PÁL LEVELE A RÓMAIAKHOZ 11
11
1 Kérdem hát: Csak nem taszította el Isten az ő népét? Szó sem lehet róla. Hisz én is izraelita vagyok, Ábrahám magvából, Benjámin törzséből.
2 Isten nem taszította el népét, melyet eleve felismert. Hát nem tudjátok, hogy Illés történetével mit akar mondani az írás? Hogy hogyan beszél Illés Istenhez Izráel ellen?
3 „Uram, prófétáidat meggyilkolták, oltáraidat lerontották, én maradtam meg egyedül, és nekem is lelkemre törnek.”
4 És mit is mond erre az isteni kijelentés? „Meghagytam magamnak hétezer férfiút, akik nem hajtottak térdet Baálnak.”
5 Ugyanígy a kegyelem kiválasztásához ragaszkodva, a mai időben is hagyott maradékot Isten.
6 Ha kegyelemből tette, akkor nem tettek alapján, mert akkor a kegyelem nem volna már kegyelem.
7 Mi hát a helyzet? Izráel azt, amit keres, nem érte el, a kiválasztottak ellenben elérték, míg a többiek megkövesedtek, ahogy írva is áll:
8 „Isten a bódultság szellemét adta nekik egész a mai napig: oly szemet, mely nem lát, és olyan fület, mely nem hall.”
9 Dávid meg ezt mondja: „Asztaluk tőrré legyen nékik és hálóvá, megbotlássá és visszafizetéssé,
10 szemük sötétedjék el, hogy ne lássanak, hátukat mindenkorra görbítsd meg.”
11 Kérdem hát: Azért botlottak meg, hogy végképp elessenek? Szó sem lehet róla. Elesésük menekülést hoz a nemzeteknek, hogy később ők maguk féltékenységre ingerlődjenek.
12 Ha pedig elesésük gazdagságot hozott a világnak, és vereségük gazdagságot szerzett a nemzeteknek, mennyivel többet jelent majd teljességre jutásuk.
13 Hozzátok, nemzetekhez szólok: Amennyiben én a nemzetek apostola vagyok, szolgálatomnak szereznék dicsőséget azzal,
14 ha saját húsomat valamiképpen féltékenységre ingerelhetném, és közülük egyeseket megmenthetnék.
15 Mert ha elvettetésük a világnak megbékülést hozott, mi mást hozhat akkor visszafogadtatásuk, mint halottak közül feltámadó életet?
16 Ha pedig a zsenge szent, a tészta is az lesz. Ha a gyökér szent, az ágak is azok.
17 Ha az ágak közül egyeseket kitörtek és téged vadolajfa létedre helyükbe oltottak, úgyhogy a szelíd olajfa bőzsírú gyökerének vele együtt részesévé lettél,
18 ne dicsekedjél az ágak ellenében. Ha mégis dicsekednél, tudd meg: Nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.
19 Azt mondod: Kitörték az ágakat, hogy engem beoltsanak?
20 Helyes. Hitetlenség az oka, hogy kitörték őket, téged pedig a hit tart egyenesen. Ne jártasd eszed a magas dolgokon, hanem félj.
21 Ha az Isten a természetes ágakat nem kímélte, téged sem fog megkímélni.
22 Tekints azért Isten jóságos és szigorú voltára, az elesőkkel szemben Isten szigorúságára, veled szemben jóságos voltára, ha ugyan a jóságosságnál megmaradsz, egyébként téged is kivágnak.
23 Azokat, ha nem maradnak meg a hitetlenségben, újra be fogja oltani, Istennek van arra hatalma, hogy újra beoltsa őket.
24 Ha téged a természetednek megfelelő vadolajfából kivághattak, és természet ellenére a nemes olajfába beolthattak, mennyivel inkább fogják őket a magukéba, a természetüknek megfelelő olajfába beoltani.
25 Mert hogy ne a magatok eszétől vezettessétek magatokat testvéreim, akarom, hogy értsétek meg azt a titkot, hogy részleges megkövesedés támadt Izráelen mindaddig, míg a nemzetekből kiváló, teljes szám be nem jut.
26 Így fog aztán egész Izráel megmenekülni, mint írva van: „Megérkezik Sionból az, aki kiragadja őket, aki Jákóbtól az istentelenséget elhárítja,
27 és akkor én ilyen szövetséget kötök velük: Elveszem vétkeiket.”
28 Az örömüzenetnek megfelelően most ugyan ellenségek tiértetek, a kiválasztásnak megfelelően azonban szeretettek az atyákért.
29 Mert a kegyelemajándékok és Isten meghívása megbánhatatlanok.
30 Mert ahogy egykor ti is megtagadtátok az engedelmességet Istennek, most ellenben ezek engedetlensége következtében könyörületet nyertetek,
31 úgy ők is – most ugyan megtagadták a rajtatok gyakorolt könyörülettel szemben az engedelmességet – azért, hogy utóbb ők is könyörületet nyerjenek.
32 Mert az Isten az összes embereket engedetlenségbe zárta össze, hogy valamennyin könyörülhessen.
33 Óh milyen mélységesen gazdag Istennek bölcsessége és tudománya. Milyen kifürkészhetetlenek ítéletei és kinyomozhatatlanok útjai.
34 Ugyan kiismerte-e valaki az Úr értelmét? Lett-e valaki neki tanácsosa?
35 Adott-e valaki neki előre, hogy annak visszafizetését várhassa?
36 Mert belőle jött elő, rajta keresztül megy és őfelé halad minden. Övé a dicsőség mind az örök korokig. Ámen.
Jelenleg kiválasztva:
PÁL LEVELE A RÓMAIAKHOZ 11: CSIA
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
PÁL LEVELE A RÓMAIAKHOZ 11
11
1 Kérdem hát: Csak nem taszította el Isten az ő népét? Szó sem lehet róla. Hisz én is izraelita vagyok, Ábrahám magvából, Benjámin törzséből.
2 Isten nem taszította el népét, melyet eleve felismert. Hát nem tudjátok, hogy Illés történetével mit akar mondani az írás? Hogy hogyan beszél Illés Istenhez Izráel ellen?
3 „Uram, prófétáidat meggyilkolták, oltáraidat lerontották, én maradtam meg egyedül, és nekem is lelkemre törnek.”
4 És mit is mond erre az isteni kijelentés? „Meghagytam magamnak hétezer férfiút, akik nem hajtottak térdet Baálnak.”
5 Ugyanígy a kegyelem kiválasztásához ragaszkodva, a mai időben is hagyott maradékot Isten.
6 Ha kegyelemből tette, akkor nem tettek alapján, mert akkor a kegyelem nem volna már kegyelem.
7 Mi hát a helyzet? Izráel azt, amit keres, nem érte el, a kiválasztottak ellenben elérték, míg a többiek megkövesedtek, ahogy írva is áll:
8 „Isten a bódultság szellemét adta nekik egész a mai napig: oly szemet, mely nem lát, és olyan fület, mely nem hall.”
9 Dávid meg ezt mondja: „Asztaluk tőrré legyen nékik és hálóvá, megbotlássá és visszafizetéssé,
10 szemük sötétedjék el, hogy ne lássanak, hátukat mindenkorra görbítsd meg.”
11 Kérdem hát: Azért botlottak meg, hogy végképp elessenek? Szó sem lehet róla. Elesésük menekülést hoz a nemzeteknek, hogy később ők maguk féltékenységre ingerlődjenek.
12 Ha pedig elesésük gazdagságot hozott a világnak, és vereségük gazdagságot szerzett a nemzeteknek, mennyivel többet jelent majd teljességre jutásuk.
13 Hozzátok, nemzetekhez szólok: Amennyiben én a nemzetek apostola vagyok, szolgálatomnak szereznék dicsőséget azzal,
14 ha saját húsomat valamiképpen féltékenységre ingerelhetném, és közülük egyeseket megmenthetnék.
15 Mert ha elvettetésük a világnak megbékülést hozott, mi mást hozhat akkor visszafogadtatásuk, mint halottak közül feltámadó életet?
16 Ha pedig a zsenge szent, a tészta is az lesz. Ha a gyökér szent, az ágak is azok.
17 Ha az ágak közül egyeseket kitörtek és téged vadolajfa létedre helyükbe oltottak, úgyhogy a szelíd olajfa bőzsírú gyökerének vele együtt részesévé lettél,
18 ne dicsekedjél az ágak ellenében. Ha mégis dicsekednél, tudd meg: Nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.
19 Azt mondod: Kitörték az ágakat, hogy engem beoltsanak?
20 Helyes. Hitetlenség az oka, hogy kitörték őket, téged pedig a hit tart egyenesen. Ne jártasd eszed a magas dolgokon, hanem félj.
21 Ha az Isten a természetes ágakat nem kímélte, téged sem fog megkímélni.
22 Tekints azért Isten jóságos és szigorú voltára, az elesőkkel szemben Isten szigorúságára, veled szemben jóságos voltára, ha ugyan a jóságosságnál megmaradsz, egyébként téged is kivágnak.
23 Azokat, ha nem maradnak meg a hitetlenségben, újra be fogja oltani, Istennek van arra hatalma, hogy újra beoltsa őket.
24 Ha téged a természetednek megfelelő vadolajfából kivághattak, és természet ellenére a nemes olajfába beolthattak, mennyivel inkább fogják őket a magukéba, a természetüknek megfelelő olajfába beoltani.
25 Mert hogy ne a magatok eszétől vezettessétek magatokat testvéreim, akarom, hogy értsétek meg azt a titkot, hogy részleges megkövesedés támadt Izráelen mindaddig, míg a nemzetekből kiváló, teljes szám be nem jut.
26 Így fog aztán egész Izráel megmenekülni, mint írva van: „Megérkezik Sionból az, aki kiragadja őket, aki Jákóbtól az istentelenséget elhárítja,
27 és akkor én ilyen szövetséget kötök velük: Elveszem vétkeiket.”
28 Az örömüzenetnek megfelelően most ugyan ellenségek tiértetek, a kiválasztásnak megfelelően azonban szeretettek az atyákért.
29 Mert a kegyelemajándékok és Isten meghívása megbánhatatlanok.
30 Mert ahogy egykor ti is megtagadtátok az engedelmességet Istennek, most ellenben ezek engedetlensége következtében könyörületet nyertetek,
31 úgy ők is – most ugyan megtagadták a rajtatok gyakorolt könyörülettel szemben az engedelmességet – azért, hogy utóbb ők is könyörületet nyerjenek.
32 Mert az Isten az összes embereket engedetlenségbe zárta össze, hogy valamennyin könyörülhessen.
33 Óh milyen mélységesen gazdag Istennek bölcsessége és tudománya. Milyen kifürkészhetetlenek ítéletei és kinyomozhatatlanok útjai.
34 Ugyan kiismerte-e valaki az Úr értelmét? Lett-e valaki neki tanácsosa?
35 Adott-e valaki neki előre, hogy annak visszafizetését várhassa?
36 Mert belőle jött elő, rajta keresztül megy és őfelé halad minden. Övé a dicsőség mind az örök korokig. Ámen.
Jelenleg kiválasztva:
:
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be