Lucas 8
8
Tu̱ꞌun jie̱ꞌe̱ꞌ rá ñaꞌan ya̱ chíneí ráñá Jesús
1Jee sáá njia̱ꞌa rá yukuán, jee jíkanuun Jesús nu̱u̱nꞌ ntáká rá ñuunꞌ káꞌnú jín rá ñuunꞌ kuáchí, káchítu̱ꞌún re̱ꞌ stékútu̱ꞌún re̱ꞌ tu̱ꞌun váꞌa Ndiosíꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ na̱ja ki̱vɨ ñɨvɨ xi̱ntíín Ndiosíꞌ sáva tátúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa. Jee ni uxúꞌ u̱vi̱ꞌ (12) rá te̱e súkuáꞌa re̱ꞌ ráa kútáꞌán ráa jín re̱ꞌ. 2Jee suni kútáꞌán sava rá ñaꞌan jín re̱ꞌ ya̱ nxi̱núvi re̱ꞌ ráa sáá ntavaꞌ re̱ꞌ ta̱chi̱ꞌ kíni yɨ́ꞌɨ́ iniꞌ ráña, jín sava ráña nxi̱núvi re̱ꞌ ráa nu̱u̱nꞌ rá kue̱ꞌi̱ꞌ nóꞌo ráa. Jee ɨɨn ráñá ví María ya̱ naní ña ñaꞌan ñuunꞌ Magdala, jee maáña vá nkene u̱xa̱ꞌ ta̱chi̱ꞌ kíni iniꞌ ña. 3Jee inka ka̱ꞌ ví Juana, ñasɨ́ꞌɨ́ Chuza, te̱e tátúníꞌ nu̱u̱nꞌ rá musúꞌ veꞌi Herodes te̱e nísotíñú, jee inka ví Susana, jín kue̱ꞌe̱ꞌ ka̱ꞌ ñaꞌan, jee maáráña yɨ́tíñú ráa chíneí ráa Jesús jín rá nantíñú maáráa jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ jíniñúꞌún re̱ꞌ jín rá te̱e kútáꞌán jín re̱ꞌ.
Tu̱ꞌun káꞌánꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ɨɨn te̱e jiákɨ́nꞌ tataꞌ sáꞌá
(Mateo 13:1-9; Marcos 4:1-9)
4Jee sáá nku̱tútú kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí rá ñɨvɨ ntáká ñuunꞌ yukuán, nkenta ráa nu̱u̱nꞌ Jesús, jee nkachiꞌ re̱ꞌ tu̱ꞌun kúnkunuún káꞌánꞌ suꞌva:
5―Ɨɨn te̱e jiákɨ́nꞌ tataꞌ sáꞌá nkene re̱ꞌ kua̱kakɨnꞌ re̱ꞌ nikɨn tataꞌ, jee sáá xínáváꞌ re̱ꞌ nikɨn tataꞌ nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún, jee sava rá nikɨn tataꞌ ñe̱te̱ꞌ ña̱kava yuíchí, jee ña̱ñu̱ꞌ rá ñɨvɨ maa jee rá saaꞌ jíkó súkún nyajiꞌ rátíꞌ maa. 6Jee sava ráa ka̱ꞌ ñe̱te̱ꞌ nteñu yu̱u̱ꞌ, jee sáá nta̱ꞌvi̱ꞌ‑i jee nnachi‑i, chi ntu káá kue̱ꞌe̱ꞌ kajin. 7Jee sava ráa ka̱ꞌ ñe̱te̱ꞌ nteñu rá yu̱ku̱ꞌ iñu, jee nkáá nta̱ꞌvi̱ꞌ ráa, jee nsi̱káꞌáꞌ rá yu̱ku̱ꞌ iñu maa. 8Soo inka ka̱ꞌ rá nikɨn ñe̱te̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún váꞌa, jee sáá nta̱ꞌvi̱ꞌ‑i, jee ta ɨɨn njia̱ꞌa‑a sientúꞌ nikɨn ka̱ꞌ.
Jee sáá nkuvi nkachiꞌ re̱ꞌ sukuán jee nka̱najíín ni̱ꞌin re̱ꞌ, jee nkachiꞌ re̱ꞌ:
―Ñɨvɨ ya̱ íyó rá so̱ꞌo sáva teso̱ꞌo, jee teso̱ꞌo va̱ꞌa ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
Na̱ jie̱ꞌe̱ꞌ chi nákani Jesús tu̱ꞌun kúnkunuún káꞌánꞌ
(Mateo 13:10-17; Marcos 4:10-12)
9Jee rá te̱e ya̱ kútáꞌán jín re̱ꞌ súkuáꞌa re̱ꞌ ráa ni̱ka̱tu̱ꞌún ráa re̱ꞌ ná kúníꞌ káchíꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ rá tu̱ꞌun kúnkunuún nna̱kani re̱ꞌ. 10Jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa:
―Nu̱u̱nꞌ ránoꞌó chi ntaji Ndiosíꞌ ya̱ kukáꞌnú iniꞌ rán jie̱ꞌe̱ꞌ rá tu̱ꞌun nyɨse̱ꞌí jie̱ꞌe̱ꞌ na̱ja kívɨ ñɨvɨ naꞌá Ndiosíꞌ jee tátúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa. Soo nu̱u̱nꞌ rá inka ka̱ꞌ rá ñɨvɨ káꞌánꞌ ni̱ꞌ rá tu̱ꞌun ya̱ kúnkunuún káꞌánꞌ‑a,
sáva súka̱ꞌ néꞌyá ráa [rá tiñu sáꞌá ni̱ꞌ] soo ntu néꞌyá ráa maa,
jee súka̱ꞌ tésóꞌo ráa jee ni ntu̱ví jiáku̱ꞌun iniꞌ ráa maa.
Nákachiꞌ na̱a̱ꞌ va̱ꞌa Jesús ná kúníꞌ kachiꞌ tu̱ꞌun kúnkunuún káꞌánꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ te̱e jiákɨ́nꞌ tataꞌ
(Mateo 13:18-23; Marcos 4:13-20)
11’Suꞌva kuíni kachiꞌ tu̱ꞌun kúnkunuún káꞌánꞌ yaꞌá: Nikɨn tataꞌ vá ví Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ. 12Rá nikɨn ñákava yuíchí kúvi rá ñɨvɨ ya̱ tésóꞌo ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, soo kenta máá maá kui̱ꞌna̱ꞌ jee síyo‑o tu̱ꞌun vá ánímaꞌ ráa, sáva nsáꞌ i̱nu̱ꞌ iniꞌ ráa tu̱ꞌun vá jee sáva nsáꞌ nene ráa nu̱u̱nꞌ kua̱chi ráa nsáꞌ nanitáꞌvíꞌ ráa. 13Jee rá nikɨn ya̱ ñákava ráa nu̱u̱nꞌ yúúꞌ kúvi ráa rá ñɨvɨ ya̱ sáá tésóꞌo ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ jee ne̱ kúsɨ́ɨꞌ iniꞌ ráa tɨ́ɨn ráa maa, soo ntu kúun yoꞌo tu̱ꞌun vá iniꞌ ánímaꞌ ráa chi ntu kúkutú ráa ntu kúníꞌin ráa jín‑i, chi yakuꞌ ni tiempúꞌ jínúꞌ iniꞌ ráa maa. Chi sáá kenta táꞌán ráa tu̱nóꞌó, jee níkóyátá iniꞌ ráa nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun vá. 14Jee rá nikɨn ya̱ ñéteꞌ nteñu rá yu̱ku̱ꞌ iñu kúvi ráa rá ñɨvɨ ya̱ tésóꞌo ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, soo nániꞌvɨꞌ iniꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ kue̱ꞌe̱ꞌ tiñu, jee kuíni ráa kukúká ráa, jee yɨ́tíñú ráa nu̱u̱nꞌ ya̱ sɨ́ɨ́ꞌ iniꞌ íyó iniꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá ni tékúꞌ ráa, jee sátéꞌéꞌ‑e ráa jee ntu jiáꞌnu ráa ntu jíjia iniꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, kuéntáꞌ ntu kénta ku̱ꞌva nikɨn tataꞌ. 15Soo rá nikɨn tataꞌ ya̱ ñákava nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún váꞌa, suvi kúvi rá ñɨvɨ ya̱ jín ánímaꞌ na̱a̱ꞌ va̱ꞌa tésóꞌo ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, jee chúꞌun iniꞌ ráa maa síkúnkuvi ráa maa jee kúníꞌin ráa jíjia ráa jín tu̱ꞌun vá jee suꞌva jiáꞌa tataꞌ sáꞌá.
Tu̱ꞌun káꞌánꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ñuꞌunꞌ kantil
(Mateo 4:21-25)
16’Ni ɨɨn ñɨvɨ ntu tée ñuꞌunꞌ ɨɨn kantil jee jiásɨ́ꞌ‑ɨ nu̱u̱nꞌ vá jín ɨɨn ñenkóꞌó áxí túví‑i vá chi̱ji ɨɨn i̱to, chisaꞌ chísó súkún‑u vá, sáva stúúnꞌ‑u iniꞌ veꞌi jee rá ñɨvɨ kívɨ iniꞌ veꞌi kuvi kune̱ꞌyá ráa ñuꞌunꞌ vá. 17Chi ntáká tiñu sú yɨ́séꞌí‑i, jee kenta nu̱nijínꞌ natu̱vi nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ, jín suni ntáká tiñu ya̱ íyó yuꞌuꞌ, ya̱ kenta kukáꞌnú iniꞌ ñɨvɨ ñuꞌunꞌ vá. 18Saáva tɨɨn kuéntáꞌ va̱ꞌa rán Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ ya̱ tésóꞌo rán. Néni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ tɨ́ɨn tu̱ꞌun váꞌa Ndiosíꞌ, ku̱ꞌva re̱ꞌ ka̱ꞌ ki̱ku̱ꞌun iniꞌ‑i. Soo néni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ ntu tɨ́ɨn tu̱ꞌun vá, jee ne̱ tu̱ꞌun ya̱ jiáni iniꞌ‑i ya̱ jiáku̱ꞌun iniꞌ‑i kaneeꞌ re̱ꞌ maa nu̱u̱nꞌ‑u ―nkachiꞌ Jesús.
Jie̱ꞌe̱ꞌ nánáꞌ Jesús jín rá ñaniꞌ re̱ꞌ
(Mateo 12:46-50; Marcos 3:31-35)
19Saájee nánáꞌ Jesús jín rá ñaniꞌ re̱ꞌ nkenta ráa nu̱u̱nꞌ nééꞌ re̱ꞌ, soo ntu nkúvi kuyatin ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ chitú víꞌí íñɨ́ rá ñɨvɨ nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ. 20Jee ɨɨn rá ñɨvɨ ña̱kachiꞌ‑i nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ:
―Nánáꞌ nú jín rá ñaniꞌ nú íñɨ́ ráa chíkéꞌi jee kuíni ráa kine̱ꞌyá ráa noꞌó ―nkachiꞌ‑i.
21Jee nna̱xiníkó Jesús:
―Nánáꞌ ni̱ꞌ jín rá ñaniꞌ ni̱ꞌ kúvi rá ñɨvɨ ya̱ tésóꞌo ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ jee síkúnkuvi ráa maa ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
Nsi̱kɨ́kui̱ñɨ̱ꞌ Jesús ta̱chi̱ꞌ sa̱vi xéénꞌ nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún
(Mateo 8:23-27; Marcos 4:35-41)
22Saájee nkuvi yaꞌá ɨɨn rá ki̱vɨ̱ꞌ yukuán, jee nki̱vɨ Jesús iniꞌ ɨɨn barkúꞌ jín rá te̱e kútáꞌán jín re̱ꞌ súkuáꞌa re̱ꞌ ráa. Jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa:
―Kɨ̱jia̱ꞌa‑órán íyo ka̱ꞌ ichi yúnteñúꞌún ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
Saájee kua̱ꞌa̱nꞌ ráa. 23Jee ni kua̱ꞌa̱nꞌ ráa nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún, jee nkixiꞌ Jesús. Jee nkenta ña̱kɨ̱ꞌɨ ta̱chi̱ꞌ sa̱vi xéénꞌ nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún, jee chítú nute iniꞌ barkúꞌ, jee i̱yo nóꞌo ráa. 24Saájee rá te̱e ña̱xinóto ráa re̱ꞌ, jee nkachiꞌ ráa:
―¡Mestrúꞌ! ¡Mestrúꞌ! ¡Kuviꞌ‑ó! ―nkachiꞌ ráa.
Jee nnoto re̱ꞌ jee nnu̱xeenꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ta̱chi̱ꞌ sa̱vi jín nu̱u̱nꞌ jísóꞌ nute jee ña̱kui̱ñɨ̱ꞌ ráa jee níín nkuvi‑i. 25Jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa:
―¿Né núꞌ íyó ya̱ kúneí iniꞌ ránú nuꞌuꞌ rúja? ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
Soo nyu̱ꞌví ráa jee nti̱vɨ́ xíniꞌ ráa jee nkachiꞌ ɨɨn inka ráa:
―¿Na̱ te̱e ka̱ꞌ kúvi te̱e yaꞌá, ya̱ ne̱ nu̱u̱nꞌ rá ta̱chi̱ꞌ víjin jín nu̱u̱nꞌ nute tátúníꞌ re̱ꞌ, jee káníjiá ráa maa? ―nkachiꞌ ráa.
Te̱e ñuunꞌ Gadara ya̱ yɨ́ꞌɨ́ ta̱chi̱ꞌ kíni iniꞌ re̱ꞌ
(Mateo 8:28-34; Marcos 5:1-20)
26Jee síkáka ráa barkúꞌ kua̱ꞌa̱nꞌ ráa jín‑i yunúte nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún ñuunꞌ Gadara, ya̱ káá íyo ka̱ꞌ ichi yúnteñúꞌún ñuunꞌ Galilea. 27Jee sáá nnu̱un Jesús barkúꞌ, jee ɨɨn te̱e ñuunꞌ yukuán nna̱ketáꞌán re̱ꞌ Jesús jee yɨ́ꞌɨ́ ta̱chi̱ꞌ néꞌí kákini te̱e vá, jee nku̱kueꞌeꞌ víꞌí tiempúꞌ ntu káꞌ ñúꞌún‑u saꞌma, ni ntu káꞌ nééꞌ‑e veꞌi, chisaꞌ nteñu rá veꞌi rá ni̱yɨ nééꞌ‑e. 28Jee sáá niniꞌ‑i Jesús, jee nka̱najíín‑i jee ña̱kui̱ñɨ̱ꞌ ítɨ́‑ɨ ña̱xin‑i maáa jie̱ꞌe̱ꞌ Jesús, jee kua̱neí‑i nka̱najíín‑i:
―¿Na̱kui chi kíní nú maánú jín nuꞌuꞌ, Jesús, Se̱ꞌya Ndiosíꞌ máá kúñáꞌnú nasɨ́kuitɨꞌ nu̱u̱nꞌ kua̱íyó? Jíkánꞌ táꞌvíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ noꞌó ya̱ koto xínóꞌo nú nuꞌuꞌ ―nkachiꞌ‑i.
29(Nkachiꞌ te̱e vá sukuán chi Jesús nta̱túníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ta̱chi̱ꞌ néꞌí kákini ya̱ kene‑e iniꞌ te̱e vá. Jee ya̱ nku̱kueꞌeꞌ víꞌí íchí tɨ́ɨn‑ɨ re̱ꞌ jee súka̱ꞌ jíꞌni rá ñɨvɨ rá naꞌá re̱ꞌ jín jie̱ꞌe̱ꞌ re̱ꞌ cadena ka̱a jín rá ka̱a tɨ́ɨn maa jee kúmí ráa maa, soo skáꞌnɨ́ꞌ re̱ꞌ rá cadena vá jín rá ka̱a nu̱u̱nꞌ yɨ́ꞌɨ́ naꞌá re̱ꞌ jee síkúnu ta̱chi̱ꞌ kíni vá re̱ꞌ jiáꞌánꞌ re̱ꞌ ne̱ rá nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún saɨn nu̱u̱nꞌ ntu̱náꞌ ñɨvɨ nééꞌ.) 30Jee ni̱ka̱tu̱ꞌún Jesús ta̱chi̱ꞌ néꞌí kákini yɨ́ꞌɨ́ te̱e vá:
―¿Ná naní nú?
Jee nkachiꞌ‑i:
―Legión #8:30 Kúvi Legión ɨɨn grupo 3000 áxí 6000 soldado ejército ñuunꞌ Roma. ―nkachiꞌ‑i sukuán chi jie̱ꞌe̱ꞌ nika̱ꞌ kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí ta̱chi̱ꞌ néꞌí kákini nki̱vɨ maa.
31Jee ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ rá ta̱chi̱ꞌ néꞌí kákini vá nu̱u̱nꞌ Jesús ya̱ koto tájí re̱ꞌ ráa kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ ráa nu̱u̱nꞌ neenꞌ nu̱u̱nꞌ ntu jínu ya̱ kúnú‑u. 32Soo yukuán íñɨ́ kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí rá kúchíꞌ i̱ka̱ꞌ yuku yájíꞌ rátíꞌ, jee ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Jesús ya̱ ku̱ꞌva re̱ꞌ ki̱vɨ ráa iniꞌ rá kúchíꞌ vá, jee nyɨ̱netuꞌ re̱ꞌ. 33Jee sáá nkene rá kui̱ꞌna̱ꞌ vá iniꞌ te̱e vá, jee nki̱vɨ ráa iniꞌ rá kúchíꞌ vá, jee nkenekunu rátíꞌ nkaninuun rátíꞌ nu̱kana ne̱ nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún jee nkaꞌaꞌ rátíꞌ.
34Jee rá te̱e ya̱ náka ráa rátíꞌ chi sáá niniꞌ ráa ya̱ sukuán nkuvi, jee nkenekunu ráa kua̱nakani ráa nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ jín rá kuaríáꞌ. 35Jee nkene rá ñɨvɨ kua̱ne̱ꞌyá ráa na̱kuá nkuvi. Jee nkenta ráa nu̱u̱nꞌ Jesús, jee nna̱niꞌinꞌ ráa te̱e ya̱ nkene rá kui̱ꞌna̱ꞌ iniꞌ re̱ꞌ, ñúꞌún re̱ꞌ saꞌma, jee ya̱ nna̱ku̱ꞌun kájí iniꞌ re̱ꞌ, jee nééꞌ re̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ Jesús. Jee nyu̱ꞌví rá ñɨvɨ vá. 36Jee rá te̱e ya̱ niniꞌ ya̱ nkuvi nna̱kani ráa nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ na̱ja nnuvi te̱e vá. 37Saájee ntáká rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ rá ñuunꞌ yɨ́ꞌɨ́ xi̱ntíín ñuunꞌ Gadara, ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Jesús ya̱ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ iyo re̱ꞌ yukuán, chi yúꞌví víꞌí ráa. Saájee nna̱ku̱ꞌun re̱ꞌ iniꞌ barkúꞌ sáva nikó re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ váji re̱ꞌ. 38Soo te̱e ya̱ nkene rá kui̱ꞌna̱ꞌ iniꞌ‑i jíkánꞌ táꞌvíꞌ‑i nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ ya̱ kutáꞌán‑a kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ɨ jín re̱ꞌ. Soo náchuichí re̱ꞌ maa, jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u:
39―Kuánoꞌonꞌ veꞌi nú, jee nakani nú nɨꞌɨ ya̱ nsa̱ꞌá Ndiosíꞌ jín nú ―nkachiꞌ Jesús.
Saájee kua̱ꞌa̱nꞌ te̱e vá jee káchítu̱ꞌún re̱ꞌ kua̱íyó nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ yukuán jie̱ꞌe̱ꞌ ntántúníꞌ nsa̱ꞌá Jesús jie̱ꞌe̱ꞌ re̱ꞌ.
Jie̱ꞌe̱ꞌ se̱ꞌya sɨ́ꞌɨ́ Jairo jín ɨɨn ñaꞌan kúꞌvíꞌ ya̱ nsi̱jíkɨ́nꞌ ña naꞌá ña saꞌma Jesús
(Mateo 9:18-26; Marcos 5:21-43)
40Jee sáá nni̱kó Jesús nna̱kuatáꞌví rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ íñɨ́ yukuán re̱ꞌ, chi nétu kuvi ráa re̱ꞌ. 41Saájee yukuán nkenta ɨɨn te̱e naní re̱ꞌ Jairo, kúvi re̱ꞌ ɨɨn te̱e kúñáꞌnú nééꞌ kuéntáꞌ re̱ꞌ veꞌi sinagoga nu̱u̱nꞌ kútútú rá ñɨvɨ Israel súkuáꞌa ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, jee ña̱kui̱ñɨ̱ꞌ ítɨ́ re̱ꞌ ña̱xin re̱ꞌ maáréꞌ nu̱u̱nꞌ ñuꞌun jie̱ꞌe̱ꞌ Jesús, jee ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u ya̱ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ɨ veꞌi re̱ꞌ jín re̱ꞌ. 42Chi se̱ꞌya sɨ́ꞌɨ́ métúꞌún re̱ꞌ, ya̱ íñɨ́ ña yatin u̱xu̱ꞌ u̱vi̱ꞌ (12) kui̱ya̱ꞌ, sa̱néꞌ íyó kuviꞌ ña. Soo ni kua̱ꞌa̱nꞌ Jesús jín re̱ꞌ, jee ne̱ nákuniꞌi rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ vá Jesús níkɨ́nꞌ ráa maa. 43Jee yukuán íñɨ́ ɨɨn ñaꞌan kúꞌvíꞌ, ya̱ u̱xu̱ꞌ u̱vi̱ꞌ (12) kui̱ya̱ꞌ jiátɨ ni̱ñɨ̱ꞌ ña, jee ña̱xi̱nꞌ ña nɨꞌɨ ya̱ kúmí ña nu̱u̱nꞌ rá te̱e sátátán jín tátán stíláꞌ, jee ni ɨɨn ntu nkuvi xinúvi‑i ña. 44Jee ña̱kuyatin ña ya̱ta̱ꞌ Jesús jee nsi̱káchiꞌi ña yúsaꞌma re̱ꞌ, jee kuíntañúꞌún kuitɨꞌ ña̱kui̱ñɨ̱ꞌ ya̱ jiátɨ ni̱ñɨ̱ꞌ ña. 45Saájee nkachiꞌ Jesús:
―¿Né ɨɨn ví ya̱ nsi̱jíkɨ́nꞌ‑ɨ naꞌá‑a nuꞌuꞌ?
Soo ntáká rá ñɨvɨ nkachiꞌ ráa ya̱ ntu̱ví, jee nkachiꞌ Pedro:
―Mestrúꞌ, rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ chútíyuꞌ ráa jíꞌni ráa nákuniꞌi ráa noꞌó. Jee jíkátu̱ꞌún nú: “¿Né ɨɨn nsi̱jíkɨ́nꞌ‑ɨ naꞌá‑a nuꞌuꞌ?”, káchíꞌ nú.
46Soo nkachiꞌ Jesús:
―Nsi̱jíkɨ́nꞌ ɨɨn ñɨvɨ naꞌá‑a nuꞌuꞌ, chi jíníꞌ ni̱ꞌ ya̱ nijinꞌ nkene fuersáꞌ ííꞌ níꞌin níso ni̱ꞌ jee nnuvi ɨɨn ñɨvɨ ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
47Saájee sáá niniꞌ ña ya̱ ntu kúvi kuyuꞌuꞌ ña nu̱u̱nꞌ Jesús, jee ne̱ kísɨ yɨkɨ ña ña̱kui̱ñɨ̱ꞌ ítɨ́ ña ña̱xin ña maáña nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ, jee ichinúúnꞌ ntáká rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ vá nna̱kani ña na̱ jie̱ꞌe̱ꞌ kúvi ya̱ nsi̱jíkɨ́nꞌ ña naꞌá ña re̱ꞌ jín jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ nnuvi ña máá hora yukuán. 48Saájee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ña:
―Se̱ꞌya sɨ́ꞌɨ́, jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ ínúꞌ iniꞌ nú kúneí iniꞌ nú nuꞌuꞌ, jee nxi̱núvi ni̱ꞌ noꞌó. Kuáꞌán va̱ꞌa ne̱ va̱ꞌa kuvi iniꞌ ánímaꞌ nú.
49Jee ni káꞌánꞌ i̱i̱ꞌ re̱ꞌ ka̱ꞌ, nkenta ɨɨn te̱e nééꞌ veꞌi Jairo, te̱e kúñáꞌnú néen kuéntáꞌ veñu̱ꞌun kúvi sinagoga, jee nkachiꞌ‑i nu̱u̱nꞌ Jairo:
―Ya̱ ni̱ꞌi̱ꞌ se̱ꞌya sɨ́ꞌɨ́ nú. Koto xtáña̱ꞌán nú ka̱ꞌ Mestrúꞌ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ɨ jín nú ―nkachiꞌ‑i.
50Soo sáá tésóꞌo Jesús ya̱ nkachiꞌ te̱e vá, jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ Jairo:
―Koto yúꞌví nú, kua̱chi kuitɨꞌ vá kuneí iniꞌ nú nuꞌuꞌ, jee nuva̱ꞌa se̱ꞌya nú ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
51Jee sáá nkenta re̱ꞌ veꞌi Jairo, jee ntu njiáꞌa re̱ꞌ ki̱vɨ rá inka ka̱ꞌ ñɨvɨ jín re̱ꞌ, chisaꞌ kua̱chi Pedro ni jín Juan jín Jacobo, jín tátáꞌ jín nánáꞌ ñalúlí vá. 52Jee ntáká rá ñɨvɨ nééꞌ veꞌi Jairo náꞌyúꞌ ráa jee íyó tu̱nkuíꞌyáꞌ iniꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ ñalúlí vá. Soo nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa:
―Koto náꞌyúꞌ rán, chi nsáꞌ ni̱ꞌi̱ꞌ ña, chisaꞌ kíxíꞌ ña ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
53Jee nkaꞌanꞌ ichi ráa nne̱ꞌyá ráa re̱ꞌ chi jíníꞌ ráa ya̱ níꞌiꞌ ñalúlí vá. 54Soo ntɨɨn re̱ꞌ naꞌá ñalúlí vá jee ni̱ꞌin nkachiꞌ re̱ꞌ:
―¡Ñalúlí, nako̱o!
55Jee nni̱kó ánímaꞌ ña nu̱u̱nꞌ ñunéꞌyúꞌ ña nna̱tekuꞌ ña, jee ntañúꞌún kuitɨꞌ nnako̱o ña. Jee nta̱túníꞌ Jesús ya̱ ku̱ꞌva ráa nu̱u̱nꞌ ña ya̱ kajiꞌ ña. 56Jee rá sɨꞌɨ́ ñalúlí vá nti̱vɨ́ xíniꞌ ráa ya̱ nkuvi sukuán. Soo nta̱túníꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa ya̱ koto káchíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ ni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ nkuvi.
Currently Selected:
Lucas 8: meh
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© 2022, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.
Lucas 8
8
Tu̱ꞌun jie̱ꞌe̱ꞌ rá ñaꞌan ya̱ chíneí ráñá Jesús
1Jee sáá njia̱ꞌa rá yukuán, jee jíkanuun Jesús nu̱u̱nꞌ ntáká rá ñuunꞌ káꞌnú jín rá ñuunꞌ kuáchí, káchítu̱ꞌún re̱ꞌ stékútu̱ꞌún re̱ꞌ tu̱ꞌun váꞌa Ndiosíꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ na̱ja ki̱vɨ ñɨvɨ xi̱ntíín Ndiosíꞌ sáva tátúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa. Jee ni uxúꞌ u̱vi̱ꞌ (12) rá te̱e súkuáꞌa re̱ꞌ ráa kútáꞌán ráa jín re̱ꞌ. 2Jee suni kútáꞌán sava rá ñaꞌan jín re̱ꞌ ya̱ nxi̱núvi re̱ꞌ ráa sáá ntavaꞌ re̱ꞌ ta̱chi̱ꞌ kíni yɨ́ꞌɨ́ iniꞌ ráña, jín sava ráña nxi̱núvi re̱ꞌ ráa nu̱u̱nꞌ rá kue̱ꞌi̱ꞌ nóꞌo ráa. Jee ɨɨn ráñá ví María ya̱ naní ña ñaꞌan ñuunꞌ Magdala, jee maáña vá nkene u̱xa̱ꞌ ta̱chi̱ꞌ kíni iniꞌ ña. 3Jee inka ka̱ꞌ ví Juana, ñasɨ́ꞌɨ́ Chuza, te̱e tátúníꞌ nu̱u̱nꞌ rá musúꞌ veꞌi Herodes te̱e nísotíñú, jee inka ví Susana, jín kue̱ꞌe̱ꞌ ka̱ꞌ ñaꞌan, jee maáráña yɨ́tíñú ráa chíneí ráa Jesús jín rá nantíñú maáráa jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ jíniñúꞌún re̱ꞌ jín rá te̱e kútáꞌán jín re̱ꞌ.
Tu̱ꞌun káꞌánꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ɨɨn te̱e jiákɨ́nꞌ tataꞌ sáꞌá
(Mateo 13:1-9; Marcos 4:1-9)
4Jee sáá nku̱tútú kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí rá ñɨvɨ ntáká ñuunꞌ yukuán, nkenta ráa nu̱u̱nꞌ Jesús, jee nkachiꞌ re̱ꞌ tu̱ꞌun kúnkunuún káꞌánꞌ suꞌva:
5―Ɨɨn te̱e jiákɨ́nꞌ tataꞌ sáꞌá nkene re̱ꞌ kua̱kakɨnꞌ re̱ꞌ nikɨn tataꞌ, jee sáá xínáváꞌ re̱ꞌ nikɨn tataꞌ nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún, jee sava rá nikɨn tataꞌ ñe̱te̱ꞌ ña̱kava yuíchí, jee ña̱ñu̱ꞌ rá ñɨvɨ maa jee rá saaꞌ jíkó súkún nyajiꞌ rátíꞌ maa. 6Jee sava ráa ka̱ꞌ ñe̱te̱ꞌ nteñu yu̱u̱ꞌ, jee sáá nta̱ꞌvi̱ꞌ‑i jee nnachi‑i, chi ntu káá kue̱ꞌe̱ꞌ kajin. 7Jee sava ráa ka̱ꞌ ñe̱te̱ꞌ nteñu rá yu̱ku̱ꞌ iñu, jee nkáá nta̱ꞌvi̱ꞌ ráa, jee nsi̱káꞌáꞌ rá yu̱ku̱ꞌ iñu maa. 8Soo inka ka̱ꞌ rá nikɨn ñe̱te̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún váꞌa, jee sáá nta̱ꞌvi̱ꞌ‑i, jee ta ɨɨn njia̱ꞌa‑a sientúꞌ nikɨn ka̱ꞌ.
Jee sáá nkuvi nkachiꞌ re̱ꞌ sukuán jee nka̱najíín ni̱ꞌin re̱ꞌ, jee nkachiꞌ re̱ꞌ:
―Ñɨvɨ ya̱ íyó rá so̱ꞌo sáva teso̱ꞌo, jee teso̱ꞌo va̱ꞌa ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
Na̱ jie̱ꞌe̱ꞌ chi nákani Jesús tu̱ꞌun kúnkunuún káꞌánꞌ
(Mateo 13:10-17; Marcos 4:10-12)
9Jee rá te̱e ya̱ kútáꞌán jín re̱ꞌ súkuáꞌa re̱ꞌ ráa ni̱ka̱tu̱ꞌún ráa re̱ꞌ ná kúníꞌ káchíꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ rá tu̱ꞌun kúnkunuún nna̱kani re̱ꞌ. 10Jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa:
―Nu̱u̱nꞌ ránoꞌó chi ntaji Ndiosíꞌ ya̱ kukáꞌnú iniꞌ rán jie̱ꞌe̱ꞌ rá tu̱ꞌun nyɨse̱ꞌí jie̱ꞌe̱ꞌ na̱ja kívɨ ñɨvɨ naꞌá Ndiosíꞌ jee tátúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa. Soo nu̱u̱nꞌ rá inka ka̱ꞌ rá ñɨvɨ káꞌánꞌ ni̱ꞌ rá tu̱ꞌun ya̱ kúnkunuún káꞌánꞌ‑a,
sáva súka̱ꞌ néꞌyá ráa [rá tiñu sáꞌá ni̱ꞌ] soo ntu néꞌyá ráa maa,
jee súka̱ꞌ tésóꞌo ráa jee ni ntu̱ví jiáku̱ꞌun iniꞌ ráa maa.
Nákachiꞌ na̱a̱ꞌ va̱ꞌa Jesús ná kúníꞌ kachiꞌ tu̱ꞌun kúnkunuún káꞌánꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ te̱e jiákɨ́nꞌ tataꞌ
(Mateo 13:18-23; Marcos 4:13-20)
11’Suꞌva kuíni kachiꞌ tu̱ꞌun kúnkunuún káꞌánꞌ yaꞌá: Nikɨn tataꞌ vá ví Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ. 12Rá nikɨn ñákava yuíchí kúvi rá ñɨvɨ ya̱ tésóꞌo ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, soo kenta máá maá kui̱ꞌna̱ꞌ jee síyo‑o tu̱ꞌun vá ánímaꞌ ráa, sáva nsáꞌ i̱nu̱ꞌ iniꞌ ráa tu̱ꞌun vá jee sáva nsáꞌ nene ráa nu̱u̱nꞌ kua̱chi ráa nsáꞌ nanitáꞌvíꞌ ráa. 13Jee rá nikɨn ya̱ ñákava ráa nu̱u̱nꞌ yúúꞌ kúvi ráa rá ñɨvɨ ya̱ sáá tésóꞌo ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ jee ne̱ kúsɨ́ɨꞌ iniꞌ ráa tɨ́ɨn ráa maa, soo ntu kúun yoꞌo tu̱ꞌun vá iniꞌ ánímaꞌ ráa chi ntu kúkutú ráa ntu kúníꞌin ráa jín‑i, chi yakuꞌ ni tiempúꞌ jínúꞌ iniꞌ ráa maa. Chi sáá kenta táꞌán ráa tu̱nóꞌó, jee níkóyátá iniꞌ ráa nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun vá. 14Jee rá nikɨn ya̱ ñéteꞌ nteñu rá yu̱ku̱ꞌ iñu kúvi ráa rá ñɨvɨ ya̱ tésóꞌo ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, soo nániꞌvɨꞌ iniꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ kue̱ꞌe̱ꞌ tiñu, jee kuíni ráa kukúká ráa, jee yɨ́tíñú ráa nu̱u̱nꞌ ya̱ sɨ́ɨ́ꞌ iniꞌ íyó iniꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá ni tékúꞌ ráa, jee sátéꞌéꞌ‑e ráa jee ntu jiáꞌnu ráa ntu jíjia iniꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, kuéntáꞌ ntu kénta ku̱ꞌva nikɨn tataꞌ. 15Soo rá nikɨn tataꞌ ya̱ ñákava nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún váꞌa, suvi kúvi rá ñɨvɨ ya̱ jín ánímaꞌ na̱a̱ꞌ va̱ꞌa tésóꞌo ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, jee chúꞌun iniꞌ ráa maa síkúnkuvi ráa maa jee kúníꞌin ráa jíjia ráa jín tu̱ꞌun vá jee suꞌva jiáꞌa tataꞌ sáꞌá.
Tu̱ꞌun káꞌánꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ñuꞌunꞌ kantil
(Mateo 4:21-25)
16’Ni ɨɨn ñɨvɨ ntu tée ñuꞌunꞌ ɨɨn kantil jee jiásɨ́ꞌ‑ɨ nu̱u̱nꞌ vá jín ɨɨn ñenkóꞌó áxí túví‑i vá chi̱ji ɨɨn i̱to, chisaꞌ chísó súkún‑u vá, sáva stúúnꞌ‑u iniꞌ veꞌi jee rá ñɨvɨ kívɨ iniꞌ veꞌi kuvi kune̱ꞌyá ráa ñuꞌunꞌ vá. 17Chi ntáká tiñu sú yɨ́séꞌí‑i, jee kenta nu̱nijínꞌ natu̱vi nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ, jín suni ntáká tiñu ya̱ íyó yuꞌuꞌ, ya̱ kenta kukáꞌnú iniꞌ ñɨvɨ ñuꞌunꞌ vá. 18Saáva tɨɨn kuéntáꞌ va̱ꞌa rán Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ ya̱ tésóꞌo rán. Néni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ tɨ́ɨn tu̱ꞌun váꞌa Ndiosíꞌ, ku̱ꞌva re̱ꞌ ka̱ꞌ ki̱ku̱ꞌun iniꞌ‑i. Soo néni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ ntu tɨ́ɨn tu̱ꞌun vá, jee ne̱ tu̱ꞌun ya̱ jiáni iniꞌ‑i ya̱ jiáku̱ꞌun iniꞌ‑i kaneeꞌ re̱ꞌ maa nu̱u̱nꞌ‑u ―nkachiꞌ Jesús.
Jie̱ꞌe̱ꞌ nánáꞌ Jesús jín rá ñaniꞌ re̱ꞌ
(Mateo 12:46-50; Marcos 3:31-35)
19Saájee nánáꞌ Jesús jín rá ñaniꞌ re̱ꞌ nkenta ráa nu̱u̱nꞌ nééꞌ re̱ꞌ, soo ntu nkúvi kuyatin ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ chitú víꞌí íñɨ́ rá ñɨvɨ nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ. 20Jee ɨɨn rá ñɨvɨ ña̱kachiꞌ‑i nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ:
―Nánáꞌ nú jín rá ñaniꞌ nú íñɨ́ ráa chíkéꞌi jee kuíni ráa kine̱ꞌyá ráa noꞌó ―nkachiꞌ‑i.
21Jee nna̱xiníkó Jesús:
―Nánáꞌ ni̱ꞌ jín rá ñaniꞌ ni̱ꞌ kúvi rá ñɨvɨ ya̱ tésóꞌo ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ jee síkúnkuvi ráa maa ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
Nsi̱kɨ́kui̱ñɨ̱ꞌ Jesús ta̱chi̱ꞌ sa̱vi xéénꞌ nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún
(Mateo 8:23-27; Marcos 4:35-41)
22Saájee nkuvi yaꞌá ɨɨn rá ki̱vɨ̱ꞌ yukuán, jee nki̱vɨ Jesús iniꞌ ɨɨn barkúꞌ jín rá te̱e kútáꞌán jín re̱ꞌ súkuáꞌa re̱ꞌ ráa. Jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa:
―Kɨ̱jia̱ꞌa‑órán íyo ka̱ꞌ ichi yúnteñúꞌún ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
Saájee kua̱ꞌa̱nꞌ ráa. 23Jee ni kua̱ꞌa̱nꞌ ráa nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún, jee nkixiꞌ Jesús. Jee nkenta ña̱kɨ̱ꞌɨ ta̱chi̱ꞌ sa̱vi xéénꞌ nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún, jee chítú nute iniꞌ barkúꞌ, jee i̱yo nóꞌo ráa. 24Saájee rá te̱e ña̱xinóto ráa re̱ꞌ, jee nkachiꞌ ráa:
―¡Mestrúꞌ! ¡Mestrúꞌ! ¡Kuviꞌ‑ó! ―nkachiꞌ ráa.
Jee nnoto re̱ꞌ jee nnu̱xeenꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ta̱chi̱ꞌ sa̱vi jín nu̱u̱nꞌ jísóꞌ nute jee ña̱kui̱ñɨ̱ꞌ ráa jee níín nkuvi‑i. 25Jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa:
―¿Né núꞌ íyó ya̱ kúneí iniꞌ ránú nuꞌuꞌ rúja? ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
Soo nyu̱ꞌví ráa jee nti̱vɨ́ xíniꞌ ráa jee nkachiꞌ ɨɨn inka ráa:
―¿Na̱ te̱e ka̱ꞌ kúvi te̱e yaꞌá, ya̱ ne̱ nu̱u̱nꞌ rá ta̱chi̱ꞌ víjin jín nu̱u̱nꞌ nute tátúníꞌ re̱ꞌ, jee káníjiá ráa maa? ―nkachiꞌ ráa.
Te̱e ñuunꞌ Gadara ya̱ yɨ́ꞌɨ́ ta̱chi̱ꞌ kíni iniꞌ re̱ꞌ
(Mateo 8:28-34; Marcos 5:1-20)
26Jee síkáka ráa barkúꞌ kua̱ꞌa̱nꞌ ráa jín‑i yunúte nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún ñuunꞌ Gadara, ya̱ káá íyo ka̱ꞌ ichi yúnteñúꞌún ñuunꞌ Galilea. 27Jee sáá nnu̱un Jesús barkúꞌ, jee ɨɨn te̱e ñuunꞌ yukuán nna̱ketáꞌán re̱ꞌ Jesús jee yɨ́ꞌɨ́ ta̱chi̱ꞌ néꞌí kákini te̱e vá, jee nku̱kueꞌeꞌ víꞌí tiempúꞌ ntu káꞌ ñúꞌún‑u saꞌma, ni ntu káꞌ nééꞌ‑e veꞌi, chisaꞌ nteñu rá veꞌi rá ni̱yɨ nééꞌ‑e. 28Jee sáá niniꞌ‑i Jesús, jee nka̱najíín‑i jee ña̱kui̱ñɨ̱ꞌ ítɨ́‑ɨ ña̱xin‑i maáa jie̱ꞌe̱ꞌ Jesús, jee kua̱neí‑i nka̱najíín‑i:
―¿Na̱kui chi kíní nú maánú jín nuꞌuꞌ, Jesús, Se̱ꞌya Ndiosíꞌ máá kúñáꞌnú nasɨ́kuitɨꞌ nu̱u̱nꞌ kua̱íyó? Jíkánꞌ táꞌvíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ noꞌó ya̱ koto xínóꞌo nú nuꞌuꞌ ―nkachiꞌ‑i.
29(Nkachiꞌ te̱e vá sukuán chi Jesús nta̱túníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ta̱chi̱ꞌ néꞌí kákini ya̱ kene‑e iniꞌ te̱e vá. Jee ya̱ nku̱kueꞌeꞌ víꞌí íchí tɨ́ɨn‑ɨ re̱ꞌ jee súka̱ꞌ jíꞌni rá ñɨvɨ rá naꞌá re̱ꞌ jín jie̱ꞌe̱ꞌ re̱ꞌ cadena ka̱a jín rá ka̱a tɨ́ɨn maa jee kúmí ráa maa, soo skáꞌnɨ́ꞌ re̱ꞌ rá cadena vá jín rá ka̱a nu̱u̱nꞌ yɨ́ꞌɨ́ naꞌá re̱ꞌ jee síkúnu ta̱chi̱ꞌ kíni vá re̱ꞌ jiáꞌánꞌ re̱ꞌ ne̱ rá nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún saɨn nu̱u̱nꞌ ntu̱náꞌ ñɨvɨ nééꞌ.) 30Jee ni̱ka̱tu̱ꞌún Jesús ta̱chi̱ꞌ néꞌí kákini yɨ́ꞌɨ́ te̱e vá:
―¿Ná naní nú?
Jee nkachiꞌ‑i:
―Legión #8:30 Kúvi Legión ɨɨn grupo 3000 áxí 6000 soldado ejército ñuunꞌ Roma. ―nkachiꞌ‑i sukuán chi jie̱ꞌe̱ꞌ nika̱ꞌ kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí ta̱chi̱ꞌ néꞌí kákini nki̱vɨ maa.
31Jee ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ rá ta̱chi̱ꞌ néꞌí kákini vá nu̱u̱nꞌ Jesús ya̱ koto tájí re̱ꞌ ráa kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ ráa nu̱u̱nꞌ neenꞌ nu̱u̱nꞌ ntu jínu ya̱ kúnú‑u. 32Soo yukuán íñɨ́ kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí rá kúchíꞌ i̱ka̱ꞌ yuku yájíꞌ rátíꞌ, jee ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Jesús ya̱ ku̱ꞌva re̱ꞌ ki̱vɨ ráa iniꞌ rá kúchíꞌ vá, jee nyɨ̱netuꞌ re̱ꞌ. 33Jee sáá nkene rá kui̱ꞌna̱ꞌ vá iniꞌ te̱e vá, jee nki̱vɨ ráa iniꞌ rá kúchíꞌ vá, jee nkenekunu rátíꞌ nkaninuun rátíꞌ nu̱kana ne̱ nu̱u̱nꞌ nteñúꞌún jee nkaꞌaꞌ rátíꞌ.
34Jee rá te̱e ya̱ náka ráa rátíꞌ chi sáá niniꞌ ráa ya̱ sukuán nkuvi, jee nkenekunu ráa kua̱nakani ráa nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ jín rá kuaríáꞌ. 35Jee nkene rá ñɨvɨ kua̱ne̱ꞌyá ráa na̱kuá nkuvi. Jee nkenta ráa nu̱u̱nꞌ Jesús, jee nna̱niꞌinꞌ ráa te̱e ya̱ nkene rá kui̱ꞌna̱ꞌ iniꞌ re̱ꞌ, ñúꞌún re̱ꞌ saꞌma, jee ya̱ nna̱ku̱ꞌun kájí iniꞌ re̱ꞌ, jee nééꞌ re̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ Jesús. Jee nyu̱ꞌví rá ñɨvɨ vá. 36Jee rá te̱e ya̱ niniꞌ ya̱ nkuvi nna̱kani ráa nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ na̱ja nnuvi te̱e vá. 37Saájee ntáká rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ rá ñuunꞌ yɨ́ꞌɨ́ xi̱ntíín ñuunꞌ Gadara, ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Jesús ya̱ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ iyo re̱ꞌ yukuán, chi yúꞌví víꞌí ráa. Saájee nna̱ku̱ꞌun re̱ꞌ iniꞌ barkúꞌ sáva nikó re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ váji re̱ꞌ. 38Soo te̱e ya̱ nkene rá kui̱ꞌna̱ꞌ iniꞌ‑i jíkánꞌ táꞌvíꞌ‑i nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ ya̱ kutáꞌán‑a kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ɨ jín re̱ꞌ. Soo náchuichí re̱ꞌ maa, jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u:
39―Kuánoꞌonꞌ veꞌi nú, jee nakani nú nɨꞌɨ ya̱ nsa̱ꞌá Ndiosíꞌ jín nú ―nkachiꞌ Jesús.
Saájee kua̱ꞌa̱nꞌ te̱e vá jee káchítu̱ꞌún re̱ꞌ kua̱íyó nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ yukuán jie̱ꞌe̱ꞌ ntántúníꞌ nsa̱ꞌá Jesús jie̱ꞌe̱ꞌ re̱ꞌ.
Jie̱ꞌe̱ꞌ se̱ꞌya sɨ́ꞌɨ́ Jairo jín ɨɨn ñaꞌan kúꞌvíꞌ ya̱ nsi̱jíkɨ́nꞌ ña naꞌá ña saꞌma Jesús
(Mateo 9:18-26; Marcos 5:21-43)
40Jee sáá nni̱kó Jesús nna̱kuatáꞌví rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ íñɨ́ yukuán re̱ꞌ, chi nétu kuvi ráa re̱ꞌ. 41Saájee yukuán nkenta ɨɨn te̱e naní re̱ꞌ Jairo, kúvi re̱ꞌ ɨɨn te̱e kúñáꞌnú nééꞌ kuéntáꞌ re̱ꞌ veꞌi sinagoga nu̱u̱nꞌ kútútú rá ñɨvɨ Israel súkuáꞌa ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, jee ña̱kui̱ñɨ̱ꞌ ítɨ́ re̱ꞌ ña̱xin re̱ꞌ maáréꞌ nu̱u̱nꞌ ñuꞌun jie̱ꞌe̱ꞌ Jesús, jee ni̱ka̱nꞌ táꞌvíꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ‑u ya̱ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ɨ veꞌi re̱ꞌ jín re̱ꞌ. 42Chi se̱ꞌya sɨ́ꞌɨ́ métúꞌún re̱ꞌ, ya̱ íñɨ́ ña yatin u̱xu̱ꞌ u̱vi̱ꞌ (12) kui̱ya̱ꞌ, sa̱néꞌ íyó kuviꞌ ña. Soo ni kua̱ꞌa̱nꞌ Jesús jín re̱ꞌ, jee ne̱ nákuniꞌi rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ vá Jesús níkɨ́nꞌ ráa maa. 43Jee yukuán íñɨ́ ɨɨn ñaꞌan kúꞌvíꞌ, ya̱ u̱xu̱ꞌ u̱vi̱ꞌ (12) kui̱ya̱ꞌ jiátɨ ni̱ñɨ̱ꞌ ña, jee ña̱xi̱nꞌ ña nɨꞌɨ ya̱ kúmí ña nu̱u̱nꞌ rá te̱e sátátán jín tátán stíláꞌ, jee ni ɨɨn ntu nkuvi xinúvi‑i ña. 44Jee ña̱kuyatin ña ya̱ta̱ꞌ Jesús jee nsi̱káchiꞌi ña yúsaꞌma re̱ꞌ, jee kuíntañúꞌún kuitɨꞌ ña̱kui̱ñɨ̱ꞌ ya̱ jiátɨ ni̱ñɨ̱ꞌ ña. 45Saájee nkachiꞌ Jesús:
―¿Né ɨɨn ví ya̱ nsi̱jíkɨ́nꞌ‑ɨ naꞌá‑a nuꞌuꞌ?
Soo ntáká rá ñɨvɨ nkachiꞌ ráa ya̱ ntu̱ví, jee nkachiꞌ Pedro:
―Mestrúꞌ, rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ chútíyuꞌ ráa jíꞌni ráa nákuniꞌi ráa noꞌó. Jee jíkátu̱ꞌún nú: “¿Né ɨɨn nsi̱jíkɨ́nꞌ‑ɨ naꞌá‑a nuꞌuꞌ?”, káchíꞌ nú.
46Soo nkachiꞌ Jesús:
―Nsi̱jíkɨ́nꞌ ɨɨn ñɨvɨ naꞌá‑a nuꞌuꞌ, chi jíníꞌ ni̱ꞌ ya̱ nijinꞌ nkene fuersáꞌ ííꞌ níꞌin níso ni̱ꞌ jee nnuvi ɨɨn ñɨvɨ ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
47Saájee sáá niniꞌ ña ya̱ ntu kúvi kuyuꞌuꞌ ña nu̱u̱nꞌ Jesús, jee ne̱ kísɨ yɨkɨ ña ña̱kui̱ñɨ̱ꞌ ítɨ́ ña ña̱xin ña maáña nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ, jee ichinúúnꞌ ntáká rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ vá nna̱kani ña na̱ jie̱ꞌe̱ꞌ kúvi ya̱ nsi̱jíkɨ́nꞌ ña naꞌá ña re̱ꞌ jín jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ nnuvi ña máá hora yukuán. 48Saájee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ña:
―Se̱ꞌya sɨ́ꞌɨ́, jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ ínúꞌ iniꞌ nú kúneí iniꞌ nú nuꞌuꞌ, jee nxi̱núvi ni̱ꞌ noꞌó. Kuáꞌán va̱ꞌa ne̱ va̱ꞌa kuvi iniꞌ ánímaꞌ nú.
49Jee ni káꞌánꞌ i̱i̱ꞌ re̱ꞌ ka̱ꞌ, nkenta ɨɨn te̱e nééꞌ veꞌi Jairo, te̱e kúñáꞌnú néen kuéntáꞌ veñu̱ꞌun kúvi sinagoga, jee nkachiꞌ‑i nu̱u̱nꞌ Jairo:
―Ya̱ ni̱ꞌi̱ꞌ se̱ꞌya sɨ́ꞌɨ́ nú. Koto xtáña̱ꞌán nú ka̱ꞌ Mestrúꞌ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ‑ɨ jín nú ―nkachiꞌ‑i.
50Soo sáá tésóꞌo Jesús ya̱ nkachiꞌ te̱e vá, jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ Jairo:
―Koto yúꞌví nú, kua̱chi kuitɨꞌ vá kuneí iniꞌ nú nuꞌuꞌ, jee nuva̱ꞌa se̱ꞌya nú ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
51Jee sáá nkenta re̱ꞌ veꞌi Jairo, jee ntu njiáꞌa re̱ꞌ ki̱vɨ rá inka ka̱ꞌ ñɨvɨ jín re̱ꞌ, chisaꞌ kua̱chi Pedro ni jín Juan jín Jacobo, jín tátáꞌ jín nánáꞌ ñalúlí vá. 52Jee ntáká rá ñɨvɨ nééꞌ veꞌi Jairo náꞌyúꞌ ráa jee íyó tu̱nkuíꞌyáꞌ iniꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ ñalúlí vá. Soo nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa:
―Koto náꞌyúꞌ rán, chi nsáꞌ ni̱ꞌi̱ꞌ ña, chisaꞌ kíxíꞌ ña ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
53Jee nkaꞌanꞌ ichi ráa nne̱ꞌyá ráa re̱ꞌ chi jíníꞌ ráa ya̱ níꞌiꞌ ñalúlí vá. 54Soo ntɨɨn re̱ꞌ naꞌá ñalúlí vá jee ni̱ꞌin nkachiꞌ re̱ꞌ:
―¡Ñalúlí, nako̱o!
55Jee nni̱kó ánímaꞌ ña nu̱u̱nꞌ ñunéꞌyúꞌ ña nna̱tekuꞌ ña, jee ntañúꞌún kuitɨꞌ nnako̱o ña. Jee nta̱túníꞌ Jesús ya̱ ku̱ꞌva ráa nu̱u̱nꞌ ña ya̱ kajiꞌ ña. 56Jee rá sɨꞌɨ́ ñalúlí vá nti̱vɨ́ xíniꞌ ráa ya̱ nkuvi sukuán. Soo nta̱túníꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa ya̱ koto káchíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ ni ɨɨn ñɨvɨ ya̱ nkuvi.
Currently Selected:
:
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© 2022, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.