Majd ezt mondta:
Ha valaki elbocsátja feleségét,
és az eltávozva férjétől
egy másik férfié lesz,
vajon visszatérhet-e megint hozzá?
Nem válna-e ezzel
gyalázatossá az ország?
Te pedig, aki sok barátoddal paráználkodtál,
vissza akarsz térni hozzám? – így szól az ÚR.
Nézz föl a hegytetőkre, és lásd meg:
hol nem háltak veled?
Kiültél eléjük az útra,
mint az arab a pusztában:
gyalázatossá tetted az országot
paráznaságoddal és gonoszságoddal.
Ezért maradt el a tavaszi eső,
és nem esett őszi eső sem.
Mégis olyan a homlokod,
mint egy paráznáé,
félredobtál minden szemérmet.
Bezzeg most így kiáltasz hozzám: Atyám!
Ifjúságomtól fogva te vagy a segítőm!
Örökké tart-e haragod,
megmarad mindvégig?
Így beszélsz, de közben folytatod
rossz életedet, ahogy csak bírod.
Ezt mondta nekem az ÚR Jósiás király idejében: Láttad, hogy mit művelt az elpártolt Izráel? Eljárt minden magas hegyre, minden zöldellő fa alá, és ott paráználkodott. Így szóltam, miután mindezt elkövette: Térj vissza hozzám! – de nem tért vissza. Látta ezt hűtlen húga, Júda. És bár látta, hogy a sok házasságtörés miatt elbocsátottam az elpártolt Izráelt, és kiadtam válólevelét, mégsem félt húga, a hűtlen Júda, hanem elkezdett ő is paráználkodni. Így történt, hogy könnyelmű paráznaságával gyalázatossá tette az országot, hiszen kővel is, fával is paráználkodott.