Zsoltárok 31
31
A reménység nem szégyenít meg
1A karmesternek: Dávid zsoltára.
2Hozzád menekülök, Uram,
ne szégyenüljek meg soha!
Ments meg engem irgalmasan!
3Fordítsd felém füledet,
siess, ments meg engem!
Légy erős kősziklám,
erős váram, segíts rajtam!
4Mert te vagy az én sziklaváram;
vezess és terelgess engem nevedért!
5Szabadíts ki a hálóból,
amelyet titkon vetettek nekem,
mert te vagy az erősségem.
6Kezedre bízom lelkemet,
te váltasz meg engem,
Uram, igaz Isten!
7Gyűlölöm a hitvány bálványok híveit,
mert én csak az Úrban bízom.
8Ujjongva örülök hűségednek,
mert látod nyomorúságomat,
ismered lelkem szorongásait.
9Nem adtál ellenség kezébe,
hanem tágas térre állítottad lábamat.
10Légy kegyelmes, Uram,
mert bajban vagyok,
szemem elhomályosodott a bánattól,
odavan testem-lelkem.
11A gond miatt vége lesz életemnek,
a sóhajtozás miatt esztendeimnek.
Bűnöm miatt megrokkant az erőm,
csontjaim sorvadoznak.
12Minden ellenségem gyaláz engem,
szomszédaim félnek,
ismerőseim megrettennek,
ha látnak az utcán, elfutnak előlem.
13Elfelejtettek, mintha meghaltam volna,
olyan lettem, mint egy kallódó tárgy.
14Mert hallom sokak suttogását:
Iszonyú baj van vele!
Rólam tanácskoznak egymás közt,
el akarják venni az életemet.
15De én bízom benned, Uram,
vallom: Te vagy Istenem!
16Kezedben van sorsom, ments meg
ellenségeim és üldözőim kezéből!
17Ragyogjon rá orcád szolgádra,
segíts rajtam hűségesen!
18 Uram, ne szégyenüljek meg, ha hívlak téged!
Szégyenüljenek meg a bűnösök,
tűnjenek el a holtak hazájában!
19Némuljanak el a hazug ajkak,
amelyek kihívóan, gőgösen
és megvetően beszélnek az igazról!
20Milyen nagy a te jóságod,
melyet a téged félőknek tartogatsz!
Ebben részesíted a hozzád menekülőket
minden ember szeme láttára.
21Jól elrejted őket magadnál
az emberek áskálódása elől.
Megőrzöd őket sátradban
a perlekedő nyelvektől.
22Áldott az Úr,
aki csodálatos hűséggel bánt velem
az ostromlott városban!
23Én már azt gondoltam ijedtemben,
hogy eltaszítottál magadtól.
De te meghallgattad
könyörgő szavamat,
amikor hozzád kiáltottam segítségért.
24Szeressétek az Urat, ti, hívei mind!
Az állhatatosokat megtartja az Úr,
de kamatostul megfizet a gőgösöknek.
25Legyetek erősek és bátor szívűek
mind, akik az Úrban reménykedtek!
Jelenleg kiválasztva:
Zsoltárok 31: RÚF
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Hungarian Protestant New Translation Revised © Hungarian Bible Society, 2014
Zsoltárok 31
31
A reménység nem szégyenít meg
1A karmesternek: Dávid zsoltára.
2Hozzád menekülök, Uram,
ne szégyenüljek meg soha!
Ments meg engem irgalmasan!
3Fordítsd felém füledet,
siess, ments meg engem!
Légy erős kősziklám,
erős váram, segíts rajtam!
4Mert te vagy az én sziklaváram;
vezess és terelgess engem nevedért!
5Szabadíts ki a hálóból,
amelyet titkon vetettek nekem,
mert te vagy az erősségem.
6Kezedre bízom lelkemet,
te váltasz meg engem,
Uram, igaz Isten!
7Gyűlölöm a hitvány bálványok híveit,
mert én csak az Úrban bízom.
8Ujjongva örülök hűségednek,
mert látod nyomorúságomat,
ismered lelkem szorongásait.
9Nem adtál ellenség kezébe,
hanem tágas térre állítottad lábamat.
10Légy kegyelmes, Uram,
mert bajban vagyok,
szemem elhomályosodott a bánattól,
odavan testem-lelkem.
11A gond miatt vége lesz életemnek,
a sóhajtozás miatt esztendeimnek.
Bűnöm miatt megrokkant az erőm,
csontjaim sorvadoznak.
12Minden ellenségem gyaláz engem,
szomszédaim félnek,
ismerőseim megrettennek,
ha látnak az utcán, elfutnak előlem.
13Elfelejtettek, mintha meghaltam volna,
olyan lettem, mint egy kallódó tárgy.
14Mert hallom sokak suttogását:
Iszonyú baj van vele!
Rólam tanácskoznak egymás közt,
el akarják venni az életemet.
15De én bízom benned, Uram,
vallom: Te vagy Istenem!
16Kezedben van sorsom, ments meg
ellenségeim és üldözőim kezéből!
17Ragyogjon rá orcád szolgádra,
segíts rajtam hűségesen!
18 Uram, ne szégyenüljek meg, ha hívlak téged!
Szégyenüljenek meg a bűnösök,
tűnjenek el a holtak hazájában!
19Némuljanak el a hazug ajkak,
amelyek kihívóan, gőgösen
és megvetően beszélnek az igazról!
20Milyen nagy a te jóságod,
melyet a téged félőknek tartogatsz!
Ebben részesíted a hozzád menekülőket
minden ember szeme láttára.
21Jól elrejted őket magadnál
az emberek áskálódása elől.
Megőrzöd őket sátradban
a perlekedő nyelvektől.
22Áldott az Úr,
aki csodálatos hűséggel bánt velem
az ostromlott városban!
23Én már azt gondoltam ijedtemben,
hogy eltaszítottál magadtól.
De te meghallgattad
könyörgő szavamat,
amikor hozzád kiáltottam segítségért.
24Szeressétek az Urat, ti, hívei mind!
Az állhatatosokat megtartja az Úr,
de kamatostul megfizet a gőgösöknek.
25Legyetek erősek és bátor szívűek
mind, akik az Úrban reménykedtek!
Jelenleg kiválasztva:
:
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Hungarian Protestant New Translation Revised © Hungarian Bible Society, 2014