Hechos 2

Nkiaaꞌ Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ Ndiosíꞌ

1Sáá nkenta ki̱vɨ̱ꞌ viko Pentecostés, nku̱tútú ntáká ráa ɨɨn nu̱u̱nꞌ. #2:1 Viko Pentecostés ví ɨɨn viko sáꞌá rá ñɨvɨ Israel vi̱xiko u̱ji̱ꞌ (50) ki̱vɨ̱ꞌ ya̱ njiáꞌa viko Pascua. Pentecostés ví tu̱ꞌun griego ya̱ kuíni kachiꞌ vi̱xiko u̱ji̱ꞌ (50). 2Jee sa̱naanꞌ ni jiáku ne̱ súkún kuéntáꞌ jiákɨ̱ꞌɨ ɨɨn ta̱chi̱ꞌ ni̱ꞌin nasɨ́kuitɨꞌ. Jee va̱ji nkuun‑u, jee njiaku nɨꞌɨ iniꞌ veꞌi nu̱u̱nꞌ nééꞌ ráa. 3Jee ntu̱vi nu̱u̱nꞌ ráa rá nantíñú ya̱ túvi kuéntáꞌ itaꞌ ñuꞌunꞌ, ya̱ íyó kua̱ꞌ íyó yáá. Jee ñe̱te̱nuun‑u jee ña̱ko̱so̱ꞌ‑o nu̱u̱nꞌ ta ɨɨn ráa. 4Jee Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ Ndiosíꞌ nki̱vɨ re̱ꞌ iniꞌ ntáká ráa, jee nchi̱tú re̱ꞌ iniꞌ ráa. Jee nka̱jiéꞌé ráa káꞌánꞌ ráa inka rá tu̱ꞌun ya̱ ntu káꞌánꞌ ráa, sáni njia̱ꞌa Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ráa sákachiꞌ ráa.

5Jee nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ káꞌnú Jerusalén nééꞌ kéꞌín rá ñɨvɨ Israel, ya̱ néñu̱ꞌun ráa Ndiosíꞌ, jee va̱ji ráa ne̱ nɨꞌɨ inka nación ñɨ̱vɨ́. 6Sáá nteso̱ꞌo ráa ya̱ jiáku, jee nku̱tútú kue̱ꞌe̱ꞌ ráa. Jee tívɨ́ xíniꞌ ráa, chi ntáká ráa nteso̱ꞌo ya̱ káꞌánꞌ rává tu̱ꞌun nkaku ráa ya̱ káꞌánꞌ maáráa. 7Jee nti̱vɨ́ xíniꞌ ráa jee nsa̱ꞌvi iniꞌ ráa, jee nkachiꞌ ɨɨn inka ráa:

―¡Kune̱ꞌyá! Ntáká rá ñɨvɨ káꞌánꞌ kúvi ráa ñɨvɨ Galilea. 8Jee, ¿na̱ja kúvi ya̱ tésóꞌo ta ɨɨn‑ó tu̱ꞌun káꞌánꞌ‑a ya̱ kúvi tu̱ꞌun nkaku‑u? 9Kúvi‑ó ñɨvɨ ñuunꞌ

Partia,

jín Media,

jín Elam,

jín rá ñɨvɨ nééꞌ Mesopotamia,

jín Judea,

jín Capadocia,

Ponto,

jín Asia,

10Frigia,

jín Panfilia,

Egipto,

jín rá ñuunꞌ tɨ́ɨn Libia káá yatin ñuunꞌ Cirene,

jee sava‑ó kúvi rá ñɨvɨ ñuunꞌ Roma, ya̱ nééꞌ yakuꞌ tiempúꞌ yaꞌá. Sava‑ó ví ñɨvɨ Israel jee sava‑ó ví inka ñɨvɨ ntu kúvi Israel, soo ntɨɨn ráa ñujiínꞌ Israel. 11Jee suni sava‑ó kúvi‑ó ñɨvɨ ñuunꞌ Creta jín Arabia.

’Soo tésóꞌo‑ó ya̱ káꞌánꞌ ráa rá tu̱ꞌun káꞌánꞌ ta ɨɨn‑ó jee káꞌánꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ rá tiñu ñáꞌnú nsa̱ꞌá Ndiosíꞌ ―nkachiꞌ rá ñɨvɨ nkenta yukuán.

12Jee ntáká ráa nti̱vɨ́ xi̱ni̱ꞌ ráa jee nku̱naanꞌ ráa. Ɨɨn inka ráa nkachiꞌ:

―¿Ná kúvi ya̱ kúvi suꞌva?

13Soo inka ráa ka̱ꞌ káꞌánꞌ u̱ꞌvi̱ꞌ ráa jee nkachiꞌ ráa:

―Jíni ráa.

Tu̱ꞌun njia̱ꞌa Pedro nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ

14Nna̱kuiñɨꞌ Pedro jín rá ni ujíꞌ ɨɨn (11) ka̱ꞌ te̱e, jee nkaꞌanꞌ ni̱ꞌin re̱ꞌ, jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa:

―¡Ránoꞌó se̱ꞌya ñuunꞌ Israel! ¡Jín ntáká ránoꞌó nééꞌ ñuunꞌ Jerusalén! ¡Chuꞌun xi̱ni̱ꞌ rán yaꞌá! ¡Jee teso̱ꞌo va̱ꞌa rán tu̱ꞌun ni̱ꞌ! 15Chi ntu jíni rá te̱e yaꞌá sáni jiáni iniꞌ rán, chi kaɨ̱ɨ̱nꞌ ya̱neꞌenꞌ ví.#2:15 Rá ñɨvɨ Israel ntu jíꞌi ráa ya̱neꞌenꞌ. 16Chisaꞌ yaꞌá kúvi tu̱ꞌun nkachiꞌ Joel te̱e ya̱ nna̱kani‑i tu̱ꞌun nkene yuꞌú Ndiosíꞌ ne̱ nsú ntañúꞌún. Jee nkachiꞌ ya̱chi̱ꞌ Joel:

17Yaꞌá vá kuvi rá ki̱vɨ̱ꞌ nu̱u̱nꞌ nɨ́ꞌɨ, káchíꞌ Ndiosíꞌ,

jee chisó ni̱ꞌ Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ nta̱ká ñɨvɨ.

Rá se̱ꞌya yɨ́ɨ́ rán jín rá se̱ꞌya sɨ́ꞌɨ́ rán, nakani ráa tu̱ꞌun kene yuꞌú ni̱ꞌ.

Kájíkuitɨꞌ kuniꞌ rá te̱e súchí rán, ya̱ xinéꞌénꞌ nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa,

jee rá tájííꞌ rán kujia̱a̱ní ráa rá ña̱ní ya̱ xinéꞌénꞌ nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa.

18Jee rá ki̱vɨ̱ꞌ vá, chisó ni̱ꞌ Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rá te̱e jín rá ñaꞌan,

ya̱ kúvi rá musúꞌ ni̱ꞌ rá kuatíñú ni̱ꞌ.

Jee nakani ráa tu̱ꞌun kene yuꞌú ni̱ꞌ.

19Jee saꞌá ni̱ꞌ rá a̱nasɨ́ kuvi súkún nu̱u̱nꞌ kúvi súkún ya̱ ti̱vɨ́ xíniꞌ rá ñɨvɨ.

Jee saꞌá ni̱ꞌ rá seña a̱nasɨ́ chi̱ji nu̱u̱nꞌ kúvi nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ ya̱ kuniꞌ ráa ya̱ kúñáꞌnú ni̱ꞌ:

chi koo ni̱ñɨ̱ꞌ, jee koo ñuꞌunꞌ, jín vi̱ko̱ꞌ ñu̱ꞌmáꞌ.

20Nuneenꞌ nu̱u̱nꞌ nka̱niiꞌ,

jee tu̱vi yo̱o̱ꞌ kuéntáꞌ ni̱ñɨ̱ꞌ,

ne̱ ntiáꞌan kenta ki̱vɨ̱ꞌ ya̱ kiji maá I̱toꞌoꞌ‑ó sanáaꞌ re̱ꞌ rá kua̱chi jee tatúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ nɨꞌɨ ñɨ̱vɨ́.

Jee ki̱vɨ̱ꞌ yukuán koo máá ñáꞌnú jín mánasɨ́.

21Jee nta̱ká rá ñɨvɨ ya̱ ka̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ ráa ya̱ kuvi ni̱ꞌ I̱toꞌoꞌ ráa,

jee natavaꞌ Ndiosíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ kua̱chi ráa nánitáꞌvíꞌ ráa,

káchíꞌ Ndiosíꞌ, nkachiꞌ Joel.

22Jee suni nkachiꞌ Pedro nu̱u̱nꞌ ráa:

―¡Ránoꞌó tántéyɨ́ɨ́ Israel! Teso̱ꞌo rán rá tu̱ꞌun yaꞌá. Jesús, ya̱ váji ñuunꞌ Nazaret, nstúvi Ndiosíꞌ nteñu ránoꞌó ya̱ nchu̱ichí re̱ꞌ maa. Chi nsa̱ꞌá Ndiosíꞌ, ya̱ nsa̱ꞌá re̱ꞌ rá milagrúꞌ, rá tiñu a̱nasɨ́ ya̱ nsa̱ꞌá‑a ya̱ nti̱vɨ́ xíniꞌ‑ó, jín rá seña, ya̱ stúvi ya̱ kúñáꞌnú ví re̱ꞌ. Nsa̱ꞌá re̱ꞌ rá yaꞌá nteñu ránú, sáni ya̱ jíníꞌ ránú. 23Nna̱ku̱ꞌva rán te̱e yaꞌá xi̱ntíín rá te̱e niva̱ꞌa. Jee ntee ráa maa nu̱u̱nꞌ kurúsiꞌ. Suꞌva ñaꞌniꞌ rán maa. Soo nsa̱ꞌá rán sáni ya̱ nkuna̱a̱ꞌ iniꞌ Ndiosíꞌ, jee ne̱ tióꞌ chíji jíníꞌ re̱ꞌ ya̱ kuvi sukuán sáni nsa̱náaꞌ re̱ꞌ. 24Soo Ndiosíꞌ nxi̱nátekuꞌ i̱i̱ꞌ maa jee nxi̱nákóo re̱ꞌ ñunéꞌyúꞌ‑u, jee suꞌva nna̱kani núne Ndiosíꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ tu̱nóꞌó ntaꞌanꞌ re̱ꞌ sáá ni̱ꞌi̱ꞌ re̱ꞌ. Chi ntu̱náꞌ íyó ya̱ kuneí kua̱xin‑i re̱ꞌ ya̱ kino̱o re̱ꞌ kuéntáꞌ ni̱yɨ. 25Chi ne̱ tióꞌ chíji, David ntee Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ tutuꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ Jesús, jee nkachiꞌ David suꞌva:

Sukuáni jíníꞌ ni̱ꞌ ya̱ maá I̱toꞌoꞌ‑ó íyó jín ni̱ꞌ,

chi ichi kuáꞌá ni̱ꞌ ví re̱ꞌ,

sáva ntu nániꞌvɨꞌ iniꞌ ni̱ꞌ.

26Saáva kúsɨ́ɨꞌ iniꞌ ánímaꞌ ni̱ꞌ,

jee káꞌánꞌ jiákúꞌ ni̱ꞌ.

Jee suni nééꞌ ñunkúún ñunéꞌyúꞌ ni̱ꞌ chi íyó tu̱neí iniꞌ ni̱ꞌ xinákóo nú ñunéꞌyúꞌ ni̱ꞌ nteñu rá níyɨ jín xinátekuꞌ nú nuꞌuꞌ,

27chi nsáꞌ xinóo nú ta̱chi̱ꞌ káꞌánꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ íyó rá níꞌiꞌ.

Suni nsáꞌ ku̱ꞌva nú te̱ꞌyu̱ꞌ yɨkɨkúñu ni̱ꞌ, ya̱ ííꞌ kúvi ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ nú.

28Nsa̱ꞌá nú ya̱ kukáꞌnú iniꞌ ni̱ꞌ ichi nu̱u̱nꞌ kenta kutekuꞌ ni̱ꞌ nɨ́ɨ́nkání jín nú.

Kusɨ̱ɨ̱ꞌ xá iniꞌ ni̱ꞌ saꞌá nú, chi kuneeꞌ nú jín ni̱ꞌ.

Ntee David ne̱ yanaꞌán.

29Jee suni nkachiꞌ Pedro nu̱u̱nꞌ ráa:

―¡Ránoꞌó ñaniꞌ! Núne kuvi kachiꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán jie̱ꞌe̱ꞌ jííꞌ yanaꞌán nu̱u̱nꞌ‑ó David. Ni̱ꞌi̱ꞌ re̱ꞌ jee suni nyɨse̱ꞌí re̱ꞌ. Jee veꞌi ni̱yɨ re̱ꞌ íyó i̱i̱ꞌ‑i nteñu‑ó ne̱ vitan. 30Jee nkuvi re̱ꞌ ɨɨn te̱e ya̱ nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú Ndiosíꞌ. Jee nku̱káꞌnú iniꞌ re̱ꞌ ya̱ nchi̱sóyuꞌú Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ, ya̱ koo ɨɨn te̱e ya̱ kuvi‑i ichiyúkúnꞌ ya̱ kene ne̱ nu̱u̱nꞌ maáréꞌ ya̱ kenta nakui̱ñɨ̱ꞌ te̱e vá nu̱u̱nꞌ tiñu nniso re̱ꞌ sáva kuneeꞌ‑e teyuꞌ ñáꞌnú tatúníꞌ‑i. 31Niniꞌ ya̱chi̱ꞌ David ya̱ kuvi, jee nkaꞌanꞌ re̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ natekuꞌ i̱i̱ꞌ Cristo ya̱ ñani Ndiosíꞌ ya̱ tatúníꞌ‑i nu̱u̱nꞌ nɨꞌɨ. Jee nkachiꞌ re̱ꞌ ya̱ nsáꞌ xinóo Ndiosíꞌ maa nu̱u̱nꞌ íyó rá níꞌiꞌ, ni nte̱ꞌyúꞌ ñunéꞌyúꞌ‑u. 32Nxi̱nátekuꞌ i̱i̱ꞌ Ndiosíꞌ Jesús yaꞌá jee nxi̱nákóo re̱ꞌ ñunéꞌyúꞌ‑u. Jee ntáká ráníꞌ nákúꞌva ya̱ naáꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ vá nu̱u̱nꞌ nɨꞌɨ ñɨvɨ, chi niniꞌ ránꞌ maa. 33Saáva Ndiosíꞌ nxi̱náa re̱ꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ kúñáꞌnú‑u ya̱ nééꞌ‑e ichi kuáꞌá re̱ꞌ. Jee Ndiosíꞌ, Tááꞌ Jesús, njia̱ꞌa re̱ꞌ tiñu nu̱u̱nꞌ Jesús ya̱ tetíñú‑u Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ, sáni nchi̱sóyuꞌú re̱ꞌ, sáva sikúténuun‑u Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ. Jee yaꞌá ví ya̱ néꞌyá rán jín ya̱ tésóꞌo rán. 34Chi nsú David nnaa ne̱ súkún. Soo ntee re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ ya̱ níso Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, jee káchíꞌ re̱ꞌ suꞌva:

Nkachiꞌ I̱toꞌoꞌ‑ó Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ I̱toꞌoꞌ ni̱ꞌ:

“Kuneeꞌ xiín ichi kuáꞌá ni̱ꞌ tatúníꞌ nú jín ni̱ꞌ,

35jee kuneeꞌ nú yukuán ne̱kua̱ꞌ kuneí ni̱ꞌ jín rá ñɨvɨ jíníꞌ u̱ꞌvi̱ꞌ néꞌyá ráa noꞌó,

kakɨnꞌ ni̱ꞌ ráa chi̱ji jie̱ꞌe̱ꞌ nú kuéntáꞌ teyuꞌ”,

ntee David suꞌva.

Jee nkachiꞌ Pedro:

36―Saájee kukáꞌnú na̱a̱ꞌ iniꞌ ntáká ñɨvɨ tataꞌ Israel, ya̱ ñani Ndiosíꞌ Jesús yaꞌá ya̱ kuvi‑i I̱toꞌoꞌ‑ó jín ya̱ kuvi‑i Cristo, sáva natavaꞌ re̱ꞌ ñɨvɨ nu̱u̱nꞌ kua̱chi ráa. Jesús yaꞌá ví ya̱ nte̱kaa rán nu̱u̱nꞌ kurúsiꞌ jee ñaꞌniꞌ rán maa ―nkachiꞌ Pedro.

37Sáá nteso̱ꞌo ráa tu̱ꞌun vá, nnu̱kuíꞌyáꞌ nasɨ́kuitɨꞌ iniꞌ ráa ne̱ ntu̱fi̱ꞌ ánímaꞌ ráa, jee nkachiꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Pedro jín nu̱u̱nꞌ rá inka ka̱ꞌ te̱e níso rává tiñu apóstol:

―¿Ná íyó saꞌá ránꞌ, résa? Ránoꞌó ñaniꞌ.

38Jee nna̱xiníkó Pedro nu̱u̱nꞌ ráa:

―Nakani iniꞌ rán kua̱chi rán, jee kuanuté rán, sáva stúvi rán ya̱ ya nki̱vɨ rán nu̱u̱nꞌ Jesús ya̱ kúvi Cristo, sáva kunekáꞌnú iniꞌ Ndiosíꞌ kua̱chi rán, jee kutaꞌviꞌ rán Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ re̱ꞌ. 39Nchi̱sóyuꞌú Ndiosíꞌ saꞌá re̱ꞌ yaꞌá nu̱u̱nꞌ rán, jín nu̱u̱nꞌ rá se̱ꞌya rán, jín nu̱u̱nꞌ nta̱ká rá íyó íká, nu̱u̱nꞌ nta̱ká ñɨvɨ ya̱ kana I̱toꞌoꞌ‑ó Ndiosíꞌ ráa ki̱vɨ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ ―nkachiꞌ Pedro.

40Jee jín kue̱ꞌe̱ꞌ ka̱ꞌ tu̱ꞌun ni̱stúvi re̱ꞌ ya̱ naáꞌ, jee nxi̱nániꞌvɨꞌ re̱ꞌ iniꞌ ráa:

―Sikáku rán maárán nu̱u̱nꞌ ichi níkɨ́nꞌ rá ñɨvɨ niva̱ꞌa yaꞌá chi xinóꞌo Ndiosíꞌ ráa.

41Saájee ña̱nuté rá ñɨvɨ ntɨɨn tu̱ꞌun re̱ꞌ. Jee ki̱vɨ̱ꞌ yukuán, nku̱kueꞌeꞌ ka̱ꞌ yatin u̱ni̱ꞌ mil (3000) ñɨvɨ vá. 42Jee níkɨ́nꞌ ni̱ꞌin ráa tu̱ꞌun xínéꞌénꞌ rá te̱e níso rává tiñu apóstol. Jee sukuáni nééꞌ ñunkúún ráa. Jee sukuáni yájíꞌ tútú ráa neyu [nu̱u̱nꞌ tásáva ráa i̱xta̱tíláꞌ, sáva naku̱ꞌun iniꞌ ráa, ya̱ ni̱ꞌi̱ꞌ Jesús jie̱ꞌe̱ꞌ kua̱chi ráa]. Jee sukuáni káꞌánꞌ tútú ráa jín Ndiosíꞌ.

Na̱sa ñaꞌnu rá ñɨvɨ kúneí iniꞌ ráa Jesús xíꞌnañúꞌún

43Jee nñu̱yúꞌví iniꞌ ntáká rá ñɨvɨ, chi nsa̱ꞌá Ndiosíꞌ ya̱ rá te̱e nísotíñú apóstol saꞌá ráa kue̱ꞌe̱ꞌ a̱nasɨ́ jín seña ya̱ stúvi Ndiosíꞌ ya̱ kúñáꞌnú re̱ꞌ ka̱ꞌ. 44Jee nuún iniꞌ ntáká rá ñɨvɨ kúneí iniꞌ ráa Jesús. Jee kúvi nkáꞌnú ɨɨn inka ráa rá nantíñú ráa. 45Saáva sáá xíkó ráa rá ñuꞌun ráa jín rá nantíñú ráa, jee tásáva ráa xu̱ꞌún vá nu̱u̱nꞌ ntáká ráa na̱kua̱ꞌ jíniñúꞌún ne̱ ni ɨɨn ráa. 46Jee ta ki̱vɨ̱ꞌ kútútú ráa iniꞌ veñu̱ꞌun káꞌnú. Jee kútútú ráa veꞌi ta ɨɨn táꞌán ráa, sáva tasáva ráa i̱xta̱tíláꞌ, sáva naku̱ꞌun iniꞌ ráa Jesús. Jee yájíꞌ nkáꞌnú ráa jee kúsɨ́ɨꞌ iniꞌ ráa jee saɨn iniꞌ ráa. 47Jee nákuetúꞌún ráa Ndiosíꞌ. Jee káꞌvi va̱ꞌa iniꞌ rá ñɨvɨ néꞌyá rává ráa. Jee ta ki̱vɨ̱ꞌ, násaꞌá kue̱ꞌe̱ꞌ ka̱ꞌ I̱toꞌoꞌ‑ó rá ñɨvɨ ya̱ natavaꞌ Ndiosíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ kua̱chi ráa nánitáꞌvíꞌ ráa ya̱ nákɨ́ꞌɨ ráa nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ kúneí iniꞌ ráa Jesús.

Currently Selected:

Hechos 2: meh

Highlight

Copy