Ezékiel 16:1-59

Megosztás

Ezékiel 16:1-59 Revised Hungarian Bible (RÚF)

Így szólt hozzám az ÚR igéje: Emberfia! Szembesítsd Jeruzsálemet utálatos dolgaival! Ezt mondd: Így szól az én Uram, az ÚR Jeruzsálemhez: Kánaán földjéről származol, ott születtél; apád emóri, anyád pedig hettita. Ilyen volt a születésed: Amikor megszülettél, nem kötötték el a köldökzsinórodat, nem mostak tisztára vízzel, nem dörzsöltek le sóval, pólyába sem tettek. Senki sem szánt meg, hogy bármit is megtett volna ezekből, könyörülve rajtad. Kidobtak a mezőre, mert utáltak, amikor megszülettél. De én arra jártam, és megláttam, hogy véredben fetrengsz. Azt mondtam hát neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben! Igen, azt mondtam neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben! Fölneveltelek, mint a mező füvét. Nagyra nőttél, fölserdültél, melled kitelt, szőröd kinőtt, de még teljesen meztelen voltál. Arra jártam, és láttam, hogy már a szerelem korában vagy. Ezért rád terítettem ruhám szárnyát, és betakartam meztelen testedet. Megesküdtem neked, és szövetségre léptem veled – így szól az én Uram, az ÚR –, és az enyém lettél. Megfürdettelek vízben, lemostam rólad a vért, és bekentelek olajjal. Tarka ruhába öltöztettelek, és delfinbőr sarut húztam a lábadra; gyolcsba takartalak, selymet terítettem rád. Földíszítettelek ékszerekkel, karpereceket tettem a kezeidre és a nyakadra láncot. Orrodba orrperecet tettem, füleidbe fülbevalót, a fejedre pedig ékes koronát. Fölékesítetted magadat arannyal, ezüsttel; gyolcsba, selyembe és tarka ruhába öltöztél; finomliszt, méz és olaj volt az eledeled. Nagyon-nagyon megszépültél, sőt még a királyságot is elérted. Szépségednek híre ment a népek között, mert tökéletessé tették azok az ékszerek, amelyeket én aggattam rád – így szól az én Uram, az ÚR. De elbizakodtál szépséged miatt, és hírhedt parázna lettél. Elárasztottad paráznaságoddal, aki csak elment melletted, és az övé lettél. Fogtad a ruháidat, tarka sátrakat készítettél a halmokon, és ott paráználkodtál. Ilyen még nem volt, és nem is lesz! Fogtad arany és ezüst ékszereidet, amelyeket én adtam neked, férfiszobrokat készítettél, és azokkal paráználkodtál. Fogtad tarka ruháidat, és rájuk terítetted, a nekem járó olajat és illatszert pedig eléjük tetted. Az ételt, amelyet neked adtam, a finomlisztet, az olajat és a mézet, amellyel tápláltalak, eléjük tetted kedves illatú áldozatul. Ez történt – így szól az én Uram, az ÚR. Fogtad fiaidat és leányaidat, akiket nekem szültél, és őket is feláldoztad nekik eledelül. Hát nem volt eleged a paráznaságból, hogy még fiaimat is levágtad, és odaadtad, feláldozva őket?! Sok utálatosságod és paráznaságod közben nem gondoltál vissza ifjúkorodra, amikor még teljesen meztelen voltál, és a véredben fetrengtél. Sok gonoszságod után – jaj, jaj neked, így szól az én Uram, az ÚR – dombot emeltél, és magaslatot készítettél minden téren. Magaslatot építettél minden keresztúton, és szépségedet utálatosságra használtad: szétterpesztetted lábaidat minden arra járó előtt, és rengeteget paráználkodtál. Paráználkodtál a szomszédos egyiptomiakkal, a nagy testűekkel, rengeteget paráználkodtál: így bosszantottál engem. Ezért kinyújtottam kezemet ellened, elvettem a részedből, és kiszolgáltattalak a téged gyűlölő filiszteusok indulatának, akik szégyenkeznek fajtalankodásod miatt. Az asszírokkal is paráználkodtál telhetetlenül; paráználkodtál, de nem érted be vele. Rengeteget paráználkodtál a kalmár káldeusok országával, de ezzel sem érted be. Mennyire epekedett a szíved – így szól az én Uram, az ÚR –, hogy mindezt megtehesd: egy nagy parázna tetteit, amikor dombot emeltél minden keresztúton, és magaslatot készítettél minden téren! Csak abban nem voltál olyan, mint a parázna, hogy nem törődtél a bérrel. Te, házasságtörő asszony, aki az ura helyett idegeneket fog magának! Minden paráznának fizetséget adnak, de te magad adtál fizetséget minden szeretődnek: megfizetted őket, hogy jöjjenek hozzád mindenünnen paráználkodni. A te paráznaságod fordítva történt, mint más asszonyoké: nem mások jártak utánad paráználkodni; te adtál bért, és nem neked adtak bért; veled tehát fordítva történt. Ezért halld meg az ÚR igéjét, te, parázna! Így szól az én Uram, az ÚR: Mivel meztelenre vetkőztél, és mutogattad szemérmedet, amikor paráználkodtál szeretőiddel és minden utálatos bálványoddal, sőt fiaid vérét is nekik adtad, ezért íme, összegyűjtöm minden szeretődet, akiknek kelletted magad: azokat is, akiket szerettél, meg azokat is, akiket gyűlöltél. Köréd gyűjtöm őket mindenfelől, és leleplezem előttük szemérmedet, hadd lássák egész szemérmedet. Azután elítéllek a házasságtörők és a vérontók törvénye szerint, és kiszolgáltatlak a haragnak és a vérbosszúnak. Kezükbe adlak: szétdúlják dombjaidat, lerombolják magaslataidat, lehúzzák rólad a ruhát, elveszik ékszereidet, és otthagynak teljesen meztelenül. Gyűlést hívnak össze ellened, megköveznek, és kardjukkal darabokra vágnak. Házaidat fölperzselik, és végrehajtják rajtad az ítéletet a többi asszony szeme láttára. Véget vetek paráznaságodnak, és nem fogsz többé senkinek bért adni érte. Akkor majd lecsillapszik rajtad lángoló haragom, és elmúlik felindulásom; megnyugszom, és nem bosszankodom többé. Mivel nem gondoltál vissza ifjúkorodra, sőt mindezekkel ingereltél engem, én majd a fejedre olvasom tetteidet – így szól az én Uram, az ÚR –, és nem folytathatod többé fajtalankodásodat, sem utálatos dolgaidat. Aki szereti a szólásokat, ezt a szólást fogja majd mondani rád: Amilyen az anya, olyan a leánya. Anyád lánya vagy te, aki megutálta férjét és fiait. Ugyanolyan vagy, mint a nővéreid, akik megutálták férjüket és fiaikat. Anyátok hettita volt, apátok pedig emóri. A nővéred Samária, aki lányaival együtt tőled északra lakik, húgod pedig a lányaival együtt tőled délre lakó Sodoma. Egy kis ideig nem úgy éltél, mint ők, és nem követtél el olyan utálatos dolgokat. De azután mindenben, amit csak tettél, romlottabbá váltál náluk. Életemre mondom – így szól az én Uram, az ÚR –, hogy még a húgod, Sodoma sem tett olyat lányaival együtt, amiket te tettél lányaiddal együtt! Az volt a bűne a húgodnak, Sodomának, hogy bár fenségben, kenyérbőségben és zavartalan békességben volt része neki és lányainak, a nincstelent és a szegényt mégsem támogatta. Felfuvalkodtak, és utálatos dolgokat műveltek előttem; azért elvetettem őket, amikor ezt láttam. Samária hozzád képest feleannyit sem vétkezett, hiszen te több utálatos dolgot követtél el, mint ő; nővéreid igazabbak nálad, olyan sok utálatos dolgot követtél el. Viseld azért te is gyalázatodat, mert nővéreid oldalára álltál vétkeiddel, amikor még náluk is utálatosabb dolgokat követtél el; még ők is igazabbak nálad! Szégyelld magad, és viseld gyalázatodat te is, hiszen még nővéreid is igazabbak nálad! De majd jóra fordítom a sorsukat, Sodomának és leányainak meg Samáriának és leányainak a sorsát; és akkor a te sorsodat is jóra fordítom majd az övékével együtt. Viseld azért gyalázatodat, és szenvedd el a gyalázatot mindazért, amit elkövettél, vigasztalódásukra. Nővéreid, Sodoma és leányai ismét olyanok lehetnek majd, mint hajdan, Samária és leányai is olyanok lehetnek majd ismét, mint hajdan; azután te és leányaid is olyanok lehettek majd ismét, mint hajdan. Milyen rossz hírét terjesztetted húgodnak, Sodomának, amikor még gőgös voltál, míg le nem lepleződött a te gonoszságod! Ugyanígy gyaláznak most téged a körülötted élő arámok és filiszteusok, akik mindnyájan utálnak téged. Neked is viselned kell fajtalan és utálatos tetteid következményeit! – így szól az ÚR. Ezt mondja az én Uram, az ÚR: Úgy bánok majd veled, ahogy viselkedtél, mert semmibe vetted az esküt, és megszegted a szövetséget.

Ezékiel 16:1-59 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)

Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: „Ember fia, hirdesd Jeruzsálemnek szörnyű és utálatos bűneit, hogy felismerjék azokat! Mondd neki: Jeruzsálem, ezt üzeni Uram, az Örökkévaló: Kánaán földjén születtél, Kánaánból származol, apád emóri volt, anyád hettita. Magad pedig így születtél: Világra jöttél, de senki sem törődött veled. Köldökzsinórod nem vágták el, meg sem fürdettek, meg sem tisztítottak, sóval be nem dörzsöltek, pólyába sem takartak. Senki sem könyörült rajtad, senki meg nem szánt, hogy gondodat viselné, kidobtak a mezőre, utálattal kivetettek, már születésed napján sem kellettél senkinek! Elmentem melletted, láttam, hogy a véredben fekszel, és megszántalak. Azt mondtam neked: »Akarom, hogy élj, noha csupa vér vagy!« Mondtam neked: »A véredben fekszel, mégis azt akarom, hogy élj!« Felneveltelek, s felnőttél, mint mezőn a fű. Nagyra nőttél, felserdültél, szépségről szépségre jutottál, melleid kigömbölyödtek, hajad hosszúra nőtt, de meztelen maradtál és védtelen. Arra jártam, és láttam, hogy érett vagy már a szerelemre, eljött az időd! Akkor palástom szárnyával betakartalak, hogy ne légy meztelen, eljegyeztelek, szövetségre léptem veled, és az enyém lettél — ezt mondja Uram, az Örökkévaló. — Megfürdettelek tiszta vízben, lemostam rólad a vért, olajjal megkentelek. Hímzett ruhába öltöztettelek, lábadra delfinbőr sarut húztam, fejedre gyolcsvásznat adtam, selyemfátyollal takartalak be. Felékesítettelek ékszerekkel: karperecekkel, nyakláncokkal, orrpereccel, fülbevalóval, és ékes koronát tettem a fejedre. Milyen gyönyörű lettél ékességeidben! Hogy illett rád arany és ezüst, finom gyolcs, puha selyem, és pompás öltözet! Ételed a legfinomabb liszt, méz és olaj lett, mindenből a legjava. Szépek szépe voltál, s királynővé lettél. Szépséged híre messze földre eljutott, hallották a nemzetek mindenfelé. Mert én emeltelek fel, ékszereimmel ékesítettelek föl, én adtam rád dicsőségemet! — ezt mondja Uram, az Örökkévaló. — De jaj, elbíztad magad hírneved miatt! Szépségedben bíztál, hozzám hűtlen lettél! Minden járókelővel megcsaltál, nékik adtad magad! Hímzett ruháiddal bálványok szentélyét díszítetted, s ott paráználkodtál velük! Ilyen még nem volt, és nem is lesz többé soha! Tőlem kapott aranyad, ezüstöd, ékszereid mind a bálványoknak adtad, férfiszobrokat készítettél belőlük, s azokat imádtad! Hímzett ruháidat a szobrokra terítetted, olajamat és tömjénemet eléjük vitted! Kenyeremet, amit tőlem kaptál, lisztem, olajam és mézem, amellyel tápláltalak, a bálványoknak adtad áldozatul! Igen, így volt! — ezt mondja Uram, az Örökkévaló. — Fiakat és leányokat szültél nekem, de feláldoztad őket a bálványaidnak! Hát nem volt elég, hogy annyiszor házasságot törtél? Még gyermekeimet is lemészároltad, tűzbe vetetted, bálványaidnak adtad?! Sok szörnyű tetted, utálatos hűtlenséged miatt elfelejtetted ifjúságod idejét! Nem emlékeztél rá, hogy védtelen és meztelen voltál, a véredben feküdtél, halni készültél! Ennyi gonoszságod után — jaj neked, jaj! — azt mondja Uram, az Örökkévaló —, még szent helyeket is építettél bálványaidnak, oltárokat emeltél nekik minden utcasarkon! Magaslatokat építettél az utak mellett, szépségeddel elcsábítottad az úton járókat. Szégyentelenül felkínáltad nekik testedet, mennyit paráználkodtál velük! Számtalanszor megcsaltál szomszédaiddal, Egyiptom nagytestű fiaival, hogy engem haragra ingerelj. Ezért, lásd, megfenyítettelek: szűkebbre szabtam élelmedet, kiszolgáltattalak ellenségeidnek, a filiszteusok városainak, akik utálattal fordultak el paráznaságodtól. Megcsaltál Asszíria fiaival is, de még ez sem volt elég! Bizony, paráználkodtál velük, de nem elégedtél meg velük. Kánaánban paráználkodtál, majd a káldeusokkal is, mégsem volt elég! Milyen gyenge és állhatatlan a szíved, milyen sóvár és telhetetlen — ezt mondja Uram, az Örökkévaló —, hogy úgy éltél, mint egy szégyentelen prostituált, és hogy magaslatokat emeltél a bálványoknak az utak mellett, és minden keresztútnál. Csak abban különböztél a hivatásos paráznáktól, hogy nem törődtél a fizetséggel. Olyan lettél, mint a házasságtörő asszony, aki férje helyett idegenekhez adja magát. A prostituáltnak bért adnak, de te magad fizettél szeretőidnek! Magad bérelted fel őket mindenfelől, hogy paráználkodjanak veled. Lám, a prostituáltak megkövetelik a paráznaság bérét, de te nem így tettél! Senki sem futott utánad, te magad fizetted meg szeretőidet, s nem ők fizettek neked.” Ezért hát, Jeruzsálem, te házasságtörő, halld meg az Örökkévaló szavát! Ezt üzeni neked Uram, az Örökkévaló: „Mivel bűneiddel bemocskoltad magad, utálatos bálványokkal paráználkodtál, szeretőidnek mutogattad magad, és gyermekeidet legyilkoltad bálványaid kedvéért, összegyűjtöm hát ellened minden szeretődet, akikkel paráználkodtál. Összegyűjtöm mind, akiket szerettél, és akiket gyűlöltél; s előttük meztelenre vetkőztetlek, hadd lássanak csupaszon, te szégyentelen! Elítéllek, és megbüntetlek, mint gyilkos és házasságtörő asszonyt a férje. Bizony, a féltékeny férj haragjával büntetlek meg! Kiszolgáltatlak egykori szeretőidnek, s ők lerombolják magaslataidat, szétszórják bálványaidat, letépik ruháidat, ékszereidet elveszik, s ott hagynak kifosztva és csupaszon. Összegyűlnek ellened, megköveznek, kardjukkal átdöfnek, házaidat felgyújtják, sok nép szeme láttára hajtják végre rajtad az ítéletet. Véget vetek a paráználkodásodnak, nem fizetsz többé érte szeretőidnek! Akkor végre lecsillapul majd haragom, elmúlik féltékenységem, megszűnik bosszankodásom, és megnyugszom. Mivel elfelejtetted ifjúságod napjait, gonosz tetteiddel bosszantottál, megbüntetlek téged mindezekért! — ezt mondja Uram, az Örökkévaló, — Többé nem fogsz bálványokkal paráználkodni, sem egyéb utálatos dolgokat elkövetni!” „Jeruzsálem, ezt mondják rólad a többi népek: »Olyan ez a leány is, mint az anyja!« Bizony, anyád leánya vagy, aki megutálta férjét és fiait! Olyan vagy, mint nővéreid, akik megutálták férjüket és fiaikat! Apád emóri férfi, anyád hettita asszony, te is olyan vagy, mint ők! Nővéred Samária, aki leányaival balkezed felől lakott, húgod Sodoma, aki leányaival jobbodon élt. Minden utálatos bűnüket te is elkövetted, sőt, hamar túltettél rajtuk a gonoszságban! Oly igaz, mint ahogy élek — ezt mondja Uram, az Örökkévaló —, hogy húgod, Sodoma nem vétkezett annyit, mint te, sem leányai nem vétkeztek olyan súlyosan, mint a te leányaid, Jeruzsálem! Lásd, a húgod, Sodoma vétke ez volt: a büszkeség, a túl sok evés-ivás és a gondtalan jólét közepette sem ő, sem leányai nem könyörültek a szegényeken, nyomorultakon, s nem akartak segíteni rajtuk. Elbízták magukat, és utálatosan vétkeztek, ezért eltöröltem őket a föld színéről, ahogyan magad is láttad. Nővéred, Samária félannyit sem vétkezett, mint te — bűneid annyira feltornyosultak! Hozzád képest nővéreid minden bűnükkel együtt is igazabbak voltak nálad, mert nem vétkeztek oly súlyosan, mint te. Viseld hát gyalázatodat, mivel elítélted nővéreidet, pedig még náluk is gonoszabbul vétkeztél! Igazabbak ők nálad, mert náluk is utálatosabb tetteket követtél el, viseld hát szégyened és büntetésed! Azután majd visszahozom és helyreállítom, akiket száműzetésbe, fogságba vittek: Sodomát és leányait, Samáriát és leányait. Akkor téged is visszahozlak a száműzetésből, és helyreállítalak, Jeruzsálem, hogy szégyenkezve elismerd bűneidet, bánkódva emlékezz gyalázatos tetteidre, és megvigasztald nővéreidet! Akkor újra felépítem őket, Sodomát és leányait, Samáriát és leányait, és téged is újra felépítelek, leányaiddal együtt, Jeruzsálem! Ugye, mielőtt gonoszságod napvilágra került, gőgösen kigúnyoltad nővéredet, Sodomát? Most téged gúnyolnak ugyanígy szomszédjaid: Arám, Filisztea és a többi népek! Most hát viselned kell gyalázatos paráznaságod és bálványimádásod büntetését!” — ezt mondja az Örökkévaló. Uram, az Örökkévaló ezt mondja: „Tetteid szerint bánok veled: annak megfelelően, ahogy megszegted esküdet, és megtörted a velem kötött szövetséget.

Ezékiel 16:1-59 Karoli Bible 1908 (HUNK)

És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: Embernek fia! add tudtára Jeruzsálemnek az ő útálatosságait, És mondjad: Így szól az Úr Isten Jeruzsálemnek: A te származásod és születésed Kanaán földjéről való; atyád az Emoreus és anyád Hitteus asszony. Születésed pedig ilyen volt: a mely napon születtél, el nem metszették a köldöködet, és vízzel meg nem mostak, hogy tiszta lennél, sóval sem töröltek meg, sem be nem póláltak. Szem meg nem szánt téged, hogy ezekből valamit veled cselekedett volna, könyörülvén rajtad; hanem kivetettek a nyilt mezőre, mert útáltak, a mely napon születtél. Ekkor elmenék melletted és látálak véredben eltapodva, és mondék néked: A te véredben élj! mondék ismét néked: A te véredben élj! Sok ezerekre szaporítottalak, mint a mezei füvet, és megszaporodál és fölnevekedél és jutál nagy szépségre; emlőid duzzadának s szőröd kinőtt vala, de te mezítelen és befedezetlen valál. Ekkor elmenék melletted, és látálak, és ímé a te korod a szerelem kora vala, és kiterjesztém fölötted szárnyamat s befödözém mezítelenségedet, és megesküvém néked s frigyre léptem veled; azt mondja az Úr Isten, és lől az enyém. És megmosálak vízzel és elmosám rólad véredet, és megkenélek olajjal. És felöltöztetélek hímes ruhába, és felsaruztalak borjúfóka bőrrel, s övezélek fehér gyolcscsal s befedélek selyemmel. És felékesítélek ékeségekkel, s adtam karpereczeket kezeidre és lánczot nyakadra. És adtam orrpereczet orrodra és függőket füleidre és ékes koronát fejedre. És felékesítéd magadat aranynyal és ezüsttel, és öltözeted vala fehér gyolcs és selyem és hímes ruha; lánglisztet, mézet és olajat ettél, és megszépülél felette igen, s királyságra jutál. És kiméne híred a pogányok közé a te szépségedért; mert tökéletes vala az ékességeim által, a melyeket reád tettem, azt mondja az Úr Isten. De elbízád magadat szépségedben és paráznává lőn híred szerint, elárasztál paráznaságaiddal minden melletted elmenőt: legyen kedve szerint! És vevél a te ruháidból s csinálál magadnak magaslatokat különböző szinnel borítva, s paráználkodál azokon; ilyen még nem volt és nem is lesz. És vevéd a te ékességidet az én aranyomból és ezüstömből, melyeket néked adtam, és csináltál magadnak férfiú képeket, és azokkal paráználkodál. És vevéd hímes ruháidat és befedezéd azokat, és olajomat és füstölőszeremet vetéd eléjök. És az én eledelemet, melyet néked adtam, – lángliszttel és olajjal és mézzel etettelek vala, – ő eléjök rakád kedves illatul; így lőn, ezt mondja az Úr Isten. És vevéd a te fiaidat és leányaidat, kiket nékem szültél vala, és megáldozád őket azoknak eledelül. Avagy nem volt-é már elég paráznaságodból, Hogy megölted fiaimat is, és oda adád őket, midőn tűzben nékik áldozád? És minden útálatosságaidban és paráznaságaidban meg nem emlékeztél a te ifjúságod napjairól mikor mezítelen és befedezetlen valál, véredben eltapodva voltál. És lőn minden gonoszságod után, (Jaj, jaj néked! azt mondja az Úr Isten,) Építél magadnak tetőt, és csináltál magaslatot minden utczán. És minden keresztútnál megépítéd magaslatodat, s útálatossá tevéd szépségedet, és kétfelé vetéd lábaidat minden melletted elmenőnek, és sokasítád paráznaságodat. És paráználkodál Égyiptom fiaival, szomszédiddal, a nagytestűekkel, és sokasítád paráznaságodat, hogy engem ingerelj. És ímé kinyújtottam kezemet ellened, s megkisebbítém rendelt részedet, és adálak téged a te gyűlölőidnek, a Filiszteusok leányainak csúfolásukra, a kik átallák fajtalan útadat. S Assiria fiaival is paráználkodál, mert meg nem elégedél; paráználkodál velök, és még sem elégedél meg. És sokasítád paráznaságodat a kalmárok földje, Káldea felé, de még ezzel sem elégedél meg. Mily gyenge a szíved, azt mondja az Úr Isten, hogy mindezeket cselekedted, egy rakonczátlan rima cselekedeteit! Hogy állítál magadnak fedelet minden keresztúton, és magaslatokat csinálál minden utczán, de nem voltál olyan, mint a rima, kicsibe véve a bért. Te házasságtörő asszony! férje helyett idegeneket fogad el! Minden rimának bért adnak, te pedig magad adtad ajándékidat minden szeretődnek, így megvásárlád őket, hogy bemenjenek hozzád mindenfelől paráznaságidért. És lőn különbség közted és más asszonyok közt paráznaságaidban; mert utánad nem jártak a paráznák; te adál bért nékik és bért ők nem adának néked, így lőn különbséged. Azért te rima, halld meg az Úr beszédét! Így szól az Úr Isten: A miatt, hogy eláradt gyalázatod és föl van takarva mezítelenséged a te szeretőiddel való paráznaságaidban; és minden útálatos bálványaid miatt és fiaid vére miatt, kiket azoknak adtál: Ezokáért ímé egybegyűjtöm minden szeretődet, kiknek kedves valál, és mindazokat, a kiket szerettél, együtt azokkal, a kiket gyűlöltél, és egybegyűjtöm őket ellened mindenfelől, és föltakarom mezítelenségedet előttök, hogy lássák minden te mezítelenségedet. És megítéllek téged a házasságtörő és vért ontó asszonyok ítéletével, és véredet kiontatom búsulásomban és féltő szerelmemben. És adlak téged kezökbe, és leszakítják tetődet és lerontják magaslataidat és lehúzzák rólad ruháidat és elveszik ékességeidet, és hagynak mezítelenül s ruhátalanul. És összehoznak gyűlést ellened, és megköveznek és összevagdalnak fegyvereikkel. És megégetik házaidat tűzzel, és ítéletet cselekesznek rajtad sok asszony szeme láttára, és megszüntetem paráznaságodat, és bért sem adsz többé. És megnyugotom búsulásomat rajtad, hogy eltávozzék féltő szerelmem te tőled, s megnyugoszom és többé nem haragszom. Mivelhogy meg nem emlékeztél ifjúságod napjairól, és ingerlettél engem mindezekkel, azért ímé én is fejedhez verem útadat, ezt mondja az Úr Isten, és többé nem cselekszed a fajtalanságot minden útálatosságod mellett. Ímé, valaki közmondással él, rólad veszi azt, mondván: A minémű az anya, olyan a leánya is. Anyád leánya vagy te, a ki megútálta férjét s fiait, és öcséidnek nénje vagy, a kik megútálták férjeiket és fiaikat; anyátok Hitteus asszony és atyátok Emoreus. És a te nénéd Samaria vala, ő és leányai, ki balkezed felől lakik vala; és öcséd, a ki jobbkezed felől lakik vala, Sodoma és leányai. És nem az ő útaikon jártál, és nem az ő útálatosságaik szerint cselekedtél, de csak kevés ideig; de aztán gonoszabb valál azoknál minden útadban. Élek én! azt mondja az Úr Isten, így nem cselekedett Sodoma, a te öcséd, ő és leányai, a mint cselekedtél te és a te leányaid. Ímé, ez volt a vétke Sodomának, a te öcsédnek: kevélység, eledel bősége és gondtalan békesség volt nála és leányainál, de a szűkölködőnek és szegénynek kezét nem fogta meg. És felfuvalkodának s cselekedének útálatosságot előttem, és elveszítém őket, mikor ezt megláttam. És Samaria félannyit sem vétkezett, mint te, mert többek a te útálatosságaid, mint az övék; és így nőtestvéreidet nálad igazabbaknak bizonyítád minden útálatosságiddal, a melyeket cselekvél. Te is azért viseld gyalázatodat, a melyre pedig nénédet ítélted; a te bűneid miatt, melyekben nálok útálatosabban cselekvél, igazabbak ők nálad. Szégyenülj meg hát te is s viseld gyalázatodat, hogy nőtestvéreidet nálad igazabbaknak bizonyítád. És visszahozom foglyaikat, Sodomának s leányainak foglyait és Samariának s leányainak foglyait; s visszahozom a te foglyaidat is amazok közepette; Azért, hogy viseljed gyalázatodat és megszégyenülj mindazokért, miket cselekedtél, mikor azoknak vígasztalásukra leszel. És nőtestvéreid, Sodoma és leányai visszatérnek előbbi állapotjokba, és Samaria s leányai visszatérnek előbbi állapotjokba, és te is és leányaid visszatértek előbbi állapototokba. És nem vala-é öcséd, Sodoma, szóbeszéd a te szádban kevélykedésed napján, Minekelőtte kitudódott volna gonoszságod; a miképen te most gyalázatuk vagy Siria leányainak s minden körülötted valóknak, a Filiszteusok leányainak, kik útálnak téged köröskörül? Fajtalanságodat és útálatosságaidat magad viseled, azt mondja az Úr. Mert ezt mondja az Úr Isten: És ha úgy cselekedtem veled, mint te cselekedtél, midőn megvetetted az esküt, hogy megtörd a frigyet

Ezékiel 16:1-59 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)

Így szólt hozzám az Úr igéje: Emberfia! Ismertesd meg Jeruzsálemmel, hogy milyen utálatosak a dolgai! Ezt mondd: Így szól az én Uram, az Úr, Jeruzsálemhez: Kánaán földjéről származol, ott születtél; apád emóri, anyád pedig hettita. Ilyen volt a születésed: Amikor megszülettél, nem kötötték el a köldökzsinórodat, nem mostak tisztára vízzel, nem dörzsöltek le sóval, pólyába sem tettek. Senki sem szánakozott rajtad, semmit sem tettek meg veled ezekből, nem könyörültek rajtad. Kidobtak a mezőre, mert utáltak, amikor megszülettél. De én elmentem melletted, és megláttam, hogy véredben fetrengsz. Azt mondtam neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben! Igen, azt mondtam neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben! Nagyra növeltelek, mint a mező füvét. Nagyra nőttél, fölserdültél, melled kitelt, szőröd kinőtt, de teljesen mezítelen voltál. Elmentem melletted, és láttam, hogy már a szerelem korában vagy. Ezért rád terítettem ruhám szárnyát, és betakartam mezítelen testedet. Megesküdtem neked, és szövetségre léptem veled – így szól az én Uram, az Úr –, és az enyém lettél. Megfürdettelek vízben, lemostam rólad a vért, és bekentelek olajjal. Tarka ruhába öltöztettelek, és delfinbőr sarut húztam a lábadra; gyolcsba takartalak, selymet terítettem rád. Földíszítettelek ékszerekkel, karpereceket tettem a kezeidre és a nyakadra láncot. Orrodba orrperecet tettem, füleidbe fülbevalót, a fejedre pedig ékes koronát. Földíszítetted magad arannyal, ezüsttel; gyolcsba, selyembe és tarka ruhába öltöztél; ételed finomliszt, méz és olaj volt. Igen-igen megszépültél, sőt még a királyságot is elérted. Szépségednek híre ment a népek között, mert tökéletessé tették azok az ékszerek, amelyeket rád raktam – így szól az én Uram, az Úr. De elbizakodtál szépséged miatt, és hírhedt parázna lettél. Elárasztottad paráznaságoddal, aki csak elment melletted, és az övé lettél. Fogtad a ruháidat, csináltál tarka sátrakat a halmokon, és ott paráználkodtál. Ilyen még nem volt, és nem is lesz! Fogtad arany és ezüst ékszereidet, amelyeket én adtam neked, férfiszobrokat készítettél, és azokkal paráználkodtál. Fogtad tarka ruháidat, és rájuk terítetted, a nekem járó olajat és illatszert pedig eléjük tetted. Az ételt, amelyet neked adtam, a finomlisztet, az olajat és a mézet, amellyel tápláltalak, eléjük raktad jóillatú áldozatul. Ez történt – így szól az én Uram, az Úr. Fogtad fiaidat és leányaidat, akiket nekem szültél, és őket is feláldoztad nekik eledelül. Hát nem volt eleged a paráznaságból, hogy még fiaimat is levágtad, és odaadtad, feláldozva őket?! Sok utálatosságodban és paráznaságodban nem emlékeztél vissza ifjúkorodra, amikor teljesen mezítelen voltál, és véredben fetrengtél. Sok gonoszságod után – jaj, jaj neked! Így szól az én Uram, az Úr – dombot emeltél, és magaslatot készítettél minden téren. Magaslatot építettél minden keresztúton, és szépségedet utálatosságra használtad: szétterpesztetted lábaidat minden arra járó előtt, és rengeteget paráználkodtál. Paráználkodtál a szomszédos egyiptomiakkal, a nagy testűekkel, rengeteget paráználkodtál: így bosszantottál engem. Ezért kinyújtottam kezemet ellened, elvettem a részedből, és kiszolgáltattalak a téged gyűlölő filiszteusok indulatának, akik szégyenkeznek fajtalankodásod miatt. Az asszírokkal is paráználkodtál telhetetlenül; paráználkodtál, de nem érted be vele. Rengeteget paráználkodtál a kalmár káldeusok országával, de ezzel sem érted be. Mennyire epekedett a szíved! – így szól az én Uram, az Úr –, hogy mindezt meg tudtad tenni, egy nagy parázna tetteit, amikor dombot emeltél minden keresztúton, és magaslatot készítettél minden téren! Csak abban nem voltál olyan, mint a parázna, hogy nem törődtél a bérrel. Te házasságtörő asszony, aki az ura helyett idegeneket fog magának! Minden paráznának fizetséget adnak, de te magad adtál fizetséget minden szeretődnek: megfizetted őket, hogy jöjjenek hozzád mindenünnen paráználkodni. Paráznaságod fordítva történt, mint más asszonyoké: nem teutánad jártak paráználkodni; te adtál bért, és nem neked adtak bért; veled tehát fordítva történt. Ezért halld meg az Úr igéjét, te parázna! Így szól az én Uram, az Úr: Mivel mezítelenre vetkőztél, és mutogattad szemérmedet, amikor paráználkodtál szeretőiddel és minden utálatos bálványoddal, sőt fiaid vérét is nekik adtad, ezért majd összegyűjtöm minden szeretődet, akiknek kelletted magad: azokat is, akiket szerettél, meg azokat is, akiket gyűlöltél. Köréd gyűjtöm őket mindenfelől, és leleplezem előttük szemérmedet, hadd lássák egészen szemérmedet. Azután elítéllek a házasságtörő és vérontó asszonyok törvénye szerint, és kiszolgáltatlak a haragnak és a vérbosszúnak. Kezükbe adlak: szétdúlják dombjaidat, lerombolják magaslataidat, lehúzzák rólad a ruhát, elveszik ékszereidet, és otthagynak teljesen mezítelenül. Gyűlést hívnak össze ellened, megköveznek, és kardjukkal felkoncolnak. Házaidat fölperzselik, és végrehajtják rajtad az ítéletet a többi asszony szeme láttára. Véget vetek paráznaságodnak, paráznabért sem fogsz többé fizetni. Akkor lecsillapodik haragom, és elmúlik indulatom; megnyugszom, és nem bosszankodom többé. Te nem emlékeztél vissza ifjúkorodra, sőt ingereltél engem ezekkel, én meg fejedre olvasom tetteidet – így szól az én Uram, az Úr –, többé nem folytathatod fajtalankodásodat, sem utálatos dolgaidat. Aki példálózik, ezt a példabeszédet mondja rólad: Amilyen az anya, olyan a lánya! Anyád lánya vagy te, aki megunta a férjét és a fiait. Ugyanolyan vagy, mint a nővéreid, akik megunták férjüket és fiaikat. Anyátok hettita volt, apátok pedig emóri. A nénéd Samária, aki lányaival együtt tőled északra lakik. Húgod pedig a lányaival együtt tőled délre lakó Sodoma. Egy kis ideig nem úgy éltél, mint ők, és nem követtél el olyan utálatos dolgokat. De azután minden tettedben romlottabb lettél náluk. Életemre mondom – így szól az én Uram, az Úr –, hogy még húgod, Sodoma sem tette azt lányaival együtt, amit te tettél lányaiddal együtt! Az volt a bűne a húgodnak, Sodomának, hogy bár fenségben, kenyérbőségben és zavartalan békességben volt része neki és lányainak, de a nyomorultat és a szegényt mégsem támogatta. Felfuvalkodtak, utálatos dolgokat műveltek előttem, azért elvetettem őket, amikor ezt láttam. Samária hozzád képest feleannyit sem vétkezett, hiszen te több utálatos dolgot követtél el, mint ő; nővéreid igazabbak nálad, mert sok utálatos dolgot követtél el. Viseld azért te is gyalázatodat, mert nővéreid oldalára álltál vétkeiddel, amikor még náluk is utálatosabb dolgokat követtél el; még ők is igazabbak nálad. Szégyelld magad, és viseld gyalázatodat te is, hiszen még nővéreid is igazabbak nálad! De majd fordítok a sorsukon, Sodomának és leányainak sorsán, Samáriának és leányainak sorsán; és akkor a te sorsodon is fordítok velük együtt. Viseld gyalázatodat, és érjen gyalázat mindenért, amit elkövettél, vigasztalódásukra. Nővéreid, Sodoma és leányai, visszatérnek hajdani állapotukba, Samária és leányai is visszatérnek hajdani állapotukba; azután te és leányaid is visszatérnek majd hajdani állapotukba. Milyen rossz hírét terjesztetted húgodnak, Sodomának, amikor még gőgös voltál, míg le nem lepleződött gonoszságod! Ugyanígy gyaláznak most téged a körülötted lakó arámok és filiszteusok, akik mindnyájan utálnak téged. Neked is viselned kell fajtalan és utálatos tetteid következményeit! – így szól az Úr. Ezt mondja az én Uram, az Úr: Úgy bántam veled, ahogy viselkedtél, mert semmibe vetted az esküt, és megszegted a szövetséget.