Máteu 6
6
1Ina kixovókoxopamaka Jesus:
—Yokóhiyanavonoe, hako yoposíko noíxeokono ne únati ítike keha'âti iháyu'ikeopi po'ínuhiko xâne, vo'oku enepo akoéneye ne ítike, ákomo némoepo xoko Itukó'oviti, enepone Yá'a íhae vanúke.
Koêku ne poréxoti huvó'oxeake ne xâne apêti konokínovati
2—Enepo áva peréxoake ne xâne apêti nókone, hako kutí koe pehúkoti inuxínopiti oxoti torombéta keha'âti noíxeokono ne ítike, kuteâti kixoku itúkeovo ne xâne ikútixapovoti koati sasá'iti ya po'ínuhiko. Vo'oku enepo apê pôreu ya íhikaxovoku hó'e koáne ya none ovokúti, énomone kixínoakeneye kaha'âtihiko ápeyea ihayú'ikoati. Koati emo'úti ra yunzó'inopinoe: Vo'oku íkomumuxeovone xâne, usóne námoepo nê'e. Yane ákonemo námoepo xoko Itukó'oviti. 3Itea enepo áva hivó'oe, hako kalihú'ina yopósiki ápeyea po'i exoâti, muhíkova ne ínikene koati ákoti omotóva yokóvo 4maka hákone exókono. Yane apêtimo némoepo xoko Itukó'oviti, enepone Yá'a íhae vanúke iníxoti koekúti ákoti po'i noixoâti.
Nókone kó'iyea ne xâne itûko orásaum
Lk 11.2-4
5—Enepo itikánoe orásaum, hako kitêa ne xâne ikútixapovoti koati sasá'iti ya po'ínuhiko. Vo'oku enepo itûko orásaum, áhatihiko xe'ó kó'iyea ya íhikaxovoku hó'e koánemaka ya none ovokúti vékoheixoku xâne, kahá'ati noíxeokono. Koati emo'úti ra yunzó'inopinoe: Vo'oku íkomumuxeovone xâne, usóne námoepo nê'e. Yane ákonemo námoepo xoko Itukó'oviti. 6Kene îti, enepo itîka orásaum, urukú yákoepo kúveu yóvoku. Exexó íxea ne péhapetea. Yépema ne Yá'a íhae vanúke, enepone ákoti inixoâti, yane iko'íparaxopeatimo nê'e. Koáhati iníxoti koekúti ákoti po'i noixoâti.
7—Koáne enepo itîka orásaum, hako kitêa ne xâne ákoti êxa Itukó'oviti yómoti káyuixea yûho enepo itûko orásaum. Koati ikutíxatihiko yumopókonotimo vo'oku ixómoyea káyuixoa ne yûho. 8Hako ikítipasikova ne xâne kuteâti nê'e, vo'oku exo nékone ne Itukó'oviti, enepone Yá'a íhae vanúke. Tumúneke yépemi, éxoane ne nékone. 9Itea hara yákoe enepo itîka orásaum:
“Iti Ha'a ûti íhae vanúke, émbemo téyeamo sasá'iti îhe ne uhá koeti xâne. 10Émbemopi ukóponeamo ne netíxi yâye xapákuke ûti, uti xâne. Itúkapu yâha kousókovo yara poké'e kuteâti koeku koúsokeovo ya vanúkeke. 11Peréxavi nika ûti itukovo káxe. 12Ketúyapa pahúnevo ûti koêkumaka kóseanayea ûti ne po'ínuhiko xâne vaheréxinoviti ítuke, kutí kixoâti uti ákoti pahukápu. 13Hako sike'évi víkorokeovo pahunévotike itea peréxavi víteova ne váhere kixovókuti, (vo'oku poéhane îti itukóvo hána'iti nâti ya uhá koêti. Poéhane îti apê xunáko oúkeke uhá koêti. Poéhanemaka îti itukóvo hána'iti ihayú'iuti ya uhá koêti, ákotinemo hunókoku. Itúkapu énomoneoxo koéneye)” yákoe itîka orásaum —kíxovokoxoane Jesus.
14—Vo'oku enepo kutí ixêa ákoti váherexeaku ítukeinopi ne po'inu xâne, kúteanemakamo kixópiku Itukó'oviti. 15Itea enepo hákoti kixeáneye (ne váhere ítukeinopi po'i xâne), ákomakamo katúyapa váhere ítike ne Itukó'oviti, enepone Yá'a íhae vanúke.
Nókone kó'iyea ne xâne enepo jejuá kôe
16Ina kixovókoxopamaka Jesus:
—Enepo jejuá yakôe, hako isone'ekovoo keyê kuteâti kóyeku ne xanéhiko ikútixapovoti sasá'iti ya po'ínuhiko, kahá'atimaka éxokeovo po'ínuhiko xâne itúkeovo jejuá koêti. Ivévaka ra yunzó'inopinoe: Vo'oku íkomumuxeovone xâne, usóne námoepo nê'e. Yane ákonemo námoepo xoko Itukó'oviti. 17Kene îti, enepo jejuá yakôe, hako kixevóneye, itea kímanduxapu ina kevaríkapu koane kipénaneapu, 18maka hákone exôa po'ínuhiko xâne itúkeovo jejuá kêti, itea itúkapune póhutine Itukó'oviti exôa, enepone Yá'a íhae vanúke iníxoti koekúti ákoti po'i noixoâti. Yane apêtimo némoepo xokóyoke.
Koêku ne kaná'uti vîrikuxea, uti xâne
Lk 12.33-34; 2 Tm 4.8; Êb 10.34; 1 Pê 1.4; Ap 7.15-17; 21.1; 22.1
19—Hako yoposí'ixo kirí'uxi apeínopiti yara poké'e ya ákoyeaku oríkoa kálihunoe hó'openo níkoheyea, koáne ya ápeyeaku iko'íhomuyoxoati, koánemaka xoko ápeyeaku urukú koeti oméxoponea. 20Itea itúkapu vanúkeke ítixe apeínopiti xoko ákoyeaku aúke'e, koáne xoko ákoyeakunemo kálihunoe hó'openo nikóheati, koáne xoko ákoyeaku iko'íhomuyoxoati itukovo koesáyu'ixoati, koáne xoko ákoyeakunemo urukú koeti oméxoponea. 21Vo'oku koêkuti yunákoaku ne apeínopiti, itukapu vanúkeke áko'o itukapu poké'eke, énomoneoxo yónoheixo iséneu —kíxovokoxoane Jesus.
Ominó'oviti uhapú'iti yoko hahákuti
Lk 11.34-36
22—Kuteâti koeku yúku kouhápu'ikopeti, énomone koéneye ne uke xâne koxé'uke. Enepo aunáti ne yûke, uhapú'itikemo yóvoheixo. 23Kene itukapu ákoti aunáti ne yûke, hahákutikemo yóvoheixo. Kúteanemaka koêku ne kouhápu'ikoti isóneu xâne. Enepo itukapu hahakú kixópiti ne mani kouhápu'ikopiti, yupihovó koetíneoxomo itúkeovo hahákutike yóvoheixo.
Konókoti itúkeovo Itukó'oviti yoko ítuke yuíxovo ûti
Lk 16.13; 12.22-31; Fp 4.6; Êb 13.15; 1 Pê 5.7
24Ina kixovókoxopamaka Jesus:
—Ako xâne motovâti pi'á kíxea pátarauxa. Vo'oku koêkumo ákoyea omótova okóvo ne po'ínu, yane ákomo itúkoake ne po'ínu, áko'o enepo itukapu yuíxovoxo ítukexeake ne po'ínu, yane ákomo itúkoake ne po'ínu. Koane enepo yixápu kirí'uxi apeínopiti, ákomo yoxéne yíxivo ítuke Itukó'oviti.
25—Énomone ngixínopinoe ákoyea ixomo ipúpakina yokóvo ne kixékumo kêku itukovo káxe, ukínopikumo nîke yoko yêka, koane nókone kexé'u kixékumo iké'ipovoxopivo. Vo'oku enepone kéyeku itukovo káxe, haina pohúneti níki. Koane haina pohúneti iké'ipovoxopivo yápeino. 26Ivévakapihi koêku ne hó'openohiko ôti. Ako nâ. Koane ako ítixeaku ha'i nóne. Ákomaka unákoku nîka, koane ákomaka óvoku ítixoku êno nikokónoti, itea kóyeane poréxea Itukó'oviti nîka, enepone Yá'a íhae vanúke. Hainá'ikopo itínoe yupihóvo itóponone nonékuke Itukó'oviti yane hó'openohiko? 27Ako ápahuina ya xepákukenoe itotimo koúkoponea kaxena ivókovope, yusíkoti yupíheovo kóxunakeovo kahá'ayea koúkoponea.
28—Ná'ikopo koeti yupíhinovo yónea iséneu ne kixékumo iké'ipovoxopivo? Ivévakapihi koeku payá'iyea ne koati uhé'ekoti hîu itunoêvoti ya mêum, enepone humanévoti. Ako okó'ituke, koane ákomaka ixúxuka kuteâti koeku xâne. 29Itea koati ngixópitinoe: Muhíkova neko uhá koeti úhe'ene Salúmaum, enepone hána'iti nâti iríku mekúke, ako itápana úhe'ene hîu ne itunoêvotihiko íhae mêum. 30Katarákoapo Itukó'oviti ne itunoêvoti íhae mêum mapini póhutine kó'oyene ápeyea, ihârotike oro'ókokonotinemo yúkuke, ínapomo hako katarákopi itínoe xâne ôriti kúveova. 31Hákoikopo pipokéxo iséneu ixómoyea yépemo'ixopovo ukínopikumo ne nîke yoko yêka koane ípevo. 32Enepora uhá koeti koekúti, koati xâne ákoti êxa Itukó'oviti yonóheixoa isóneu. Yoko éxoa Itukó'oviti, enepone Yá'a íhae vanúke, kénokinoe uhá koêti ra koekútihiko. 33Hane itíka yónoheixoku iséneu inúxotike, ítuke Itukó'oviti koánemaka péni kixeku itíkivo kuteâti ahá'inopi. Yanê'e, kousókinopeatinoemo Itukó'oviti ne uhá koeti po'ínuhiko nékone. 34Hako pipokéxo iséneu vo'oku nékonemo ihârotike, vo'oku apépotimakamo po'i yónoku iséneu ihârotike. Ópoehane yónoku iséneu ne nékone ya póhutihiko káxe. Hákone kiri'úxoa pipókexinoa iséneu ne nékone ya keno'ókoti káxe —kíxovokoxoane Jesus.
Currently Selected:
Máteu 6: terNT
Qaqambisa
Share
Copy
Ufuna ukuba iimbalasane zakho zigcinwe kuzo zonke izixhobo zakho? Bhalisela okanye ngena
© 2012, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.
Máteu 6
6
1Ina kixovókoxopamaka Jesus:
—Yokóhiyanavonoe, hako yoposíko noíxeokono ne únati ítike keha'âti iháyu'ikeopi po'ínuhiko xâne, vo'oku enepo akoéneye ne ítike, ákomo némoepo xoko Itukó'oviti, enepone Yá'a íhae vanúke.
Koêku ne poréxoti huvó'oxeake ne xâne apêti konokínovati
2—Enepo áva peréxoake ne xâne apêti nókone, hako kutí koe pehúkoti inuxínopiti oxoti torombéta keha'âti noíxeokono ne ítike, kuteâti kixoku itúkeovo ne xâne ikútixapovoti koati sasá'iti ya po'ínuhiko. Vo'oku enepo apê pôreu ya íhikaxovoku hó'e koáne ya none ovokúti, énomone kixínoakeneye kaha'âtihiko ápeyea ihayú'ikoati. Koati emo'úti ra yunzó'inopinoe: Vo'oku íkomumuxeovone xâne, usóne námoepo nê'e. Yane ákonemo námoepo xoko Itukó'oviti. 3Itea enepo áva hivó'oe, hako kalihú'ina yopósiki ápeyea po'i exoâti, muhíkova ne ínikene koati ákoti omotóva yokóvo 4maka hákone exókono. Yane apêtimo némoepo xoko Itukó'oviti, enepone Yá'a íhae vanúke iníxoti koekúti ákoti po'i noixoâti.
Nókone kó'iyea ne xâne itûko orásaum
Lk 11.2-4
5—Enepo itikánoe orásaum, hako kitêa ne xâne ikútixapovoti koati sasá'iti ya po'ínuhiko. Vo'oku enepo itûko orásaum, áhatihiko xe'ó kó'iyea ya íhikaxovoku hó'e koánemaka ya none ovokúti vékoheixoku xâne, kahá'ati noíxeokono. Koati emo'úti ra yunzó'inopinoe: Vo'oku íkomumuxeovone xâne, usóne námoepo nê'e. Yane ákonemo námoepo xoko Itukó'oviti. 6Kene îti, enepo itîka orásaum, urukú yákoepo kúveu yóvoku. Exexó íxea ne péhapetea. Yépema ne Yá'a íhae vanúke, enepone ákoti inixoâti, yane iko'íparaxopeatimo nê'e. Koáhati iníxoti koekúti ákoti po'i noixoâti.
7—Koáne enepo itîka orásaum, hako kitêa ne xâne ákoti êxa Itukó'oviti yómoti káyuixea yûho enepo itûko orásaum. Koati ikutíxatihiko yumopókonotimo vo'oku ixómoyea káyuixoa ne yûho. 8Hako ikítipasikova ne xâne kuteâti nê'e, vo'oku exo nékone ne Itukó'oviti, enepone Yá'a íhae vanúke. Tumúneke yépemi, éxoane ne nékone. 9Itea hara yákoe enepo itîka orásaum:
“Iti Ha'a ûti íhae vanúke, émbemo téyeamo sasá'iti îhe ne uhá koeti xâne. 10Émbemopi ukóponeamo ne netíxi yâye xapákuke ûti, uti xâne. Itúkapu yâha kousókovo yara poké'e kuteâti koeku koúsokeovo ya vanúkeke. 11Peréxavi nika ûti itukovo káxe. 12Ketúyapa pahúnevo ûti koêkumaka kóseanayea ûti ne po'ínuhiko xâne vaheréxinoviti ítuke, kutí kixoâti uti ákoti pahukápu. 13Hako sike'évi víkorokeovo pahunévotike itea peréxavi víteova ne váhere kixovókuti, (vo'oku poéhane îti itukóvo hána'iti nâti ya uhá koêti. Poéhane îti apê xunáko oúkeke uhá koêti. Poéhanemaka îti itukóvo hána'iti ihayú'iuti ya uhá koêti, ákotinemo hunókoku. Itúkapu énomoneoxo koéneye)” yákoe itîka orásaum —kíxovokoxoane Jesus.
14—Vo'oku enepo kutí ixêa ákoti váherexeaku ítukeinopi ne po'inu xâne, kúteanemakamo kixópiku Itukó'oviti. 15Itea enepo hákoti kixeáneye (ne váhere ítukeinopi po'i xâne), ákomakamo katúyapa váhere ítike ne Itukó'oviti, enepone Yá'a íhae vanúke.
Nókone kó'iyea ne xâne enepo jejuá kôe
16Ina kixovókoxopamaka Jesus:
—Enepo jejuá yakôe, hako isone'ekovoo keyê kuteâti kóyeku ne xanéhiko ikútixapovoti sasá'iti ya po'ínuhiko, kahá'atimaka éxokeovo po'ínuhiko xâne itúkeovo jejuá koêti. Ivévaka ra yunzó'inopinoe: Vo'oku íkomumuxeovone xâne, usóne námoepo nê'e. Yane ákonemo námoepo xoko Itukó'oviti. 17Kene îti, enepo jejuá yakôe, hako kixevóneye, itea kímanduxapu ina kevaríkapu koane kipénaneapu, 18maka hákone exôa po'ínuhiko xâne itúkeovo jejuá kêti, itea itúkapune póhutine Itukó'oviti exôa, enepone Yá'a íhae vanúke iníxoti koekúti ákoti po'i noixoâti. Yane apêtimo némoepo xokóyoke.
Koêku ne kaná'uti vîrikuxea, uti xâne
Lk 12.33-34; 2 Tm 4.8; Êb 10.34; 1 Pê 1.4; Ap 7.15-17; 21.1; 22.1
19—Hako yoposí'ixo kirí'uxi apeínopiti yara poké'e ya ákoyeaku oríkoa kálihunoe hó'openo níkoheyea, koáne ya ápeyeaku iko'íhomuyoxoati, koánemaka xoko ápeyeaku urukú koeti oméxoponea. 20Itea itúkapu vanúkeke ítixe apeínopiti xoko ákoyeaku aúke'e, koáne xoko ákoyeakunemo kálihunoe hó'openo nikóheati, koáne xoko ákoyeaku iko'íhomuyoxoati itukovo koesáyu'ixoati, koáne xoko ákoyeakunemo urukú koeti oméxoponea. 21Vo'oku koêkuti yunákoaku ne apeínopiti, itukapu vanúkeke áko'o itukapu poké'eke, énomoneoxo yónoheixo iséneu —kíxovokoxoane Jesus.
Ominó'oviti uhapú'iti yoko hahákuti
Lk 11.34-36
22—Kuteâti koeku yúku kouhápu'ikopeti, énomone koéneye ne uke xâne koxé'uke. Enepo aunáti ne yûke, uhapú'itikemo yóvoheixo. 23Kene itukapu ákoti aunáti ne yûke, hahákutikemo yóvoheixo. Kúteanemaka koêku ne kouhápu'ikoti isóneu xâne. Enepo itukapu hahakú kixópiti ne mani kouhápu'ikopiti, yupihovó koetíneoxomo itúkeovo hahákutike yóvoheixo.
Konókoti itúkeovo Itukó'oviti yoko ítuke yuíxovo ûti
Lk 16.13; 12.22-31; Fp 4.6; Êb 13.15; 1 Pê 5.7
24Ina kixovókoxopamaka Jesus:
—Ako xâne motovâti pi'á kíxea pátarauxa. Vo'oku koêkumo ákoyea omótova okóvo ne po'ínu, yane ákomo itúkoake ne po'ínu, áko'o enepo itukapu yuíxovoxo ítukexeake ne po'ínu, yane ákomo itúkoake ne po'ínu. Koane enepo yixápu kirí'uxi apeínopiti, ákomo yoxéne yíxivo ítuke Itukó'oviti.
25—Énomone ngixínopinoe ákoyea ixomo ipúpakina yokóvo ne kixékumo kêku itukovo káxe, ukínopikumo nîke yoko yêka, koane nókone kexé'u kixékumo iké'ipovoxopivo. Vo'oku enepone kéyeku itukovo káxe, haina pohúneti níki. Koane haina pohúneti iké'ipovoxopivo yápeino. 26Ivévakapihi koêku ne hó'openohiko ôti. Ako nâ. Koane ako ítixeaku ha'i nóne. Ákomaka unákoku nîka, koane ákomaka óvoku ítixoku êno nikokónoti, itea kóyeane poréxea Itukó'oviti nîka, enepone Yá'a íhae vanúke. Hainá'ikopo itínoe yupihóvo itóponone nonékuke Itukó'oviti yane hó'openohiko? 27Ako ápahuina ya xepákukenoe itotimo koúkoponea kaxena ivókovope, yusíkoti yupíheovo kóxunakeovo kahá'ayea koúkoponea.
28—Ná'ikopo koeti yupíhinovo yónea iséneu ne kixékumo iké'ipovoxopivo? Ivévakapihi koeku payá'iyea ne koati uhé'ekoti hîu itunoêvoti ya mêum, enepone humanévoti. Ako okó'ituke, koane ákomaka ixúxuka kuteâti koeku xâne. 29Itea koati ngixópitinoe: Muhíkova neko uhá koeti úhe'ene Salúmaum, enepone hána'iti nâti iríku mekúke, ako itápana úhe'ene hîu ne itunoêvotihiko íhae mêum. 30Katarákoapo Itukó'oviti ne itunoêvoti íhae mêum mapini póhutine kó'oyene ápeyea, ihârotike oro'ókokonotinemo yúkuke, ínapomo hako katarákopi itínoe xâne ôriti kúveova. 31Hákoikopo pipokéxo iséneu ixómoyea yépemo'ixopovo ukínopikumo ne nîke yoko yêka koane ípevo. 32Enepora uhá koeti koekúti, koati xâne ákoti êxa Itukó'oviti yonóheixoa isóneu. Yoko éxoa Itukó'oviti, enepone Yá'a íhae vanúke, kénokinoe uhá koêti ra koekútihiko. 33Hane itíka yónoheixoku iséneu inúxotike, ítuke Itukó'oviti koánemaka péni kixeku itíkivo kuteâti ahá'inopi. Yanê'e, kousókinopeatinoemo Itukó'oviti ne uhá koeti po'ínuhiko nékone. 34Hako pipokéxo iséneu vo'oku nékonemo ihârotike, vo'oku apépotimakamo po'i yónoku iséneu ihârotike. Ópoehane yónoku iséneu ne nékone ya póhutihiko káxe. Hákone kiri'úxoa pipókexinoa iséneu ne nékone ya keno'ókoti káxe —kíxovokoxoane Jesus.
Currently Selected:
:
Qaqambisa
Share
Copy
Ufuna ukuba iimbalasane zakho zigcinwe kuzo zonke izixhobo zakho? Bhalisela okanye ngena
© 2012, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.