AZ ÖRÖHÍR MÁRK SZERINT 12:28-44

AZ ÖRÖHÍR MÁRK SZERINT 12:28-44 CSIA

Az egyik írástudó, miután hallotta vitájukat, hozzáment és látva, hogy helyesen felelt meg nekik, megkérdezte tőle: „Mindegyik közül melyik parancsolat az első?” „Az első ez: – felelte Jézus – Halljad Izráel, az Úr a mi Istenünk egy Úr! Szeresd hát az Urat, Istenedet egész szívedből, egész lelkedből, egész gondolkodásodból és minden egész erődből! A második ez: Szeresd felebarátodat, mint magadat! Más ezeknél nagyobb parancsolat nincsen!” „Helyesen van Tanító – válaszolt neki az írástudó –, a valóságnak megfelelően mondtad, hogy egy az Isten és nincs több rajta kívül. Továbbá, hogy egész szívből, teljes belátásból és egész erődből szeretni Őt és szeretni felebarátunkat, mint magunkat: több minden egészen égő és véres áldozatnál.” Jézus mikor észrevette, hogy értelmesen felelt, így szólt hozzá: „Nem messze vagy az Isten Királyságától.” Többé azután senki sem merte őt megkérdezni. Amikor Jézus a templomban tanított, előhozta ezt a kérdést: „Hogy mondhatják az írástudók, hogy a Krisztus Dávidnak a Fia? Maga Dávid a Szent Szellem által ezt mondta: Szólt az Úr az én Uramnak: Ülj le jobbom felől, míg ellenségeidet lábad alá nem vetem! Maga Dávid mondja őt Urának. Honnan fia hát neki?” A nagy tömegnek öröm volt hallgatnia őt. Tanítás közben így szólt egyszer: „Őrizkedjetek az írástudóktól, kiknek az a kívánságuk, hogy palástban járhassanak, és a piacokon köszöntsék őket, a zsinagógában elől üljenek, a lakomákon az első helyeket szeretik. Az özvegyek házát ők eszik föl, bár színből hosszan imádkoznak. Ezeknek bőségesebben jár ki majd az ítélet!” Aztán leült a persely ellenében és figyelte, hogy a tömeg hogyan dobja pénzét a perselybe. Sok gazdag sokat vetett. Majd jött egy szegény özvegy és két fillért dobott, azaz egy negyed pénzt. Magához szólította tanítványait és így szólt hozzájuk: „Bizony azt mondom nektek, hogy ez a szegény özvegy mindazoknál többet vetett, akik a perselybe dobtak. Mert mindenki a feleslegéből vetett, de ez a maga szűkösségéből mindenét bedobta, amije volt, még a betevő falatját is.”