Zsoltárok 12
12
Az ember szava és Isten beszéde
1A karmesternek: Mély hangra. Dávid zsoltára.
2Segíts, Uram,
mert elfogytak a kegyesek,
eltűntek a hívek az emberek közül.
3Hazug módon beszélnek egymással,
sima szájjal, kétszínűen beszélnek.
4Irtson ki az Úr minden sima szájat
és nagyokat mondó nyelvet!
5Mert ezt mondják: Győzzük nyelvvel,
segít rajtunk a szánk,
ki lehetne úrrá rajtunk?
6Most már fölkelek – mondja az Úr –
a szegények elnyomása,
az elesettek sóhajtása miatt,
és szabadulást adok az arra vágyódónak.
7Az Úr ígéretei tiszták,
olyanok, mint a hétszer tisztított ezüst,
melyet földbe vájt formába öntöttek.
8 Uram, te megtartod ígéreteidet,
minket pedig megoltalmazol
ettől a nemzedéktől mindenkor,
9még ha bűnösök járkálnak is körülöttünk,
és az alávalóságot magasztalják is az emberek.
Jelenleg kiválasztva:
Zsoltárok 12: RÚF
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Hungarian Protestant New Translation Revised © Hungarian Bible Society, 2014