AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT 8:1-11

Jézus pedig útnak indult az Olajfák hegyére. Korán reggel azonban ismét megjelent a szenthelyen. Az egész nép hozzágyűlt s ő leült és úgy tanította őket. Közben az írástudók és farizeusok egy asszonyt vezettek eléje, kit házasságtörésen kaptak, és azt a középre állították. „Tanító – szóltak –, ezt az asszonyt tetten érték éppen, amikor házasságot tört. Mózes a törvényben azt parancsolta nekünk, hogy az ilyeneket meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?” De ezt csak azért mondták, kísértésképpen, hogy legyen mivel vádolniuk őt. Jézus ezalatt lehajolva ujjával írt a földre. Mikor azok kitartón kérdezték őt, felemelte fejét és ezt felelte nekik: „Aki közületek nem vétkezett, az vesse rá az első követ.” Azután megint lehajolt és tovább írt a földre. Azok, ahogy ezt hallották (lelkiismeretüktől meggyőzetve), eltávoztak, először a vének, azután a többi mind egy szálig, úgyhogy egyedül maradtak ő, meg a középen álló asszony. Ekkor felemelte fejét és megkérdezte a nőt: „Asszony, hol vannak ők? Senki sem kárhoztatott téged?” „Senki, Uram!” – felelte az, mire Jézus ezt mondta: „Én sem kárhoztatlak. Eredj el, de tovább ne vétkezzél.”