APOSTOLOK CSELEKEDETEI 8
8
1 Azon a napon nagy üldözés támadt a jeruzsálemi eklézsia ellen. Az apostolokat kivéve mindannyian széjjelszóródtak Júdeának és Szamáriának vidékeire.
2 Jó lelkiismeretű férfiak eltemették Istvánt és nagy gyászt tartottak felette.
3 Saul meg házrĂłl házra menve mindenhová behatolt, s Ăşgy pusztĂtotta az eklĂ©zsiát, fĂ©rfiakat is, nĹ‘ket is elhurcolt, hogy börtönbe vettesse Ĺ‘ket.
4 Azok most már, akiket széjjelszórtak, szétmentek és hirdették az örömüzenet szavát.
5 Fülöp Szamária városába ment alá és azoknak hirdette a Krisztust.
6 A tömeg egy indulattal figyelt azokra a dolgokra, melyeket Fülöp mondott, hallgatták szavát és szemlélték a jeleket, melyeket tett.
7 Sokakból, akikben tisztátalan szellemek voltak, azok hangos kiáltással mentek ki, sok szélütött és sánta meggyógyult.
8 Úgyhogy nagy öröm támadt abban a városban.
9 Egy Simon nevű fĂ©rfi már korábban ott tartĂłzkodott a városban, s mint mágus, varázslást folytatott, annyira, hogy a szamáriai nemzet magán kĂvĂĽl volt a csodálattĂłl. Simon magát valami nagynak mondotta,
10 s kicsinytől nagyig mindenki ráfigyelt, azt mondva róla, hogy ő az Istennek úgynevezett Nagy hatalma.
11 Ráfigyeltek, mert már meglehetĹ‘s ideje magukon kĂvĂĽl voltak varázslásai miatt,
12 mikor azonban FĂĽlöpnek hittek, ki az Isten királyságárĂłl Ă©s a Krisztus JĂ©zusnak nevĂ©rĹ‘l szĂłlĂł örömĂĽzenetet hirdette, bemerĂtkeztek fĂ©rfiak is, nĹ‘k is.
13 Simon maga is hitt s miután bemerĂtkezett, állandĂłan FĂĽlöp mellett tartĂłzkodott, s amikor látta a jeleket Ă©s a hatalmas nagy erĹ‘ket, magán kĂvĂĽl volt.
14 Miután a Jeruzsálemben tartózkodó apostolok meghallották, hogy Szamária az igét befogadta, elküldték hozzájuk Pétert és Jánost.
15 Mikor azok lementek, imádkoztak a szamáriaiakért, hogy kapjanak Szent Szellemet,
16 ugyanis mĂ©g egyikĹ‘jĂĽkre sem szállott le, csak az Ăšrnak, JĂ©zusnak nevĂ©re merĂtkeztek be.
17 Azután rájuk tették kezüket és azok Szent Szellemet kaptak.
18 Mikor Simon látta, hogy hogyan adják a Szellemet az apostolok kezük rátevésével, pénzt vitt nekik
19 és kérte: „Adjátok meg nekem is ezt a hatalmat, hogy akire kezemet rávetem, Szent Szellemet kapjon.”
20 Péter azonban ezt mondta neki: „Vesszen el ezüstöd veled együtt azért, hogy azt gondoltad, hogy az Isten ajándékát pénzen meg lehet szerezni.
21 Nincs neked rĂ©szed, sem örök juttatásod ebben a dologban, hiszen szĂved nem egyenes az Istennel szemben.
22 TĂ©rj hát más felismerĂ©sre, fordulj el ettĹ‘l a gonoszságtĂłl Ă©s könyörögj az Ăšrhoz, hátha elengedi majd neked szĂved gonosz szándĂ©kát.
23 Mert úgy látom, hogy keserű epébe és a hamisság bilincsébe jutottál bele.”
24 „Könyörögjetek értem az Úrhoz – szólt erre Simon –, hogy abból, amit mondottatok, semmi rám ne szálljon.”
25 Az apostolok, miközben mindenfelĂ© erĹ‘s bizonyságot tettek Ă©s az Ăšr beszĂ©dĂ©t szĂłlták, visszatĂ©rtek Jeruzsálembe. Közben a szamáriaiak sok falujában hirdettĂ©k az örömhĂrt.
26 Az Ăšrnak egy angyala azután Ăgy szĂłlt FĂĽlöpnek: „Kelj fel Ă©s menj dĂ©lre a JeruzsálembĹ‘l Gázába alávivĹ‘ Ăştra. Ez puszta Ăşt.”
27 Fülöp felkelt és elment. Egyszer csak egy éthiópiai embert látott meg, az éthiópiaiak királynéjának, Kandakénak nagy hatalmú eunuchját, ki egész kincstára fölé volt rendelve, s ki azért ment Jeruzsálembe, hogy ott az Istent imádja,
28 most azonban már visszatérőben volt. Szekéren ült és Ézsaiás prófétát olvasta.
29 „Eredj oda – szólt a Szellem Fülöpnek – és csatlakozzál ehhez a szekérhez!”
30 Fülöp odafutott és hallotta, hogy az eunuch Ézsaiás prófétát olvassa. Megkérdezte: „Vajon érted-e, amit olvasol?”
31 „Hogy volnék rá képes, ha csak valaki útmutatást nem ad?” – Felelte az. Azzal kérlelni kezdte Fülöpöt, hogy szálljon fel és üljön melléje.
32 Az ĂŤrásnak az a helye, amelyet olvasott, ez volt: „Mint egy bárányt mĂ©szárszĂ©kre vittĂ©k, mint ahogy a juh nĂ©ma azzal szemben, aki Ĺ‘t nyĂrja, Ĺ‘ sem nyitja fel száját.
33 Megaláztatásában elvettĂ©k ĂtĂ©letĂ©t. A nemzetsĂ©gĂ©t ki sorolhatná el? Mert elveszik a földrĹ‘l Ă©letĂ©t.”
34 Az eunuch megszĂłlĂtotta FĂĽlöpöt: „Könyörgöm, kirĹ‘l mondja ezt a prĂłfĂ©ta, magárĂłl vagy valakirĹ‘l másrĂłl?”
35 FĂĽlöp erre megnyitotta száját Ă©s kezdve ezen az Ăráson, örömhĂrt hirdetett neki JĂ©zusrĂłl.
36 Amint utaztak az Ăşton, egy vĂzhez Ă©rtek.” – Lám – mondta az eunuch –, vĂz van itt! Mi az akadálya, hogy bemerĂtkezzem?”
37 „Ha teljes szĂvedbĹ‘l hiszel, akkor lehet.” Az pedig Ăgy válaszolt: „Hiszem, hogy JĂ©zus Krisztus az Isten Fia.”
38 Azzal parancsot adott, hogy a szekĂ©r álljon meg. Mindketten leszálltak a vĂzbe, FĂĽlöp Ă©s az eunuch, Ă©s FĂĽlöp bemerĂtette Ĺ‘t.
39 Mikor azonban feljöttek a vĂzbĹ‘l, az Ăšrnak Szelleme elragadta FĂĽlöpöt, Ăşgyhogy az eunuch nem látta Ĺ‘t többĂ©. De azĂ©rt örvendezve utazott tovább a maga Ăştján.
40 FĂĽlöp AzĂłtusba kerĂĽlt. Innen az örömhĂrt hirdetve bejárta az összes városokat, mĂg CĂ©záreába jutott.
Currently Selected:
APOSTOLOK CSELEKEDETEI 8: CSIA
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
