Lucas 5
5
Nsa̱ꞌá Jesús ya̱ kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí tia̱ká nni̱ꞌi̱nꞌ ráa
(Mateo 4:18-22; Marcos 1:1-16)
1Nkuvi suꞌva ɨɨn íchí sáá íñɨ́ Jesús yúnteñúꞌún Genesaret, jee rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ ne̱ nchi̱tú ni̱ꞌin ráa nákuniꞌi ráa re̱ꞌ tésóꞌo ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ ya̱ káchítu̱ꞌún re̱ꞌ. 2Jee niniꞌ re̱ꞌ íñɨ́ u̱vi̱ꞌ barkúꞌ yunúte, ya̱ nkene rá te̱e tɨ́ɨn tia̱ká iniꞌ‑i jee nákete ráa rá ñunu yúꞌvé ráa. 3Jee nkaa re̱ꞌ nki̱vɨ re̱ꞌ iniꞌ ɨɨn rá barkúꞌ vá, ya̱ kúvi barkúꞌ Simón. Jee ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Simón ya̱ naskáka‑a vá siíyo‑o ntíꞌ nu̱u̱nꞌ ñuíchí nakuꞌun vá ntíꞌ nu̱u̱nꞌ nute. Jee ña̱kuneeꞌ re̱ꞌ, jee ne̱ iniꞌ barkúꞌ vá ñúꞌún re̱ꞌ xínéꞌénꞌ re̱ꞌ Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ ya̱ íñɨ́ ráa yunúte vá. 4Jee sáá nkuvi nkaꞌanꞌ re̱ꞌ, jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Simón:
―Sikɨ́ꞌɨ́nꞌ barkúꞌ nú nu̱u̱nꞌ kúnú ka̱ꞌ nute kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ó jín‑i, yukuán jee chuꞌun rán ñunu yúꞌvé rán sáva tɨɨn rán tia̱ká ―nkachiꞌ Jesús.
5Jee nna̱xiníkó Simón jee nkachiꞌ re̱ꞌ:
―Mestrúꞌ, niñuꞌ nsa̱tíñú ránꞌ jee ni ntu̱náꞌ tia̱ká nni̱ꞌi̱nꞌ ránꞌ, soo jie̱ꞌe̱ꞌ maánú káchíꞌ, jee tukuni chuꞌun ni̱ꞌ ñunu yúꞌvé ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ nute.
6Jee sáá nsa̱ꞌá ráa sáni nkachiꞌ Jesús, jee nni̱ꞌi̱nꞌ ráa kue̱ꞌe̱ꞌ nasɨ́kuitɨꞌ tia̱ká nki̱vɨ iniꞌ ñunu yúꞌvé ráa ne̱ téꞌnéꞌ‑e. 7Saájee nsa̱ꞌá naꞌá ráa seña nu̱u̱nꞌ rá inka ka̱ꞌ rá táꞌán ráa iniꞌ inka ka̱ꞌ barkúꞌ, sáva kichineí rává ráa, jee nkiji rává, jee nchu̱chítú ráa tia̱ká ni núvíꞌ rá barkúꞌ vá ya̱ nekuaꞌ kéi ráa. 8Jee sáá niniꞌ Simón Pedro ya̱ nkuvi sukuán, jee nna̱kui̱ñɨ̱ꞌ ítɨ́ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Jesús jee nkachiꞌ re̱ꞌ:
―Siíyo nú maánú nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ, I̱toꞌoꞌ ni̱ꞌ, chi te̱e kua̱chi kúvi ni̱ꞌ ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
9Chi maáréꞌ jín rá inka ka̱ꞌ tántéyɨ́ɨ́ re̱ꞌ ya̱ íñɨ́ jín re̱ꞌ, nti̱vɨ́ xíniꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí tia̱ká nni̱ꞌi̱nꞌ ráa. 10Jee suni sukuán nti̱vɨ́ xíniꞌ Jacobo jín Juan, rá se̱ꞌya Zebedeo, ya̱ táꞌán sátíñú nkáꞌnú kúvi ráa jín Simón. Jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ Simón:
―Koto yúꞌví nú, chi ne̱ vitan jee stútú nú rá ñɨvɨ ki̱vɨ ráa naꞌá Ndiosíꞌ kuéntáꞌ kua̱ꞌ tɨ́ɨn rán tia̱ká ntañúꞌún ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
11Saájee sáá nna̱kani ráa rá barkúꞌ ne̱ yunúte nu̱u̱nꞌ ñuíchí, jee yukuán nxi̱nóo ráa nɨꞌɨ rá nantíñú ráa, jee nchi̱nikɨnꞌ ráa Jesús kua̱ꞌa̱nꞌ ráa jín re̱ꞌ.
Jesús xínúvi re̱ꞌ ɨɨn te̱e nóꞌo kue̱ꞌi̱ꞌ ni̱ꞌyɨ téꞌyúꞌ
(Mateo 8:1-4; Marcos 1:40-45)
12Nkuvi yaꞌá suꞌva, sáá nééꞌ Jesús ɨɨn ñuunꞌ, jee nkenta ɨɨn te̱e ne̱ nchi̱tú re̱ꞌ ni̱ꞌyɨ téꞌyúꞌ lepra maa nu̱u̱nꞌ Jesús, jee sáá niniꞌ‑i Jesús, jee ña̱kui̱ñɨ̱ꞌ ítɨ́‑ɨ ña̱xin‑i nu̱u̱nꞌ‑u ne̱ nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún jee ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ‑i nu̱u̱nꞌ Jesús, jee nkachiꞌ‑i:
―I̱toꞌoꞌ, retú kuíni nú kuvi nasaꞌá noo nú xinúvi nú nuꞌuꞌ nu̱u̱nꞌ kue̱ꞌi̱ꞌ ni̱ꞌ ―nkachiꞌ‑i.
13Saájee nsi̱kááꞌ Jesús naꞌá re̱ꞌ ntee re̱ꞌ maa te̱e vá, jee nkachiꞌ re̱ꞌ:
―Kuíni ni̱ꞌ. Nunoo nú nuvi nú ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
Jee kuíntañúꞌún kuitɨꞌ nkuiyo rá ni̱ꞌyɨ téꞌyúꞌ vá. 14Jee nta̱túníꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ te̱e vá:
―Koto káchíꞌ nú nu̱u̱nꞌ ni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ nxi̱núvi ni̱ꞌ noꞌó, chisaꞌ kuáxinéꞌénꞌ nú maánú nu̱u̱nꞌ su̱tu̱ꞌ ya̱ ya nnuvi nú, jee so̱ko̱ꞌ nú nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ nno̱noo nú sánikua̱ꞌ tátúníꞌ tu̱ꞌun njiáꞌa Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ Moisés ne̱ yanaꞌán. Jee sukuán so̱ko̱ꞌ nú nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ sáva stúvi nú nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ya̱ ya nnuvi nú.
15Soo víꞌí ka̱ꞌ kua̱ꞌa̱nꞌ jiéténuun ka̱ꞌ tu̱ꞌun jie̱ꞌe̱ꞌ Jesús, jee kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí ka̱ꞌ rá ñɨvɨ kútútú ráa sáva teso̱ꞌo ráa rá tu̱ꞌun xínéꞌénꞌ re̱ꞌ, jín sáva xinúvi re̱ꞌ ráa nu̱u̱nꞌ kue̱ꞌi̱ꞌ nóꞌo ráa. 16Soo kue̱ꞌe̱ꞌ íchí kéne sɨ́ɨ́n re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ntu ñɨvɨ, jee káꞌánꞌ re̱ꞌ jín Ndiosíꞌ.
Nxi̱núvi Jesús ɨɨn te̱e ya̱ ntu kántáꞌ
(Mateo 9:1-8; Marcos 2:1-12)
17Jee ɨɨn ki̱vɨ̱ꞌ sáá xínéꞌénꞌ Jesús Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, jee yukuán nééꞌ sava rá te̱e yɨ́ꞌɨ́ ráa nu̱u̱nꞌ ñujiínꞌ fariseo jín sava rá te̱e ya̱ xínéꞌénꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ, jee va̱ji ráa ntáká rá ñuunꞌ tɨ́ɨn Galilea jín rá ñuunꞌ tɨ́ɨn Judea, jín ñuunꞌ káꞌnú Jerusalén. Jee fuersáꞌ níꞌinꞌ níso I̱toꞌoꞌ‑ó Ndiosíꞌ íyó‑o jín Jesús sáva xinúvi re̱ꞌ rá ñɨvɨ. 18Saájee nkenta kéꞌín rá te̱e ínaꞌá ráa ɨɨn tu̱nchi̱só yósóꞌ ɨɨn te̱e ya̱ ntu kántáꞌ‑a. Jee núnasɨ́ ráa núkú ráa sikívɨ ráa maa iniꞌ veꞌi sáva kakɨnꞌ ráa maa ichinúúnꞌ Jesús. 19Soo ni ntu nníꞌínꞌ ráa na̱ja vá ki̱vɨ ráa jín‑i jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ chitú nasɨ́kuitɨꞌ íñɨ́ rá ñɨvɨ yukuán, jee nkaa ráa jín‑i xi̱ni̱ꞌ ve̱ꞌí, jee nna̱neeꞌ ráa ntíꞌ tejáꞌ no̱ꞌo yukuán, jee nsi̱kúun ráa tu̱nchi̱só yósóꞌ te̱e kúꞌvíꞌ vá ne̱ nteñu rá ñɨvɨ ña̱kava‑a ichinúúnꞌ Jesús. 20Jee sáá niniꞌ Jesús ya̱ kúneí víꞌí iniꞌ ráa ya̱ kuvi xinúvi re̱ꞌ te̱e kúꞌvíꞌ vá, jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u:
―Tenó, ya nne̱káꞌnú iniꞌ ni̱ꞌ noꞌó jie̱ꞌe̱ꞌ rá kua̱chi nú ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
21Saájee rá te̱e xínéꞌénꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ jín rá fariseo vá, nka̱jiéꞌé ráa jiáni iniꞌ ráa: “¿Né ɨɨn kúvi te̱e yaꞌá ya̱ káꞌánꞌ re̱ꞌ tu̱níváꞌa néꞌyá re̱ꞌ Ndiosíꞌ? Chi, ¿né ɨɨn kúvi ya̱ nékáꞌnú iniꞌ kua̱chi sáꞌá ñɨvɨ rúja? Chisaꞌ métúꞌún ni Ndiosíꞌ ví ya̱ nékáꞌnú iniꞌ re̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ kua̱chi sáꞌá ñɨvɨ rúja.” 22Soo jíníꞌ Jesús ná kúvi ya̱ jiáni iniꞌ ráa, jee nkachiꞌ re̱ꞌ:
―¿Na̱ kuvi chi jiáni iniꞌ ánímaꞌ rán sukuán rúja? 23¿Né ɨɨn vá ka̱ꞌá ka̱ꞌ kachiꞌ ni̱ꞌ rúja: Á kachiꞌ ni̱ꞌ ya̱ nne̱káꞌnú iniꞌ ni̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ rá kua̱chi nú, áxí nako̱o jee kaka nú rúja? 24Soo nuꞌuꞌ ya̱ nta̱jí Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ sáva kuvi ni̱ꞌ Se̱ꞌya Ñɨvɨ, jee stúvi ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán, sáva kukáꞌnú iniꞌ rán ya̱ nísotíñú ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá sáva kunekáꞌnú iniꞌ ni̱ꞌ noꞌó jie̱ꞌe̱ꞌ kua̱chi ñɨvɨ, ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
Saájee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ te̱e ntu kántáꞌ vá:
―Káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ nú: Nako̱o, nakeꞌen tu̱nchi̱só nú jee kuánoꞌonꞌ veꞌi nú ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
25Jee kuíntañúꞌún kuitɨꞌ nnako̱o te̱e vá, ni néꞌyá jínúunꞌ ntáká rá ñɨvɨ, jee nna̱keꞌen re̱ꞌ tu̱nchi̱só nyosoꞌ re̱ꞌ, jee kua̱noꞌonꞌ re̱ꞌ veꞌi re̱ꞌ nákuetúꞌún re̱ꞌ Ndiosíꞌ. 26Jee nsa̱ꞌvi iniꞌ ntáká rá ñɨvɨ nti̱vɨ́ xíniꞌ ráa jee nákuetúꞌún ráa Ndiosíꞌ, jee ñúyúꞌví iniꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ nsa̱ꞌá re̱ꞌ jee nkachiꞌ ráa:
―Vitan jee niniꞌ‑ó tiñu a̱nasɨ́ maá kúñáꞌnú nasɨ́kuitɨꞌ ka̱ꞌ ―nkachiꞌ ráa.
Kána Jesús Leví
(Mateo 9:9-13; Marcos 2:13-17)
27Sáá nkuvi rá tiñu yaꞌá jee nkene Jesús kua̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ, jee niniꞌ re̱ꞌ ɨɨn te̱e naní‑i Leví ya̱ nééꞌ‑e vetíñú nu̱u̱nꞌ tɨ́ɨn‑ɨ xu̱ꞌún náneeꞌ ñuunꞌ Roma, jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ‑u:
―Kunikɨnꞌ nuꞌuꞌ ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
28Jee nna̱kuiñɨꞌ‑ɨ nxi̱nóo‑o nɨꞌɨ, jee nchi̱nikɨnꞌ‑ɨ Jesús kua̱ꞌa̱nꞌ‑a jín re̱ꞌ. 29Jee nsa̱ꞌá Leví viko káꞌnú sikájíꞌ re̱ꞌ Jesús iniꞌ veꞌi re̱ꞌ, jee yukuán nééꞌ kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí rá ñɨvɨ ya̱ tɨ́ɨn xu̱ꞌún náneeꞌ vetíñú ñuunꞌ Roma, jee suni yukuán nééꞌ inka ka̱ꞌ rá ñɨvɨ ranika̱ꞌ yumesáꞌ yájíꞌ nkáá ráa jín re̱ꞌ. 30Soo rá fariseo jín rá te̱e xínéꞌénꞌ tu̱ꞌun tátúníꞌ Ndiosíꞌ ya̱ ntee Moisés yanaꞌán ya̱ níkɨ́nꞌ ñujiínꞌ rá fariseo vá, táyuꞌú ráa jie̱ꞌe̱ꞌ rá te̱e ya̱ kútáꞌán jín Jesús ya̱ súkuáꞌa re̱ꞌ, jee nkachiꞌ ráa:
―¿Na̱ kuvi chi yájíꞌ rán jíꞌi rán jín rá te̱e tíꞌñá tɨ́ɨn xu̱ꞌún náneeꞌ ñuunꞌ Roma jín rá te̱e sáꞌá kua̱chi ranika̱ꞌ? ―nkachiꞌ ráa.
31Jee nna̱xiníkó Jesús jee nkachiꞌ re̱ꞌ:
―Rá ñɨvɨ íyó váꞌa ntu jíniñúꞌún ráa te̱e sátátán ta̱ta̱nꞌ stíláꞌ, chisaꞌ rá ñɨvɨ kúꞌvíꞌ ví ya̱ jíniñúꞌún ráa maa. 32Nsáꞌ váji ni̱ꞌ kana ni̱ꞌ rá ñɨvɨ na̱a̱ꞌ ki̱vɨ ráa nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ, chisaꞌ va̱ji ni̱ꞌ kana ni̱ꞌ rá ñɨvɨ íyó kua̱chi sáva nakani iniꞌ ráa jee ki̱vɨ ráa naꞌá Ndiosíꞌ ―nkachiꞌ Jesús.
Tu̱ꞌun jíkátu̱ꞌún ráa jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ kuneeꞌ niteꞌ
(Mateo 9:14-17; Marcos 2:18-22)
33Saájee nkachiꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Jesús:
―Rá te̱e kútáꞌán jín Juan súkuáꞌa re̱ꞌ ráa, jee kue̱ꞌe̱ꞌ íchí nééꞌ niteꞌ ráa jee káꞌánꞌ ráa jín Ndiosíꞌ, jee suni sukuán sáꞌá rá te̱e kútáꞌán jín rá fariseo súkuáꞌa ráa ranika̱ꞌ, soo ¿na̱kui chi rá te̱e kútáꞌán jín nú ya̱ súkuáꞌa nú ráa jee yájíꞌ ráa jíꞌi ráa, jee ntu nééꞌ niteꞌ ráa sukuán?
34Jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa:
―¿Á kuvi saꞌá rán kuneeꞌ niteꞌ rá ñɨvɨ kútáꞌán jín te̱e sukuán tánáꞌá ni nééꞌ re̱ꞌ jín ráa rúja? ¡Ntu̱ví! 35Soo kenta rá ki̱vɨ̱ꞌ jee siíyo rá inka ñɨvɨ te̱e sukuán tana̱ꞌá vá nu̱u̱nꞌ ráa, saájee kuneeꞌ niteꞌ ráa rá ki̱vɨ̱ꞌ yukuán ―nkachiꞌ Jesús.
36Saájee suni nkachiꞌ re̱ꞌ tu̱ꞌun ya̱ kúnkunuún káꞌánꞌ suꞌva:
―Ni ɨɨn ñɨvɨ ntu kuáchi‑i ɨɨn kúté saꞌma jiáá sáva nachuꞌun‑u vá nakoto‑o vá nu̱u̱nꞌ téꞌnéꞌ ɨɨn saꞌma túꞌú. Chi retú saꞌá sukuán, jee natá‑a saꞌma jiáá vá jee ntu kánitáꞌán koo ya̱ jiáá vá jín ya̱ túꞌú vá. 37Jee suni ni ɨɨn ñɨvɨ ntu chúꞌun‑u nixiꞌ uva jiáá iniꞌ rá ñɨɨn xlaúꞌ túꞌú. Chi retú saꞌá sukuán, jee nixiꞌ uva jiáá vá náa jee ste̱ꞌnéꞌ‑e sikáꞌnɨ́ꞌ‑ɨ rá ñɨɨn xlaúꞌ túꞌú vá jee katɨ‑ɨ kɨ̱naanꞌ‑a jín ñɨɨn xlaúꞌ vá ranika̱ꞌ. 38Saáva va̱ꞌa ka̱ꞌ chuꞌun ráa nixiꞌ uva jiáá iniꞌ ñɨɨn xlaúꞌ jiáá, sáva ni ɨɨn ni inka ráa ntu kɨ̱naanꞌ. 39Chi ñɨvɨ ya̱ ya niꞌi‑i nixiꞌ uva núꞌvéꞌ kuéé jee kuíre ni ɨɨn ráa ntu kuíni koꞌo nixiꞌ uva jiáá, chi káchíꞌ ráa: “Va̱ꞌa víꞌí ka̱ꞌ íyó nixiꞌ uva núꞌvéꞌ kuéé.”
Currently Selected:
Lucas 5: meh
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© 2022, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.
Lucas 5
5
Nsa̱ꞌá Jesús ya̱ kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí tia̱ká nni̱ꞌi̱nꞌ ráa
(Mateo 4:18-22; Marcos 1:1-16)
1Nkuvi suꞌva ɨɨn íchí sáá íñɨ́ Jesús yúnteñúꞌún Genesaret, jee rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ ne̱ nchi̱tú ni̱ꞌin ráa nákuniꞌi ráa re̱ꞌ tésóꞌo ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ ya̱ káchítu̱ꞌún re̱ꞌ. 2Jee niniꞌ re̱ꞌ íñɨ́ u̱vi̱ꞌ barkúꞌ yunúte, ya̱ nkene rá te̱e tɨ́ɨn tia̱ká iniꞌ‑i jee nákete ráa rá ñunu yúꞌvé ráa. 3Jee nkaa re̱ꞌ nki̱vɨ re̱ꞌ iniꞌ ɨɨn rá barkúꞌ vá, ya̱ kúvi barkúꞌ Simón. Jee ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Simón ya̱ naskáka‑a vá siíyo‑o ntíꞌ nu̱u̱nꞌ ñuíchí nakuꞌun vá ntíꞌ nu̱u̱nꞌ nute. Jee ña̱kuneeꞌ re̱ꞌ, jee ne̱ iniꞌ barkúꞌ vá ñúꞌún re̱ꞌ xínéꞌénꞌ re̱ꞌ Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ ya̱ íñɨ́ ráa yunúte vá. 4Jee sáá nkuvi nkaꞌanꞌ re̱ꞌ, jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Simón:
―Sikɨ́ꞌɨ́nꞌ barkúꞌ nú nu̱u̱nꞌ kúnú ka̱ꞌ nute kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ó jín‑i, yukuán jee chuꞌun rán ñunu yúꞌvé rán sáva tɨɨn rán tia̱ká ―nkachiꞌ Jesús.
5Jee nna̱xiníkó Simón jee nkachiꞌ re̱ꞌ:
―Mestrúꞌ, niñuꞌ nsa̱tíñú ránꞌ jee ni ntu̱náꞌ tia̱ká nni̱ꞌi̱nꞌ ránꞌ, soo jie̱ꞌe̱ꞌ maánú káchíꞌ, jee tukuni chuꞌun ni̱ꞌ ñunu yúꞌvé ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ nute.
6Jee sáá nsa̱ꞌá ráa sáni nkachiꞌ Jesús, jee nni̱ꞌi̱nꞌ ráa kue̱ꞌe̱ꞌ nasɨ́kuitɨꞌ tia̱ká nki̱vɨ iniꞌ ñunu yúꞌvé ráa ne̱ téꞌnéꞌ‑e. 7Saájee nsa̱ꞌá naꞌá ráa seña nu̱u̱nꞌ rá inka ka̱ꞌ rá táꞌán ráa iniꞌ inka ka̱ꞌ barkúꞌ, sáva kichineí rává ráa, jee nkiji rává, jee nchu̱chítú ráa tia̱ká ni núvíꞌ rá barkúꞌ vá ya̱ nekuaꞌ kéi ráa. 8Jee sáá niniꞌ Simón Pedro ya̱ nkuvi sukuán, jee nna̱kui̱ñɨ̱ꞌ ítɨ́ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Jesús jee nkachiꞌ re̱ꞌ:
―Siíyo nú maánú nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ, I̱toꞌoꞌ ni̱ꞌ, chi te̱e kua̱chi kúvi ni̱ꞌ ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
9Chi maáréꞌ jín rá inka ka̱ꞌ tántéyɨ́ɨ́ re̱ꞌ ya̱ íñɨ́ jín re̱ꞌ, nti̱vɨ́ xíniꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí tia̱ká nni̱ꞌi̱nꞌ ráa. 10Jee suni sukuán nti̱vɨ́ xíniꞌ Jacobo jín Juan, rá se̱ꞌya Zebedeo, ya̱ táꞌán sátíñú nkáꞌnú kúvi ráa jín Simón. Jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ Simón:
―Koto yúꞌví nú, chi ne̱ vitan jee stútú nú rá ñɨvɨ ki̱vɨ ráa naꞌá Ndiosíꞌ kuéntáꞌ kua̱ꞌ tɨ́ɨn rán tia̱ká ntañúꞌún ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
11Saájee sáá nna̱kani ráa rá barkúꞌ ne̱ yunúte nu̱u̱nꞌ ñuíchí, jee yukuán nxi̱nóo ráa nɨꞌɨ rá nantíñú ráa, jee nchi̱nikɨnꞌ ráa Jesús kua̱ꞌa̱nꞌ ráa jín re̱ꞌ.
Jesús xínúvi re̱ꞌ ɨɨn te̱e nóꞌo kue̱ꞌi̱ꞌ ni̱ꞌyɨ téꞌyúꞌ
(Mateo 8:1-4; Marcos 1:40-45)
12Nkuvi yaꞌá suꞌva, sáá nééꞌ Jesús ɨɨn ñuunꞌ, jee nkenta ɨɨn te̱e ne̱ nchi̱tú re̱ꞌ ni̱ꞌyɨ téꞌyúꞌ lepra maa nu̱u̱nꞌ Jesús, jee sáá niniꞌ‑i Jesús, jee ña̱kui̱ñɨ̱ꞌ ítɨ́‑ɨ ña̱xin‑i nu̱u̱nꞌ‑u ne̱ nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún jee ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ‑i nu̱u̱nꞌ Jesús, jee nkachiꞌ‑i:
―I̱toꞌoꞌ, retú kuíni nú kuvi nasaꞌá noo nú xinúvi nú nuꞌuꞌ nu̱u̱nꞌ kue̱ꞌi̱ꞌ ni̱ꞌ ―nkachiꞌ‑i.
13Saájee nsi̱kááꞌ Jesús naꞌá re̱ꞌ ntee re̱ꞌ maa te̱e vá, jee nkachiꞌ re̱ꞌ:
―Kuíni ni̱ꞌ. Nunoo nú nuvi nú ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
Jee kuíntañúꞌún kuitɨꞌ nkuiyo rá ni̱ꞌyɨ téꞌyúꞌ vá. 14Jee nta̱túníꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ te̱e vá:
―Koto káchíꞌ nú nu̱u̱nꞌ ni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ nxi̱núvi ni̱ꞌ noꞌó, chisaꞌ kuáxinéꞌénꞌ nú maánú nu̱u̱nꞌ su̱tu̱ꞌ ya̱ ya nnuvi nú, jee so̱ko̱ꞌ nú nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ nno̱noo nú sánikua̱ꞌ tátúníꞌ tu̱ꞌun njiáꞌa Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ Moisés ne̱ yanaꞌán. Jee sukuán so̱ko̱ꞌ nú nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ sáva stúvi nú nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ya̱ ya nnuvi nú.
15Soo víꞌí ka̱ꞌ kua̱ꞌa̱nꞌ jiéténuun ka̱ꞌ tu̱ꞌun jie̱ꞌe̱ꞌ Jesús, jee kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí ka̱ꞌ rá ñɨvɨ kútútú ráa sáva teso̱ꞌo ráa rá tu̱ꞌun xínéꞌénꞌ re̱ꞌ, jín sáva xinúvi re̱ꞌ ráa nu̱u̱nꞌ kue̱ꞌi̱ꞌ nóꞌo ráa. 16Soo kue̱ꞌe̱ꞌ íchí kéne sɨ́ɨ́n re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ntu ñɨvɨ, jee káꞌánꞌ re̱ꞌ jín Ndiosíꞌ.
Nxi̱núvi Jesús ɨɨn te̱e ya̱ ntu kántáꞌ
(Mateo 9:1-8; Marcos 2:1-12)
17Jee ɨɨn ki̱vɨ̱ꞌ sáá xínéꞌénꞌ Jesús Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, jee yukuán nééꞌ sava rá te̱e yɨ́ꞌɨ́ ráa nu̱u̱nꞌ ñujiínꞌ fariseo jín sava rá te̱e ya̱ xínéꞌénꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ, jee va̱ji ráa ntáká rá ñuunꞌ tɨ́ɨn Galilea jín rá ñuunꞌ tɨ́ɨn Judea, jín ñuunꞌ káꞌnú Jerusalén. Jee fuersáꞌ níꞌinꞌ níso I̱toꞌoꞌ‑ó Ndiosíꞌ íyó‑o jín Jesús sáva xinúvi re̱ꞌ rá ñɨvɨ. 18Saájee nkenta kéꞌín rá te̱e ínaꞌá ráa ɨɨn tu̱nchi̱só yósóꞌ ɨɨn te̱e ya̱ ntu kántáꞌ‑a. Jee núnasɨ́ ráa núkú ráa sikívɨ ráa maa iniꞌ veꞌi sáva kakɨnꞌ ráa maa ichinúúnꞌ Jesús. 19Soo ni ntu nníꞌínꞌ ráa na̱ja vá ki̱vɨ ráa jín‑i jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ chitú nasɨ́kuitɨꞌ íñɨ́ rá ñɨvɨ yukuán, jee nkaa ráa jín‑i xi̱ni̱ꞌ ve̱ꞌí, jee nna̱neeꞌ ráa ntíꞌ tejáꞌ no̱ꞌo yukuán, jee nsi̱kúun ráa tu̱nchi̱só yósóꞌ te̱e kúꞌvíꞌ vá ne̱ nteñu rá ñɨvɨ ña̱kava‑a ichinúúnꞌ Jesús. 20Jee sáá niniꞌ Jesús ya̱ kúneí víꞌí iniꞌ ráa ya̱ kuvi xinúvi re̱ꞌ te̱e kúꞌvíꞌ vá, jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u:
―Tenó, ya nne̱káꞌnú iniꞌ ni̱ꞌ noꞌó jie̱ꞌe̱ꞌ rá kua̱chi nú ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
21Saájee rá te̱e xínéꞌénꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ jín rá fariseo vá, nka̱jiéꞌé ráa jiáni iniꞌ ráa: “¿Né ɨɨn kúvi te̱e yaꞌá ya̱ káꞌánꞌ re̱ꞌ tu̱níváꞌa néꞌyá re̱ꞌ Ndiosíꞌ? Chi, ¿né ɨɨn kúvi ya̱ nékáꞌnú iniꞌ kua̱chi sáꞌá ñɨvɨ rúja? Chisaꞌ métúꞌún ni Ndiosíꞌ ví ya̱ nékáꞌnú iniꞌ re̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ kua̱chi sáꞌá ñɨvɨ rúja.” 22Soo jíníꞌ Jesús ná kúvi ya̱ jiáni iniꞌ ráa, jee nkachiꞌ re̱ꞌ:
―¿Na̱ kuvi chi jiáni iniꞌ ánímaꞌ rán sukuán rúja? 23¿Né ɨɨn vá ka̱ꞌá ka̱ꞌ kachiꞌ ni̱ꞌ rúja: Á kachiꞌ ni̱ꞌ ya̱ nne̱káꞌnú iniꞌ ni̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ rá kua̱chi nú, áxí nako̱o jee kaka nú rúja? 24Soo nuꞌuꞌ ya̱ nta̱jí Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ sáva kuvi ni̱ꞌ Se̱ꞌya Ñɨvɨ, jee stúvi ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán, sáva kukáꞌnú iniꞌ rán ya̱ nísotíñú ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá sáva kunekáꞌnú iniꞌ ni̱ꞌ noꞌó jie̱ꞌe̱ꞌ kua̱chi ñɨvɨ, ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
Saájee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ te̱e ntu kántáꞌ vá:
―Káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ nú: Nako̱o, nakeꞌen tu̱nchi̱só nú jee kuánoꞌonꞌ veꞌi nú ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
25Jee kuíntañúꞌún kuitɨꞌ nnako̱o te̱e vá, ni néꞌyá jínúunꞌ ntáká rá ñɨvɨ, jee nna̱keꞌen re̱ꞌ tu̱nchi̱só nyosoꞌ re̱ꞌ, jee kua̱noꞌonꞌ re̱ꞌ veꞌi re̱ꞌ nákuetúꞌún re̱ꞌ Ndiosíꞌ. 26Jee nsa̱ꞌvi iniꞌ ntáká rá ñɨvɨ nti̱vɨ́ xíniꞌ ráa jee nákuetúꞌún ráa Ndiosíꞌ, jee ñúyúꞌví iniꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ nsa̱ꞌá re̱ꞌ jee nkachiꞌ ráa:
―Vitan jee niniꞌ‑ó tiñu a̱nasɨ́ maá kúñáꞌnú nasɨ́kuitɨꞌ ka̱ꞌ ―nkachiꞌ ráa.
Kána Jesús Leví
(Mateo 9:9-13; Marcos 2:13-17)
27Sáá nkuvi rá tiñu yaꞌá jee nkene Jesús kua̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ, jee niniꞌ re̱ꞌ ɨɨn te̱e naní‑i Leví ya̱ nééꞌ‑e vetíñú nu̱u̱nꞌ tɨ́ɨn‑ɨ xu̱ꞌún náneeꞌ ñuunꞌ Roma, jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ‑u:
―Kunikɨnꞌ nuꞌuꞌ ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
28Jee nna̱kuiñɨꞌ‑ɨ nxi̱nóo‑o nɨꞌɨ, jee nchi̱nikɨnꞌ‑ɨ Jesús kua̱ꞌa̱nꞌ‑a jín re̱ꞌ. 29Jee nsa̱ꞌá Leví viko káꞌnú sikájíꞌ re̱ꞌ Jesús iniꞌ veꞌi re̱ꞌ, jee yukuán nééꞌ kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí rá ñɨvɨ ya̱ tɨ́ɨn xu̱ꞌún náneeꞌ vetíñú ñuunꞌ Roma, jee suni yukuán nééꞌ inka ka̱ꞌ rá ñɨvɨ ranika̱ꞌ yumesáꞌ yájíꞌ nkáá ráa jín re̱ꞌ. 30Soo rá fariseo jín rá te̱e xínéꞌénꞌ tu̱ꞌun tátúníꞌ Ndiosíꞌ ya̱ ntee Moisés yanaꞌán ya̱ níkɨ́nꞌ ñujiínꞌ rá fariseo vá, táyuꞌú ráa jie̱ꞌe̱ꞌ rá te̱e ya̱ kútáꞌán jín Jesús ya̱ súkuáꞌa re̱ꞌ, jee nkachiꞌ ráa:
―¿Na̱ kuvi chi yájíꞌ rán jíꞌi rán jín rá te̱e tíꞌñá tɨ́ɨn xu̱ꞌún náneeꞌ ñuunꞌ Roma jín rá te̱e sáꞌá kua̱chi ranika̱ꞌ? ―nkachiꞌ ráa.
31Jee nna̱xiníkó Jesús jee nkachiꞌ re̱ꞌ:
―Rá ñɨvɨ íyó váꞌa ntu jíniñúꞌún ráa te̱e sátátán ta̱ta̱nꞌ stíláꞌ, chisaꞌ rá ñɨvɨ kúꞌvíꞌ ví ya̱ jíniñúꞌún ráa maa. 32Nsáꞌ váji ni̱ꞌ kana ni̱ꞌ rá ñɨvɨ na̱a̱ꞌ ki̱vɨ ráa nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ, chisaꞌ va̱ji ni̱ꞌ kana ni̱ꞌ rá ñɨvɨ íyó kua̱chi sáva nakani iniꞌ ráa jee ki̱vɨ ráa naꞌá Ndiosíꞌ ―nkachiꞌ Jesús.
Tu̱ꞌun jíkátu̱ꞌún ráa jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ kuneeꞌ niteꞌ
(Mateo 9:14-17; Marcos 2:18-22)
33Saájee nkachiꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Jesús:
―Rá te̱e kútáꞌán jín Juan súkuáꞌa re̱ꞌ ráa, jee kue̱ꞌe̱ꞌ íchí nééꞌ niteꞌ ráa jee káꞌánꞌ ráa jín Ndiosíꞌ, jee suni sukuán sáꞌá rá te̱e kútáꞌán jín rá fariseo súkuáꞌa ráa ranika̱ꞌ, soo ¿na̱kui chi rá te̱e kútáꞌán jín nú ya̱ súkuáꞌa nú ráa jee yájíꞌ ráa jíꞌi ráa, jee ntu nééꞌ niteꞌ ráa sukuán?
34Jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa:
―¿Á kuvi saꞌá rán kuneeꞌ niteꞌ rá ñɨvɨ kútáꞌán jín te̱e sukuán tánáꞌá ni nééꞌ re̱ꞌ jín ráa rúja? ¡Ntu̱ví! 35Soo kenta rá ki̱vɨ̱ꞌ jee siíyo rá inka ñɨvɨ te̱e sukuán tana̱ꞌá vá nu̱u̱nꞌ ráa, saájee kuneeꞌ niteꞌ ráa rá ki̱vɨ̱ꞌ yukuán ―nkachiꞌ Jesús.
36Saájee suni nkachiꞌ re̱ꞌ tu̱ꞌun ya̱ kúnkunuún káꞌánꞌ suꞌva:
―Ni ɨɨn ñɨvɨ ntu kuáchi‑i ɨɨn kúté saꞌma jiáá sáva nachuꞌun‑u vá nakoto‑o vá nu̱u̱nꞌ téꞌnéꞌ ɨɨn saꞌma túꞌú. Chi retú saꞌá sukuán, jee natá‑a saꞌma jiáá vá jee ntu kánitáꞌán koo ya̱ jiáá vá jín ya̱ túꞌú vá. 37Jee suni ni ɨɨn ñɨvɨ ntu chúꞌun‑u nixiꞌ uva jiáá iniꞌ rá ñɨɨn xlaúꞌ túꞌú. Chi retú saꞌá sukuán, jee nixiꞌ uva jiáá vá náa jee ste̱ꞌnéꞌ‑e sikáꞌnɨ́ꞌ‑ɨ rá ñɨɨn xlaúꞌ túꞌú vá jee katɨ‑ɨ kɨ̱naanꞌ‑a jín ñɨɨn xlaúꞌ vá ranika̱ꞌ. 38Saáva va̱ꞌa ka̱ꞌ chuꞌun ráa nixiꞌ uva jiáá iniꞌ ñɨɨn xlaúꞌ jiáá, sáva ni ɨɨn ni inka ráa ntu kɨ̱naanꞌ. 39Chi ñɨvɨ ya̱ ya niꞌi‑i nixiꞌ uva núꞌvéꞌ kuéé jee kuíre ni ɨɨn ráa ntu kuíni koꞌo nixiꞌ uva jiáá, chi káchíꞌ ráa: “Va̱ꞌa víꞌí ka̱ꞌ íyó nixiꞌ uva núꞌvéꞌ kuéé.”
Currently Selected:
:
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© 2022, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.