Mózes negyedik könyve 21
21
Arád és vidékének elfoglalása
1Amikor a Negev-pusztaságban fekvő kánaáni Arád királya meghallotta, hogy Izráel népe az atárimi úton közeledik hozzá, megtámadta a vonuló népet, és foglyokat is ejtett közülük. 2Ekkor Izráel népe különleges fogadást tett az Örökkévalónak: „Örökkévaló, ha győzelmet adsz nekünk e nép fölött, akkor városaikat mindenestől neked szenteljük, és velük együtt teljesen elpusztítjuk!”#21:2 elpusztítjuk Vagyis „hormának” tekintjük, lásd a következő verset. A hadifoglyok és a zsákmány általában a győztesek jogos tulajdona volt, azonban ezzel a fogadalommal Izráel mindent az Örökkévalónak szentelt. Lásd 3Móz 27:28–29.
3Az Örökkévaló teljesítette kérésüket, és megsegítette őket, hogy legyőzzék Arád királyának seregét. Ezután városaikat elfoglalták, teljesen elpusztították, s összes lakosaikat kiirtották. Ennek emlékére nevezték el azt a vidéket „Hormának”.
A bronzkígyó
4A nép elindult a Hór-hegytől, és a Vörös-tenger felé vezető úton haladt, hogy Edom királyságának területét kikerülje. De belefáradtak a vándorlásba, elkeseredtek, 5és megint zúgolódni kezdtek Isten és Mózes ellen: „Miért hoztatok minket ide Egyiptomból? Azért, hogy ebben a sivatagban pusztuljunk el? Hiszen nincs itt sem ennivaló, sem víz! Elegünk van már ebből a nyomorúságos ételből! Utáljuk!”
6Válaszul az Örökkévaló mérges kígyókat küldött, amelyeknek halálos volt a marása. Sokan el is pusztultak a kígyómarás miatt. 7Végül a nép Mózeshez gyülekezett, és ezt mondták: „Vétkeztünk, mert az Örökkévaló ellen és ellened szóltunk! Kérünk, könyörögj értünk az Örökkévalóhoz, hogy küldje el rólunk ezeket a kígyókat!”
Mózes ekkor könyörgött az Örökkévalónak, 8aki ezt felelte: „Készíts bronzkígyót, és erősítsd fel egy magas póznára! Akiket a mérges kígyók megmarnak, nézzenek föl a bronzkígyóra, akkor életben maradnak”. 9Mózes így is tett: készített bronzból egy kígyót, és felerősítette egy magas póznára. Akit pedig a kígyók megmartak, ha fölnézett a bronzkígyóra, életben maradt és meggyógyult.
Izráel tovább vonul a Piszgá-hegy felé
10Azután Izráel népe tovább vonult, és tábort vertek Óbótnál. 11Onnan is tovább indultak, és letáboroztak Ijjé-Abárimban, a Moáb országától keletre fekvő pusztában. 12A következő állomáshelyük a Zered-patak mellett volt. 13Azután ismét tovább vonultak, majd az Arnón túlsó partján vertek tábort, abban a pusztában, amely már az emóriak területe volt. Ugyanis, Moáb országa és az emóriak területe között az Arnón-patak a határ. 14Így van ez megírva az Örökkévaló Harcainak Könyvében:
„… és Váhéb Szúfában, és az Arnón-patak meredek falú völgyei, 15és a völgyeket kísérő dombok, amelyek Ar városáig vezetnek. Ezek a helyek határolják Moáb országát”.
16Onnan Beérbe#21:16 Beér Azt jelenti: „kút” vagy „forrás”. mentek. Ott van az a kút, amelynél az Örökkévaló azt mondta Mózesnek: „Gyűjtsd össze a népet a kúthoz, akkor majd adok nekik vizet!” 17Akkor énekelte Izráel népe ezt az éneket:
„Kút, telj meg vízzel!
Énekeljetek róla mindannyian!
18Kút, amelyet a vezérek ástak,
forrás, amelyet fejedelmek nyitottak
vezéri pálcájukkal,
ez a puszta ajándéka!”
19Ezután tovább vonultak Mattánából#21:19 Mattána Azt jelenti: „a puszta ajándéka”. Lásd az előző vers végét. Nahaliélbe, onnan Bámótba, 20majd a völgybe, Moáb földjére. Ez a hely már a Piszgá-hegy lábánál fekszik, amelynek tetejéről látni lehet az egész sivatagot.
Győzelem Szihón király fölött
(5Móz 2:26–37)
21Izráel követeket küldött Szihónhoz, az emóriak királyához, ezzel az üzenettel:
22„Kérünk, engedj keresztül bennünket az országodon! Nem fogjuk letaposni sem szántóföldjeidet, sem szőlőidet, még kútjaidból sem iszunk. Csak az országúton, a Királyok Útján vonulunk, amíg át nem érünk földeden”.
23De Szihón nem engedte meg Izráel népének, hogy átvonuljon országán. Sőt, összegyűjtötte seregét, és felvonult ellenük, hogy megütközzön velük a pusztaságban, és Jahac mellett meg is támadta őket. 24Azonban Izráel a csatában legyőzte Szihón seregét, országát pedig elfoglalta az Arnón-patak és a Jabbók-patak közötti területen. A Jabbók volt Ammon országának megerősített határa. 25Az elfoglalt területen Izráel népe birtokba vette az emóriak városait, és letelepedett azokban. Elfoglalták Hesbón városát, és a körülötte lévő falvakat is. 26Hesbón volt azelőtt a városa Szihónnak, az emóriak királyának, aki régebben Moáb királyai ellen harcolt, és az Arnón patak terjedő földet elvette tőlük. 27Ezért énekelték az emóriak egykor ezt az éneket:
„Jöjjetek Hesbónba!
Építsétek újjá Szihón városát!
28Tűz csapott ki Hesbónból,
láng lobbant fel Szihón városából,
megégette Ar városát Moáb földjén,
megemésztette Arnón dombjait.
29Jaj neked, Moáb!
Elvesztél, Kemós népe!
Földönfutók lettek fiaid,
leányaid meg az emóri
Szihón király rabszolgái”.
30De mi legyőztük az emóriakat, leromboltuk városaikat Hesbóntól Díbónig, Nasímtól Nófahig és Médebáig.
Győzelem Óg király fölött
(5Móz 3:1–11)
31Így hát Izráel népe elfoglalta az emóriak földjét.
32Mózes felderítőket küldött, hogy kémleljék ki Jazér városát. Azután Izráel elfoglalta Jazért, meg a körülötte lévő falvakat, az ott élő emóriakat pedig elűzték.
33Majd tovább vonultak Básán felé. Akkor Óg, Básán királya eléjük vonult hadseregével Edrei városához, hogy megütközzön velük.
34De az Örökkévaló ezt mondta Mózesnek: „Ne félj Ógtól! Kezedbe adom őt is, népét is, meg országát is. Úgy bánj vele, mint Szihónnal, az emóriak királyával, aki Hesbónban uralkodott!”
35Ezután a csatában Izráel legyőzte Óg seregét. Őt magát is megölték fiaival együtt, és egész népét kiirtották. Senki sem maradt közülük életben. Óg országát pedig elfoglalta Izráel.
Currently Selected:
Mózes negyedik könyve 21: EFO
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Bible League International