Lucas 23
23
Íñɨ́ Jesús ichinúúnꞌ Pilato
(Mateo 27:1-2, 11-14; Marcos 15:1-5; Juan 18:28-38)
1Jee nna̱kuiñɨꞌ ntáká ráa, jee kua̱na̱ka ráa Jesús ichinúúnꞌ Pilato. 2Jee nka̱jiéꞌé ráa xíkóñáꞌán ráa Jesús, jee nkachiꞌ ráa:
―Nna̱niꞌinꞌ ránꞌ te̱e yaꞌá síkáꞌánꞌ re̱ꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ ránꞌ ya̱ nenta ráa si̱kɨ̱ꞌ rá te̱e kúñáꞌnú nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ, jín ya̱ jíníi̱yo re̱ꞌ ya̱ chunáán ránꞌ xu̱ꞌún náneeꞌ te̱e ya̱ tátúníꞌ nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Roma. Jee káchíꞌ re̱ꞌ ya̱ maáréꞌ kúvi Cristo ya̱ kúvi re̱ꞌ ɨɨn te̱e nísotíñú ya̱ tátúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránuꞌuꞌ ―nkachiꞌ rá te̱e vá.
3Saájee nxi̱náꞌmáꞌ Pilato Jesús, jee nkachiꞌ‑i:
―¿Á noꞌó kúvi te̱e kúñáꞌnú ya̱ tátúníꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ Israel? ―nkachiꞌ‑i.
Jee nna̱xiníkó Jesús nu̱u̱nꞌ‑u:
―Noꞌó káchíꞌ nú maa ―nkachiꞌ Jesús.
4Jee nkachiꞌ Pilato nu̱u̱nꞌ rá su̱tu̱ꞌ kúñáꞌnú jín nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ:
―Ntu̱náꞌ nániꞌinꞌ ni̱ꞌ ni ɨɨn kua̱chi si̱kɨ̱ꞌ te̱e yaꞌá ―nkachiꞌ Pilato.
5Soo saꞌ víꞌí káꞌ yɨ́tuvi ráa káꞌánꞌ ráa si̱kɨ̱ꞌ Jesús, jee nkachiꞌ ráa:
―Jín tu̱ꞌun xínéꞌénꞌ re̱ꞌ ntáká ichi rá ñuunꞌ Judea xinénta re̱ꞌ rá ñɨvɨ si̱kɨ̱ꞌ rá te̱e nísotíñú. Chi nka̱jiéꞌé re̱ꞌ xínéꞌénꞌ re̱ꞌ rá tu̱ꞌun yaꞌá ne̱ ñuunꞌ Galilea jee nkenta re̱ꞌ ne̱ yaꞌá ―nkachiꞌ ráa.
Íñɨ́ Jesús ichinúúnꞌ Herodes
6Jee sáá nteso̱ꞌo Pilato ya̱ káꞌánꞌ ráa xi̱ni̱ꞌ ñuunꞌ Galilea jee ni̱ka̱tu̱ꞌún re̱ꞌ retú te̱e ñuunꞌ Galilea ví te̱e yaꞌá. 7Jee sáá nku̱káꞌnú iniꞌ re̱ꞌ ya̱ yɨ́ꞌɨ́ Jesús xi̱ntíín Herodes ya̱ nísotíñú nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Galilea, jee nta̱jí re̱ꞌ maa nu̱u̱nꞌ Herodes ya̱ suni nééꞌ‑e nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Jerusalén rá ki̱vɨ̱ꞌ yukuán.
8Jee sáá niniꞌ Herodes Jesús jee nku̱sɨ̱ɨ̱ꞌ víꞌí iniꞌ re̱ꞌ, chi ne̱ ya̱ íyó tiempúꞌ ya̱ kuíni re̱ꞌ kuniꞌ re̱ꞌ Jesús, chi nteso̱ꞌo re̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ‑e, jee kuíni re̱ꞌ réáꞌ kuniꞌ re̱ꞌ saꞌá‑a ɨɨn seña a̱nasɨ́. 9Jee nsa̱ꞌá víꞌí re̱ꞌ tu̱ꞌun xínáꞌmáꞌ re̱ꞌ Jesús, soo ni ɨɨn tu̱ꞌun ntu̱náꞌ nna̱xiníkó Jesús nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ. 10Jee yukuán íñɨ́ rá su̱tu̱ꞌ kúñáꞌnú jín rá te̱e xínéꞌénꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ jee xe̱e̱nꞌ víꞌí xíkóñáꞌán ráa Jesús. 11Jee Herodes jín rá soldado re̱ꞌ nito u̱ꞌvi̱ꞌ ráa nku̱ichi iniꞌ ráa nne̱ꞌyá ráa Jesús jee nkaꞌanꞌ u̱ꞌvi̱ꞌ ráa re̱ꞌ, jee nna̱sikúnijin ráa ɨɨn saꞌma máá viiꞌ ya̱ kúvi saꞌma ñúꞌún te̱e máá kúñáꞌnú. Jee kuíre tukuni nna̱chuichí Herodes Jesús nu̱u̱nꞌ Pilato. 12Jee ki̱vɨ̱ꞌ yukuán jee nnuma̱ni̱ꞌ Pilato jín Herodes, chi nékúvi jee ntu̱fi̱ꞌ ta̱ꞌán ráa.
Nsa̱ꞌá náaꞌ ráa ya̱ kaꞌniꞌ ráa Jesús
(Mateo 27:15-26; Marcos 15:6-15; Juan 18:39—19:16)
13Jee sáá nkana Pilato rá su̱tu̱ꞌ kúñáꞌnú jín rá te̱e nísotíñú, jín rá ñɨvɨ ñuunꞌ sáva kutútú ráa, 14jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa:
―Nkiji rán nkisiáꞌa rán te̱e yaꞌá nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ, ya̱ káchíꞌ rán ya̱ síkáꞌánꞌ re̱ꞌ rá ñɨvɨ sáꞌá ráa tuntíxín, soo kune̱ꞌyá rán, nxi̱náꞌmáꞌ ni̱ꞌ re̱ꞌ ichinúúnꞌ ránoꞌó, soo ni ɨɨn kua̱chi ntu̱náꞌ nnániꞌinꞌ ni̱ꞌ si̱kɨ̱ꞌ re̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ xíkóñáꞌán rán re̱ꞌ. 15Jee ni Herodes ntu̱náꞌ kua̱chi nnániꞌinꞌ re̱ꞌ si̱kɨ̱ꞌ te̱e yaꞌá, chi nna̱chuichí tuku re̱ꞌ maa va̱niji‑i nu̱u̱nꞌ ránꞌ. Jee kune̱ꞌyá rán, ntu̱náꞌ kua̱chi nsa̱ꞌá re̱ꞌ ya̱ retánꞌ íyó ni̱ꞌi̱nꞌ re̱ꞌ ya̱ kuviꞌ re̱ꞌ. 16Saáva tají ni̱ꞌ ya̱ xinóꞌo ráa re̱ꞌ jee siaáꞌ ni̱ꞌ re̱ꞌ ―nkachiꞌ Pilato
17Soo íyó siaáꞌ re̱ꞌ ɨɨn te̱e ya̱ yɨ́ꞌɨ́ veka̱a viko vá. 18Soo ntáká rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ ya̱ íñɨ́ yukuán, ɨɨn nuún ni nka̱najíín ráa, jee nkachiꞌ ráa:
―¡Íyó kuviꞌ re̱ꞌ! Jee, ¡siaáꞌ Barrabás kiji re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránꞌ!
19Barrabás jee nchiꞌi ráa re̱ꞌ iniꞌ veka̱a chi maáréꞌ jín inka rá te̱e nka̱ntáꞌán ráa nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ vá nkenta ráa si̱kɨ̱ꞌ rá te̱e nísotíñú, jee nsa̱ꞌá re̱ꞌ ni̱yɨ. 20Jee tukuni nni̱kó Pilato nkaꞌanꞌ re̱ꞌ jín ráa, chi kuíni re̱ꞌ nakani núne re̱ꞌ Jesús. 21Soo saꞌ víꞌí káꞌ nka̱najíín rá ñɨvɨ vá, jee káchíꞌ ráa:
―¡Tekaa maa nu̱u̱nꞌ kurúsiꞌ! ¡Tekaa maa nu̱u̱nꞌ kurúsiꞌ!
22Jee ya̱ uníꞌ íchí nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa:
―¿Na̱ kuvi chi? ¿Na̱ kua̱chi niváꞌa kúvi ya̱ nsa̱ꞌá te̱e yaꞌá rúsa? Ni ɨɨn kua̱chi ntu̱náꞌ nnániꞌinꞌ ni̱ꞌ si̱kɨ̱ꞌ re̱ꞌ retánꞌ íyó ni̱ꞌi̱nꞌ re̱ꞌ ya̱ kuviꞌ re̱ꞌ. Tají ni̱ꞌ xinóꞌo ráa re̱ꞌ jee siaáꞌ ni̱ꞌ re̱ꞌ ―nkachiꞌ Pilato.
23Soo kua̱yuꞌú ráa kánajíín ráa yɨ́tuvi ráa ya̱ tekaa re̱ꞌ maa nu̱u̱nꞌ kurúsiꞌ, jee ya̱ kánajíín ráa jee nku̱neí ráa jín re̱ꞌ. 24Saájee nkuna̱a̱ꞌ iniꞌ Pilato saꞌá re̱ꞌ sáni ya̱ nyɨ̱tuvi ráa. 25Jee nsia̱áꞌ re̱ꞌ te̱e ya̱ nchiꞌi ráa iniꞌ veka̱a jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ nka̱ntáꞌán‑a jín rá te̱e nísotíñú, jee suni nsa̱ꞌá‑a ni̱yɨ, te̱e ya̱ ni̱ka̱nꞌ ráa. Jee nna̱ku̱ꞌva re̱ꞌ Jesús xi̱ntíín rá soldado sáva kuviꞌ re̱ꞌ sáni kuíni rá ñɨvɨ.
Nte̱kaa ráa Jesús nu̱u̱nꞌ kurúsiꞌ jee ni̱ꞌi̱ꞌ re̱ꞌ
(Mateo 27:32-44; Marcos 15:21-32; Juan 19:17-27)
26Jee sáá kua̱na̱ka rá soldado Jesús, jee ntɨɨn ráa ɨɨn te̱e naní Simón, ya̱ kúvi re̱ꞌ te̱e ñuunꞌ Cirene, jee va̱ji re̱ꞌ ɨɨn rá kuaríáꞌ, jee nchi̱só ráa kurúsiꞌ Jesús ya̱ta̱ꞌ re̱ꞌ sáva kuniso re̱ꞌ maa, jee kunikɨnꞌ re̱ꞌ ya̱ta̱ꞌ Jesús nsa̱ꞌá ráa. 27Jee kue̱ꞌe̱ꞌ nasɨ́kuitɨꞌ rá ñɨvɨ kua̱ꞌa̱nꞌ níkɨ́nꞌ ya̱ta̱ꞌ Jesús, jee suni kua̱ꞌa̱nꞌ kue̱ꞌe̱ꞌ rá ñaꞌan níkɨ́nꞌ ráa ya̱ta̱ꞌ Jesús jee náꞌyúꞌ ráa ya̱ jiáku iniꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ re̱ꞌ. 28Soo nna̱kune̱ꞌyá Jesús nu̱u̱nꞌ ráña jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa:
―Ránoꞌó ñaꞌan ya̱ kúvi se̱ꞌya ñuunꞌ Jerusalén, koto náꞌyúꞌ rán jie̱ꞌe̱ꞌ nuꞌuꞌ, chisaꞌ kunaꞌyuꞌ rán jie̱ꞌe̱ꞌ maáránoꞌó jín jie̱ꞌe̱ꞌ rá se̱ꞌya rán, 29chi tɨɨn kuéntáꞌ rán, kiji rá ki̱vɨ̱ꞌ [ya̱ koo tu̱nóꞌó xe̱e̱nꞌ si̱kɨ̱ꞌ rán], ya̱ kachiꞌ rá ñɨvɨ: “Na̱ ka̱ꞌ netuꞌ ka̱ꞌ kúvi rá ñaꞌan númáꞌ, ya̱ ntu nkuvi kuchi̱ji ráa, jín ya̱ ntu nsi̱kuéꞌnu ráa rá nchíkɨ́n jín xu̱kui i̱ka̱ꞌ ráa”, kachiꞌ ráa.
30Chi ki̱vɨ̱ꞌ yukuán jee kijiéꞌé rá ñɨvɨ kachiꞌ ráa nu̱u̱nꞌ rá yuku:
“Nakuniꞌi rán ya̱ta̱ꞌ ráníꞌ”,
jín nu̱u̱nꞌ rá itunꞌ:
“Se̱ꞌí rán ránuꞌuꞌ”,
kachiꞌ ráa. 31Chi retú sáꞌá ráa rá tiñu yaꞌá jín nuꞌuꞌ tiempúꞌ váꞌa ya̱ kúvi kuéntáꞌ tiempúꞌ ya̱ yúté yutun, saájee tiempúꞌ niváꞌa ichinúúnꞌ ka̱ꞌ kuéntáꞌ yutun nachi, ¿ná kúvi ya̱ saꞌá ráa rúja?
32Jee suni náka rá soldado u̱vi̱ꞌ ka̱ꞌ rá te̱e ya̱ nsa̱ꞌá kua̱chi xéénꞌ, ya̱ kua̱ꞌa̱nꞌ jín Jesús sava kaꞌniꞌ rává ráa jín re̱ꞌ. 33Jee sáá nkenta ráa nu̱u̱nꞌ naní Yɨkɨ Xíníꞌ Níyɨ, jee yukuán nte̱kaa rá soldado Jesús nu̱u̱nꞌ kurúsiꞌ. Jee suni nte̱kaa ráa ni núvíꞌ ka̱ꞌ rá te̱e kua̱chi vá, jee ta nu̱u̱nꞌ ráa kurúsiꞌ ráa, ɨɨn ichi kuáꞌá re̱ꞌ jee ɨɨn ichi sátín re̱ꞌ. 34Soo nkachiꞌ Jesús:
―Tááꞌ ni̱ꞌ, kunekáꞌnú iniꞌ nú kune̱ꞌyá nú ráa, chi ntu̱ví jíníꞌ ráa na̱ kúvi ya̱ sáꞌá ráa ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
Jee tásáva ráa saꞌma re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ɨɨn inka ráa jee nsi̱kɨ́ ráa suertéꞌ sáva tasáva ráa maa. 35Jee íñɨ́ rá ñɨvɨ néꞌyá ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ jee suni ne̱ rá te̱e nísotíñú nátai̱chi̱ꞌ ráa néꞌyá ráa Jesús jee káchíꞌ ráa:
―Rá inka ka̱ꞌ ñɨvɨ nsi̱káku re̱ꞌ, sikáku‑u maáa retú suvi nijia‑a kúvi te̱e ya̱ nka̱ji Ndiosíꞌ maa sáva kani re̱ꞌ maa sáva kuvi‑i máá Cristo ya̱ tají re̱ꞌ sáva tatúníꞌ‑i nu̱u̱nꞌ nɨꞌɨ ―nkachiꞌ ráa.
36Jee suni rá soldado nkaꞌanꞌ u̱vi̱ꞌ ráa re̱ꞌ, jee ña̱kuyatin ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ, jee njia̱ꞌa ráa nixiꞌ uva iyá nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ koꞌo re̱ꞌ, 37jee nkachiꞌ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ:
―Retú maánú kúvi nijia te̱e nísotíñú tátúníꞌ nú nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ Israel jee sikáku maánú ―nkachiꞌ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ.
38Jee suni nééꞌ ɨɨn tutuꞌ xi̱ni̱ꞌ kurúsiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ kúvi xi̱ni̱ꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ntee ráa [rá tu̱ꞌun griego, jín tu̱ꞌun latín, jín tu̱ꞌun hebreo], jee káchíꞌ tu̱ꞌun vá suꞌva: “Te̱e kúñáꞌnú tátúníꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ Israel kúvi te̱e yaꞌá”, káchíꞌ‑i.
39Jee ɨɨn rá te̱e kua̱chi ya̱ nínta xiín Jesús ténúunꞌ‑u re̱ꞌ jee káchíꞌ‑i:
―¿Á nsú Cristo kúvi nú rúja?, jee sikáku nú maánú jín ránuꞌuꞌ ranika̱ꞌ ―nkachiꞌ‑i.
40Soo inka ka̱ꞌ táꞌán te̱e níntakaa yukuán, nna̱xiníkó‑o nu̱u̱nꞌ táꞌán‑a vá jee nkachiꞌ‑i:
―¿Á ni ntu ñúyúꞌví iniꞌ nú Ndiosíꞌ? Ya ɨɨn nuún ni nsi̱jíta ráa nó kunoꞌo nú jín tee yaꞌá, 41jee maáó chi ya̱ nááꞌ nijia ya̱ saá íyó kunoꞌo‑ó, chi yaꞌá kúvi tu̱nóꞌó níꞌínꞌ‑ó ya̱ íyó níꞌinꞌ‑ó kunoꞌo‑ó jie̱ꞌe̱ꞌ kua̱chi ya̱ nsa̱ꞌá‑ó. Soo te̱e yaꞌá chi ni ɨɨn kua̱chi ni ntu̱náꞌ nsa̱ꞌá re̱ꞌ ―nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ táꞌán re̱ꞌ.
42Jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Jesús:
―Naku̱ꞌun iniꞌ nú kunáꞌví iniꞌ nú nuꞌuꞌ sáá kenta kunisotíñú nú tátúníꞌ nú nu̱u̱nꞌ kua̱íyó ―nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Jesús.
43Saájee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ:
―Máá nááꞌ vá káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ nú ya̱ ne̱ vitan kuneeꞌ nú jín nuꞌuꞌ ne̱ nu̱u̱nꞌ viiꞌ víꞌí íyó antivɨ́ súkún nu̱u̱nꞌ nééꞌ Ndiosíꞌ ―nkachiꞌ Jesús.
Ni̱ꞌi̱ꞌ Jesús
(Mateo 27:45-56; Marcos 15:33-41; Juan 19:28-30)
44Sáá nkuvi nɨ́ kaxu̱vi̱ꞌ jee nnu̱neenꞌ kua̱íyó kuitɨꞌ nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún ne̱ kau̱ni̱ꞌ yánini, 45chi nnu̱neenꞌ nu̱u̱nꞌ nka̱niiꞌ. Jee nna̱ta̱sava saꞌma káꞌnú níntakaa ñúmáꞌñú veñu̱ꞌun káꞌnú ya̱ jiásɨ́ꞌ iniꞌ veꞌi nu̱u̱nꞌ ííꞌ nasɨ́kuitɨꞌ ka̱ꞌ. 46Saájee kua̱yuꞌú Jesús nka̱najíín re̱ꞌ, jee nkachiꞌ re̱ꞌ:
―Tátáꞌ ni̱ꞌ, xi̱ntíín nú nátají ni̱ꞌ ta̱chi̱ꞌ káꞌánꞌ ni ―nkachiꞌ re̱ꞌ, saájee nu̱u̱nꞌ nɨ́ꞌɨ nna̱statáchiꞌ re̱ꞌ jee ni̱ꞌi̱ꞌ re̱ꞌ.
47Jee sáá niniꞌ te̱e kúvi capitán tátúníꞌ nu̱u̱nꞌ rá soldado vá ya̱ nkuvi suꞌva, jee nna̱kuetúꞌún re̱ꞌ Ndiosíꞌ jee suni nkachiꞌ re̱ꞌ:
―Máá nááꞌ nijia ya̱ tee yaꞌá kúvi re̱ꞌ te̱e na̱a̱ꞌ ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
48Jee nta̱ká ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ ya̱ nku̱tútú ráa íñɨ́ ráa yukuán néꞌyá ráa ya̱ nkuvi sukuán, jee kúun ráa naꞌá ráa ni̱ka ráa núkuíꞌyáꞌ iniꞌ ráa kua̱noꞌonꞌ ráa. 49Jee ntáká rá ñɨvɨ ya̱ jíníꞌ ta̱ꞌán jín Jesús, jín rá ñaꞌan ya̱ níkɨ́nꞌ kútáꞌán jín Jesús ne̱ ñuunꞌ Galilea, íñɨ́ íká ráa néꞌyá ráa ya̱ kúvi sukuán.
Séꞌí ráa Jesús
(Mateo 27:57-61; Marcos 15:42-47; Juan 19:38-42)
50Jee ni̱yo ɨɨn te̱e naní José ya̱ kúvi re̱ꞌ te̱e ñuunꞌ Arimatea, ya̱ yɨ́ꞌɨ́‑ɨ xi̱ntíín ñuunꞌ Judea, jee suni yɨ́ꞌɨ́ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Justicia Ñáꞌnú nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Israel. Jee te̱e váꞌa te̱e na̱a̱ꞌ kúvi re̱ꞌ. 51Te̱e yaꞌá chi ntu nku̱nuún nna̱túꞌún re̱ꞌ jín ya̱ nkuna̱a̱ꞌ iniꞌ rá inka rá te̱e Justicia Ñáꞌnú ya̱ kaꞌniꞌ ráa Jesús jín ya̱ nsa̱ꞌá ráa maa. Maáréꞌ nétu kuvi iniꞌ re̱ꞌ ya̱ kiji ya̱ tatúníꞌ Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨvɨ. 52Jee te̱e yaꞌá chi ña̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Pilato jee ni̱ka̱nꞌ re̱ꞌ ñunéꞌyúꞌ Jesús. 53Jee nxi̱núun re̱ꞌ ñunéꞌyúꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ kurúsiꞌ, jee nsu̱kún re̱ꞌ ɨɨn saꞌma váꞌa maa, jee nchiꞌi re̱ꞌ maa iniꞌ ɨɨn yaviꞌ veꞌi ni̱yɨ nu̱u̱nꞌ ya̱ nkaanꞌ ráa ne̱ i̱ka̱ꞌ kava nu̱u̱nꞌ ni ɨɨn ni̱yɨ ntiáꞌan kɨꞌɨ yukuán. 54Chi yánini ki̱vɨ̱ꞌ yukuán, kúvi‑i ki̱vɨ̱ꞌ ya̱ sátúꞌva rá ñɨvɨ, chi ya kajiéꞌé kenta ki̱vɨ̱ꞌ ñuꞌun ya̱ nájiáví ráa.
55Jee rá ñaꞌan ya̱ nnikɨnꞌ ráña Jesús ne̱ ñuunꞌ Galilea, jee nchi̱nikɨnꞌ ráña José, jee niniꞌ ráña yaviꞌ veꞌi ni̱yɨ vá jee niniꞌ va̱ꞌa ráña na̱sa ñakɨnꞌ ráa ñunéꞌyúꞌ Jesús iniꞌ‑i. 56Jee nni̱kó ráña kua̱noꞌonꞌ ráña veꞌi ráña, jee nsa̱ꞌá stákoo ráña rá nute jiáꞌánꞌ vi̱xi̱ꞌ jín rá aceite yuku jiáꞌánꞌ vi̱xi̱ꞌ. Jee nna̱jia̱ví ráa ki̱vɨ̱ꞌ nájiáví, sánikua̱ꞌ nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ.
Одоогоор Сонгогдсон:
Lucas 23: meh
Тодруулга
Хуваалцах
Хувилах
Тодруулсан зүйлсээ бүх төхөөрөмждөө хадгалмаар байна уу? Бүртгүүлэх эсвэл нэвтэрнэ үү
© 2022, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.