Jób 9
9
Jób második válasza: Istennek mindig igaza van
1Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta:
2Igaz, tudom, hogy így van:
hogy is lehetne igaza az embernek
Istennel szemben?
3Ha kedve támadna vele perbe szállni,
ezer kérdés közül
egyre sem tudna válaszolni.
4Bölcs szívű és hatalmas erejű ő:
ki tudna ellene szegülve épségben maradni?
5Hegyeket mozdít el, és nem tudják,
hogy ő forgatta föl haragjában.
6Kimozdítja helyéből a földet,
oszlopai is belerendülnek.
7Ha parancsol a napnak,
nem ragyog fel,
és pecséttel zárja le a csillagokat.
8Egymaga feszítette ki az eget,
lépdel a tenger hullámhegyein.
9Ő alkotta a Nagy Medvét és a Kaszáscsillagot,
a Fiastyúkot és a Dél csillagait.
10Hatalmas dolgokat művel kikutathatatlanul,
csodás dolgokat megszámlálhatatlanul.
11Elvonul fölöttem, de nem látom,
elsuhan, de nem veszem észre.
12Ha elragad valamit,
ki akadályozhatja meg?
Ki mondhatja neki: Mit teszel?
13Isten nem fogja vissza haragját,
meghunyászkodnak előtte
Rahab segítői is.
14Hát én hogy felelhetnék meg neki,
hogy találhatnék megfelelő szavakat ellene?
15Ha igazam volna, sem ellenkezhetnék vele;
mint bírámhoz, könyörögnöm kellene.
16Ha kiáltanék és válaszolna,
akkor sem hinném, hogy figyel hangomra.
17Hiszen viharral kerget engem,
ok nélkül szaporítja sebeimet.
18Nem hagyja, hogy lélegzethez jussak,
keserűséggel tölt el engem.
19Az erőszakra azt mondja:
Nálam nincs erősebb!
A törvénykezésre pedig:
Ki merne bevádolni engem?
20Ha igazam lenne is,
bűnösnek mondana szája,
ha feddhetetlen lennék is,
hamisnak tartana.
21Feddhetetlen vagyok!
Nem törődöm magammal,
megvetem az életemet.
22Már úgyis mindegy, kimondom tehát:
Véget vet feddhetetlennek és bűnösnek egyaránt.
23Ha ostora hirtelen megöl valakit,
ő csak gúnyolódik az ártatlan kétségbeesésén.
24Bűnös ember kezébe jut az ország,
elfedi a bírák arcát.
Ki teszi ezt, ha nem ő?
25Napjaim gyorsabbak a futárnál,
elszaladnak, nem látnak semmi jót.
26Elsuhannak, mint a sáscsónak,
vagy ahogyan a sas lecsap zsákmányára.
27Ha ezt mondom:
El akarom felejteni panaszomat,
vidámra akarom változtatni arcomat,
28megborzadok sok fájdalmamban.
Tudom, hogy nem tartasz ártatlannak.
29Ha tehát bűnös vagyok,
minek fárasszam magam hiába?
30Ha hóban mosakodnám is,
ha lúggal tisztítanám is kezemet,
31akkor is sárba taszíthatsz,
még ruháim is utálnának engem.
32Mert ő nem ember, mint én,
akinek azt felelhetném:
Vigyük bíró elé a vitánkat!
33Nincs is köztünk döntőbíró,
aki mindkettőnkre rátehetné kezét.
34Ha levenné rólam vesszejét,
és rettentése nem ijesztene,
35akkor beszélnék, és nem félnék tőle,
hiszen erre magamtól semmi okom sincsen.
Jelenleg kiválasztva:
Jób 9: RÚF
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Hungarian Protestant New Translation Revised © Hungarian Bible Society, 2014