Ézsaiás 6

6
Ézsaiás elhívatása
1Uzzijjá király halála évében láttam az Urat, amint egy trónon ült. Magasztos volt és felséges; palástja betöltötte a templomot. 2Szeráfok álltak mellette, hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel az arcát takarta el, kettővel a lábát takarta el, kettővel pedig repült. 3Ezt harsogták egymásnak felváltva:
Szent, szent, szent a Seregek Ura,
dicsősége betölti az egész földet!
4A hangos kiáltástól megremegtek a küszöbök eresztékei, és a templom megtelt füsttel. 5Ekkor megszólaltam:
Jaj nekem! Elvesztem,
mert tisztátalan ajkú vagyok,
és tisztátalan ajkú nép között lakom.
Hiszen a Királyt, a Seregek Urát
látták szemeim!
6Ekkor odarepült hozzám egy szeráf,
kezében parázs volt,
amelyet fogóval vett le az oltárról.
7Számhoz érintette, és ezt mondta:
Íme, ez megérintette ajkadat,
bűnöd el van véve,
vétked meg van bocsátva.
8Majd az Úr szavát hallottam,
amint ezt kérdezi:
Kit küldjek el,
ki lesz a követünk?
Én ezt mondtam:
Itt vagyok, engem küldj!
9Ő így felelt: Menj,
és mondd meg ennek a népnek:
Hallván halljatok, de ne értsetek,
látván lássatok, de ne ismerjetek!
10Tedd kövérré e nép szívét,
tedd süketté a fülét,
és kösd be a szemét,
hogy szemével ne lásson,
fülével ne halljon,
szívével ne értsen,
és megtérve meg ne gyógyuljon.
11Megkérdeztem:
Meddig tart ez, Uram?
Ő így felelt: Míg el nem pusztulnak
és lakatlanok nem lesznek a városok,
a házak elhagyatottá nem lesznek,
a föld pedig pusztává nem válik.
12Eltávolítja az Úr az embert,
és nagyon elhagyott lesz az ország.
13Ha megmarad belőle egy tized,
azt is újból pusztulás éri,
ahogy a csernek vagy a tölgynek
a kivágás után lelegelik az új hajtásait.
De egy ilyen hajtás végül szent maggá válik!

Jelenleg kiválasztva:

Ézsaiás 6: RÚF

Kiemelés

Megosztás

Másolás

None

Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be