég ajtaját,
24mannát hullatott rájuk, mint esőt,
mennyei gabonát adott nekik eledelül.
25Angyalok kenyerét adta népének,
Isten bőséges asztalt terített nekik.
26Feltámasztotta a keleti szelet,
és erejével a déli szelet,
27fürjek tömege hullott a népre, mint az eső,
annyi madár szállt közéjük, mint a por.
28Ott értek földet a táborban,
leszálltak a sátrak közé.
29Evett a nép, ameddig jóllakott,
Isten többet adott nekik, mint amit kívántak.
30De nem fékezték kívánságukat,
még szájukban volt a hús,
31mikor Isten haragja lesújtott rájuk,
és megölte még az erőseket is.
Sok fiatal harcost is megölt.
32Mégis szüntelen vétkeztek Isten ellen,
nem bíztak csodás erejében.
33Ezért hagyta, hogy napjaik értelmetlenül teljenek,
és félelemben töltsék éveiket.
34Ha sokat megölt közülük,
a többiek hozzá fordultak segítségért.
Sietve jöttek hozzá, hogy keressék őt.
35Akkor újra eszükbe jutott, hogy Isten a Kősziklájuk,
a Felséges Isten a Megmentőjük.
36De csak szájukkal hízelegtek,
és nyelvükkel hazudtak neki,
37szívük nem volt őszinte iránta,
Szövetségéhez nem voltak hűségesek.
38Isten mégis könyörült rajtuk, megbocsátotta bűneiket,
s népét nem pusztította el.
Sokszor visszafogta haragját,
és nem engedte fellángolni dühét.
39Emlékezett rá, hogy ők csak halandó emberek,
olyanok, mint a szél,
mely elszáll, és nem tér vissza többé.
40Milyen sokszor lázadtak Isten ellen a sivatagban,
mennyit szomorították őt a pusztában!
41Újra meg újra próbára tették türelmét,
megbántották Izráel Szentjét.
42Elfelejtették csodás tetteit,
nem gondoltak a napra,
mikor megszabadította őket ellenségeik kezéből.
43Elfeledkeztek a csodákról,
amelyeket Egyiptomban vitt véghez,
és csodás megmenekülésükről Cóan mezején.
44Elfelejtették, hogyan változtatta vérré a vizeket,
hogy azoknak nem volt mit inniuk.
45Bögölyök seregét küldte,
hogy csípjék az egyiptomiakat,
és békák tömegei lepték el házaikat.
46Sáskák hadával pusztította gabonájukat,
sáskajárással kerti növényeiket,
47szőlőskertjeiket jégeső verte el,
kőeső pusztította fügefáikat.
48Háziállataikat jégeső verte agyon,
villámok sújtották nyájaikat.
49Rájuk zúdította izzó haragját:
sokféle nyomorúságot, és a pusztító angyalok seregét.
50Nem tartotta vissza dühét,
nem kímélte őket betegségtől, sőt a haláltól sem.
51Bizony, mind megölte az egyiptomiak elsőszülött fiait,
elpusztította Hám#78:51 Hám Az egyiptomiak tőle származtak. Lásd 1Móz 10:6–10. családjában az elsőszülötteket.
52Mint pásztor a nyáját, úgy vezette népét,
pásztorolta őket a pusztában, mint juhokat.
53Biztonságban vezette őket,
nem féltek az ellenségtől,
mert azokat a tenger borította el.
54Elvezette őket szent hegyéhez,
amelyet kezével formált.
55Kiűzte előlük a nemzeteket,
s földjüket szétosztotta saját népe között.
Izráel törzseit ültette az idegenek sátraiba.
56Izráel mégis folyton lázadozott a Felséges ellen,
sokszor próbára tették türelmét,
és Törvényének nem engedelmeskedtek.
57Hűtlenül hátat fordítottak, akárcsak őseik,
ellene fordultak, csalódást okoztak,
mint a kiforduló íj.
58Bosszantották bálványaikkal,
ingerelték szobraikkal.
59Látta ezt Isten, és felháborodott,
Izráel népére nagyon megharagudott.
60Elhagyta silói lakóhelyét,
sátorát, amelyben az emberek között lakott.#78:60 Ez a vers a Szent Sátorra utal, amely egy időben Silóban volt. Lásd 1Sám 4:4–11 és Jer 7:17.
61Engedte, hogy hatalma jelét fogságba vigyék,
hogy dicsősége ellenség kezébe jusson.
62Kiszolgáltatta népét az ellenség fegyverének,
megharagudott Izráelre.
63Fiatal harcosait tűz égette el,
szép leányainak nem énekeltek lakodalmi dalt.
64A papokat karddal ölték meg,
de özvegyeik nem énekelhettek sirató éneket.
65Akkor az Úr felkelt,
mint hős harcos, aki álmából felriad.
66Lesújtott az ellenségre,
visszaverte, és örökre megalázta őket.
67József családját eltaszította,
Efraim törzsét nem választotta.
68Hanem Júda törzsét választotta ki,
és a Sion hegyét szerette meg.
69Felépítette szent Templomát,
mint a magas eget,
megalapozta, mint a Földet,
hogy örökké álljon.
70Kiválasztotta Dávidot, szolgáját,
és kihozta őt a juhok aklából.
71Elhozta a szoptatós juhok közül,
hogy népét pásztorolja, Jákób utódait;
Isten örökségét, Izráelt vezesse.
72Dávid pásztorolta is őket tiszta szívvel,
és vezette bölcs kézzel.
Jelenleg kiválasztva:
A zsoltárok könyve 78: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International
A zsoltárok könyve 78
78
Ászáf tanítása.
1Figyelj tanításomra, népem!
Hallgass szavamra!
2Régi énekeket mondok,
ősrégi titkokat hirdetek.
3Jól ismerjük ezeket,
hiszen őseink beszélték el nekünk.
4Mi is továbbadjuk fiainknak,
elmondjuk a következő nemzedéknek,
amit az Örökkévaló tett velünk.
Elmondjuk erejét, hatalmát, csodáit,
hogy senki el ne felejtse.
5Szövetséget kötött az Örökkévaló Jákóbbal,
Törvényt adott Izráelnek.
Megparancsolta őseinknek,
hogy tanítsák erre gyermekeiket.
6Tudja meg ezt minden nemzedék,
a születendő fiak,
s felnőve ők is adják tovább fiaiknak!
7Hogy bízzanak Istenben,
el ne felejtsék csodás tetteit,
engedelmeskedjenek parancsainak.
8Ne legyenek lázadók, mint őseik:
makacs és engedetlen nemzedék,
állhatatlan és Istenhez hűtlen nép.
9Ne legyenek olyanok, mint Efraim harcosai,
az íjászok, akik megfutamodtak a csatából,
10nem tartották meg Istennel kötött Szövetségüket,
s nem követték Törvényét,
11elfelejtették nagy tetteit,
csodáit, amelyeket megmutatott nekik.
12Bizony, csodákat tett őseik szeme láttára
Cóán mezején, Egyiptomban!
13Kettéválasztotta a tengert,
hogy a vizek megálltak oldalt, mint a falak,
és népét átvezette közöttük.
14Vezette őket nappal a felhőoszloppal,
éjjel a tűzoszlop világosságával.
15Sziklát hasított meg a sivatagban,
hogy a mélyből feltörő vizekből
inni adjon népének bőségesen.
16Vizet fakasztott a sziklából,
mely úgy zúdult le, mint a folyó!
17De őseink továbbra is vétkeztek,
lázadoztak a pusztában a Felséges ellen.
18Próbára tették Istent,
ételt kértek tőle kívánságuk szerint.
19Elégedetlenkedtek, és Isten ellen beszéltek:
„Vajon tud-e nekünk enni adni a sivatagban?
20Ráütött a sziklára, és víz fakadt belőle,
patakok eredtek,
de tud-e kenyeret és húst is adni népének?”
21Hallotta ezt az Örökkévaló, és megharagudott Jákóbra,
haragra lobbant Izráel ellen,
22mert nem hittek benne,
nem bíztak segítségében.
23Majd parancsolt fent a fellegeknek,
és megnyitotta az ég ajtaját,
24mannát hullatott rájuk, mint esőt,
mennyei gabonát adott nekik eledelül.
25Angyalok kenyerét adta népének,
Isten bőséges asztalt terített nekik.
26Feltámasztotta a keleti szelet,
és erejével a déli szelet,
27fürjek tömege hullott a népre, mint az eső,
annyi madár szállt közéjük, mint a por.
28Ott értek földet a táborban,
leszálltak a sátrak közé.
29Evett a nép, ameddig jóllakott,
Isten többet adott nekik, mint amit kívántak.
30De nem fékezték kívánságukat,
még szájukban volt a hús,
31mikor Isten haragja lesújtott rájuk,
és megölte még az erőseket is.
Sok fiatal harcost is megölt.
32Mégis szüntelen vétkeztek Isten ellen,
nem bíztak csodás erejében.
33Ezért hagyta, hogy napjaik értelmetlenül teljenek,
és félelemben töltsék éveiket.
34Ha sokat megölt közülük,
a többiek hozzá fordultak segítségért.
Sietve jöttek hozzá, hogy keressék őt.
35Akkor újra eszükbe jutott, hogy Isten a Kősziklájuk,
a Felséges Isten a Megmentőjük.
36De csak szájukkal hízelegtek,
és nyelvükkel hazudtak neki,
37szívük nem volt őszinte iránta,
Szövetségéhez nem voltak hűségesek.
38Isten mégis könyörült rajtuk, megbocsátotta bűneiket,
s népét nem pusztította el.
Sokszor visszafogta haragját,
és nem engedte fellángolni dühét.
39Emlékezett rá, hogy ők csak halandó emberek,
olyanok, mint a szél,
mely elszáll, és nem tér vissza többé.
40Milyen sokszor lázadtak Isten ellen a sivatagban,
mennyit szomorították őt a pusztában!
41Újra meg újra próbára tették türelmét,
megbántották Izráel Szentjét.
42Elfelejtették csodás tetteit,
nem gondoltak a napra,
mikor megszabadította őket ellenségeik kezéből.
43Elfeledkeztek a csodákról,
amelyeket Egyiptomban vitt véghez,
és csodás megmenekülésükről Cóan mezején.
44Elfelejtették, hogyan változtatta vérré a vizeket,
hogy azoknak nem volt mit inniuk.
45Bögölyök seregét küldte,
hogy csípjék az egyiptomiakat,
és békák tömegei lepték el házaikat.
46Sáskák hadával pusztította gabonájukat,
sáskajárással kerti növényeiket,
47szőlőskertjeiket jégeső verte el,
kőeső pusztította fügefáikat.
48Háziállataikat jégeső verte agyon,
villámok sújtották nyájaikat.
49Rájuk zúdította izzó haragját:
sokféle nyomorúságot, és a pusztító angyalok seregét.
50Nem tartotta vissza dühét,
nem kímélte őket betegségtől, sőt a haláltól sem.
51Bizony, mind megölte az egyiptomiak elsőszülött fiait,
elpusztította Hám#78:51 Hám Az egyiptomiak tőle származtak. Lásd 1Móz 10:6–10. családjában az elsőszülötteket.
52Mint pásztor a nyáját, úgy vezette népét,
pásztorolta őket a pusztában, mint juhokat.
53Biztonságban vezette őket,
nem féltek az ellenségtől,
mert azokat a tenger borította el.
54Elvezette őket szent hegyéhez,
amelyet kezével formált.
55Kiűzte előlük a nemzeteket,
s földjüket szétosztotta saját népe között.
Izráel törzseit ültette az idegenek sátraiba.
56Izráel mégis folyton lázadozott a Felséges ellen,
sokszor próbára tették türelmét,
és Törvényének nem engedelmeskedtek.
57Hűtlenül hátat fordítottak, akárcsak őseik,
ellene fordultak, csalódást okoztak,
mint a kiforduló íj.
58Bosszantották bálványaikkal,
ingerelték szobraikkal.
59Látta ezt Isten, és felháborodott,
Izráel népére nagyon megharagudott.
60Elhagyta silói lakóhelyét,
sátorát, amelyben az emberek között lakott.#78:60 Ez a vers a Szent Sátorra utal, amely egy időben Silóban volt. Lásd 1Sám 4:4–11 és Jer 7:17.
61Engedte, hogy hatalma jelét fogságba vigyék,
hogy dicsősége ellenség kezébe jusson.
62Kiszolgáltatta népét az ellenség fegyverének,
megharagudott Izráelre.
63Fiatal harcosait tűz égette el,
szép leányainak nem énekeltek lakodalmi dalt.
64A papokat karddal ölték meg,
de özvegyeik nem énekelhettek sirató éneket.
65Akkor az Úr felkelt,
mint hős harcos, aki álmából felriad.
66Lesújtott az ellenségre,
visszaverte, és örökre megalázta őket.
67József családját eltaszította,
Efraim törzsét nem választotta.
68Hanem Júda törzsét választotta ki,
és a Sion hegyét szerette meg.
69Felépítette szent Templomát,
mint a magas eget,
megalapozta, mint a Földet,
hogy örökké álljon.
70Kiválasztotta Dávidot, szolgáját,
és kihozta őt a juhok aklából.
71Elhozta a szoptatós juhok közül,
hogy népét pásztorolja, Jákób utódait;
Isten örökségét, Izráelt vezesse.
72Dávid pásztorolta is őket tiszta szívvel,
és vezette bölcs kézzel.
Jelenleg kiválasztva:
:
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International