2Korinthus 7
7
Pál szeretete a gyülekezet iránt
1Mivel tehát ilyen ĂgĂ©reteink vannak, szeretteim, tisztĂtsuk meg magunkat minden testi Ă©s lelki tisztátalanságtĂłl, Ă©s Isten fĂ©lelmĂ©ben tegyĂĽk teljessĂ© a mi megszentelĹ‘dĂ©sĂĽnket.
2Fogadjatok be minket: senkit nem bántottunk, senkit nem károsĂtottunk meg, senkit nem csaltunk meg. 3Nem vádkĂ©ppen mondom, hiszen az elĹ‘bb mondottam, hogy szĂvĂĽnkben vagytok, hogy egyĂĽtt Ă©ljĂĽnk, Ă©s egyĂĽtt haljunk. 4Nagy a bizalmam irántatok, sok dicsekedni valĂłm van veletek, tele vagyok vigasztalĂłdással, minden nyomorĂşságunk ellenĂ©re csordultig vagyok örömmel.
Titusz jĂł hĂrei a gyĂĽlekezetrĹ‘l
5Mert amikor megĂ©rkeztĂĽnk MacedĂłniába, semmi nyugalma sem volt testĂĽnknek, hanem mindenfĂ©lekĂ©ppen gyötrĹ‘dtĂĽnk: kĂvĂĽl harcok, belĂĽl fĂ©lelmek.#2Kor 2,13 6De Isten, a megalázottak vigasztalĂłja, megvigasztalt minket Titusz megĂ©rkezĂ©sĂ©vel; 7de nemcsak az Ĺ‘ megĂ©rkezĂ©sĂ©vel, hanem azzal a vigasztalással is, amellyel Ĺ‘ nálatok megvigasztalĂłdott. HĂrĂĽl hozta ugyanis nekĂĽnk a ti vágyĂłdásotokat, a ti kesergĂ©seteket, a ti hozzám valĂł ragaszkodásotokat, Ăşgyhogy mĂ©g jobban megörĂĽltem.
A gyülekezet Isten szerinti megszomorodása
8Mert ha megszomorĂtottalak is titeket azzal a levĂ©llel, nem bánom. Bántam ugyan, látva hogy az a levĂ©l, ha egy kis idĹ‘re is, megszomorĂtott titeket, 9de most már örĂĽlök. Nem annak, hogy megszomorodtatok, hanem hogy megtĂ©rĂ©sre szomorodtatok meg: mert Isten szerint szomorodtatok meg, Ă©s miattunk semmiben nem vallotok kárt. 10Mert az Isten szerinti szomorĂşság megbánhatatlan megtĂ©rĂ©st szerez az ĂĽdvössĂ©gre, a világ szerinti szomorĂşság pedig halált szerez. 11Mert Ă©ppen az, hogy Isten szerint szomorodtatok meg, mekkora buzgĂłságot keltett bennetek, sĹ‘t mentegetĹ‘zĂ©st, sĹ‘t mĂ©ltatlankodást, sĹ‘t fĂ©lelmet, sĹ‘t vágyĂłdást, sĹ‘t ragaszkodást, sĹ‘t a vĂ©tkes megbĂĽntetĂ©sĂ©t! MindenkĂ©ppen igazoltátok, hogy tiszták vagytok az ĂĽgyben. 12Ha tehát Ărtam is nektek, nem a sĂ©rtĹ‘ miatt, Ă©s nem is a sĂ©rtett Ă©rdekĂ©ben Ărtam, hanem azĂ©rt, hogy nyilvánvalĂłvá legyen buzgĂłságotok, amely az Isten szĂne elĹ‘tt van bennetek irántunk.
13EzĂ©rt tehát megvigasztalĂłdtunk, de megvigasztalĂłdásunkon tĂşl mĂ©g jobban örĂĽltĂĽnk Titusz örömĂ©nek, hiszen ti mindnyájan megnyugtattátok a lelkĂ©t. 14Mert ha egy kissĂ© eldicsekedtem neki veletek, nem szĂ©gyenĂĽltem meg, hanem amint mindent az igazsághoz hĂven mondtunk el nektek, Ăşgy Titusz elĹ‘tt valĂł dicsekedĂ©sĂĽnk is igaznak bizonyult. 15Az Ĺ‘ szĂve mĂ©g jobban felĂ©tek fordul, amikor visszaemlĂ©kezik mindnyájatok engedelmessĂ©gĂ©re, amint fĂ©lve Ă©s aggĂłdva fogadtátok Ĺ‘t. 16Ă–rĂĽlök, hogy minden tekintetben bĂzhatom bennetek.
Currently Selected:
2Korinthus 7: HUNB
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Hungarian Protestant New Translation © Hungarian Bible Society, 1990