Jeremiás 13
13
Az övről mondott példázat
1Ezt mondta nekem az Úr: Menj, vegyél magadnak egy lenvászon övet, és kösd a derekadra! Ne engedd, hogy víz érje! 2Meg is vettem az övet az Úr parancsa szerint, és a derekamra kötöttem.
3Másodszor így szólt hozzám az Úr igéje: 4Fogd az övet, amelyet vettél, és a derekadon van! Indulj, menj el az Eufráteszhez, és rejtsd el ott egy sziklahasadékban! 5Elmentem tehát, és elrejtettem az Eufrátesznél, ahogyan az Úr parancsolta nekem.
6Hosszú idő múlva ezt mondta nekem az Úr: Indulj, menj el az Eufráteszhez, és vedd elő az övet, amelyről azt parancsoltam, hogy rejtsd el ott! 7Elmentem az Eufráteszhez, megkerestem és elővettem az övet onnan, ahová elrejtettem. És íme, az öv tönkrement, egészen hasznavehetetlen volt.
8Ekkor így szólt hozzám az Úr igéje: 9Ezt mondja az Úr: Így teszem tönkre Júda és Jeruzsálem nagy-nagy kevélységét! 10Ez a gonosz nép nem akar hallgatni az én beszédemre, megátalkodott szívük szerint élnek, és más isteneket követnek, azokat tisztelik és imádják. De olyan lesz ez a nép, mint ez az öv: egészen hasznavehetetlen. 11Mert ahogyan az ember szorosan a derekára köti az övet, úgy kötöttem magamhoz Izráel és Júda egész házát – így szól az Úr –, hogy az én népem legyenek, hírnevem, dicséretem és tiszteletem növekedésére. De ők nem hallgattak rám.
A boroskorsók példázata
12Mondd el nekik ezt az igét: Így szól az Úr, Izráel Istene: Minden korsót meg kell tölteni borral! És ha azt mondják neked: Talán mi nem tudjuk, hogy minden korsót meg kell tölteni borral? – 13akkor ezt válaszold nekik: Így szól az Úr: Majd én megtöltöm ennek az országnak minden lakóját, a Dávid trónján ülő királyokat, a papokat, a prófétákat és Jeruzsálem minden lakóját részegítő itallal. 14Összetöröm őket, egyiket a másikkal, az apákat a fiakkal együtt – így szól az Úr. Nem kímélem és nem szánom őket, nem irgalmazok nekik, amikor elpusztítom őket!
Óvás az elbizakodottságtól
15Hallgassatok, figyeljetek,
ne legyetek kevélyek,
mert az Úr szól.
16Dicsőítsétek az Urat, a ti Isteneteket,
mielőtt sötétséget támaszt,
és mielőtt elbotlanátok
a homályba borult hegyeken.
Világosságra vártok, de az Úr
vakhomályt hoz el,
és sűrű sötétséget támaszt.
17Ha nem hallgattok rám,
titkon sírni fogok kevélységetek miatt.
Áradnak könnyeim,
hull szememből a könny,
mert fogságba kerül az Úr nyája.
18Mondd meg a királynak
és az anyakirálynőnek:
Alázkodjatok meg, és üljetek a porba,
mert leesett fejetekről
ékes koronátok!
19Körül vannak zárva
a Délvidék városai,
nincs aki felszabadítsa őket.
Fogságba viszik egész Júdát,
fogságba mindenestül.
Panaszdal Jeruzsálem fölött
20Tekints föl, Jeruzsálem, és nézd:
jönnek már északról!
Hol van a rád bízott nyáj,
pompás juhnyájad?
21Mit fogsz mondani,
amikor föléd rendeli,
nyakadba ülteti azokat az Úr,
akiket barátokká akartál tenni?
Nem vesznek-e erőt
rajtad a fájdalmak,
mint a vajúdó asszonyon?
22Ha pedig ezt kérded magadtól:
Miért történt ez velem? –
sok bűnöd miatt rántják le ruhádat,
és követnek el rajtad erőszakot.
23Ha majd fehérre változtatja
bőrét az etióp,
vagy ha a párduc elrejti foltjait,
akkor tudtok ti is jót tenni,
úgy megtanultátok a rosszat!
24Úgy szétszórom őket,
akár a pelyvát,
amelyet elsodor a pusztai szél.
25Ez lesz a sorsod, ezt mérem ki rád
– így szól az Úr –,
mert elfeledtél engem,
és hazugságban bíztál!
26Ezért én is arcodra borítom ruhádat,
hogy kilássék gyalázatod.
27Bujaságodat, vihogásodat,
fajtalan paráznaságodat
és bálványaidat ott látom
a halmokon és a mezőn.
Jaj neked, Jeruzsálem!
Nem akarsz megtisztulni.
Mikor lesz ennek vége?!
Jelenleg kiválasztva:
Jeremiás 13: RÚF
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Hungarian Protestant New Translation Revised © Hungarian Bible Society, 2014