Mak 12
12
Funaareŋo a gúbidhu ñammoorerinno a toolo
1Angu Yensa akawandin ñanlaameku alimaamaŋo ingi ñankeekihu Hañaañeno. Afúnnoh funaareŋeŋo k’ayéjeeniŋ:
- Ayikyik bísiba bi údiigeen úduk adék ajóonin tool k'awojun búkááro adóorlin toolo nip. Babollay, arufun na reseŋo. Awóoj gusuno g'aninkhinehne apúusinanku reseŋo. Babollay, awóojun kodeeb kokelihi ko guhaŋunaŋo. F’akanne nim nip, anéer índukoŋo k’anluwe. Ayéjeeniŋ: «Inini, ninkinan, upireneŋ udohohoŋ a toolo ki waathu bufato gabári, úneeremuŋ gukibhum.» Angu m’amune toolo, balóbi nim mees, adék mandéka. Angu reseŋo adék f'adék adím. 2Waathu bufato babári, m’amune toolo abúuñor údoolhánom úduk adék ajahátam gukibhinem, ki údoolo adék f'adék apút. 3Kanda bapúti, m’anluwehne toolo anlaham k’ammalam jimal jíde. Bambollay, ambénnem k'anyéj aŋoolin ni nédom honj.
4Angu údoolo aŋoolin ba imbi m’abúuñemne. Bapúti, atifirem h'ayikiremne. Batífirem mees, afak abúuñ údoolhánom úduk ajahátam gukibhinem. Úmár mees bapúti ankantam maŋ ni ankanne uliiho. Ammalam a bigof, ankaanam h'arohunne dáde. Bambollay, anyéjem aŋoolin ni nédom honj. 5Angu úmár mees aŋoolin ba imbi ulaamekinem k'atéekintem h'ankantemne. Batéekinem, m’amune toolo afak ayéj údoolhánom úduk adék ajahátam bacankánam, ki údoolo adék. Bapúti ambujom. Maŋ nim gankanne imbi ñandóol índukoŋ mees. Índukoŋo ambujeeniŋbuj. Índukoŋo ammaleeniŋ. 6Angu adék f'adék afalla údiigeen úmánduk imbi ummu toolo. Úmár úbárám m’aninkne a hafithinem. Angu abúuñ úbárám ba imbi m’anluwehne toolo ba gujaku bacankánam. Alahlah karo m’anluwehne toolo, anfégdir úbárám, ambúuñahánam. 7Kanda nim gireŋ. Baŋandenti úbáku ummu toolo n'adékirehne anyéj: «Ingah! M'adék aguyhunehne ummu toolo, ummo bim n'adékireh. Inini, imbujomoŋ ki nim mintor immuyhunoŋ toolo.»
Nim ganyéjne. 8Angu úbáku mu toolo bapútri anlaham ambujom k'andooh búgákánám anwor a gúbilidhu toolo. Nim gankanne.
9Nim Yensa afúnnáreeniŋne funaareŋo. Babollay, amiiheeniŋ ayéj:
- Inini, ummu toolo ayennehindir hómár, neeraŋ gadékehne gukaano? Adékhineh adék abuj m’anluwehne toolo nip k'adék atíbila índukoŋ m’andóolohunehne a toolo hóbun. 10Inini, ninkinan, karo féguroŋ n’aññaañne a Hañaañeno anyéj:
Buwaalo bu ñanlódo ancucunne
maŋ búmár atotaane adék aguy m'afaŋumne n'anafa a dígo.
11 Maŋ Umuyhintor akanne ki hómár ayik
te na akankaan honj h'ajóon dáde. #12.11 Bákimo 118.22-23
Nim gaññaañne na. Karo ninkinan liirahadoŋ hómár? 12Angu f'alóbne nim, ñanlaameku alimaamaŋo ingi ñankeekihu Hañaañeno ankir anwut maro ho Yensa alóbumohne, a gubaarhu immereŋ. Ansíiba bulakánam, kanda n’ambenuhne ho barumuno ankankánehne, ambayun k'andék.
Ho Yensa alóbne a gúbidhu bahataŋo
13Afúrumi na, ñanlaameku Ñanyahudo ambúuñ ñanfarasiyaŋ impinam ingi ñantifhu Umaasaŋo Herod impinam ba imbi Yensa. Aji úfegeŋ ambúuñeeniŋ, n'antíbeh gúneku Yensa kayúulen a nínlobankánam, k'ampiren andékirem a binaal. 14Angu bampútri imbi Yensa, anyéjem:
- Arafaŋ, afefeer mint maro fi, maŋ marigeno doŋ gúlobohne. Benihuro ho jamaŋo anwosenkinehne. Guru únáknákáh gúteekinku wúuro marigeno a nintiku Díino. Guyroŋ umaasa, guyroŋ wol, guyroŋ ulaamer, gúteekineteekin jamaŋo nip n'aññantane aguyorum a duniyaŋo. Fi úwuuhi.
Banlóbi nim mees, ankir ammiihem anyéjem:
- Inini, umaasaŋo údenno Sesar, neeraŋ luwaŋankintor ayéjne? Hóge iññantahoŋ incaamomoŋ bahataŋo? Karo luwaŋo nédeŋ k'incaamoŋ? Fi nuko, neeraŋ gúyejne?
15Angu bammiihem nim, Yensa afég maro ŋayraŋaŋ balób h’agune a jamméejenkinin. K'angu ayéjeeniŋ:
- Horaŋ akanne k'uninkuremuŋ kábo? Doohutomuŋ gukodi k'ífeg.
16Angu ankaan maŋ nim. Yensa bajahi ayéjeeniŋ:
- Iyoo! Inini, bigofo b'anfiline na, imbi hantaŋ? Gurethu hantaŋ gaññaañne na?
Bamiiheeniŋ nim aŋŋoyindem anyéjem:
- Gurethu umaasaŋo údenno Sesar.
17Banyéjem nim ayéjeeniŋ:
- Inini, Sesar caamáremeŋ honaanam. Ucaamaŋ Díino mees honaanam.
Yensa bajaabiyeeniŋ nim, abineeniŋ fanfaŋ.
K’ammiihne Yensa a nintiku jankenghu m’anniirone
18Afúrumi na, ñansaduseyaŋ impinam ampútor imbi Yensa. Agida immereŋ anlahlah maro m'anniirone danfak aŋŋoolin ankeng k'anjéb. Uraagofo ganiirohi, gakaanakaan iniman kuul k'ayím. Nim ganlahne. K'angu ñansaduseyaŋo andék dam imbi Yensa. Bampúti anyéjem:
19- Arafaŋ, fam Musa inini gakawandinne jamaŋo a gubaarhu luwaŋaŋo ayéj: Údiigeeno, aji ajahi udikaam k'aniiro ni yikireŋ wol, údoonom añantay araŋ udikaamo úmár k'abosur údonkayo m'aniirone jaraah. #12.19 Duteronom 25.5 Nim Musa alinninne mintor a luwaŋaŋo. 20K'angu inini, aji ininkaman ayiki índonkay ímákila ingi inak ki ulaamero ajah udikaam. Adékiidek aniiro ni yikireŋ wol, 21ki údonkayo mu m'aniirone abedne araŋ udikaamo. Úmár mees aniiro ni yikireŋ wol. M'atifne úmár araŋ udikaamo, mum mees aniiro ni yikireŋ wol, ki údinem m'atifemne araŋ udikaamo aniiro ni yikireŋ wol. 22Angu hómár adék f'adék apút imbi ubiyaamo, ki mum mees aniiro ni bosároŋ wol. Adékiidek, udikaamo mees aniiro. 23H'ésiibaminne búpájulo, hómár ingine; alikiyaama imbi índonkayo ímákilaŋo ingi inako, údiigeen mooraŋ aguyhunehne údiigenku udikaamo?
Nim gammiihne Yensa. 24Angu bammiihem nim, Yensa ajaabiyeeniŋ ayéjeeniŋ:
- Ninkinan, uniimeŋniim fanfaŋ. Inini, aji úfegi uniimeŋ, hanak agune na: Guliiho pájiiroŋ h'aññaañne a Hañaañeno. Gunakinno, pájiiroŋ sembehu Díino. 25Fégeŋ baŋ, m'anniirone ankengdir, aŋŋoolin anjéb anguyhuneh maŋ ni maleekaŋaŋo n'angune arjanna. Gúmár ingine jamaŋo danjahay bim. 26K'angu inini, a nintiku jankenghu uraagofoŋo m'aniirone; ninkinan karo yeeraroŋ n’añaañne a Tawrato? Musa inini gatifurne a nintiku waato n'afégne bufito b'ajakaane. Añañaañ maro Díino inini galóbne: «Me ingine Díino no Ibrahiima ingi Siyaka ingi Yankuba antúyohne.» Nim Díino atéekinne Musa. Agida immereŋ nip anniironiiro. K'angu na gímpájulumoŋne maro immereŋ ilallo ankengkeng a biniiroŋo k'antúyoh Díino. 27Woseneŋ baŋ! Mi kengireŋeŋne a biniiroŋo dampiren k’antúyoh Díino. M'anjébne, immereŋ gantúyohne Díino. Aji ulaheŋlah karo m'anniirone dankeng a biniiroŋo, na uniimeŋniim fanfaŋ.
Nim Yensa ayéjne ñansaduseyaŋo.
Luwaŋo n’afaŋumne n’ayik nafa
28Angu dam fo Yensa aŋane bujaabihu ñansaduseyaŋo, ayikyik ukeekihu Hañaañeno m'ayennehin n’ajaabiyeeniŋne hóbun. Angu úmár mees adék amiihem. Ayéjem:
- Inini, a luwankintor, nooraŋ afaŋumne n’ayik nafa?
29Bamiihem nim Yensa aŋoyindem ayéjem:
- N'afaŋumne n'ayik nafa, nómár agune inno. Ayéjyej: Ninkinan jamanku Israyel janteneŋ baŋ! Umuyhintor, úmár ingine Díino Amánduko. 30Ninkinan moŋon moŋon uñantay upokunom afaŋ bupoko b’upokunne índukoŋo. Uñantay upokunom baman a hafithen k’ukokor jamméejhen waatowaat a binaanam k’ukandáram ingi sembehen nip ho ámár asíibane. #12.30 Duteronom 6.4-5
Nim luwankintor amiihulne. 31Luwaŋo n'atifne nómár ingine inno: Moŋon moŋon uñantay upokun údinhen uraagof k'utopotorom maŋ ni utopotorohne bigokon. #12.31 Alimaamaŋo 19.18 Yikireŋ luwaŋaŋ adúkoŋ n'afaŋ innoŋ anakaŋo bayikhu nafa.
Nim Yensa ajaabine ukeekihu Hañaañeno. 32Angu balóbi nim, úmár ayéjem:
- Iyoo! Arafaŋ! Ujaabijaabi hóbun. Maŋ ni ujaabine maŋ nim. Umuyhintor, úmár ingine Díino Amánduko. Yikireŋ adúk. 33Uraagofoŋo añantay apokun Umuyhunom Díino afaŋ bupoko b'apokunne índukoŋo. Añantay apokunom ingi jamméejhinem nip baman a hafithinem, k'akandáram ingi sembehinem nip hogurumaareŋ ho ámár Díino asíibane. Faka añantay apokun údinhinem uraagof maŋ ni apokunne bigokunom. Gukaano nim afaŋi gudaamihu leeyaŋaŋo k'uñuf, ingi gúfunnhu sada agurumaareŋ.
Nim ukeekihu Hañaañeno ayéjne Yensa. 34Yensa bafégi maro údiigeeno úmár awutwut hóbun Hañaañeno, ayéjem:
- Fi kaama, ŋantinayroŋ ingi maasayahu Díino.
Nim Yensa ayéjne údiigeeno. K'angu bafúrumi dam yikireŋ faka m'abollenahar gumikinem honj.
Fo Yensa atéekineeniŋne maro Dawuda apájulempájul biriman fam
35Angu Yensa n'aroŋ a Jaameŋo Adénno gukawandinku jamaŋo. Ayéjeeniŋ:
- Iyéji, eke ñankeekihu Hañaañeno ganyéjeyej Umaasaŋo Mu Díino Acaabenne afúrumokuneh a muhenku Dawuda? Angu, neeraŋ gakaanorumne k’anyéj nim? 36Ingah! Aji úfegeŋ anyéji nim maro a Hañaañeno añaañaañaañ ni Dawuda ayéjne:
Umuyhintor Díino ayéjyej Umuyhum:
Dókulo k'unooh ingi me a jiyakum #12.36 Kunooŋo a jiyaku umaasa wola Díino agune kantíg k’abúuñahaa.
k'innohulinoŋ jamaŋo f'édek ifaŋána ñanrumukon k'ikaan k'újegimeeniŋ. #12.36 Bákimo 110.1
Nim Dawuda añaañne te Jamméejhu Díino Jarenninno anohálinne jamméejhinem k'añaañ nim. 37K'angu inini, janteneŋ baŋ! Na Dawuda ahuyhuy Umaasaŋo Mu Díino Acaabenne, «Umuyhum.» Angu, neeraŋ gakaanorunkunehne ki Umaasaŋo Mu Díino Acaabenne afúrumor a muhenku Dawuda?
Nim Yensa amiiheeniŋne. Agida jamaŋo m’aŋŋane bujantendikinem dam anrumunrumun maro gúloku Yensa asúumeeniŋsuum dáde.
Ka Yensa anéerne ñankeekihu Hañaañeno kayúuleno
38F’aŋane bukawandinku jamaŋo, Yensa ayéjeeniŋ:
- Kuku úkáánumáŋ dáde ñankeekihu Hañaañeno maro índukoŋo imme na m’úpájul m’ampokun gukaanahu hasolo hádenno k'aññaagárah. Gantíbetib ki jamaŋo andék anlahunkeeniŋ k'anramheeniŋ ingi búuña adé a sígihu jamaŋo nip. 39Gandéki a jaameŋo, andék annooh ka índenno annoohohne. Gújuŋo gayiki, gantíbetib k'anfúnndureeniŋ haboolhánin hóburo. 40Ganjodojod indikaamo m’ankanne bájuuro ki indikaamo annéereeniŋ nááfihinin nip. Gambollay, ansali sali awúuri a sígihu jamaŋo nip ki jamaŋo anlaheeniŋ maro jamaŋ m'anjóon. Nim gankaanahne. Kanda Díino abecindikineeniŋ kunyoh kúnde. Gúmár gíyejoonuŋne úkáánumáŋ ñanraagofoŋo immereŋ.
Nim Yensa ayéjeeniŋne.
Sadaŋo n’afúnnáne ingi hafit harenni fet
41Afúrumni na, Yensa n'aroŋ a Jaameŋo Adénno. Anoonooh atéeja keeseŋo no anworohne bakodiŋo b'anfúnnohne sadaŋo, k'aningeh jamaŋo m'anfúnnohne sadaŋo. Ñamhu nááfulo inlabahi anworwor na bakodiŋo jup. 42Kanda ayikyik dam udikaam úduk m’apútor m’akanne bájuuro. Bapútri, afúnn ñokodi ñonak awor na a keeso. 43Yensa bafégi n’akanne nim, ahuyor ñantaalibehinem k'ayéjeeniŋ:
- Janteneŋ baŋ k'íteekinoonuŋ marigeno: Ingah! Uyikireŋo ummu, h'anéerne Díino afaŋi ho índukoŋo annéerne Díino. 44Fégeŋ baŋ, úmár ii adoodooh haajankánam nip abayun k'adooh bakodiŋo b’ayikne na nip akandur Díino. Kanda índukoŋo andoodooh k’angila h’ansohálane ki b'afallane ankandur Díino.
Nim Yensa atéekinne ñantaalibehinem.
Currently Selected:
Mak 12: GD
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Copyright Vision Intégrale, Senegal
