Cselekedetek 7

7
István első vértanú prédikácziója, elragadtatása és halála
1Monda pedig a főpap: Vajjon így vannak-é hát ezek? 2Ő pedig monda: Férfiak, atyámfiai és atyák, halljátok meg! A dicsőségnek Istene megjelenék a mi atyánknak, Ábrahámnak, mikor Mezopotámiában vala, minekelőtte Háránban lakott, 3És monda néki: Eredj ki a te földedből #1 Móz. 12,1–3. és a te nemzetséged közül, és jer arra a földre, a melyet mutatok néked. 4Akkor kimenvén a Káldeusok földéből, lakozék Háránban: #1 Móz. 11,31.32. és onnét, minekutána megholt az ő atyja, kihozta őt e földre, a melyen ti most laktok: 5És nem adott néki abban örökséget csak egy lábnyomnyit is: és azt ígérte, hogy néki adja azt birtokul és az ő magvának #1 Móz. 12,7. 13,15. ő utána, holott nem vala néki gyermeke. 6Szólt pedig az Isten akképen, hogy az ő magva zsellér lészen idegen földön, és szolgálat alá vetik azt, és nyomorgatják, #1 Móz. 15,13.16. négyszáz esztendeig. 7De azt a népet, melynek szolgálnak, én #1 Móz. 15,14. megítélem, monda az Isten: és ezek után kijőnek, és szolgálnak nékem e helyen. 8És adta néki a körülmetélés #1 Móz. 17,9.10. szövetségét: és így nemzé Izsákot, #1 Móz. 21,2–4. és körülmetélé őt nyolczadnapon; és Izsák Jákóbot, #1 Móz. 25,21.26. és Jákób a #1 Móz. 29,31–35. 30,5–24. tizenkét pátriárkhát. 9A pátriárkhák pedig irígységből eladák Józsefet Égyiptomba; #1 Móz. 37,4.28. de Isten vele vala, 10És megszabadítá őt minden nyomorúságából, és ada néki kedvességet és bölcseséget a Faraó előtt, Égyiptom királya előtt, ki őt Égyiptom fölé és az ő egész háza fölé #1 Móz. 41,38–44. kormányzóul állatá. 11Következék pedig éhség Égyiptom és Kanaán egész földére, és nagy nyomorúság; és nem találnak vala eledelt a mi atyáink. 12Mikor pedig meghallotta Jákób, hogy Égyiptomban van gabona, #1 Móz. 42,2–3. elküldé először a mi atyáinkat. 13És második alkalommal fölismerék Józsefet testvérei, #1 Móz. 45,1–3. és a Faraó megtudá a József nemzetségét. 14És József elküldvén, magához hívatá az ő atyját, Jákóbot, és #1 Móz. 46,27. 2 Móz. 1,5. 5 Móz. 10,22. egész hetvenöt lélekből álló nemzetségét. 15Leméne azért #1 Móz. 46,5–7. Jákób Égyiptomba, és meghala #1 Móz. 49,33. 2 Móz. 1,6. ő és a mi atyáink; 16És elvitetének Sikembe, és helyheztetének a sírba, melyet Ábrahám vett vala ezüstpénzen, Emmórnak, a Sikem atyjának #1 Móz. 23,16. 33,19. 50,13. Józs. 24,32. fiaitól. 17Mikor pedig elközelgetett az ígéretnek ideje, #1 Móz. 15,16. melyet Isten esküvel ígért Ábrahámnak, megnevekedék a nép és #2 Móz. 1,7. 4 Móz. 1,45–47. megsokasodék Égyiptomban, 18Mindaddig, mígnem más király támada, #2 Móz. 1,8–22. ki nem ismeri vala Józsefet. 19Ez a mi nemzetségünkkel álnokul bánva nyomorgatta a mi atyáinkat, hogy magzataikat kitétesse, hogy életben ne maradjanak. 20Akkor születék Mózes, és #2 Móz. 2,2. Zsid. 11,23. ékes vala az Isten előtt. Ez három hónapig atyja házában tartaték. 21Mikor pedig kitétetett, a Faraó leánya felvevé, és felnevelé #2 Móz. 2,10. őt a saját fia gyanánt. 22És Mózes taníttaték az Égyiptombeliek minden bölcseségére; és hatalmas vala beszédben és cselekedetben. 23Mikor pedig negyvenéves kora betölt, eszébe jutott, hogy meglátogassa atyjafiait, az Izráel #2 Móz. 2,11.12. fiait. 24És mikor látta, hogy egyik bántalommal illettetik, megoltalmazá, és az égyiptomi embert megölvén, bosszút álla azért, a ki bosszúsággal illettetett. 25És azt gondolá, hogy az ő atyjafiai megértik, hogy az Isten az ő keze által ád nékik szabadulást; de azok nem értették meg. 26Másnap meg olyankor jelent meg köztük, #2 Móz. 2,13.14. mikor összevesztek, és inté őket békességre, mondván: Férfiak, testvérek vagytok ti; miért illetitek egymást bosszúsággal? 27De az, a ki felebarátját bántalmazta, elutasítá őt magától, mondván: Kicsoda tett téged fejedelemmé és bíróvá mi rajtunk? 28Csak nem akarsz engem is megölni, miképen megöléd tegnap az égyiptomit? 29E beszédre aztán Mózes elfuta és lőn jövevény a Midián földén, #2 Móz. 2,15.21.22. a hol két fia születék. 30És negyven esztendő elteltével megjelenék néki a Sínai hegy pusztájában az Úrnak angyala #2 Móz. 3,1–6. csipkebokornak tüzes lángjában. 31Mózes pedig mikor meglátta, elcsodálkozék a látáson. Mikor pedig oda méne, hogy megszemlélje, lőn az Úrnak szava ő hozzá: 32Én vagyok #2 Móz. 3,6.15.16. a te atyáidnak Istene, Ábrahámnak Istene, és Izsáknak Istene, és Jákóbnak Istene. Mózes pedig megrémülvén, nem meré megnézni. 33Az Úr pedig monda néki: Oldozd le sarudat #Józs. 5,15. lábaidról; mert a hely, a melyen állasz, szent föld. 34Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, mely Égyiptomban van, és az ő fohászkodásukat #2 Móz. 3,7–10. meghallgattam, és azért szállottam le, hogy őket megszabadítsam; most azért jőjj, elküldelek téged Égyiptomba. 35Ezt a Mózest, a kit megtagadának, mondván: Ki tett téged #vers 27. fejedelemmé és bíróvá? ezt az Isten fejedelmül és szabadítóul küldé angyal keze által, a ki megjelent néki a #2 Móz. 3,2–10. csipkebokorban. 36Ez hozta ki őket, csodákat és jeleket tévén #2 Móz. 7,10.12.20. Égyiptomnak földében és a Verestengeren #2 Móz. 14,21–28. és a pusztában negyven #2 Móz. 15,25. 17,5.6. esztendeig. 37Ez ama Mózes, ki az Izráel fiainak ezt mondotta: Prófétát támaszt néktek #5 Móz. 18,15.18. az Úr, a ti Istentek, a ti atyátokfiai közül, mint engem: azt hallgassátok. 38Ez az, a ki ott volt a gyülekezetben a pusztában a Sinai #2 Móz. 20,21. 34,28.32. hegyen vele beszélő angyallal és a mi atyáinkkal: ki élő #5 Móz. 32,47. Zsid. 4,12. 1 Pét. 1,23. igéket vőn, hogy nékünk adja; 39A kinek nem akartak engedni a mi atyáink, hanem eltaszíták maguktól, és szívökben Égyiptom felé fordulának, 40Ezt mondván Áronnak: Csinálj nékünk #2 Móz. 32,1. isteneket, kik előttünk járjanak: mert ez a Mózes, ki minket Égyiptom földéből kihozott, nem tudjuk, mi történt ő vele. 41És borjúképet #2 Móz. 32,2–6. csinálának azokban a napokban, és áldozatot vivének a bálványnak, és gyönyörködének az ő kezeik csinálmányaiban. 42Az Isten pedig elfordula, és adá őket, hogy szolgáljanak az ég #Jer. 19,13. Róm. 1,25. seregének; a mint meg van írva #Ámós 5,25–27. a próféták könyvében: Vajjon áldozati barmokat és áldozatokat hoztatok-é nékem negyven esztendeig a pusztában, Izráelnek háza? 43Sőt inkább hordoztátok a #3 Móz. 18,21. 20,2. 1 Kir. 11,7. 2 Kir. 23,10. Molok sátorát, és a ti istenteknek, Remfánnak csillagát, a képeket, melyeket csináltatok, hogy azokat imádjátok: elviszlek azért titeket Babilónon túl. 44A bizonyságnak sátora a mi atyáinknál volt a pusztában, a mint parancsolta az, a ki mondotta Mózesnek, hogy azt arra a mintára #2 Móz. 25,40. csinálja, melyet látott vala. 45Melyet a mi atyáink átvévén, be is hoztak #Józs. 3,13–15. Józsuéval, mikor birodalmukba vették a pogányokat, kiket kiűzött az Isten a mi atyáink színe elől, mind a Dávidnak napjaiig; 46Ki kegyelmet talált az Isten #1 Sám. 13,14. előtt, és könyörgött, hogy hajlékot #2 Sám. 7,2. 1 Krón. 17,1. Zsolt. 132,2–5. találhasson a Jákób Istenének. 47Salamon építe pedig néki #1 Kir. 6,1. 2 Krón. 3,1. házat. 48De ama Magasságos nem kézzel csinált templomokban lakik, #1 Kir. 8,27. 2 Krón. 6,18. mint a próféta mondja: 49A menny nékem ülőszékem, #Ésa. 66,1.2. a föld pedig az én lábaimnak zsámolya; micsoda házat építhettek nékem? azt mondja az Úr, vagy melyik az én nyugodalmamnak helye? 50Nem az én kezem csinálta-é mindezeket? 51Kemény nyakú és körülmetéletlen szívű és fülű emberek, ti mindenkor a Szent Léleknek ellene igyekeztek, mint atyáitok, #5 Móz. 9,6. Ésa. 63,10. Jer. 6,10. 9,26. ti azonképen. 52A próféták közül kit nem üldöztek a #Mát. 5,12. Luk. 11,47–51. ti atyáitok? és megölték azokat, a kik eleve hirdették amaz Igaznak eljövetelét: kinek ti most árulóivá és gyilkosaivá #rész3,14.15. lettetek; 53Kik a törvényt angyalok #vers 38. Gal. 3,19. Zsid. 2,2. rendelésére vettétek, és nem tartottátok meg. 54Mikor pedig ezeket hallották, szívükben dühösködnek és fogaikat csikorgatják vala ő ellene. 55Mivel pedig teljes vala Szent Lélekkel, #rész6,3.5. a mennybe függesztvén szemeit, látá Istennek dicsőségét, és Jézust állani az Istennek jobbja #Mát. 26,64. Márk 14,62. Luk. 22,69. Róm. 8,34. felől, 56És monda: Ímé látom az egeket megnyilni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felől állani. 57Felkiáltván pedig nagy fenszóval, füleiket bédugák, és egyakarattal reá rohanának; 58És kiűzvén #3 Móz. 24,14.16. a városon kívül, megkövezék: a tanúbizonyságok #rész6,13. 5 Móz. 17,7. pedig felsőruháikat #rész22,20. egy Saulus nevezetű ifjú lábaihoz rakták le. 59Megkövezék azért Istvánt, ki imádkozik és ezt mondja vala: Uram Jézus, vedd magadhoz az én #Zsolt. 31,6. Luk. 23,46. lelkemet! 60Térdre esvén pedig, nagy fenszóval kiálta: Uram, ne tulajdonítsd #Luk. 23,34. Mát. 5,44. nékik e bűnt! És ezt mondván, elaluvék.

Jelenleg kiválasztva:

Cselekedetek 7: HUNK

Kiemelés

Megosztás

Másolás

None

Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be