AZ ÖRÖHÍR MÁRK SZERINT 2:1-17

Napok múltán újra Kapernaumba ment s elment a híre, hogy otthon van. Sokan összegyűltek, úgyhogy még az ajtónál sem maradt férőhely. Hirdette nekik az igét. Ekkor emberek érkeztek hozzá, akik egy gutaütöttet hoztak. Négyen emelték. Mivel a tömeg miatt nem voltak képesek bevinni hozzá, ott, ahol volt, a tetőt bontották meg, s miután kivésték azt, a hordágyat, amelyen a gutaütött feküdt, leeresztették. Jézus miután látta hitüket, így szólt a gutaütötthöz: „Gyermekem, meg vannak bocsátva vétkeid!” Ott ült néhány írástudó is, kik szívükben ezt fontolgatták: „Miért beszél ez így? Káromol! Ki engedheti el a vétkeket az egyetlen Istenen kívül?” Jézus szellemével azonnal felismerte, hogy milyen fontolgatások ébrednek bennük s megszólította őket: „Miért fontolgatjátok ezeket szívetekben? Mi könnyebb, azt mondani-e a gutaütöttnek, hogy vétkeid meg vannak bocsátva, vagy ezt mondani: Kelj fel, emeld fel a hordágyadat és járj! Hogy azonban lássátok, hogy az ember Fia felhatalmazást kapott arra, hogy vétkeket a földön megbocsásson, – odaszólt a gutaütötthöz: Azt mondom neked, kelj fel, emeld fel hordágyadat és eredj haza!” Az fel is kelt, tüstént felemelte hordágyát s kiment mindenki szemeláttára, úgyhogy valamennyien magukon kívül voltak és Istent dicsőítették.” Sohasem láttunk ilyesmit” – mondották. Megint kiment a tó partjára s hozzáment az egész tömeg, ő pedig tanította őket. Menetközben meglátta Lévit, az Alfeus fiát, amint a vámnál ült és megszólította: „Kövess engem!” Mire az felkelt és követte. Történt aztán, hogy Lévi házában asztalhoz dőlt és sok vámszedő és vétkező is asztalhoz dőlt vele és tanítványaival. Sokan voltak tudniillik és követték őt. Mikor azonban a farizeusok közül való írástudók meglátták, hogy a vétkezőkkel és vámszedőkkel együtt eszik, ezt mondták tanítványainak: „A vámszedőkkel és vétkezőkkel eszik együtt?” Ahogy ezt Jézus meghallotta, így szólt hozzájuk: „Az erejükben levőknek nincs szükségük orvosra, csak a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy igazságosokat hívjak, hanem hogy vétkezőket.”