AZ ÖRÖHÍR MÁTÉ SZERINT 13:1-11

Azon a napon Jézus elment hazulról és a tó partján leült. Nagy tömeg gyűlt hozzá, úgyhogy hajóba kellett szállnia s abban ülnie. Ezalatt az egész tömeg kinn állt a parton. Sokat beszélt nekik példázatokban.” Egyszer – szólott – elment a magvető vetni. Mialatt vetett, volt olyan mag, mely az útfélre esett, jöttek is a madarak és felcsipegették. Más mag sziklás talajra esett, ahol nem volt sok föld, az hamar ki is hajtott, mert nem volt mély földje, de amikor a nap felkelt, elperzselődött s mivel nem volt gyökere, elszáradt. Megint más mag tövis közé esett, s amikor a tövis felnőtt, elfojtotta. Más mag végre termő földbe esett és megtermette gyümölcsét, egyik százannyit, a más a hatvanszorosát, megint más harmincannyit. Kinek van füle, hallja meg!” Ekkor tanítványai hozzámentek s megkérdezték: „Miért beszélsz nekik példázatokban?” Ezt felelte: „Mert néktek adták meg, hogy a mennyek királyságának titkait megismerjétek, azoknak nincs megadva.