Pál levele a rómaiakhoz 9
9
Isten és Izráel népe
1Igazat mondok, nem hazudok, hiszen Krisztusban élek, és tanúskodik erről a Szent Szellem által megvilágított lelkiismeretem is, 2hogy nagy szomorúság és állandó fájdalom gyötri a szívemet Izráel népe miatt, 3hiszen ők a testvéreim, a rokonaim. Bárcsak tudnék rajtuk segíteni! Inkább lennék én magam átkozott, és Krisztustól elszakított, ha ezzel segíthetnék rajtuk! 4Igen, őket választotta Isten: Izráel népét, akiket a fiaivá is fogadott. Övék a dicsőség, és velük kötötte Isten a szövetségeket. Ők kapták Istentől a Mózesi Törvényt, az Isten tiszteletének és imádásának rendjét, és az ígéreteket. 5Ők a mi ősapáink leszármazottjai, és emberi természete szerint közülük származik Krisztus, aki Isten minden és mindenki felett. Legyen örökké áldott!#9:5 Krisztus… áldott Azt is jelentheti: „Isten legyen áldott örökké, aki mindenek felett uralkodik!” Ámen.
6Szomorú vagyok Izráel népe miatt, de nem azért, mintha Isten nem teljesítette volna a nekik adott ígéreteit. Hiszen nem mindenki számít Izráel népéhez tartozónak, aki származása szerint Izráel, vagyis Jákób utódja. 7Ugyanígy, nem számítanak mindannyian Ábrahám igazi gyermekeinek, akik testileg tőle származtak. Hanem ahogyan Isten megígérte Ábrahámnak: „Utódaid Izsáktól származnak majd.”#9:7 Idézet: 1Móz 21:12. 8Tehát Ábrahámnak nem az összes utódja számít Isten gyermekének, hanem csak azok, akik Isten ígérete szerint születtek. 9Mert így hangzott az ígéret: „A megfelelő időben visszajövök, és akkor Sárának fia születik.”#9:9 Idézet: 1Móz 18:10, 14.
10Így volt ez Rebeka esetében is, akinek két fia volt. Mindkettőnek ősapánk, Izsák volt az apja. 11-12Mielőtt azonban ez a két fiú megszületett volna, Isten azt mondta Rebekának: „Az idősebb fiú szolgálni fog a fiatalabbnak.”#9:11–12 Idézet: 1Móz 25:23. Ez a születésük előtt történt, ezért akkor még a két fiú semmi jót vagy rosszat sem tehetett. Azért történt így, hogy Isten megmutassa: választása nem attól függ, hogy az emberek mit tesznek, hanem egyedül tőle magától. 13Ezért mondja az Írás: „Jákóbot szerettem, Ézsaut ellenben gyűlöltem.”#9:13 Idézet: Mal 1:2–3.
14Hogyan értsük ezt? Vajon igazságtalanság ez Isten részéről? Nem, dehogyis! 15Hiszen Isten már Mózesnek is megmondta: „Annak adok kegyelmet, akinek akarok, és azon könyörülök, akin könyörülni akarok”#9:15 Idézet: 2Móz 33:19. 16Tehát Isten dönti el, hogy kin könyörül, és kinek ad kegyelmet! Ez a döntés pedig nem függ attól, hogy az emberek mit akarnak, vagy milyen erőfeszítéssel küzdenek, csakis Isten könyörületétől függ! 17Az Írás szerint ugyanis ezt mondta Isten a fáraónak: „Azért tettelek királlyá, hogy hatalmamat megmutassam rajtad, és mindenki megismerje nevemet az egész Földön.”#9:17 Idézet: 2Móz 9:16. 18Isten tehát könyörül, akin akar, viszont megátalkodottá és keményszívűvé teszi azt, akit akar.
19Erre talán azt kérdezed: „Ha Isten irányítja, amit mi, emberek teszünk, akkor miért vádol bennünket a bűneinkért? Hiszen senki sem állhat ellen Isten akaratának!” 20De hát kicsoda vagy te, hogy vitába mersz szállni Istennel? Felelősségre vonhatja-e a cserépedény a fazekasmestert: „Miért formáltál engem ilyenné?” 21Vagy talán nincs hatalma a fazekasnak arra, hogy ugyanabból az agyagból az egyik cserépedényt megbecsült célra, a másikat pedig megvetett célra formálja?
22Hasonló ehhez, amit Isten tett. Meg akarta mutatni haragját és hatalmát azokon az „edényeken”, akikre haragudott. Mégis türelmesen és hosszasan elviselte őket, pedig már megérdemelték volna, hogy elpusztítsa őket.
23De meg akarta mutatni dicsőségének gazdagságát is azokon az „edényeken”, akik elfogadták Isten kegyelmét, és akiket arra készített, hogy részesüljenek a dicsőségéből. 24Ilyenek vagyunk mi is, akiket erre hívott el, nemcsak a zsidók, hanem a többi nép közül is, 25ahogyan ezt az Írás mondja Hóseás könyvében:
„Népemnek hívom majd azokat,
akik nem voltak az enyémek,
és szeretni fogom azt a népet,
amelyet eddig nem szerettem.”#9:25 Idézet: Hós 2:23.
26És:
„Ugyanazon a helyen, ahol azt mondta nekik Isten:
»Ti nem vagytok az én népem!«
— az Élő Isten fiainak hívják majd őket.”#9:26 Idézet: Hós 1:10.
27Izráelről szólva így kiáltott fel Ézsaiás próféta:
„Ha Izráel gyermekei oly sokan vannak is,
mint a tengerpart homokja,
akkor is csak a nép maradéka jut üdvösségre,
28mert az Örökkévaló hirtelen és teljesen
végrehajtja ítéletét a földön.”#9:27–28 Idézet: Ézs 10:22–23.
29Ahogyan előre megmondta Ézsaiás próféta:
„Ha az Örökkévaló, a Seregek Ura
meg nem mentett volna
egy keveset népe közül,
olyanná lettünk volna,
mint Sodoma vagy Gomora.”#9:29 Idézet: Ézs 1:9.
30Mi következik ebből? Azt látjuk, hogy az Izráelen kívüli nemzetekből sokan elfogadhatóvá váltak Isten számára, pedig korábban nem is törekedtek erre. Igen, a hitük által érték el ezt. 31Izráel népe azonban arra igyekezett, hogy a Törvény követeléseinek megfeleljen, és így váljon elfogadhatóvá Isten számára, de nem voltak képesek a Törvénynek megfelelően élni, ezért kudarcot vallottak. 32Miért? Azért, mert megpróbáltak a saját erejükből és a tetteik alapján elfogadhatóvá válni Isten számára. Nem a hitük által és Istenben bízva törekedtek erre. Beleütköztek abba a botránykőbe, amelyről 33az Írás ezt mondja:
„Figyeljetek rám!
Elhelyezek egy követ Sionban,
amelyben az emberek megbotlanak,
egy sziklát,
amely miatt elesnek.
De aki bízik és hisz őbenne,
az nem fog csalódni.”#9:33 Idézet: Ézs 8:14; 28:16.
Currently Selected:
Pál levele a rómaiakhoz 9: EFO
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Bible League International