APOSTOLOK CSELEKEDETEI 14
14
1 Ikóniumban ugyanúgy történt a dolog: bementek a zsidók zsinagógájába és ott beszédet mondottak, úgyhogy itt is a zsidóknak és helléneknek nagy sokasága hitt.
2 De az engedetlen zsidĂłk felindĂtották Ă©s elkeserĂtettĂ©k a nemzetbeliek lelkĂ©t a testvĂ©rek ellen.
3 Mégis elég sokáig időztek ott és bátran szóltak az Úrról, az Úr meg tanúságot tett kegyelmének igéje mellett és megadta, hogy kezükön át jelek és csodák történjenek.
4 A városbeli sokaság kétfelé szakadt, egyesek a zsidókkal voltak, mások az apostolokkal.
5 Történt azonban, hogy a nemzetek és zsidók elöljáróikkal együtt rohamot intéztek, hogy bántalmazzák és megkövezzék őket.
6 Mikor erről tudomást szereztek, elmenekültek Likaónia városaiba, Lisztrába, Derbébe és a környező vidékre
7 és ott hirdették az örömüzenetet.
8 Lisztrában ült egy férfi, ki nem tudott a lábára állni, ki anyjának méhétől fogva sánta volt és még sohasem járt.
9 Ez figyelt Pálra, amĂg az beszĂ©lt. Pál rászögezte szemĂ©t, Ă©s amikor látta, hogy hite van arra, hogy megmenekĂĽljön,
10 erős hangon szólt: „Kelj fel és egyenesedjél fel a lábadon!” Az felszökött és járt.
11 Mikor a tömeg látta, amit Pál tett, likaĂłniai nyelven hangosan Ăgy szĂłltak: „Az istenek emberi alakban leszálltak hozzánk.”
12 Barnabást azután elnevezték Zeusznak, Pált meg Hermésznek, miután ő vitte a szót.
13 A város előtt levő Zeusz templomnak a papja erre felkoszorúzott bikákat vitt a kapukhoz és a tömeggel együtt áldozni akart.
14 Ahogy ezt Barnabás és Pál apostol meghallották, megszaggatták köpenyüket, a tömeg közé rohantak s hangosan kiáltozták:
15 „FĂ©rfiak, miĂ©rt teszitek ezeket? Mi is csak emberek vagyunk, akiket hozzátok hasonlĂł szenvedĂ©lyek töltenek meg, Mi azt az örömhĂrt hirdetjĂĽk nektek, hogy ezektĹ‘l a hiábavalĂłságoktĂłl forduljatok az Ă©lĹ‘ Istenhez, aki a mennyet, a földet, a tengert Ă©s mindazt alkotta, ami bennĂĽk van.
16 Azt az Istent, aki a tovatűnő nemzedékekben a nemzeteket hagyta mind a maguk útján menni,
17 ki mĂ©gis nem hagyta magát tanĂşság nĂ©lkĂĽl, amennyiben jĂłt tett veletek, azzal, hogy a mennybĹ‘l esĹ‘zĂ©seket Ă©s gyĂĽmölcstermĹ‘ idĹ‘szakokat adott Ă©s szĂveteket táplálĂ©kkal Ă©s jĂłkedvvel megtöltötte.”
18 Ilyesmit beszĂ©ltek, de alig-alig tudták lecsillapĂtani a tömeget, hogy ne áldozzĂ©k nekik.
19 Közben Antióhiából és Ikóniumból zsidók érkeztek oda, s azok rábeszélésére a sokaság megkövezte Pált, azután kivonszolta a városból, azt gondolva, hogy halott.
20 Mikor azonban a tanĂtványok gyűrűje körĂĽlvette, felkelt Ă©s bement a városba. Másnap Barnabással egyĂĽtt DerbĂ©be távozott.
21 Annak a városnak is hirdettĂ©k az örömĂĽzenetet, miután tekintĂ©lyes számĂş embert tanĂtvánnyá tettek, visszatĂ©rtek Lisztrába, onnan IkĂłniumba, majd AntiĂłhiába.
22 Közben támogatták a tanĂtványok lelkĂ©t, bátorĂtották Ĺ‘ket, hogy tartsanak ki a hitben, s hangoztatták, hogy sok nyomorĂşságon át kell bemennĂĽnk az Isten királyságába.
23 KĂ©zfelemelĂ©ssel eklĂ©zsiánkĂ©nt vĂ©neket választattak nekik, majd böjtölĂ©s Ă©s imádkozás után rábĂzták Ĺ‘ket az Ăšrra, akibe hitĂĽket vetettĂ©k.
24 Piszidiát bejárván elérkeztek Pamfiliába
25 s azután, hogy Pergében az igét szólták, lementek Attáliába.
26 Innen azután elhajóztak Antióhiába, ahonnan az Isten kegyelmének adták át őket arra a munkára, amelyet már el is végeztek.
27 Miután megĂ©rkeztek Ă©s összegyűjtöttĂ©k az eklĂ©zsiát, tudĂłsĂtották Ĺ‘ket mindarrĂłl, amit az Isten tett velĂĽk, arrĂłl is, hogy hogyan nyitotta meg a nemzetek elĹ‘tt a hitnek ajtaját.
28 MeglehetĹ‘sen sok idĹ‘t töltöttek el a tanĂtványok társaságában.
Currently Selected:
APOSTOLOK CSELEKEDETEI 14: CSIA
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in