Lucas 11
11
Xínéꞌénꞌ Jesús jie̱ꞌe̱ꞌ káꞌánꞌ‑ó jín Ndiosíꞌ
(Mateo 6:9-15; 7:7-11)
1Nkuvi suꞌva sáá nééꞌ Jesús ɨɨn nu̱u̱nꞌ káꞌánꞌ re̱ꞌ jín Ndiosíꞌ. Jee sáá nkuvi ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ re̱ꞌ jee ɨɨn rá te̱e kútáꞌán jín re̱ꞌ súkuáꞌa re̱ꞌ, nkachiꞌ‑i nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ:
―I̱toꞌoꞌ, xinéꞌénꞌ ránuꞌuꞌ na̱ja ka̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ ránꞌ nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ sánikua̱ꞌ suni nxi̱néꞌénꞌ Juan nu̱u̱nꞌ rá te̱e nku̱táꞌán jín re̱ꞌ nsu̱kuáꞌa re̱ꞌ ráa.
2Jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa:
―Sáá káꞌánꞌ rán jín Ndiosíꞌ, jee suꞌva kachiꞌ rán:
Tátáꞌ ránꞌ, [ya̱ nééꞌ antivɨ́ súkún],
na̱ ka̱ꞌ kɨñúꞌún ñɨvɨ nu̱u̱nꞌ noꞌó ya̱ ííꞌ kúvi nú.
Na̱ ka̱ꞌ sikíji nú ki̱vɨ̱ꞌ ya̱ tatúníꞌ nú nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá.
[Saꞌá nú rá tiñu iniꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá sáni kuíni nú koo sánikua̱ꞌ sáꞌá nú antivɨ́ súkún.]
3Jee taji nú ya̱ kajiꞌ ránꞌ vitan nteenꞌ.
4Jee kunekáꞌnú iniꞌ nú kune̱ꞌyá nú ránuꞌuꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ kua̱chi sáꞌá ránꞌ,
chi suni nékáꞌnú iniꞌ ránꞌ nu̱u̱nꞌ ntáká rá ñɨvɨ jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ níváꞌa sáꞌá ráa ránuꞌuꞌ.
Jee koto chuꞌun nú ichi ránuꞌuꞌ kininkava ránꞌ sikúvi iniꞌ ráníꞌ nu̱u̱nꞌ kua̱chi.
[Jee sikáku nú ránuꞌuꞌ nu̱u̱nꞌ ya̱ níváꞌa], kachiꞌ rán.
Nkachiꞌ Jesús.
5Jee suni nkachiꞌ ka̱ꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa:
―Néni ɨɨn ñɨvɨ nteñu rán íyó ɨɨn ñɨvɨ ma̱ni̱ꞌ jín nú, jee kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ nú veꞌi‑i savañuún, jee kachiꞌ nú nu̱u̱nꞌ‑u: “Tenó, tanúún nú u̱ni̱ꞌ i̱xta̱tíláꞌ nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ, 6chi ɨɨn te̱e ma̱ni̱ꞌ jín ni̱ꞌ váji íká re̱ꞌ jee sukuán ntiaaꞌ re̱ꞌ veꞌi ni̱ꞌ, jee ntu̱náꞌ íyó ya̱ ku̱ꞌva ni̱ꞌ kajiꞌ re̱ꞌ”, káchíꞌ nú.
7’Jee náxiníkó‑o ne̱ iniꞌ veꞌi‑i, jee káchíꞌ‑i: “Koto stáña̱ꞌán nú nuꞌuꞌ, chi ya̱ násɨ́ꞌ yuvéꞌí ni̱ꞌ, jee ya̱ káá ni̱ꞌ kíxíꞌ ni̱ꞌ jín rá se̱ꞌya ni̱ꞌ, jee nkúvi nako̱o ni̱ꞌ sáva taji ni̱ꞌ ni ɨɨn nantíñú”, káchíꞌ‑i.
8’Soo káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán asúnika̱ꞌ nsáꞌ nákóo‑o taji‑i nu̱u̱nꞌ nú ya̱ jíkánꞌ nú jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ ma̱ni̱ꞌ nú jín‑i, chisaꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ ntu kúkanuun nú kua̱xtáña̱ꞌán nú maa jee nako̱o‑o taji‑i ntáká ya̱ jíniñúꞌún nú. 9Jee saáva káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránú: Ka̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ rán nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ, jee taji re̱ꞌ ya̱ jíniñúꞌún rán. Nukú rán rá tiñu váꞌa íyó nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ jee naniꞌinꞌ rán ya̱ taji re̱ꞌ. Jee ka̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ rán nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ kuéntáꞌ kua̱ꞌ síkájián yuvéꞌí jee síkúne re̱ꞌ maa. 10Chi ntáká ñɨvɨ ya̱ jíkánꞌ‑a, jee ni̱ꞌi̱nꞌ‑i. Jee ñɨvɨ ya̱ núkú‑u, jee naniꞌinꞌ‑i. Jee ñɨvɨ ya̱ síkájián‑a, jee kune maa.
11’Jee, ¿á íyó né ɨɨn ránoꞌó ya̱ kúvi tááꞌ, jee retú jíkánꞌ se̱ꞌya nú i̱xta̱tíláꞌ kajiꞌ‑i nu̱u̱nꞌ nú, jee á ku̱ꞌva nú ɨɨn yu̱u̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u rúja? Áxí retú jíkánꞌ‑a ɨɨn tia̱ká nu̱u̱nꞌ nú, jee, ¿á ku̱ꞌva nú ɨɨn koo nu̱u̱nꞌ‑u rúja? 12Áxí retú jíkánꞌ‑a ɨɨn ni̱vɨ̱ꞌ, jee, ¿á ku̱ꞌva nú ɨɨn ti̱suꞌmaꞌ nu̱u̱nꞌ‑u rúja? 13Saáva ránoꞌó, ya̱ kúvi rán ñɨvɨ niváꞌa, jee ya jíníꞌ rán ku̱ꞌva rán rá ta̱ꞌvi̱ꞌ váꞌa nu̱u̱nꞌ rá se̱ꞌya rán, soo saꞌ víꞌí káꞌ Tátáꞌ rán Ndiosíꞌ ya̱ nééꞌ re̱ꞌ ne̱ antivɨ́ ku̱ꞌva re̱ꞌ Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ya̱ jíkánꞌ táꞌvíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ ―nkachiꞌ Jesús.
Tékua̱chi ráa si̱kɨ̱ꞌ Jesús
(Mateo 12:22-30; Marcos 3:19-27)
14Jee sáá táváꞌ Jesús kui̱ꞌna̱ꞌ yɨ́ꞌɨ́ iniꞌ ɨɨn te̱e, ya̱ sáñɨ́ꞌɨ́nꞌ‑ɨ te̱e vá. Jee sáá nkene kui̱ꞌna̱ꞌ vá, jee nna̱kaꞌanꞌ te̱e ñɨ́ꞌɨ́nꞌ vá, jee nti̱vɨ́ xá xíniꞌ rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ. 15Soo sava ráa nkachiꞌ:
―Táváꞌ re̱ꞌ kui̱ꞌna̱ꞌ jín tiñu kákini njiáꞌa Beelzebú i̱toꞌoꞌ rá kui̱ꞌna̱ꞌ nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ ―nkachiꞌ ráa.
16Soo sava ráa ka̱ꞌ jítotúníꞌ ráa iniꞌ re̱ꞌ, jee jíkánꞌ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ ya̱ saꞌá re̱ꞌ ɨɨn seña a̱nasɨ́ va̱ji ne̱ antivɨ́ súkún. 17Soo maáréꞌ chi ya̱ jíníꞌ va̱ꞌa re̱ꞌ ya̱ sukuán jiáni iniꞌ ráa, jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa:
―Ntáká nación ya̱ sáꞌá sɨ́ɨ́n rá ñɨvɨ maáráa jee kenta ráa si̱kɨ̱ꞌ táꞌán ráa, jee xínáánꞌ táꞌán ráa maáráa. Jee ɨɨn táꞌán veꞌi sáꞌá sɨ́ɨ́n ráa maáráa jee kénta ráa si̱kɨ̱ꞌ táꞌán ráa, jee stánɨ́ꞌ ráa ya̱ íyó nuún iniꞌ ráa. 18Jee suni sukuán retú rá kui̱ꞌna̱ꞌ yɨ́ꞌɨ́ ráa xi̱ntíín Satanás, sáꞌá sɨ́ɨ́n ráa maáráa jee kénta re̱ꞌ si̱kɨ̱ꞌ maáráa, ¿jee na̱ja kuvi kuni̱ꞌin kuiñɨ‑ɨ tatúníꞌ‑i nu̱u̱nꞌ rá táꞌán kui̱ꞌna̱ꞌ‑a rúja? Na̱ jie̱ꞌe̱ꞌ vá káchíꞌ ni̱ꞌ sukuán chi káchíꞌ rán ya̱ jín fuersáꞌ níso kui̱ꞌna̱ꞌ kúñáꞌnú naní Beelzebú jiátíñú ni̱ꞌ jee táváꞌ ni̱ꞌ rá kui̱ꞌna̱ꞌ iniꞌ rá ñɨvɨ, káchíꞌ ránú. 19Soo retú táváꞌ ni̱ꞌ rá kui̱ꞌna̱ꞌ iniꞌ rá ñɨvɨ jín fuersáꞌ níso kui̱ꞌna̱ꞌ kúñáꞌnú Beelzebú, jee rá se̱ꞌya ñuunꞌ rán ya̱ súkuáꞌa jín ránoꞌó, ¿né ɨɨn fuersáꞌ jiátíñú ráa táváꞌ ráa rá kui̱ꞌna̱ꞌ rúja? Jee saáva ne̱ maáráa sijíta ráa ránoꞌó jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun niváꞌa káchíꞌ rán. 20Soo ya̱ nuꞌuꞌ táváꞌ ni̱ꞌ rá kui̱ꞌna̱ꞌ iniꞌ rá ñɨvɨ jín máá fuersáꞌ ííꞌ níꞌin níso Ndiosíꞌ, jee saájee nkenta Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ránoꞌó sáva íyó ki̱vɨ rán xi̱ntíín re̱ꞌ tátúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán.
21’Soo sáá ɨɨn te̱e nakuiꞌ kúmí re̱ꞌ veꞌi re̱ꞌ jín rá nantíñú jiátíñú re̱ꞌ kántáꞌán re̱ꞌ, jee íyó kutú váꞌa rá nantíñú kúmí re̱ꞌ. 22Soo sáá ɨɨn máá te̱e nakuiꞌ ka̱ꞌ kiji‑i, jee kuneí‑i jín re̱ꞌ, jee kaneeꞌ‑e rá nantíñú xéénꞌ nku̱neí iniꞌ re̱ꞌ jiátíñú re̱ꞌ kúmí re̱ꞌ veꞌi re̱ꞌ, jee suni kaneeꞌ‑e nɨꞌɨ rá nantíñú íyó veꞌi re̱ꞌ tasáva‑a vá nu̱u̱nꞌ rá táꞌán‑a.
23’Jee ñɨvɨ ya̱ ntu íñɨ́‑ɨ jín nuꞌuꞌ, jee kénta‑a si̱kɨ̱ꞌ ni̱ꞌ, jee ñɨvɨ ya̱ ntu̱ví nákeꞌen tútú‑u jín nuꞌuꞌ rá ñɨvɨ sáva kuiñɨ ráa jín nuꞌuꞌ, jee síkúténuun‑u rá ñɨvɨ sáva ntu nátuꞌva ráa nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ.
Ta̱chi̱ꞌ kíni ya̱ nánikó tuku‑u nívɨ‑ɨ iniꞌ ɨɨn ñɨvɨ
(Mateo 12:43-45)
24’Jee ɨɨn ta̱chi̱ꞌ kákini kánéꞌí jee sáá kéne‑e iniꞌ ɨɨn ñɨvɨ, jee kua̱ꞌa̱nꞌ‑a jíkónúun‑u rá nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún saɨn íchí nu̱u̱nꞌ ntu̱náꞌ ñɨvɨ íyó, núkú‑u nu̱u̱nꞌ najia̱ví‑i, jee ni ntu̱ví nániꞌinꞌ‑i vá, saáva nkachiꞌ‑i nu̱u̱nꞌ maáa: “Nikó tuku ni̱ꞌ veꞌi nu̱u̱nꞌ nkene ni̱ꞌ.” 25Jee sáá nnenta‑a, jee nna̱niꞌinꞌ‑i ñɨvɨ vá nu̱u̱nꞌ nyɨ́ꞌɨ‑ɨ vá, kuéntáꞌ ɨɨn veꞌi núne, ya̱ ya nna̱stá, ya̱ íyó ñunkúún‑u. 26Saájee kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ ta̱chi̱ꞌ kíni vá, kɨ̱nake̱ꞌen‑e u̱xa̱ꞌ ka̱ꞌ rá táꞌán ta̱chi̱ꞌ kíni ya̱ xe̱e̱nꞌ ka̱ꞌ nsú káꞌ maáa, jee ki̱vɨ ráa iniꞌ ñɨvɨ vá kuneeꞌ ráa yukuán. Saájee xe̱e̱nꞌ nasɨ́kuitɨꞌ ka̱ꞌ nakunoꞌo ñɨvɨ vá nsú káꞌ kua̱ꞌ nnoꞌo‑o ne̱ xíꞌna ―nkachiꞌ Jesús.
Rá ñɨvɨ ya̱ netuꞌ nijia kúvi ráa
27Jee ni káꞌánꞌ i̱i̱ꞌ ka̱ꞌ Jesús rá tu̱ꞌun yaꞌá, jee ɨɨn rá ñaꞌan ya̱ íñɨ́ ña nteñu rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ vá, nka̱najíín ña, jee nkachiꞌ ña nu̱u̱nꞌ Jesús:
―Na̱ ka̱ꞌ netuꞌ ka̱ꞌ kúvi ñaꞌan ya̱ nsta̱ꞌvíꞌ ña noꞌó, jee nsi̱káxínꞌ ña noꞌó ―nkachiꞌ ñaꞌan vá.
28Jee nkachiꞌ Jesús:
―¡Ntu̱ví! Chisaꞌ na̱ ka̱ꞌ netuꞌ ka̱ꞌ kúvi rá ñɨvɨ ya̱ tésóꞌo ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, jee síkúnkuvi ráa maa ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
Jíkánꞌ rá ñɨvɨ ni̱ꞌin iniꞌ ya̱ saꞌá Jesús seña a̱nasɨ́ ñáꞌnú
(Mateo 12:38-42; Marcos 8:12)
29Jee sáá ntakaꞌ víꞌí rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ ka̱ꞌ jee nka̱jiéꞌé Jesús nkachiꞌ re̱ꞌ:
―Rá ñɨvɨ ya̱ íyó tiempúꞌ vitan jee máá ñɨvɨ níváꞌa kúvi ráa, chi jíkánꞌ ráa ya̱ ku̱ꞌva ni̱ꞌ ɨɨn seña a̱nasɨ́ nu̱u̱nꞌ ráa. Soo ni ɨɨn seña ntu̱náꞌ ku̱ꞌva ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa, chisaꞌ kua̱chi ku̱ꞌva ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa máá seña a̱nasɨ́ kuéntáꞌ kua̱ꞌ máá seña a̱nasɨ́ ya̱ nsa̱ꞌá Ndiosíꞌ jín Jonás. 30Chi sánikua̱ꞌ nkuvi Jonás ɨɨn seña nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ Nínive yanaꞌán, jee suni sukuán nuꞌuꞌ, ya̱ nta̱jí Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ sáva kuvi ni̱ꞌ Se̱ꞌya Ñɨvɨ, kuvi ni̱ꞌ seña a̱nasɨ́ ñáꞌnú nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ tiempúꞌ vitan. 31Jee suni máá ñaꞌan ya̱ nta̱túníꞌ ña nu̱u̱nꞌ ɨɨn ñuunꞌ ichi sur, jee natekuꞌ ña jín rá ñɨvɨ íyó tiempúꞌ vitan ki̱vɨ̱ꞌ sanáaꞌ Ndiosíꞌ kua̱chi jie̱ꞌe̱ꞌ rá ñɨvɨ, jee sijíta ña rá ñɨvɨ vitan, chi nkiji ña ne̱ íká nasɨ́kuitɨꞌ sáva teso̱ꞌo ña rá tu̱ꞌun níchí nkaꞌanꞌ Salomón ya̱ nta̱túníꞌ ñuunꞌ Israel yanaꞌán víꞌí. Soo ¡kune̱ꞌyá rán!, íyó ni̱ꞌ jín rán yaꞌá jee máá kúñáꞌnú nasɨ́kuitɨꞌ ni̱ꞌ ka̱ꞌ nsú káꞌ Salomón [jee ntu nákani iniꞌ rán]. 32Jee rá ñɨvɨ ñuunꞌ Nínive kuiñɨ ráa jín rá ñɨvɨ íyó tiempúꞌ vitan ichinúúnꞌ Ndiosíꞌ ki̱vɨ̱ꞌ sanáaꞌ re̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ kua̱chi rá ñɨvɨ, jee sijíta ráa rá ñɨvɨ íyó tiempúꞌ vitan, chi rá ñɨvɨ ñuunꞌ Nínive vá nna̱kani iniꞌ ráa nxi̱nóo ráa rá kua̱chi ráa sáá nteso̱ꞌo ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ nkachitu̱ꞌún Jonás nu̱u̱nꞌ ráa. Soo, ¡kune̱ꞌyá rán!, íyó ni̱ꞌ jín rán yaꞌá jee máá kúñáꞌnú nasɨ́kuitɨꞌ ni̱ꞌ ka̱ꞌ nsú káꞌ Jonás.
Íyó tu̱u̱nꞌ ñuꞌunꞌ iniꞌ ánímaꞌ‑ó
(Mateo 5:15; 6:22-23)
33’Ni ɨɨn ñɨvɨ ntu nátee ñuꞌunꞌ, jee chíyuꞌuꞌ‑u vá, ni ntu túví‑i vá chi̱ji ɨɨn ñenkóꞌó, chisaꞌ chísó súkún‑u vá, sáva stúúnꞌ‑u iniꞌ veꞌi jee rá ñɨvɨ kívɨ iniꞌ veꞌi kuvi kune̱ꞌyá ráa ñuꞌunꞌ vá. 34Nchinúún nú kúvi‑i kuéntáꞌ kantil nu̱u̱nꞌ yɨkɨkúñu nú chi kívɨ ñuꞌunꞌ nchinúún stúúnꞌ iniꞌ yɨkɨkúñu nú. Chi retú íyó nijinꞌ va̱ꞌa nchinúún nú, jee ni̱ꞌi̱nꞌ yɨkɨkúñu nú ñuꞌunꞌ túúnꞌ. Soo retú ntu íyó nijinꞌ va̱ꞌa nchinúún nú, jee kuéntáꞌ íyó yɨkɨkúñu nú nu̱u̱nꞌ ñu̱neenꞌ. 35Saáva kumí nú maánú ya̱ tu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun va̱ꞌa ni̱ꞌ iniꞌ ánímaꞌ nú jee ntu íyó koo neenꞌ ánímaꞌ nú. 36Jee saáva, retú ñúꞌún tu̱ꞌun váꞌa ni̱ꞌ iniꞌ ánímaꞌ rán, kuéntáꞌ túúnꞌ nuva ñuꞌunꞌ nu̱u̱nꞌ nɨꞌɨ iniꞌ nú, jee ntu̱náꞌ íyó neenꞌ iniꞌ ánímaꞌ nú, chi túúnꞌ tu̱ꞌun vá nɨꞌɨ iniꞌ nú, kuéntáꞌ stúúnꞌ nuva ñuꞌunꞌ nu̱u̱nꞌ nú ―nkachiꞌ Jesús
Káꞌánꞌ Jesús si̱kɨ̱ꞌ rá te̱e yɨ́ꞌɨ́ ñujiínꞌ fariseo jín si̱kɨ̱ꞌ rá te̱e xínéꞌénꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ
(Mateo 23:1-36; Marcos 12:38-40; Lucas 20:45-47)
37Jee sáá nkuvi nkaꞌanꞌ Jesús, jee ɨɨn te̱e yɨ́ꞌɨ́ ñujiínꞌ fariseo ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ‑i nu̱u̱nꞌ Jesús ya̱ kɨ̱kajiꞌ‑i jín re̱ꞌ neyu veꞌi‑i. Jee nki̱vɨ re̱ꞌ iniꞌ veꞌi‑i, jee ña̱kuneeꞌ re̱ꞌ yuꞌú mesa kajiꞌ re̱ꞌ. 38Jee te̱e fariseo vá, nti̱vɨ́ xíniꞌ‑i sáá niniꞌ‑i ya̱ ntu xíꞌna nsi̱kúnkuvi Jesús ñujiínꞌ na̱ja nánaꞌá rá fariseo xíꞌna ka̱ꞌ kajiꞌ re̱ꞌ. 39Soo nkachiꞌ I̱toꞌoꞌ‑ó nu̱u̱nꞌ fariseo vá:
―Ránoꞌó fariseo, jee kuéntáꞌ nákete rán kua̱chi ya̱ta̱ꞌ vasúꞌ jíꞌi rán jín ya̱ta̱ꞌ ko̱ꞌo̱ꞌ ñúyájíꞌ rán. Soo ichi iniꞌ ránú ñúchitú máá tu̱ꞌun u̱ꞌvi̱ꞌ iniꞌ jín tu̱ꞌun níváꞌa. 40Ránoꞌó te̱e naanꞌ, máá Ndiosíꞌ ya̱ nsa̱ꞌá re̱ꞌ ñunéꞌyúꞌ nú ya̱ túvi nijinꞌ, ¿á nsáꞌ maáréꞌ suni nsa̱ꞌá re̱ꞌ ta̱chi̱ꞌ káꞌánꞌ ya̱ ñúꞌún iniꞌ nú? 41Soo ne̱ ánímaꞌ rán naku̱ꞌva rán ya̱ íyó nu̱u̱nꞌ rán nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ láꞌví, jee noo kino̱o nɨꞌɨ nu̱u̱nꞌ ránoꞌó.
42’¡Na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó!, chi násokoꞌ rán nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ ni u̱ji̱ꞌ ni u̱ji̱ꞌ ta sientúꞌ nɨꞌɨ nantíñú rán ne̱ nantíñú káyánká ne̱ yu̱ku̱ꞌ mi̱nu stíláꞌ, jín yu̱ku̱ꞌ ruda, jín ntáká ka̱ꞌ rá yuveꞌ, soo ntu sáꞌá rán kuéntáꞌ kueꞌnu na̱a̱ꞌ rán nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ ni ya̱ kunu̱u̱nꞌ rán Ndiosíꞌ jín ñɨvɨ. Íyó saꞌá rán rá tiñu yaꞌá ni jín nsáꞌ xínóo rán saꞌá rán rá inka rá tiñu.
43’¡Na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó!, te̱e fariseo, chi ñúnúunꞌ rán máá rá teyuꞌ kúñáꞌnú ka̱ꞌ kuneeꞌ rán iniꞌ rá veꞌi sinagoga nu̱u̱nꞌ nútútú rá ñɨvɨ Israel, jín ya̱ káꞌánꞌ yɨ́ñúꞌún rá ñɨvɨ jín rán rá nu̱yáꞌvi.
44’Jee, ¡na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó!, te̱e xínéꞌénꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ yanaꞌán, jín ránoꞌó fariseo, chi te̱e sansuꞌva kúvi rán, chi kúvi rán kuéntáꞌ ñáñá rá ni̱yɨ ya̱ ntu túvi nijinꞌ nééꞌ‑e, jee jíka ñɨvɨ jiáñúꞌ‑u nu̱u̱nꞌ‑u jee ntu jíníꞌ ráa vá ―nkachiꞌ Jesús.
45Saájee nna̱xiníkó ɨɨn rá te̱e súkuáꞌa jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun ley nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ yanaꞌán jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Jesús:
―Mestrúꞌ, tu̱ꞌun yaꞌá ya̱ káchíꞌ nú jee suni ténúunꞌ nú ne̱ ránuꞌuꞌ ranika̱ꞌ ―nkachiꞌ te̱e vá.
46Soo nkachiꞌ Jesús:
―Suni, ¡na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó!, te̱e súkuáꞌa jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ yanaꞌán, chi tu̱ꞌun xínéꞌénꞌ rán yukuán kúvi ya̱ jiákɨ́nꞌ rán máá tiñu véi nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ya̱ víjí sikúnkuvi ráa, soo ránoꞌó chi ni sú ɨɨn xi̱ntíín rán ni ntu skántáꞌ rán sáva sikúnkuvi rán rá tiñu vá.
47’¡Na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó!, chi násaꞌá viiꞌ rán rá veꞌi ni̱yɨ rá te̱e nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ ne̱ yanaꞌán, jee rá jííꞌ yanaꞌán rán ñaꞌniꞌ ráa rá te̱e vá. 48Jee saáva stúvi rán ya̱ nááꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ nsa̱ꞌá rá jííꞌ rán jín ya̱ kánitáꞌán iniꞌ rán jín rá tiñu ya̱ nsa̱ꞌá rá jííꞌ rán yanaꞌán. Chi maáráa ñaꞌniꞌ ráa rá te̱e nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ ne̱ yanaꞌán jee ránoꞌó sáꞌá rán veꞌi ni̱yɨ rá te̱e vá. 49Jee saáva tu̱ꞌun níchí káchíꞌ Ndiosíꞌ: “Chuichí ni̱ꞌ rá te̱e ni̱ꞌ nakani tu̱ꞌun kene yuꞌú maá maáníꞌ nu̱u̱nꞌ ráa jín rá najiáꞌáꞌ ni̱ꞌ ya̱ kúvi apóstol ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa. Jee sava rá te̱e vá kaꞌniꞌ rá ñɨvɨ ráréꞌ, jee sava ka̱ꞌ rá te̱e vá kuniꞌ u̱ꞌvi̱ꞌ rá ñɨvɨ ráréꞌ, káchíꞌ Ndiosíꞌ.” 50Jee saáva si̱kɨ̱ꞌ rá ñɨvɨ tiempúꞌ vitan nakuniꞌi kua̱chi si̱kɨ̱ꞌ ráa kunoꞌo ráa jie̱ꞌe̱ꞌ ntáká rá te̱e nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú Ndiosíꞌ ya̱ ñaꞌniꞌ rá ñɨvɨ ne̱ tiempúꞌ ña̱ko̱o ñɨ̱vɨ́ jín ne̱ vitan, 51jín ne̱ sáá ñaꞌniꞌ ɨɨn ñɨvɨ Abel jín ne̱ sáá ñaꞌniꞌ rá ñɨvɨ Zacarías, ya̱ ñaꞌniꞌ ráa maa nteñu altar jín veñu̱ꞌun káꞌnú i̱i̱ꞌ, jee káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránoꞌó ya̱ nakuniꞌi rá kua̱chi vá si̱kɨ̱ꞌ rá ñɨvɨ vitan kunoꞌo ráa.
52’Na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó, te̱e súkuáꞌa jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ yanaꞌán, chi jín rá ñujiínꞌ xínéꞌénꞌ rán jiásɨ́ꞌ rán nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ sáva nkíku̱ꞌun iniꞌ ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, ya̱ kúvi‑i nakáa ya̱ jíne‑e ichi ya̱ kuniꞌ ñɨvɨ iniꞌ Ndiosíꞌ. Jee nsiíyo rán nakáa vá chi ni maárán ntu kívɨ rán ichi vá, jee jiásɨ́ꞌ rán nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ kívɨ ráa maa ―nkachiꞌ Jesús.
53Jee sáá nkene re̱ꞌ yukuán, jee rá te̱e xínéꞌénꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ jín rá te̱e yɨ́ꞌɨ́ ñujiínꞌ fariseo nka̱jiéꞌé xe̱e̱nꞌ nasɨ́kuitɨꞌ kítɨ́ꞌ iniꞌ ráa nne̱ꞌyá ráa re̱ꞌ. Jee stáña̱ꞌán ráa jín kue̱ꞌe̱ꞌ rá tu̱ꞌun xínáꞌmáꞌ ráa re̱ꞌ. 54Jee núkú ráa na̱ja xinínkava ráa re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ re̱ꞌ sáva stívɨ́ re̱ꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ re̱ꞌ jee chikua̱chi ráa si̱kɨ̱ꞌ re̱ꞌ.
Currently Selected:
Lucas 11: meh
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© 2022, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.
Lucas 11
11
Xínéꞌénꞌ Jesús jie̱ꞌe̱ꞌ káꞌánꞌ‑ó jín Ndiosíꞌ
(Mateo 6:9-15; 7:7-11)
1Nkuvi suꞌva sáá nééꞌ Jesús ɨɨn nu̱u̱nꞌ káꞌánꞌ re̱ꞌ jín Ndiosíꞌ. Jee sáá nkuvi ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ re̱ꞌ jee ɨɨn rá te̱e kútáꞌán jín re̱ꞌ súkuáꞌa re̱ꞌ, nkachiꞌ‑i nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ:
―I̱toꞌoꞌ, xinéꞌénꞌ ránuꞌuꞌ na̱ja ka̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ ránꞌ nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ sánikua̱ꞌ suni nxi̱néꞌénꞌ Juan nu̱u̱nꞌ rá te̱e nku̱táꞌán jín re̱ꞌ nsu̱kuáꞌa re̱ꞌ ráa.
2Jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa:
―Sáá káꞌánꞌ rán jín Ndiosíꞌ, jee suꞌva kachiꞌ rán:
Tátáꞌ ránꞌ, [ya̱ nééꞌ antivɨ́ súkún],
na̱ ka̱ꞌ kɨñúꞌún ñɨvɨ nu̱u̱nꞌ noꞌó ya̱ ííꞌ kúvi nú.
Na̱ ka̱ꞌ sikíji nú ki̱vɨ̱ꞌ ya̱ tatúníꞌ nú nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá.
[Saꞌá nú rá tiñu iniꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá sáni kuíni nú koo sánikua̱ꞌ sáꞌá nú antivɨ́ súkún.]
3Jee taji nú ya̱ kajiꞌ ránꞌ vitan nteenꞌ.
4Jee kunekáꞌnú iniꞌ nú kune̱ꞌyá nú ránuꞌuꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ kua̱chi sáꞌá ránꞌ,
chi suni nékáꞌnú iniꞌ ránꞌ nu̱u̱nꞌ ntáká rá ñɨvɨ jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ níváꞌa sáꞌá ráa ránuꞌuꞌ.
Jee koto chuꞌun nú ichi ránuꞌuꞌ kininkava ránꞌ sikúvi iniꞌ ráníꞌ nu̱u̱nꞌ kua̱chi.
[Jee sikáku nú ránuꞌuꞌ nu̱u̱nꞌ ya̱ níváꞌa], kachiꞌ rán.
Nkachiꞌ Jesús.
5Jee suni nkachiꞌ ka̱ꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa:
―Néni ɨɨn ñɨvɨ nteñu rán íyó ɨɨn ñɨvɨ ma̱ni̱ꞌ jín nú, jee kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ nú veꞌi‑i savañuún, jee kachiꞌ nú nu̱u̱nꞌ‑u: “Tenó, tanúún nú u̱ni̱ꞌ i̱xta̱tíláꞌ nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ, 6chi ɨɨn te̱e ma̱ni̱ꞌ jín ni̱ꞌ váji íká re̱ꞌ jee sukuán ntiaaꞌ re̱ꞌ veꞌi ni̱ꞌ, jee ntu̱náꞌ íyó ya̱ ku̱ꞌva ni̱ꞌ kajiꞌ re̱ꞌ”, káchíꞌ nú.
7’Jee náxiníkó‑o ne̱ iniꞌ veꞌi‑i, jee káchíꞌ‑i: “Koto stáña̱ꞌán nú nuꞌuꞌ, chi ya̱ násɨ́ꞌ yuvéꞌí ni̱ꞌ, jee ya̱ káá ni̱ꞌ kíxíꞌ ni̱ꞌ jín rá se̱ꞌya ni̱ꞌ, jee nkúvi nako̱o ni̱ꞌ sáva taji ni̱ꞌ ni ɨɨn nantíñú”, káchíꞌ‑i.
8’Soo káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán asúnika̱ꞌ nsáꞌ nákóo‑o taji‑i nu̱u̱nꞌ nú ya̱ jíkánꞌ nú jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ ma̱ni̱ꞌ nú jín‑i, chisaꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ ntu kúkanuun nú kua̱xtáña̱ꞌán nú maa jee nako̱o‑o taji‑i ntáká ya̱ jíniñúꞌún nú. 9Jee saáva káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránú: Ka̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ rán nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ, jee taji re̱ꞌ ya̱ jíniñúꞌún rán. Nukú rán rá tiñu váꞌa íyó nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ jee naniꞌinꞌ rán ya̱ taji re̱ꞌ. Jee ka̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ rán nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ kuéntáꞌ kua̱ꞌ síkájián yuvéꞌí jee síkúne re̱ꞌ maa. 10Chi ntáká ñɨvɨ ya̱ jíkánꞌ‑a, jee ni̱ꞌi̱nꞌ‑i. Jee ñɨvɨ ya̱ núkú‑u, jee naniꞌinꞌ‑i. Jee ñɨvɨ ya̱ síkájián‑a, jee kune maa.
11’Jee, ¿á íyó né ɨɨn ránoꞌó ya̱ kúvi tááꞌ, jee retú jíkánꞌ se̱ꞌya nú i̱xta̱tíláꞌ kajiꞌ‑i nu̱u̱nꞌ nú, jee á ku̱ꞌva nú ɨɨn yu̱u̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u rúja? Áxí retú jíkánꞌ‑a ɨɨn tia̱ká nu̱u̱nꞌ nú, jee, ¿á ku̱ꞌva nú ɨɨn koo nu̱u̱nꞌ‑u rúja? 12Áxí retú jíkánꞌ‑a ɨɨn ni̱vɨ̱ꞌ, jee, ¿á ku̱ꞌva nú ɨɨn ti̱suꞌmaꞌ nu̱u̱nꞌ‑u rúja? 13Saáva ránoꞌó, ya̱ kúvi rán ñɨvɨ niváꞌa, jee ya jíníꞌ rán ku̱ꞌva rán rá ta̱ꞌvi̱ꞌ váꞌa nu̱u̱nꞌ rá se̱ꞌya rán, soo saꞌ víꞌí káꞌ Tátáꞌ rán Ndiosíꞌ ya̱ nééꞌ re̱ꞌ ne̱ antivɨ́ ku̱ꞌva re̱ꞌ Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ya̱ jíkánꞌ táꞌvíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ ―nkachiꞌ Jesús.
Tékua̱chi ráa si̱kɨ̱ꞌ Jesús
(Mateo 12:22-30; Marcos 3:19-27)
14Jee sáá táváꞌ Jesús kui̱ꞌna̱ꞌ yɨ́ꞌɨ́ iniꞌ ɨɨn te̱e, ya̱ sáñɨ́ꞌɨ́nꞌ‑ɨ te̱e vá. Jee sáá nkene kui̱ꞌna̱ꞌ vá, jee nna̱kaꞌanꞌ te̱e ñɨ́ꞌɨ́nꞌ vá, jee nti̱vɨ́ xá xíniꞌ rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ. 15Soo sava ráa nkachiꞌ:
―Táváꞌ re̱ꞌ kui̱ꞌna̱ꞌ jín tiñu kákini njiáꞌa Beelzebú i̱toꞌoꞌ rá kui̱ꞌna̱ꞌ nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ ―nkachiꞌ ráa.
16Soo sava ráa ka̱ꞌ jítotúníꞌ ráa iniꞌ re̱ꞌ, jee jíkánꞌ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ ya̱ saꞌá re̱ꞌ ɨɨn seña a̱nasɨ́ va̱ji ne̱ antivɨ́ súkún. 17Soo maáréꞌ chi ya̱ jíníꞌ va̱ꞌa re̱ꞌ ya̱ sukuán jiáni iniꞌ ráa, jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa:
―Ntáká nación ya̱ sáꞌá sɨ́ɨ́n rá ñɨvɨ maáráa jee kenta ráa si̱kɨ̱ꞌ táꞌán ráa, jee xínáánꞌ táꞌán ráa maáráa. Jee ɨɨn táꞌán veꞌi sáꞌá sɨ́ɨ́n ráa maáráa jee kénta ráa si̱kɨ̱ꞌ táꞌán ráa, jee stánɨ́ꞌ ráa ya̱ íyó nuún iniꞌ ráa. 18Jee suni sukuán retú rá kui̱ꞌna̱ꞌ yɨ́ꞌɨ́ ráa xi̱ntíín Satanás, sáꞌá sɨ́ɨ́n ráa maáráa jee kénta re̱ꞌ si̱kɨ̱ꞌ maáráa, ¿jee na̱ja kuvi kuni̱ꞌin kuiñɨ‑ɨ tatúníꞌ‑i nu̱u̱nꞌ rá táꞌán kui̱ꞌna̱ꞌ‑a rúja? Na̱ jie̱ꞌe̱ꞌ vá káchíꞌ ni̱ꞌ sukuán chi káchíꞌ rán ya̱ jín fuersáꞌ níso kui̱ꞌna̱ꞌ kúñáꞌnú naní Beelzebú jiátíñú ni̱ꞌ jee táváꞌ ni̱ꞌ rá kui̱ꞌna̱ꞌ iniꞌ rá ñɨvɨ, káchíꞌ ránú. 19Soo retú táváꞌ ni̱ꞌ rá kui̱ꞌna̱ꞌ iniꞌ rá ñɨvɨ jín fuersáꞌ níso kui̱ꞌna̱ꞌ kúñáꞌnú Beelzebú, jee rá se̱ꞌya ñuunꞌ rán ya̱ súkuáꞌa jín ránoꞌó, ¿né ɨɨn fuersáꞌ jiátíñú ráa táváꞌ ráa rá kui̱ꞌna̱ꞌ rúja? Jee saáva ne̱ maáráa sijíta ráa ránoꞌó jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun niváꞌa káchíꞌ rán. 20Soo ya̱ nuꞌuꞌ táváꞌ ni̱ꞌ rá kui̱ꞌna̱ꞌ iniꞌ rá ñɨvɨ jín máá fuersáꞌ ííꞌ níꞌin níso Ndiosíꞌ, jee saájee nkenta Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ránoꞌó sáva íyó ki̱vɨ rán xi̱ntíín re̱ꞌ tátúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán.
21’Soo sáá ɨɨn te̱e nakuiꞌ kúmí re̱ꞌ veꞌi re̱ꞌ jín rá nantíñú jiátíñú re̱ꞌ kántáꞌán re̱ꞌ, jee íyó kutú váꞌa rá nantíñú kúmí re̱ꞌ. 22Soo sáá ɨɨn máá te̱e nakuiꞌ ka̱ꞌ kiji‑i, jee kuneí‑i jín re̱ꞌ, jee kaneeꞌ‑e rá nantíñú xéénꞌ nku̱neí iniꞌ re̱ꞌ jiátíñú re̱ꞌ kúmí re̱ꞌ veꞌi re̱ꞌ, jee suni kaneeꞌ‑e nɨꞌɨ rá nantíñú íyó veꞌi re̱ꞌ tasáva‑a vá nu̱u̱nꞌ rá táꞌán‑a.
23’Jee ñɨvɨ ya̱ ntu íñɨ́‑ɨ jín nuꞌuꞌ, jee kénta‑a si̱kɨ̱ꞌ ni̱ꞌ, jee ñɨvɨ ya̱ ntu̱ví nákeꞌen tútú‑u jín nuꞌuꞌ rá ñɨvɨ sáva kuiñɨ ráa jín nuꞌuꞌ, jee síkúténuun‑u rá ñɨvɨ sáva ntu nátuꞌva ráa nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ.
Ta̱chi̱ꞌ kíni ya̱ nánikó tuku‑u nívɨ‑ɨ iniꞌ ɨɨn ñɨvɨ
(Mateo 12:43-45)
24’Jee ɨɨn ta̱chi̱ꞌ kákini kánéꞌí jee sáá kéne‑e iniꞌ ɨɨn ñɨvɨ, jee kua̱ꞌa̱nꞌ‑a jíkónúun‑u rá nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún saɨn íchí nu̱u̱nꞌ ntu̱náꞌ ñɨvɨ íyó, núkú‑u nu̱u̱nꞌ najia̱ví‑i, jee ni ntu̱ví nániꞌinꞌ‑i vá, saáva nkachiꞌ‑i nu̱u̱nꞌ maáa: “Nikó tuku ni̱ꞌ veꞌi nu̱u̱nꞌ nkene ni̱ꞌ.” 25Jee sáá nnenta‑a, jee nna̱niꞌinꞌ‑i ñɨvɨ vá nu̱u̱nꞌ nyɨ́ꞌɨ‑ɨ vá, kuéntáꞌ ɨɨn veꞌi núne, ya̱ ya nna̱stá, ya̱ íyó ñunkúún‑u. 26Saájee kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ ta̱chi̱ꞌ kíni vá, kɨ̱nake̱ꞌen‑e u̱xa̱ꞌ ka̱ꞌ rá táꞌán ta̱chi̱ꞌ kíni ya̱ xe̱e̱nꞌ ka̱ꞌ nsú káꞌ maáa, jee ki̱vɨ ráa iniꞌ ñɨvɨ vá kuneeꞌ ráa yukuán. Saájee xe̱e̱nꞌ nasɨ́kuitɨꞌ ka̱ꞌ nakunoꞌo ñɨvɨ vá nsú káꞌ kua̱ꞌ nnoꞌo‑o ne̱ xíꞌna ―nkachiꞌ Jesús.
Rá ñɨvɨ ya̱ netuꞌ nijia kúvi ráa
27Jee ni káꞌánꞌ i̱i̱ꞌ ka̱ꞌ Jesús rá tu̱ꞌun yaꞌá, jee ɨɨn rá ñaꞌan ya̱ íñɨ́ ña nteñu rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ vá, nka̱najíín ña, jee nkachiꞌ ña nu̱u̱nꞌ Jesús:
―Na̱ ka̱ꞌ netuꞌ ka̱ꞌ kúvi ñaꞌan ya̱ nsta̱ꞌvíꞌ ña noꞌó, jee nsi̱káxínꞌ ña noꞌó ―nkachiꞌ ñaꞌan vá.
28Jee nkachiꞌ Jesús:
―¡Ntu̱ví! Chisaꞌ na̱ ka̱ꞌ netuꞌ ka̱ꞌ kúvi rá ñɨvɨ ya̱ tésóꞌo ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, jee síkúnkuvi ráa maa ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
Jíkánꞌ rá ñɨvɨ ni̱ꞌin iniꞌ ya̱ saꞌá Jesús seña a̱nasɨ́ ñáꞌnú
(Mateo 12:38-42; Marcos 8:12)
29Jee sáá ntakaꞌ víꞌí rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ ka̱ꞌ jee nka̱jiéꞌé Jesús nkachiꞌ re̱ꞌ:
―Rá ñɨvɨ ya̱ íyó tiempúꞌ vitan jee máá ñɨvɨ níváꞌa kúvi ráa, chi jíkánꞌ ráa ya̱ ku̱ꞌva ni̱ꞌ ɨɨn seña a̱nasɨ́ nu̱u̱nꞌ ráa. Soo ni ɨɨn seña ntu̱náꞌ ku̱ꞌva ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa, chisaꞌ kua̱chi ku̱ꞌva ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa máá seña a̱nasɨ́ kuéntáꞌ kua̱ꞌ máá seña a̱nasɨ́ ya̱ nsa̱ꞌá Ndiosíꞌ jín Jonás. 30Chi sánikua̱ꞌ nkuvi Jonás ɨɨn seña nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ Nínive yanaꞌán, jee suni sukuán nuꞌuꞌ, ya̱ nta̱jí Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ sáva kuvi ni̱ꞌ Se̱ꞌya Ñɨvɨ, kuvi ni̱ꞌ seña a̱nasɨ́ ñáꞌnú nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ tiempúꞌ vitan. 31Jee suni máá ñaꞌan ya̱ nta̱túníꞌ ña nu̱u̱nꞌ ɨɨn ñuunꞌ ichi sur, jee natekuꞌ ña jín rá ñɨvɨ íyó tiempúꞌ vitan ki̱vɨ̱ꞌ sanáaꞌ Ndiosíꞌ kua̱chi jie̱ꞌe̱ꞌ rá ñɨvɨ, jee sijíta ña rá ñɨvɨ vitan, chi nkiji ña ne̱ íká nasɨ́kuitɨꞌ sáva teso̱ꞌo ña rá tu̱ꞌun níchí nkaꞌanꞌ Salomón ya̱ nta̱túníꞌ ñuunꞌ Israel yanaꞌán víꞌí. Soo ¡kune̱ꞌyá rán!, íyó ni̱ꞌ jín rán yaꞌá jee máá kúñáꞌnú nasɨ́kuitɨꞌ ni̱ꞌ ka̱ꞌ nsú káꞌ Salomón [jee ntu nákani iniꞌ rán]. 32Jee rá ñɨvɨ ñuunꞌ Nínive kuiñɨ ráa jín rá ñɨvɨ íyó tiempúꞌ vitan ichinúúnꞌ Ndiosíꞌ ki̱vɨ̱ꞌ sanáaꞌ re̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ kua̱chi rá ñɨvɨ, jee sijíta ráa rá ñɨvɨ íyó tiempúꞌ vitan, chi rá ñɨvɨ ñuunꞌ Nínive vá nna̱kani iniꞌ ráa nxi̱nóo ráa rá kua̱chi ráa sáá nteso̱ꞌo ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ nkachitu̱ꞌún Jonás nu̱u̱nꞌ ráa. Soo, ¡kune̱ꞌyá rán!, íyó ni̱ꞌ jín rán yaꞌá jee máá kúñáꞌnú nasɨ́kuitɨꞌ ni̱ꞌ ka̱ꞌ nsú káꞌ Jonás.
Íyó tu̱u̱nꞌ ñuꞌunꞌ iniꞌ ánímaꞌ‑ó
(Mateo 5:15; 6:22-23)
33’Ni ɨɨn ñɨvɨ ntu nátee ñuꞌunꞌ, jee chíyuꞌuꞌ‑u vá, ni ntu túví‑i vá chi̱ji ɨɨn ñenkóꞌó, chisaꞌ chísó súkún‑u vá, sáva stúúnꞌ‑u iniꞌ veꞌi jee rá ñɨvɨ kívɨ iniꞌ veꞌi kuvi kune̱ꞌyá ráa ñuꞌunꞌ vá. 34Nchinúún nú kúvi‑i kuéntáꞌ kantil nu̱u̱nꞌ yɨkɨkúñu nú chi kívɨ ñuꞌunꞌ nchinúún stúúnꞌ iniꞌ yɨkɨkúñu nú. Chi retú íyó nijinꞌ va̱ꞌa nchinúún nú, jee ni̱ꞌi̱nꞌ yɨkɨkúñu nú ñuꞌunꞌ túúnꞌ. Soo retú ntu íyó nijinꞌ va̱ꞌa nchinúún nú, jee kuéntáꞌ íyó yɨkɨkúñu nú nu̱u̱nꞌ ñu̱neenꞌ. 35Saáva kumí nú maánú ya̱ tu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun va̱ꞌa ni̱ꞌ iniꞌ ánímaꞌ nú jee ntu íyó koo neenꞌ ánímaꞌ nú. 36Jee saáva, retú ñúꞌún tu̱ꞌun váꞌa ni̱ꞌ iniꞌ ánímaꞌ rán, kuéntáꞌ túúnꞌ nuva ñuꞌunꞌ nu̱u̱nꞌ nɨꞌɨ iniꞌ nú, jee ntu̱náꞌ íyó neenꞌ iniꞌ ánímaꞌ nú, chi túúnꞌ tu̱ꞌun vá nɨꞌɨ iniꞌ nú, kuéntáꞌ stúúnꞌ nuva ñuꞌunꞌ nu̱u̱nꞌ nú ―nkachiꞌ Jesús
Káꞌánꞌ Jesús si̱kɨ̱ꞌ rá te̱e yɨ́ꞌɨ́ ñujiínꞌ fariseo jín si̱kɨ̱ꞌ rá te̱e xínéꞌénꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ
(Mateo 23:1-36; Marcos 12:38-40; Lucas 20:45-47)
37Jee sáá nkuvi nkaꞌanꞌ Jesús, jee ɨɨn te̱e yɨ́ꞌɨ́ ñujiínꞌ fariseo ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ‑i nu̱u̱nꞌ Jesús ya̱ kɨ̱kajiꞌ‑i jín re̱ꞌ neyu veꞌi‑i. Jee nki̱vɨ re̱ꞌ iniꞌ veꞌi‑i, jee ña̱kuneeꞌ re̱ꞌ yuꞌú mesa kajiꞌ re̱ꞌ. 38Jee te̱e fariseo vá, nti̱vɨ́ xíniꞌ‑i sáá niniꞌ‑i ya̱ ntu xíꞌna nsi̱kúnkuvi Jesús ñujiínꞌ na̱ja nánaꞌá rá fariseo xíꞌna ka̱ꞌ kajiꞌ re̱ꞌ. 39Soo nkachiꞌ I̱toꞌoꞌ‑ó nu̱u̱nꞌ fariseo vá:
―Ránoꞌó fariseo, jee kuéntáꞌ nákete rán kua̱chi ya̱ta̱ꞌ vasúꞌ jíꞌi rán jín ya̱ta̱ꞌ ko̱ꞌo̱ꞌ ñúyájíꞌ rán. Soo ichi iniꞌ ránú ñúchitú máá tu̱ꞌun u̱ꞌvi̱ꞌ iniꞌ jín tu̱ꞌun níváꞌa. 40Ránoꞌó te̱e naanꞌ, máá Ndiosíꞌ ya̱ nsa̱ꞌá re̱ꞌ ñunéꞌyúꞌ nú ya̱ túvi nijinꞌ, ¿á nsáꞌ maáréꞌ suni nsa̱ꞌá re̱ꞌ ta̱chi̱ꞌ káꞌánꞌ ya̱ ñúꞌún iniꞌ nú? 41Soo ne̱ ánímaꞌ rán naku̱ꞌva rán ya̱ íyó nu̱u̱nꞌ rán nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ láꞌví, jee noo kino̱o nɨꞌɨ nu̱u̱nꞌ ránoꞌó.
42’¡Na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó!, chi násokoꞌ rán nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ ni u̱ji̱ꞌ ni u̱ji̱ꞌ ta sientúꞌ nɨꞌɨ nantíñú rán ne̱ nantíñú káyánká ne̱ yu̱ku̱ꞌ mi̱nu stíláꞌ, jín yu̱ku̱ꞌ ruda, jín ntáká ka̱ꞌ rá yuveꞌ, soo ntu sáꞌá rán kuéntáꞌ kueꞌnu na̱a̱ꞌ rán nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ ni ya̱ kunu̱u̱nꞌ rán Ndiosíꞌ jín ñɨvɨ. Íyó saꞌá rán rá tiñu yaꞌá ni jín nsáꞌ xínóo rán saꞌá rán rá inka rá tiñu.
43’¡Na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó!, te̱e fariseo, chi ñúnúunꞌ rán máá rá teyuꞌ kúñáꞌnú ka̱ꞌ kuneeꞌ rán iniꞌ rá veꞌi sinagoga nu̱u̱nꞌ nútútú rá ñɨvɨ Israel, jín ya̱ káꞌánꞌ yɨ́ñúꞌún rá ñɨvɨ jín rán rá nu̱yáꞌvi.
44’Jee, ¡na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó!, te̱e xínéꞌénꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ yanaꞌán, jín ránoꞌó fariseo, chi te̱e sansuꞌva kúvi rán, chi kúvi rán kuéntáꞌ ñáñá rá ni̱yɨ ya̱ ntu túvi nijinꞌ nééꞌ‑e, jee jíka ñɨvɨ jiáñúꞌ‑u nu̱u̱nꞌ‑u jee ntu jíníꞌ ráa vá ―nkachiꞌ Jesús.
45Saájee nna̱xiníkó ɨɨn rá te̱e súkuáꞌa jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun ley nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ yanaꞌán jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Jesús:
―Mestrúꞌ, tu̱ꞌun yaꞌá ya̱ káchíꞌ nú jee suni ténúunꞌ nú ne̱ ránuꞌuꞌ ranika̱ꞌ ―nkachiꞌ te̱e vá.
46Soo nkachiꞌ Jesús:
―Suni, ¡na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó!, te̱e súkuáꞌa jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ yanaꞌán, chi tu̱ꞌun xínéꞌénꞌ rán yukuán kúvi ya̱ jiákɨ́nꞌ rán máá tiñu véi nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ya̱ víjí sikúnkuvi ráa, soo ránoꞌó chi ni sú ɨɨn xi̱ntíín rán ni ntu skántáꞌ rán sáva sikúnkuvi rán rá tiñu vá.
47’¡Na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó!, chi násaꞌá viiꞌ rán rá veꞌi ni̱yɨ rá te̱e nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ ne̱ yanaꞌán, jee rá jííꞌ yanaꞌán rán ñaꞌniꞌ ráa rá te̱e vá. 48Jee saáva stúvi rán ya̱ nááꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ nsa̱ꞌá rá jííꞌ rán jín ya̱ kánitáꞌán iniꞌ rán jín rá tiñu ya̱ nsa̱ꞌá rá jííꞌ rán yanaꞌán. Chi maáráa ñaꞌniꞌ ráa rá te̱e nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú máá maá Ndiosíꞌ ne̱ yanaꞌán jee ránoꞌó sáꞌá rán veꞌi ni̱yɨ rá te̱e vá. 49Jee saáva tu̱ꞌun níchí káchíꞌ Ndiosíꞌ: “Chuichí ni̱ꞌ rá te̱e ni̱ꞌ nakani tu̱ꞌun kene yuꞌú maá maáníꞌ nu̱u̱nꞌ ráa jín rá najiáꞌáꞌ ni̱ꞌ ya̱ kúvi apóstol ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa. Jee sava rá te̱e vá kaꞌniꞌ rá ñɨvɨ ráréꞌ, jee sava ka̱ꞌ rá te̱e vá kuniꞌ u̱ꞌvi̱ꞌ rá ñɨvɨ ráréꞌ, káchíꞌ Ndiosíꞌ.” 50Jee saáva si̱kɨ̱ꞌ rá ñɨvɨ tiempúꞌ vitan nakuniꞌi kua̱chi si̱kɨ̱ꞌ ráa kunoꞌo ráa jie̱ꞌe̱ꞌ ntáká rá te̱e nna̱kani tu̱ꞌun nkene yuꞌú Ndiosíꞌ ya̱ ñaꞌniꞌ rá ñɨvɨ ne̱ tiempúꞌ ña̱ko̱o ñɨ̱vɨ́ jín ne̱ vitan, 51jín ne̱ sáá ñaꞌniꞌ ɨɨn ñɨvɨ Abel jín ne̱ sáá ñaꞌniꞌ rá ñɨvɨ Zacarías, ya̱ ñaꞌniꞌ ráa maa nteñu altar jín veñu̱ꞌun káꞌnú i̱i̱ꞌ, jee káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránoꞌó ya̱ nakuniꞌi rá kua̱chi vá si̱kɨ̱ꞌ rá ñɨvɨ vitan kunoꞌo ráa.
52’Na̱ ka̱ꞌ xe̱e̱nꞌ kunoꞌo rán ka̱ꞌ ránoꞌó, te̱e súkuáꞌa jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ yanaꞌán, chi jín rá ñujiínꞌ xínéꞌénꞌ rán jiásɨ́ꞌ rán nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ sáva nkíku̱ꞌun iniꞌ ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, ya̱ kúvi‑i nakáa ya̱ jíne‑e ichi ya̱ kuniꞌ ñɨvɨ iniꞌ Ndiosíꞌ. Jee nsiíyo rán nakáa vá chi ni maárán ntu kívɨ rán ichi vá, jee jiásɨ́ꞌ rán nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ kívɨ ráa maa ―nkachiꞌ Jesús.
53Jee sáá nkene re̱ꞌ yukuán, jee rá te̱e xínéꞌénꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ jín rá te̱e yɨ́ꞌɨ́ ñujiínꞌ fariseo nka̱jiéꞌé xe̱e̱nꞌ nasɨ́kuitɨꞌ kítɨ́ꞌ iniꞌ ráa nne̱ꞌyá ráa re̱ꞌ. Jee stáña̱ꞌán ráa jín kue̱ꞌe̱ꞌ rá tu̱ꞌun xínáꞌmáꞌ ráa re̱ꞌ. 54Jee núkú ráa na̱ja xinínkava ráa re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ re̱ꞌ sáva stívɨ́ re̱ꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ re̱ꞌ jee chikua̱chi ráa si̱kɨ̱ꞌ re̱ꞌ.
Currently Selected:
:
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© 2022, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.