2 Mózes 17:1-10

2 Mózes 17:1-10 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)

Ezután Izráel népének közössége az Örökkévaló parancsa szerint tovább vonult az egyik táborhelyről a következőre a Szín-pusztában. Elérkeztek Refídímbe, és ott letáboroztak, de nem találtak ivóvizet. A nép ismét Mózes ellen fordult, és követelődzött: „Adj nekünk ivóvizet!” Mózes ezt kérdezte tőlük: „Miért támadtok nekem? Miért teszitek próbára az Örökkévaló türelmét?” De az emberek már nagyon megszomjaztak, és Mózest vádolták: „Azért hoztál ide minket Egyiptomból, hogy szomjúsággal ölj meg bennünket, gyermekeinkkel meg állatainkkal együtt?!” Mózes kétségbeesetten kiáltott az Örökkévalóhoz segítségért: „Uram, mit tegyek ezzel a néppel? Meg akarnak kövezni engem!” Az Örökkévaló így felelt: „Mózes, vedd magad mellé Izráel népének néhány vezetőjét, és menj előre velük együtt! A botod, amellyel a Nílus vizére ütöttél, legyen a kezedben. Én majd ott fogok állni előtted a sziklán, a Hóreb-hegyen. Üss rá a botoddal arra a sziklára, s akkor víz fakad belőle, hogy ihasson az egész nép.” Mózes, Izráel vezetőinek szeme láttára így is tett, és valóban víz fakadt a kősziklából. Azután így nevezte azt a helyet: „Massza” és „Meríbá”. Ez azt jelenti: „Próbatétel” és „Panaszkodás.” Azért adta Mózes ezt a nevet, mert ott a nép panaszkodott és lázadozott, ezzel pedig próbára tették az Örökkévalót, hogy valóban velük van-e. Ezután az amálekiek megtámadták Izráel népét Refídímben. Mózes ezt mondta Józsuénak: „Válassz ki egy csapatot, és vezesd őket az amálekiek ellen! Holnap én a dombtetőn fogok állni, és a kezemben lesz a bot, amelyet Isten adott.” Józsué engedelmeskedett, és másnap megütközött az amálekiek csapatával. Ezalatt Mózes, Áron és Húr fölmentek a dombtetőre.

2 Mózes 17:1-10 Karoli Bible 1908 (HUNK)

És elindula Izráel fiainak egész gyülekezete a Szin pusztájából, az Úr rendeléséhez képest az ő útjok rendje szerint és tábort ütének Refidimben. De a népnek nem vala inni való vize. Verseng vala azért a nép Mózessel és mondák: Adjatok nékünk vizet, hogy igyunk. És monda nékik Mózes: Miért versengtek én velem? Miért kísértitek az Urat? És szomjúhozik vala ott a nép a vízre és zúgolódék a nép Mózes ellen és monda: Miért hoztál ki minket Égyiptomból? hogy szomjúsággal ölj meg minket, gyermekeinket és barmainkat? Mózes pedig az Úrhoz kiálta mondván: Mit cselekedjem ezzel a néppel? Kevés hijja, hogy meg nem köveznek engemet. És az Úr monda Mózesnek: Eredj el a nép előtt és végy magad mellé Izráel vénei közűl; pálczádat is, melylyel a folyót megsujtottad, vedd kezedbe és indulj el. Ímé én oda állok te elődbe a sziklára a Hóreben, és te sujts a sziklára, és víz jő ki abból, hogy igyék a nép. És úgy cselekedék Mózes Izráel vénei szeme láttára. És nevezé annak a helynek nevét Masszának és Méribának, Izráel fiainak versengéséért, és mert kísértették az Urat, mondván: Vajjon köztünk van-é az Úr vagy nincsen? Eljöve pedig Amálek és hadakozék Izráel ellen Refidimben. És monda Mózes Józsuénak: Válaszsz nékünk férfiakat és menj el, ütközzél meg Amálekkel. Holnap én a halom tetejére állok és az Isten pálczája kezemben lesz. És úgy cselekedék Józsué a mint mondotta vala néki Mózes, megütközék Amálekkel: Mózes, Áron és Húr pedig felmenének a halom tetejére.

2 Mózes 17:1-10 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)

Ezután útnak indult Izráel fiainak egész közössége a Szín-pusztából, és ment táborhelyről táborhelyre az ÚR parancsa szerint. Tábort ütöttek Refídímben, de nem volt ivóvize a népnek. A nép ismét perbe szállt Mózessel, és azt mondta: Adj nekünk vizet, hogy ihassunk! Mózes pedig így felelt nekik: Miért szálltok perbe velem? Miért kísértitek az URat? De a nép szomjazott a vízre, ezért tovább zúgolódott a nép Mózes ellen, és ezt mondta: Azért hoztál föl bennünket Egyiptomból, hogy most szomjúsággal ölj meg minket gyermekeinkkel és jószágunkkal együtt?! Ekkor segítségért kiáltott Mózes az ÚRhoz. Ezt mondta: Mit csináljak ezzel a néppel? Kis híja, hogy meg nem köveznek! De az ÚR így szólt Mózeshez: Menj végig a nép előtt, és végy magadhoz néhányat Izráel vénei közül, vedd kezedbe botodat is, amellyel a Nílusra ütöttél, és menj! Én majd ott állok előtted a sziklán, a Hóreben. Üss a sziklára! Víz fakad belőle, és ihat a nép. Mózes így cselekedett Izráel vénei előtt. Azután elnevezte azt a helyet Masszának és Meríbának, Izráel fiainak a perlekedése miatt, mert így kísértették az URat: Közöttünk van-e az ÚR vagy sem? Eljött Amálék, és megtámadta Izráelt Refídímben. Akkor ezt mondta Mózes Józsuénak: Válassz ki férfiakat, vonulj ki, és ütközz meg Amálékkal! Én pedig odaállok holnap a halom tetejére, és Isten botja a kezemben lesz. Józsué úgy cselekedett, ahogyan Mózes mondta neki, és megütközött Amálékkal. Mózes, Áron és Húr pedig fölment a halom tetejére.

2 Mózes 17:1-10 Revised Hungarian Bible (RÚF)

Ezután útnak indult Izráel fiainak egész közössége a Szín-pusztából, és ment táborhelyről táborhelyre az ÚR parancsa szerint. Tábort ütöttek Refídímben, de nem volt ivóvize a népnek. A nép ismét perlekedni kezdett Mózessel, és azt mondta: Adj nekünk vizet, hogy ihassunk! Mózes pedig így felelt nekik: Miért perlekedtek velem? Miért kísértitek az URat? De a nép vízre szomjazott, ezért tovább zúgolódott ott a nép Mózes ellen, és ezt mondta: Hát azért hoztál ki bennünket Egyiptomból, hogy szomjan pusztíts minket gyermekeinkkel és jószágainkkal együtt?! Ekkor Mózes segítségért kiáltott az ÚRhoz. Ezt mondta: Mit csináljak ezzel a néppel? Kis híja, hogy meg nem köveznek! Az ÚR pedig így szólt Mózeshez: Menj végig a nép előtt, és végy magadhoz néhányat Izráel vénei közül! Vedd kezedbe botodat, amellyel a Nílusra ütöttél, és menj! Én majd ott állok előtted a sziklán, a Hóreben. Üss a sziklára! Víz fakad belőle, és ihat a nép. Mózes így cselekedett Izráel vénei előtt. Azután elnevezte azt a helyet Masszának és Meríbának, Izráel fiainak a perlekedése miatt, és mert így kísértették az URat: Közöttünk van-e az ÚR vagy sem? Eljött Amálék, és megtámadta Izráelt Refídímben. Akkor ezt mondta Mózes Józsuénak: Válassz ki férfiakat közülünk, vonulj ki, és ütközz meg Amálékkal! Én pedig odaállok holnap a halom tetejére, és Isten botja a kezemben lesz. Józsué úgy cselekedett, ahogyan Mózes mondta neki, és megütközött Amálékkal. Mózes, Áron és Húr pedig fölment a halom tetejére.